Mutatom a problémát

Íme: http://kepfeltoltes.hu/150718/P180715_23.43_01_web_www.kepfeltoltes.hu_…

Ez csak egy részlet az országúti bringám hátsó kerekének felniéjéről. Több hajtás oldali küllőnél is hasonlóak az állapotok - azért a többi nem ennyire durva.

Opció 1: Ez valami durvább kátyú eredménye, hisz brutál erőhatás kellhet, h így kinyíljon felni. Igen ám, csak h pl. vele szemben lévő (szintén hajtásoldali) küllőnél is ilyen és közte még jó pár.

Opció 2: Túl lettek feszítve a küllők. Az igaz h tekergettem őket, de épp h nem a hajtásoldalon, hanem a másikon és pont azért mert jött valami hang hátulról és azokat találtam kissé lazának. (vagyis feltehetően a sérülés már akkor megvolt, csak nem vettem észre - este fáradtan elképzelhető h átsiklottam felette, bármilyen durván is néz ki a képen)

Ez egy alufelni 32 küllővel, Exile a márkája és a bringával jött, nem egy high-end darab, de azért tisztességesen meg van csinálva. Ha kézbe veszi az ember ezt érezni, nem úgy mint amit sebtiben pótlásként vettem a Decathlonban Oxylane néven. Amíg eljutottam vele a pénztárig, három helyen vágta el a bőrömet :-/ Legalább olcsó volt!

Megpróbáltam kicsit utána járni országúti kerék dolognak. Nah, ez aztán az ingoványos terület! Én mindenkinek mindent elhiszek - de csak másodsorban - mert a tények a következők:
1) 85 Kg vagyok [van olyan gyártó aki azt mondja, hogy a kerekei 110 Kg-ig biztonságosak, de azért 82 kg felett gyakrabban nézegesse őket a tulaj (LOL) - h most a bringa tömege is bele van-e értve az már nem derült ki] ;
2) rózsaként nyílt szét alattam a kerék;
3) magyar utak kátyúsak;
4) 99% -ban nem található információ az árult kerekek esetén a biciklis súlyára vonatkozóan. Ez elképesztő!

Szóval adottak a végletekig kikönnyített kerekek 16, 20 küllővel, és higgyem el nekik, hogy elbírnak majd engem és megbirkóznak a kátyúkkal is? Azért is olyan arcpirítóan drágák.

Hát nem.

Arra jutottam, hogy nem árulnak olyan kereket amire nekem szükségem van, ezért magamnak kell építeni. Nem lehet az olyan komplikált!

A hátsó kerék 36 küllős lesz - ez nem is lehet vitás - 3 keresztes fűzéssel; szegecselt trekking [ez masszívabb, szélesebb az outinál] felnivel; 130 mm-es outis aggyal (azért nem tudok komplett trekking kereket venni, mert abban szélesebb agy van, ami nem megy bele a vázba). A szélesebb felni el fog férni a váznál is, féknél is.

Az első kerék 32 küllős radial füzéssel; outis felnivel. Patkó fék van a bringán, így szemben a tárcsafékkel szerelttel az első kerékre nem nagyon megy nyomaték. Ráadásul elöl a fékpofákat nagyobbakra cseréltem a jobb fékhatás érdekében, így ott nem is férne el a trekking felni.

Ugyan két különböző méretű felni lesz a bringán, de rajtuk azonos méretű gumik lesznek (nem csak esztétikai kérdés, hanem pl. pótbelső szempontjából sem mellékes). Jelenlegi 23 mm széleseket lecserélem 28-asra. Az mind a trekking, mind az országúti felnihez jó lesz. Nagyobb 28-as guminak az nagy előnye, hogy nem kell olyan keményre fújni, mint a keskenyebbeket, így jobban elnyeli az úthibákat. Persze hátránya is van, nagyobb súly és gördülési ellenállás. Ja és még valami: problémásabb a megfelelő belsőt beszerezni hozzá. 23-asból, 25-ösből nagyobb a választék. Ez pl olyasmire is kihat, hogy milyen magas lehet a felni oldala. Ha nem elég bele 30-40 mm szelephosszúság, akkor képtelenség lenne a megfelelő belső beszerzése hozzá. Az pedig fogyócikk, és könnyen, olcsón kellene tudni hozzájutni.

