HDD lowlevel format

Sziasztok,

Van-e olyan program, amely akár több gyártó IDE/SATA diszkjeit tudja lowlevel formázni?
Konkrétan arra gondolok, ami tényleg ezt teszi.

Hozzászólások

Mi a cél? A low level format egy olyan tevékenység, amit gyakorlatilag csak a merevlemez-gyártó akar csinálni. Ha például adatokat akarsz megsemmisíteni, arra nem a low level format a megoldás.

A cél:
- szektor index javítása - ami ugye a szektoron kívül csücsül
- szektorok újra rendezése több hibás szektor esetén

A gyártók nem tartják meg, pl.: Hitachi 7K1000.C specifikáció szerint.
Format Unit Command (F7h)
The Format Unit command initializes all user data sectors after merging reassigned sector location into the defect information of the device and clearing the reassign information. Both new reassign information and new defect information are available right after command completion of this command. Previous information of reassign and defect are erased from the device by executing this command.
Note that the Format Unit command initializes from LBA 0 to Native MAX LBA regardless of setting by Initialize Device Parameter (91h) command, Device Configuration Overlay, or Set Max Address (F9h) command, so the protected area defined by these commands is also initialized.
Security Erase Prepare (F3h) commands should be completed just prior to the Format Unit command. If the device receives a Format Unit command without a prior Security Erase Prepare command, the device aborts the Format Unit command.
All values in Feature register are reserved, and any values other than 11h should not be put into Feature register.
This command does not request to data transfer.
Command execution time depends on drive capacity. To determine command timeout value, Word 89 of Identify Device data should be referred.

A) A defekteknél nem ugrál a fej, mivel "ki vannak hagyva" a hibás részek.
B) Nem haználhatatlan a szerkezet, ha akár egyetlen szektor indexe is sérült.

Képzeld el mikor végez végez a postás bácsi a levelek kihordásával, ha így tesz amikor "sorba megy" a házszámokon: 1, 2, 3, 8612 - és itt nem lakik senki, 4, 5 stb.
A következő kérdést megelőzve: Igen, több ilyet már javítottam.

Köszi. Hát ez a gyártók hozzáállása az egyszerű felhasználókhoz.
Én legtöbbet Hitachi diszkeket láttam, ismerem az összes tesztprogramjukat. Sőt egyszer sikerült a disztribútoroknak kiadott, tömeges bevizsgálásra/minősítésre alkalmas programjukat is kipróbálni. Nos, az sem formáz.
Az alábbi script viszont igen. Ilyesmire gondoltam...

;
; MHDD TERMINAL v4.5 script
;
disabledebug
print = "^01 \14ţ\15 Execute Hitachi vendor specific Format Unit Command"
print " \02ţ\07 Reset..."
reset
waitnbsy
checkerr
print " \02ţ\07 Security Erase Prepare (F3)"
r6 = $A0
r7 = $F3
waitnbsy
checkerr
print " \02ţ\07 Execute Format Unit (F7)"
r1 = $11
r6 = $A0
r7 = $F7
waitnbsy
%error = iserror // Check for error
if %error = 0 @noerror
print "^01 \14ţ\15 Format completed \04 with error %error."
goto @exit
@noerror:
print "^01 \14ţ\15 Format completed successfully."
@exit:

Nekem a Seatools programmal van tapasztalatom.
Egy Panasonic plazma PVR diszkje egy Samsung Ecogreen 1,5TB-os diszk.
Egy áramszünet következtében használhatatlan lett a diszk a rajta lévő UFS2 partícióval.
A TV nem tudta újra használatba venni.
A diszket átrakva PC-be a GParted ugyan látta , de amint valamit akartam vele , a program megfagyott.
WIN7 környezetben particionáltam , majd formázni akartam.
A diszk elkezdett kerregni , és egy idő után meg is állt a folyamat jelző.
A formázás sikertelen lett , és a hibás szektorok száma az egekbe szökött.
Elindítottam a Windowsos Seatoolt az némi okoskodás után azt írta , hogy futtassam a DOS-os verziót.
Megtettem , és úgy 6 óra elteltével közölte , hogy rendben van.
Nem tudom mit csinált , de a SMART , összes hiba számlálója nullázódott.
A diszk azóta volt NTFS rendszerű film tároló , utána komplett Linux rendszer is volt róla használva.
Most a TV mellett eredeti funkcióját szolgálja.
Azóta hibátlanul.