Nah, eddig jutottam egyenlőre.

( elod v | 2015. 07. 19., v – 07:20 )

Komplett küllőzést egyszer vittem végig, akkor is azért mert a bicajboltnak nem volt megfelelő hosszúságú küllője, régivel meg nem voltak hajlandók dolgozni. Ezt a kereket nyúztam vagy 3-4 évig, aztán hirtelen kezdtek elpattanni a küllők.
Most már úgy néz ki van küllő, szervíz fogja összeállított mert egyszerűen nem éri meg otthon játszani vele.

Nagy segítség h vannak küllőhossz számító programok egy-egy bolt honlapján, amivel a fűzés, a felni és az agy típusa ill. paraméterei alapján meghatározható,h milyen hosszú küllő is kell majd. (Remélem megbízhatók!)
Jó móka lesz. Mondjuk én kissé molyolósabb vagyok. Jó lenne találni egy a tönkrementtel egyező méretű felnit - azon gyakorolhatnék, a küllők és az agy már adott hozzá!

( Hiena v | 2015. 07. 19., v – 09:54 )

Ez bizony túlhúzott küllő lesz. Valószínűleg a hajtás oldalon túl voltak húzva alapban és ezért érezted lazának a másik oldalon. Küllőket nem szabad érzésre húzogatni, van erre megfelelő műszer. Ha leveszed a gumit és kitekered a küllőt és az anya alatt ki van verődve az anyag, akkor az fáradásos móka (amit kétlek, hacsak nem tekertél 8-9000 kim-t a felnibe), ha nem akkor túlhúzás.
85 kilót minden bicikli keréknek el kell bírnia. Abba gondolj bele, hogy egy kisebb kátyúnál ennek többszörösét kapja terhelésként.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Magam is jobban hajlok a túlhúzásos opcióra. Hiába az ellenoldal lett tekerve, nyilván kihatott erre az oldalra. A hajtás oldalon betonkemények a küllők a másikon lazábbak és csak itt [a másikon] lett állítva. Nem állítom h 100%-ig értem mi történt, de kátyús opció kevésbé valószínű, tekintve, h majd minden hajtásoldali küllőnél látszik deformitás a felnin - legalábbis úgy képzelem, h a kátyúnak lokalizáltabb nyoma lenne, mindkét oldalt (hajtás, nem-hajtás) vegyesen érintve.

Olyan 5000 Km lehet a kerékben. Nem hinném, h elfáradt volna az anyag. Nem egy gagyi Tescós bicajról van szó. Ami viszont érdekes, hogy milyen erős a küllő és a rajta lévő menet! Nem az tört el, ahogy az ember gondolta volna, hanem frankón kihajlította a felnit.

Nem 85 kilóról, hanem 85 kilós biciklisről van szó. A versenybiciklisták általában elég fitt emberek 60-70 kilós testsúllyal, amihez jön még a bringa súlya ~10 kg, és kb így jöhet ki a fent említett 82 kg, amihez "optimalizálva" vannak a kerekek. Ha valaki ehhez képest 15-25 kilóval nehezebb, akkor már necces, h ezek az optimalizált kerekek elég erősek lesznek-e számára. A bizonytalanság pedig abból ered, h egyrészt a gyártók nem adnak meg súlyhatárt a kerékhez, másrészt árban akár 10-20-szoros különbség is lehet kerék és kerék között. Ráadásul egy-egy kerék speciális felhasználásra van tervezve (mondjuk időfutam bringákra) de ez a tény a boltok honlapján már nem kerül feltüntetésre, és így könnyen pórul járhat aki más célra akarja használni.

A kátyú tipikusan a felni egy pontján okoz sérülést és leginkább a peremen.Ha körben, az összes küllőnél megtalálhatóak a repedések akkor az biztos nem kátyú volt.
A felni anyaga sokat számít, mert más a rugalmassága az acélnak, az alumíniumnak és a karbonnak is. Az ötvözött alumínium elég rideg. A rideg anyagok hajlamosabban a fáradásra, és 5000 km az 5000 km. Gagyi vagy nem gagyi ezek ennyit bírnak.
A küllők meghúzási ereje 800 és 2200 N között szokott lenni és ez küllőnként összeadódik. Könnyen elő lehet állítani akkora erőt ami megtekeri a felnit.

Egy jármű esetében, legyen bármennyire is specializált, az alkatrészei túlméretezésre kerülnek a felhasznált anyagok tulajdonságai miatt. Egy 60-70kg-os kerékpárosra méretezett bringa, 1.3-as túlméretezési tényezővel is simán el kell bírnjon egy 80 vagy 90 kilós embert, és akkor most egy ideális, teljesen sík, steril környezetre méretezett eszközről beszélünk. Egy országúti kerékpár jóval többet kap.Egy macskaköves szakaszon a rázkódásból adódó gyorsulás 2-2.5G is lehet. Ebből a kerékpáros nem sokat érez, a felni annál többet.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

A macskakőből a kerékpáros elég sokat érez :-D. Ez tapasztalatilag kondicionált állítás a részemről. Az ilyen pave szakaszokra külön "lengéscsillapítós" bringát tartanak a jobbak: https://www.youtube.com/watch?v=v3qteiAsiR8

Hogy mit takar a "küllők meghúzási ereje" azt pontosan nem tudom, de ezek a számok kerékpár esetén nem reálisak. Talán motorkerékpár kerekeknél vagy autókerekeknél (régen voltak küllős autók) lehetnek ilyen értékek. A bringánál a radiális küllőfűzést (országúti első keréknél gyakori) nem bírja el minden agy, el tud repedni a peremük, ahogy összeadódik a küllők húzóereje. Azaz tud ébredni olyan erő, ami akár az agyat, akár a felnit hazavágja -ezt teljesen jól látod.

Autóknál is van alufelni, és nem kell cserélgetni őket pár ezer kilométerenként. Persze én is olvastam már mindenfélét az alumíniumról, hogy "megjegyzi a behatásokat" és hasonlók, meg nyilván mindenki tapasztalta már, h hajlítgatással könnyen eltörhető. Ennek ellenére úgy tűnik, h az alu az az anyag amiből leginkább készülnek a felnik. Acél felnivel már nem is nagyon lehet találkozni, a karbon meg borzasztóan drága - még ha "olcsót" veszed Kínából akkor is és hát azt mondjuk hegymenetben még csak-csak használnám, de lefele frankón félnék vele. Azt mondják karbon és karbon között nagyobb különbség lehet, mint karbon és alu között. Nagyon nem mindegy, h vannak azok a karbonszálak, milyen irányban tartanak, hány réteg stb. Persze az is lehet h csak a nagy márkák rémisztgetik ezzel a jónépet, h ne a noname kínait vegye.
A kerékpáriparban abszolút csúcsra van járatva a marketing bullshit, ember legyen a talpán aki képes ellenállni neki.

Hát ezen azért vitatkoznék, lévén az ízületek és az izmok elég sokat csillapítanak, viszont a csapágyaknak és a küllöknek legfeljebb egy vékony gumi jut.
Az értékek reálisak, itt van pl egy küllöfeszesség mérőnek a konverziós táblája a leolvasott értékekhez:
http://www.parktool.com/documents/85161752fcd5df39d15205f80776303d05e6c…

Az autó alufelnije és a bicikli felnije egészen más jellegű terhelést kap, lévén más a kerékagy bekötése, ahogy az arányaik is mások. A küllők miatt a kerékpár felnijein a küllők befogási pontjánál a húzófeszültség nem állandó, hanem ciklikusan változik, ez fárasztja az anyagot.
Az alumínium elterjedésének szvsz, a könnyű súly és az olcsóság, plusz az acélfelnihez képest rövidebb élettartam, az oka.