Ez végre egy válasz!
Tehát a Seagate kezeli a Samsungot (is). A jelenség meg pont olyan, amit leírtam. A diszk legyalulása után (ahogy a szakértők mondják) sem működőképes. Ez arra utal, hogy azon kívül a címekben rejlik a hiba, amit zero fillel nem lehet kiigazítani. A rossz címekre utal a kerregés, azaz nem talál oda. Az általános cetify műveletek csak olvasnak, esetleg badblockot kijelölhetnek. Ha eltűnnek a helyettesített szektorok, akkor azokat vagy sikerült újraformázni, vagy új defect map készült.

A format unit 500G esetén 54perc - tipikus értékét talán a secure erase unit, vagy a long selftest idejét kilolvasva lehet meghatározni. Ez ennél a típusnál 83 perc. A 6 óra úgy jöhetett össze, hogy először símán próbálkozott, majd formázott és mégegyszer ellenőrzött.

Nem adathibát kell javítani, hanem az adat indexeit.
- detect physical bad sectors - ezt bármi mással is lehet
- repair bad sectors (magnetic errors) - ezt is. Bár megnézném a szofvert, hogyan futkározik egy bazinagy patkómágnessel. ;))
- This technology is hardware independent - Akkor ez meg nem is lehet igaz. Azaz csak az adatterületet képes vizsgálni. Azt meg már szinte a DOS 1.0 format is tudta.

Ez is off:
Kohn és Grün a két falusi kereskedő nagy tétel heringet rendel a böjtre. Kohnnál nagyszerűen fogy a hering, de Grün attól tart, hogy nyakán marad az áru, ezért kitesz egy táblát a bolt elé:
- Nálam csak 2 forint egy hering.
Meglátja ezt Kohn, és ő is kitesz egy táblát:
- Nálam 1, 50 egy hering.
Grün újabb táblát tesz ki:
- Nálam 1 forint egy hering.
Kohn is kitesz egy táblát:
- Nálam 50 fillér egy hering.
Grün tajtékozva rohan be Kohn boltjába:
- Te csaló, szélhámos, svihák! Hogy adhatsz 50 fillérért egy heringet?
Kohn széttárja a karját:
- Hát van még nekem heringem?

A badblocks a fentiek szerint az A) megoldásra pont nem jó, mivel csak reallokációt tud elérni. A SMART-ba beépített szektortartományon végezhető teszt is. Azaz csak az adatterölettel foglalkoznak.
Egy szektor így néz ki: (index)(data)
A format csak a data részt írja felül. Mi van, ha az index rész sérül. Pl. sikerül bekapcsolni -20 fokban a gépet, és egyetlen index megsérül? A reallokáció lehetetlen, mert nem tudja a szerkezet, hogy hol van amit reallokálni kell, mivel csak a címe - nem sérült - csak véletlenül felülíródott.

Egyébként linux driverből direkt kihagyták a low level funkciókat, tehát oprendszer szinten lehetetlen kiadni a format unit parancsot, mert visszautasítja. (Láttam a forrásban.)

A 386-os BIOS idején még nem volt IDE. Az akkori pl. mfm diszkeknek volt format parancsa, asszem format track, mint a floppyknak. Az IDE esetén ilyen parancs nem létezik szektor szinten, mert a gyártók csak a logikai elérési módot adják meg. Pl. azt, hogy 512byte szektort látsz, és plusz infóként, hogy a diszken tényleg annyi.

A "sérült" diszk használatáról meg annyit, hogy kinek-kinek megéri-e egy véletlen írási hibáért 20eFt kiadása. A "megmondták" az nem egy műszakilag megalapozott vélemény. Ajánlom a bejáratás-élettartam görbe tanulmányozását. (Bocsi, ez az előző hozzászólóhoz szólt.)

Igen, erről van szó. Az F7 kód "vendor specific". Ezért ítam, hogy több gyártó...
A Hitachi azért érdkes, mert 12 diszkem van tőlük. És ez a vendor az F7 parancsot használja.
Tehát tudjuk-e pl. a Seagate esetén, hogy melyik ez a parancs és hogyan kell kiadni?

Ugyanezt a parancsot használja az IBM DeskStar 120 GXP sorozat is.

Természetesen nem cserélik a kis manók a hibás területet.
- A jó, hibás és mappelt szektorok helyzete változik, így nem kell elugrani egy hibás szektor esetén a helyetteshez.
- A hibás szektorokat vagy sikerül újraformázni, vagy kimaradnak. De a formázás után az szektorok új, folyamatos számozást kapnak.

Példa (egyszerű 12 szektoros vincseszter ;)))):
A 6. és 3. szektor -ebben a sorrendben - elromlott, helyettük el kell ugrani a R6 és R3 tartalékért.
G1 G2 B3 G4 G5 B6 G7 G8 R6 R3 R R
Formázás után, ha sikerölt újraformázni a 6. szektort, a 3. meg nem:
G1 G2 B G3 G4 G5 G6 G7 G8 R R R
Ekkor a címek folyamatosak, mivel újra lettek írva. És nincs ugrabugra!
A helyzet akkor szőrnyű, ha a 3. szektor úgy romlik el, hogy a sérült index 3 helyett 9 lesz és nem találja a szerkezet.

Konkrétan olyan megoldásról nem tudok, ami neked kell. Az ultimate boot cd-n viszont jól össze vannak szedve a gyártók specifikus eszközei. (http://www.ultimatebootcd.com) Persze, ha automatizálni is szeretnéd, akkor nem túl praktikus.

Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn.

Low level format házilag 2013-ban? Érdekesen hangzik. (Amit most írok, az a saját véleményem / emlékeim, szóval lehet benne hiba.) A "mai" (mondjuk az IDE elterjedése utáni) HDD-k fejét nem léptető motor mozgatja, hanem egy lineáris motor. Ennek viszont nincs olyan "módja", hogy "lépj egy sávot odébb". A pozícionálás valahogy úgy zajlik, hogy mozog a fej a kívánt irányba "valamennyit", majd beleolvas a sávba, onnan kideríti hogy elérte-e már a kívánt pozíciót. Ha még nem, akkor újra... A "low level format" esetén a "nyers" adathordozóra írják a sávok teljes tartalmát, természetesen szektorfejlécekkel együtt. Hogy ez otthon miért nem megy? Amikor még "üres" a hordozó lemez, nincsenek rajta természetesen szektorfejlécek se. Ekkor hogyan tud a fej a (majdan felírandó) sávra állni? Leginkább sehogy. A "HDD-gyárban" ezt a műveletet úgy végzik, hogy a low level format alatt kívülről mechanikusan mozgatják a fejet sávról sávra egy megfelelő "célszerszámmal". (Az összes HDD-n, amit láttam, mindegyiken van a cucc oldalán egy nyílás (persze gondosan leragasztva valamilyen címkével), ami valószínűleg erre a célra szolgál.) Teljesen valószínűtlennek hangzik, hogy a "célszerszám" nélkül ezt otthon el tudd végezni. Annak meg nem látok sok értelmét, hogy a már formázott lemezt otthon enélkül a cucc nélkül azért mégis újra lehessen írni.

Ha nem így lenne, és mégis lenne ehhez (akár gyártóspecifikus) valamilyen megoldás, igencsak meglepődnék. :) Szóval ez egy ilyen hosszúra nyúlt subscribe. :)