A karbonfelnikről nem nyilatkozom, nincs velük tapasztalatom. Ahogy írod, a kerékpár is egy erősen technomaszturbációs sport, ezért a "neves márkák" állításait osztani kell PIvel és az átlagukat venni.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( aga_et v | 2015. 07. 20., h – 08:35 )

Jól van, akkor vázolom.
Ezt a felnit a kilencvenes években gyártották, ma már nincs ilyen profilú felni (elsőre mondtam, hogy ez ez egy Exile). Csoda, hogy eddig bírta. Nem csak a kilométer számít. A hajtás oldalon mindig feszesebb a küllő, annak is kell lennie, ott sokkal nagyobb a terhelés. A 'hány kg-t bír' dolog a nagyáruházak legújabb kitalációja a garancia megkerülésére. Ma már minden felni túl van tervezve, max anyaghiba miatt szokott ilyen történni. A fellazult küllők is okozhatnak ilyet, a folyamatosan kapott dinamikus terhelés miatt. Érdemesebb szegecselt felnit szerezni, az anélküliek nem a legerősebbek, nem is feltétlen könnyebbek. Alap, hogy duplafalú legyen.
(Ennek ellenére voltak már repedések a duplafalú duplán szegecselt MTB-s Mavic felnimen, igaz hogy azt 1989-ben gyártották és tavalyelőttig volt használva, percig sem kímélve. Ennyit nem kellene kibírnia semminek.) Itt a márkásabb jobb, ez nem marketing. Nagy cég rengeteget költ fejlesztésre, kis cég meg csak olcsón gyárt valamit és ennyi.
Ha magad akarod fűzni a kereket, legalább hármat készíts gyakorlásképp valami rossz alkatrészekből, csak utána merd használni.
☼☆♫♪♫♪☆☼
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

:-) Ez egy új bringa. Tavaly ősszel vettem Angliából.
Teljesen jó meglátás, h a laza küllő is okozhatta! Tulkép olyan zaj jött hátulról mint amikor el van törve egy küllő. Kézzel ellenőriztem nem volt törött, de a nem-hajtás oldaliakat kicsit lazának találtam és ezért húztam rajtuk 1/4 fordulatot. Csekkoltam még fogaskoszorú rögzítését, a racsnit, az agy tengelyének kotyogását - de mindent rendben találtam. Így abban maradtam magammal, h a picit laza küllők adhatták a hangot. Következő alkalommal eleinte csend is volt, de egy idő múlva megint rákezdte a nyöszörgést. Utána megint tekertem 1/4 -et a nem-hajtás oldalon, gondolva, h úgy látszik nem húztam meg eléggé. Következő alkalommal ugyan za, eleinte csend aztán nyöszörgés. El is határoztam, h elemire fogom szedni az agyat, kipucolom - mert úgy látszik mégsem a küllőkkel volt a baj. Amikor aztán kiszedtem a kereket már a mellékelt kép fogadott. Előtte nem tűnt fel, h bármi baj lenne a felnivel - bár az is lehet h csak egyszerűen nem vettem észre.
Szóval valami baj már akkor volt a kerékkel még mielőtt tekergetni kezdtem volna a küllőket. Na mind1 sztem azt már úgy se lehet így kitalálni.

Szét fogom szedni a sérült kereket, és megpróbálok egy olyan új felnit keresni aminek egyezik mérete(ERD), esetleg a hajtási oldali küllőket is cserélem, és abból próbálok majd új kereket építeni gyakorlásnak. Aztán meglátjuk.

Szóval egy új állapotú régi bringa. Vagy csak a felni akkori. Sokkal gyakoribb jelenség a törött küllő, főleg ha húzott, nem kovácsolt darab. Arra, hogy ugyanakkora felnit találj, úgy 3% esélyed van. No meg, ha egy felni egyszer sérült, akkor a küllők is nyúlhatnak. Alapból cserére érdemes. Ilyenen nem szabad spórolni. Jobb fajta, mondjuk Sapim küllő darabja 60Ft, ha ez fekete akkor 130. 2160Ft nem a világvége. Szegecselt felni sem sokkal drágább ahhoz képest amennyivel később kell rá újra költeni. Amúgy a mai országúti felnik legtöbbje nem doboz alakú, hanem inkább aero. A függőleges terhelést is jobban bírják.
☼☆♫♪♫♪☆☼
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

Nah szétszedtem. A sérült felni ERD-je (Effective Rim Diameter) a saját mérésem alapján 604,2 mm. A Mavic Open Sport 32-es ERD-je 606 mm (már forrás szerint 604 mm). Ez valószínűleg jó lesz méretben, szegecselt, 25 Euróba fog fájni. Meg fogom mérni egyesével a küllőket is, h van-e érzékelhető nyúlás. Ha nincs, akkor rugalmasak maradtak és nem kell aggódni az őket ért terhelés miatt. Illetve csekkolni kell még az agy peremét is. A fűzésnél figyelni kell majd arra, hogy az agyba ugyan úgy kerüljenek a küllők ahogy voltak korábban.
YT-on vannak jó videók a fűzésről, azok alapján meg lehet csinálni. Viszont csak a vázba helyezve tudom majd "centírozni" mert nincsenek spéci eszközeim hozzá.

Ez egy egész megbízható és pontos küllőszámító, amihez csak a típust kell kiválasztani:
https://leonard.io/edd/

Bár a legpontosabb, ha fizikailag van lemérve, de mivel jelenleg a kerékpárszerelés legbonyolultabb szerelési folyamatára készülsz amihez a legnagyobb gyakorlat kell, valószínűleg tökéletesen megfelel a fenti link mérése. Igazság szerint nem értem a sértődöttséget a szervizek iránt, még akkor sem, ha sok a kókler. Beszélni kell velük, kiderül kik azok és értenek-e hozzá.

☼☆♫♪♫♪☆☼
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

Köszi a linket!
Hát ezt kissé nehezen tudnám megfogalmazni. Bizonyára praktikussági szempontból nehezen érthető, h miért nem bízom szervizre az építést. Vannak egyéb érveim is, de a legfőbb, h ha másra bíznám a szerelést, akkor sérülne annak a dolognak az integritása, amit én a kerékpározásban keresek. Persze ha valamivel nem boldogulok, akkor irány a szerviz - az ember ismerje fel a korlátait!

( csortu v | 2015. 07. 22., sze – 09:33 )

Szia!
Én a tavasszal építettem új hátsó kereket a bringámhoz, mert az ősrégi Shimano Uniglide aggyal már vagy tizenöt éve nem árulnak kész kereket, az abroncsom viszont már használhatatlanná öregedett. Szereztem új agyat az ebay-ről, és megépítettem a kereket, és azóta már több mint 2000 km-t mentem vele. (Igen, valóban viccesen néz ki a 40 éves gépen a Mavic A719 abroncs.)
Asszem, az új biciklire, amit túrázáshoz építek, szintén én fogom összerakni a kerekeket, felbuzdulván a sikeres próbálkozáson.
Szóval nem egy megoldhatatlan probléma az építés, bár megfelelő céleszközök (kerék centírozó pad és küllőfeszesség mérő) nagyon sokat tudnak segíteni.
Csaba

Köszi a videót, megnézegetem, a tippek mindig jól jönnek.
Az épülő túragépből egyelőre egy Raleigh acélváz van meg, erre jönnek az ősz folyamán a kerekek. Még hezitálok a pontos konfigurációval, jelenleg 26" abroncsokkal és Shimano Deore agyakkal szemezek, de ez még bőven változhat.
Csaba

Van a srácnak olyan videója is, ahol 26" világjáró bringát épít. Mivel sokat szokott videózni, és ezért az egyik keze általában foglalt, egy olyan megoldást talált ki, h egy kézzel _is_ tudja fékezni mindkét kereket. Vagy szellemes megoldás a helyszűkére a dupla kormányszár(stucni), ahol az egyik csak a kormánytáskának van szánva.
Tavasszal én is építettem egy trekking bringát, amit alkalmassá lehet tenni többnapos túrázásra is, de most csak olyan helyekre használom, ahová az országútival nem tudnék menni. Használt Giant váz. Krómacél, elnyűhetetlen. Szerintem az egyik legkomplikáltabb feladat az első váltó kiválasztása. Csomó szempontot kell figyelembe venni, pl. [váz]nyeregcső átmérő; [váz]nyeregcső láncvilla által bezárt szög; láncvonal; lánckerekek száma; lánckerekek mérete; nagy és kis lánckerék fogszáménak különbsége; hátul hány fogaskerék van; hátsó fogaskerék sor legnagyobb legkisebb fogszáma; felső v. alsó húzásos a bowden vezetés kialakítása; el fog-e férni a sárvédő stb (biztos kihagytam valamit). Nem egyszerű dolog megtalálni a különböző gyártók termékei közül azokat a váltókat amik megfelelhetnek, beszerezhetők és elfogadható az áruk is. Mankó lehet komplett hajtás, váltás szettet venni, mert azok az alkatrészek garantáltan jól működnek együtt.