Így van.
A léptetőmotoros korszakban is volt finom lépés, ami 1/8 track lehetett (ST225 20MB).
A szervo (track) információt a szektorokon kívüli burst adja meg. A lineáris motorral (voice coil actuator) azért elég nagy pontossággal a helyére tudják lökni a fejet. Utána egy második aktuátorral "finomhangolják". Az egésznek a beállási ideje 2ms körüli. Azt nem tudom mivel írják fel először a szervót, de elég valószínűtlen, hogy kívülről cseszegetik. Legfeljebb optikai úton ellenőrzik a pozíciót. Sokkal valószínűbb, hogy sajár magával írják fel először - esetleg lassan. Utána csak a kopások, a nagyobb sebesség és a rezonancia miatt kellhet egyre többet korrigálni.
Annak idején pl. a CD esetén a track aktuátor +/-70 track korrekciót tett lehetővé. Ebben az esetben nem lineáris motor hajtotta és a track szám számítása is pontatlan volt az akkori eszközökkel. A hdd pontosabban pozicionál. Persze az optika jobb, lásd floptical disk.
De itt nem patkómágnessel kezelt diszkek esete forog fenn, azaz a szervo információ már ott van. Hanem a formátumot kell újra írni. Ha a track-et sikerült eltalálni, akkor ennek semmi akadálya nem lehet még házilag sem.
Elképzelhető olyan eset, amikor a szervo információ sérült. Ekkor, ha megkerülhető a pozicionálás a szektor információból helyreállítható a szervo burst.
A diszkeken meg van még egy luk, úgy hívják: szellőző és szűrővel van leragasztva. :)

Végezetül csak nem gondolod komolyan, hogy az IBM és a Hitachi is hazudik és nincs ilyen parancs?!

Az, hogy a firmware tudja a low level formatot, az eléggé valószínű. Ugyanis nem látnám értelmét, hogy az első formázás után elektronikát / fw-t kelljen cserélni a kész HDD-n. Most - hogy írod - előkaptam pár régebbi HDD-t, és valóban: az általam emlegetett "lyuk" nem mindegyiknél van a fejmozgató szerelvény közelében. Természetesen NEM a szellőző lyukról van szó, ez a HDD-k oldalán van, de - most megnézve - változó helyen. Lehet amúgy hogy mindkét verzió igaz, de - mint írtam is - igen ködösek az emlékeim. Álmodtam? :))) Azt, hogy az említett cégek "hazudnak-e" vagy sem, nem tisztem eldönteni. Az viszont kérdéses, hogy a működéshez kell-e esetleg valami más is? (Szervíz üzemmódba kapcsolni valahogy a fw-t, amiről mélyen hallgatnak.) Illetve vajon azt és úgy csinálja-e a parancs, amire most gondolunk? Mivel a technológia folyamatosan változik, tényleg nehezen tudom elhinni, hogy van erre egy "szabványos", de nem publikus interfész. Mindenesetre kíváncsi, na az vagyok. ;)

A lyuk azért van, hogy ne kelljen tömíteni. Ha a beső levegő felmelegszik, a normális légnyomás ingadozásánál nagyobb nyomáskülönbség keletkezik. Ez "ellen" tömíteni kellene. Helyette egy kis szűrőt ragasztanak a lyukra amin keresztül kiegyenlíodik a nyomáskülönbség.

Mint fentebb írtam: nem szabványos, hanem "vendor specific". Hogy mi kell a működéséhez, az is le van írva: előtte a "security erase prepare" parancsot kell kiadni. Azaz a format unit parancs pity-puty nem adható ki. Általában a security állapot fixálása után NEM lehet ezt a parancsot kiadni. Ezért hdd password lehetőségét felkínáló BIOS után a gépek többségében nem lehet kiadni a format unit parancsot sem.

Szerintem ezzel a lyukkal kapcsolatban szépen elbeszélünk egymás mellett. :) Szemléltetésnek pont jó lesz a régi, 30GB-os HDD-m. (Ami már történelem; életem első Linux alapú OS-ét, egy Mandrake-t erre telepítettem fel. A telepítés utáni (re)boot végén már nem emlékeztem a jelszavakra, amit megadtam. Így kezdhettem elölről. :) ) Amiről te beszélsz, az a lyuk zölddel van bekeretezve (És még oda is van írva, hogy le ne takard!), amiről meg én, az pirossal. "Érdekes módon" onnan rálátni a fejszerelvényre? Még nem szedtem szét, de lehet megteszem, úgyis szektorhibás szegény.

Nem mondtad, hogy KÉT LYUK VAN. Elosztjuk egymás közt. ;)
Tehát a szabadon hagyandó a szűrő.
Egyik hozzászóló egy jó linket rakott be, hogy hogyan csinálják mostanában. Ez a 30GB nem is olyan régi diszk. Én láttam működés közben 2MB és 10MB kapacitású diszket is. Első linuxomat meg floppyról futtattam morokróm hercules+ támogatta az X-et. A cpu NEC V20 12MHz. Az olyan mint a 8088 csak gyorsabb, és van natív 8080 üzemmódja is. Így emuláció nélkül tudta futtatni az Intel Isis-II fejlesztőrendszert is.
Visszatérve a múzeumra megnéztem egy 40GB Maxtort - a luk oldalt van. A nagyobb (80G) Hitachi és IBM gyártmányoknál alul! Szerintem az alsó nyílás a track0 pozíció optikai érzékelését teszi lehetővé - aztán indulhat a self írás. Az oldalsóban akár igazad is lehet. De azért gondold végig, hogy milyen lassan lehetne léptetni egy kellően merev (=nagy és nehéz) külső szerkezetet. Minden step után meg kell várni a belengés végét. Ez ellentmond a fej és tartója könnyítésének. Milyen lehet egy kiló vasat 2ms alatt 3um távolságra elugratni. Valószínűleg az adatsűrűség növekedésével nem alkalmaz(hat)nak mechanikus piszkálódást.

Továbbá is kétlem, hogy az a parancs valami érdemlegeset művel, különben "self-healing" jelszóval már rég ráeresztették volna a marketing részleget a témára.

Gyakorlatilag ezt a funkciót a gyárban eresztik rá, így generálja le a kezdő rossz szektorinformációt. Pár rossz szektor esetén felesleges szerintem bohóckodni vele (mi az esélye annak, hogy pont az az információ kell), több száz, netán ezer szektor esetén pedig küldeni kell vissza a jó édes *nyjának, ha még elfogadja.

Track információ írásról: cikk

A marketing oldala két állítást is vonz:
- HDSentinel. A szervizesek halála. Egy fizetős program kiolvassa a SMART információt, majd 1 szektor hibánál vörösbe borítja a képernyőt.
- Vaterán minden használt diszket a fenti képernyőjével adnak el. Láttam olcsót is, mert az eladó nem tudta leolvasni az adatokat. :))))

Köszi, a link egész korrekt.

+subscribe csak kiváncsiság miatt, mert tényleg érdekes mikor gariból kapod csere disket és "certified repaired" felirattal kapod és nem egy vadi újjat. nem hiszem hogy a gyárban "a kétkezi munkás szétszedi és belenéz meghúz két csavart" és újra értékesítik.

386DX40 bekapcsolásnál a Trident csoda VGA (és nem WGA lásd:http://hup.hu/node/56120) mindenféle krixkraxot írt ki a monitorra. Egyből vírusra gyanakodtam, MS-DOS aktuális verzió. Semmi víruskergető nem találta. Gondoltam én akkor is kicsinálom, BIOS LOW LEVEL FORMAT, 40GB vagy 40 MB már nem emléxem mennyi ideig formaatálta a lemezt... Persze a Trident utánna is szemetelt.

LOAD "http://digx.hu",8,1

Megjelölve.
____
Semmi sem biztos. Még az sem biztos, hogy semmi sem biztos.

Nem ezt kerestem mivel nekem egy egyszerű Hdd törlő program kellett volna.

A HDD Wipe tool egy ingyenes program a merevlemez mélyformázásához (low-level).

Megszabadulván a régi gépünktől, ne feledkezzünk meg a merevlemezen található személyes adatainkról sem. Ha ezeket az adatokat nem szeretnénk mások kezére játszani, akkor segítségül hívhatjuk ezt a kis programot. Mindent letöröl a kívánt meghajtóról, így az adatainkhoz más, már nem fér hozzá.

http://download.chip.eu/hu/Hard-Disk-Wipe-tool-2.35-build-1178_1306161…

Hallottam én is, hogy akár 5-7 előző állapot visszahozható laborban. A kérdés az, hogy mennyire érzékenyek az adatok és milyen esély van rá, hogy ezt meg is teszik. Egy fullos random teleiras es utana fullos zero megtoltes a paranoidok számára is elég lehet úgy általában. Aki biztosra megy az megsemmisíti a diszket vagy bevállalja a 10x-es felülírást.