Ó, nahát, mindig öröm, ha váratlanul messzire bringázó atyafiakra akad az ember... Főleg, ha észak felé vezet az útjuk :)

Mielőtt nekiállnál kereket fűzni Deore agyakhoz... agydinamó esetleg? Kapcsolódó elektronikával (Forumslader) fényképezőgép, telefon, gps, tablet, kindle, fejlámpa, bicólámpák, steripen, AA/AAA akkuk (tetszőleges rész aláhúzandó) töltésére a konnektortól való függetlenség miatt szerintem jelentősen növeli a komfortérzetet. Illetve agyváltó, bár az elég drága tud lenni.

Csak nem szintén zenész? Ha Finnország felé tekernél egyszer, összefuthatunk!

Az agydinamón gondolkodom, még olvasgatok róla a neten. A konnektortól függetlenség nagy előny lehet, ha üzembiztosan meg lehet oldani.
Az agyváltótól inkább tartózkodnék, fontos, hogy a gépek menet közben szerelhetők legyenek. Pár hete egy törött váltóval haza tudtam tekerni: a láncot megrövidítve egysebességessé konvertáltam a gépet. Ha az agyváltóval baj van (bár kevésbé érzékeny a behatásokra), akkor az erdő szélén éjszakázok.

Csaba

( uid_17626 | 2015. 07. 22., sze – 23:54 )

Amikor legközelebb meghúzod a küllőt, akkor azt csak annyira tedd, hogy a két egymás mellett lévőt összeszorítással 10 mm-rel összébb tud húzni kézzel. Megjegyzem előbb vagy utóbb minden felninek ez a sorsa. Nem véletlen, hogy aki teheti 20k km után eladja a gépét és nem vacakol vele, vesz egy újat.

ps.: én 110 kilóval tekerek (új gépet), de nem volt az utolsó 5k km alatt semmiféle felni vagy küllő gondom leszámítva, hogy a nyúlás miatt utána kellett már húznom.

( BehringerZoltan | 2015. 07. 30., cs – 22:40 )

Intermezzo:

A gyakorlás céljából, a régi kerék alkatrészeiből(agy, küllők) és új felniből sikerült használható kereket építeni. Végül Mach1 RJ Projekt felni lett a befutó, mert fele annyiba kerül mint a Mavic Open Pro, szegecselt [igaz csak szimplán], méretben is megfelelt. (kicsit korlátozottak voltak a lehetőségeim, mert a meglévő küllők hosszához kellett felnit választani, de jól méricskéltem és matekoztam szerencsére. Figyelni kell a méreteknél, mert az ERD értéket itt pl. úgy adják meg, hogy abba a küllőanya feje is bele van értve, addig a Mach1-nél az az info, hogy a szegecselés tetejéig mérnek ahova a küllőanya felfekszik. Hát nem mindegy!)

A fűzés viszonylag könnyen ment. Ez alapján csináltam. Sajnos nem sikerült azt elérnem, hogy ugyan úgy kerüljenek az agyba a küllők, ahogy korábban voltak. Az agyon látszanak a korábbi fűzés nyomai, merre állt a küllő és milyen irányba terhelte azt. Egy ideig kínlódtam vele, de aztán elfogyott a türelmem mert nem találtam olyan megoldást, h a videót is kövessem, és a régi fűzés szerint álljanak a küllők. Remélem nem lesz ebből baj!

Most van egy komplett hátsó kerekem pluszba. Már kétszer ki lett próbálva a Hármashatárhegyen. Az első menet után még húztam a küllőkön egy picit. Hát jól jönne egy küllő feszesség mérő, mert így érzés alapján egy kicsit bizonytalan az ember.

Egyenlőre várok a továbbiakkal, illetve hát az eredeti tervvel, miszerint hátra trekking felni menne, ill 28-as gumikra cserélném a 23-asokat.