Komolyan mondom, nem néztem utána pontosan.
DE.
Az informatikai mágneses adathordozók "kemény mágneses" anyagok. Ez annyit tesz, hogy a mágneses hiszterézis görbe meredekebb és kisebb a területe is. Így "billenteni" lehet a mágneses állapotot. Ezzel szemben az analóg magnószalagokhoz (fiatalabbak kedvéért: retro mp3 játszó :))))) "lágy mágneses" anyagot használtak. A mágnesezést a kevésbé meredek görbe közepére helyezték egyenáramú vagy nagyfrekvenciás előmágnesezéssel. Itt a lemágnesezés, törlés spirál alakban csökkenő mágnesezést eredményezett, aminek volt maradéka. Volt olyan, hogy törlési csillapítás, azaz az eredeti felvétel milyen csillapítással hallható a törlés után. A digitális jel felírásakor nem a görbe közepén dolgoznak, és jóval kisebb felületen. Maradék jel nem igazán értelmezhető.
Szóval úgy vélem ez a 10x felülírás kismértékben parasztvakítás. Tulajdonképpen a szalgos korszakból származó csökevény.

Szerintem HDD-n a maradék nem "átlátszik", hanem jitter formájában jelenik meg. Valószínűsítem - bár nem tudom -, hogy az új adat élváltásai nem egzakt módon oda esnek, ahova a régiek, így a régiből maradhat picinyke meredekség nagyon kevéssel hamarabb vagy később, mint ahol az új adat van. Ugyanezt el tudom képzelni track mellett picivel, tehát sugár irányban eltolódva.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Tehát abban megegyeztünk, hogy alapvetően a digitális jel nem lesz kicsit halványabb, nagyon nulla vagy kicsit egyes. Aztán itt sem a kis törpék pöttyözik a biteket a csákány hegyével, hanem valamilyen modulációt alkalmaznak - ennek több oka is lehet. Nem olyan a helyzet, mint amikor a szó egy részét kiradírozom és mégis elolvasod. A jitter meg azért van, hogy újraklokkoljuk. (Hú, de jó magyar szót találtam fel!) Innentől csak az nem világos, hogy
a) Ha úgy elcsúszik az adat, hogy még elolvasható, akkor mért nem lesz a nullából egyes? (Valami hepe után hupa...)
b) Ha a hosszanti töredékből is kiolvasható az adat, akkor ezek a töketlen gyártók miért nem írnak legalább kétszer sűrűbben?

Valahol fennebb írtam, hogy a 20...40MB kapcitásnál még volt 1/8 step a track között. Annak idején csak a CD technológiát ismertem egy kicsit. Ott sincs fél track sem a két track között... Itt meg a servo burst igyekszik behúzni a fejet a track közepére, aztán örül, ha eltalálja. Persze labor körülmények között kis csavarhúzóval talán... Merthogy feljebb meg olyan állítások történtek, hogy mechanikai rásegítéssel a szerkezet még saját magát sem találja el.

A tutti: mikor Gizike begépeli az adatokat a szövegszerkeszőbe, a háta mögé kell állni és felírni. Ezek után nem kell a diszket leolvasni, hiszen már ELŐTTE ELLOPTUK AZ ADATOKAT!

Szerintem egy Kürtnél gyengébb felkészültségű laborban még akkor sem tudják visszanyerni ezeket az adatokat, ha valóban megmaradnak, de... Pár hónapja olvastam valahol e témában, hogy ez az egész adatvisszanyerés egy jókora marhaság a mai diszkek esetében. Egy maradvány, még a régi winchesterek korából, amikor egy-egy cilinder fizikailag szélesebb volt, több mozgástere volt az író-olvasó fejeknek, nem kellett ennyire precízen működniük.

Persze, hogy mennyire megbízható a forrásom, az más lapra tartozik. Már nem emlékszem, hol találtam és sajnos nem tettem bookmarkba. :(

Aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja... Hm... igazgatónak talán még jó lennék. :)

Lehet, hogy én is vén vagyok, de amikor az egyik kollegina letörölt egy xls doksit az 1Tb-s lemezéről, valahogy nem okozott problémát, hogy megtaláljam és visszaszedjem neki. Két éve hónapról-hónapra dolgozott benne... Életmentő volt, hogy árnyékadatok maradtak a lemezen. De már NTFS-ről ext3-ra formázott vinyóról is vakartam vissza doc/xls fájlokat.

De visszaszedés előtt nem írta tele egy "dd if=/dev/zero of=/dev/sda" paranccsal, ugye?
Mert itt erről van szó, hogy _állítólag_ ha eladod a vinyót és nem akarod, hogy vissza tudják nyerni róla az adataidat, akkor 4-6 alkalommal tele kell írni random adatokkal.

Aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja... Hm... igazgatónak talán még jó lennék. :)

"4-6 alkalommal tele kell írni random adatokkal."
Minek ?
Elég azt egyszer is , minél nagyobb az írássűrűség , annál kevesebb mágneses részecske vesz részt az 1 bit tárolásában.
Mezei módszerekkel nem nyersz róla vissza előző adatot.
Rocket science megoldással , meg nem biztos , hogy megéri a pornót helyre állítani.:)
Az érzékeny adatokkal dolgozó cégek , meg úgy is ledarálják , megsemmisítik a diszkeket.
Majd mindjárt leírja valaki , hogy ő látott olyan videót , ahol a daráló késeiről állították helyre az előző diszk adatait.:)

Az kérlek egy tekercs, amin váltóáram halad. :)
Mire áttolod a mágneses anyagot nulla mágnesessége lesz.
Így működik a lemágnesező.
Az így kezelt hddről kürték se hoznak vissza adatot, mivel mágneses tulajdonsága nem lesz! :)
Nagyobb mágneskapcsoló tekerccsel lemágnesezheted
szerszámaid(csipesz, csavarhúzó, stb...)
............
Nem ígérek semmit, de azt betartom!

Van is erre egy vicc (100 éves): Öreg parasztbácsi felmegy Pestre és szemlélődik a villamosmegállóban, majd megkérdez egy fiatalembert: -Mondd csak fiam, ha rálépek a sínre, akkor megráz az áram? -Igen bátyám, de csak akkor, ha a másik lábát felteszi a vezetékre.
A fej nem véletlenül repül a lemeztől 1um távolságra. Ettől távolodva négyzetesen csökken a térerő. Elég nagy mágneses tér kell ahhoz, hogy a lemezt le lehessen törölni. A váltóáram meg nem biztos, hogy átjut a burkolaton, még ha nem is mágnesezhető. Hasonló urban legend a metrón letörlődő floppy esete is.

Avagy aki gép szerelés közben ráejti a kishangszórót a diszkre, az írhatja újra?

A váltóáram meg nem biztos, hogy átjut a burkolaton

Az nem. Indukálódik benne a váltakozó feszültség, melynek hatására örvényáram folyik a burkolatban. Épp ez igyekszik majd legerjeszteni az őt létrehozó váltakozó mágneses teret. Lenz biztos szebben mondaná ezt. ;)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Amiről Te beszélsz, ott az adat a HDD-n marad, csak a filerendszer nyilvántartásában kerül az adott cluster szabadnak bejegyezve. Így visszaszedheted az adatot, ha még nem íródott felül.

Ezzel szemben feljebb arról volt szó, hogy mi van akkor, ha már felülírtad a disk-et. Más szavakkal: hogyan tároljunk 1 TB-os HDD-n 2 TB adatot tömörítés nélkül? Nyilván sehogy, de foszlányok előkerülhetnek, fentebb volt róla szó, hogyan. Nem a HDD saját elektronikájával, sokkal inkább analóg eszközökkel.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

rs232ttl + putty :p

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability