Katasztrófa - menthető?

Linux-kezdő

Üdvözlet!

Valami katasztrófálisat csináltam és félek, hogy nem menthető a rendszerem, de azért érdekelne pár vén linuxos róka ötlete.
Szóval nem voltam megelégedve a Debian Wheezy-ben található Avidemux-al és a legfrissebbet akartam... a fordítás nem sikerült, de találtam ubuntu raringes debeket... Fel is ment volna, de függőségnek kérte a libc6 -ot... Feltettem terminalból 'sudo apt-get install libc6-amd64' paranccsal. Aztán így sem ment fel a deb, mert outdatednek találta a libc6-ot, így gondoltam leszedem 'sudo apt-get remove libc6-amd64' -el. Le is szedte, rendben. Csak itt jöttek a gondok. Először nem tudtam grafikus felületen elindítani semmit, majd TTY-re váltva nem tudtam már bejelentkezni sem. Mivel a rendes reboot sem működött, kapott egy resetet... Csak hogy a rendszer nem indul el, mert pánikol a kernel. '-.-
Próbáltam a Debian install DVD Rescue módját, azon belül is shellt indítani a partícióra, de ez nem sikerült.

Ötlet? Menthető valahogy?
Most kénytelen vagyok a memóriakártyámon lévő SLAX alól írni, ez még szerencse, hogy tegnap rátelepítettem.

Ja, és a debian rendszer recovery módban sem bootol.

  • 10124 megtekintés

( SzBlackY | 2013. 07. 18., cs – 20:10 )

Szedd le a deb-et valamelyik repóból és egy live rendszerről tömörítsd ki a félhalott rendszerre. Egy próbát megér. Más csomagot nem vett le?

Szerk.: Természetesen ideális esetben azt a verziót, amit fenn volt, amikor utoljára működött.
Szerk II.: Természetesen a deb fájlon (Ark pl. megnyitja) belül levő data.tar.gz-t kell a /-re mountolt partícióra kitömöríteni.

BlackY

( Turion | 2013. 07. 18., cs – 20:51 )

Hát köszi mindenkinek... úgy látom jobb lesz a reinstall... igazából semmi fontos nincs a / -en, minden cucc más partícióról lett belinkelve a /home-ba. Csak sajnálom a jól kialakított rendszert. DE legalább most értelmes partíciós táblát csinálok majd és nem csak 30GB lesz a /. Meg most Gnome3 helyett KDE lesz, az való inkább nekem.

Még tippet kérnék particionáláshoz:
/ -> ext4? xfs? Legutóbb ext4 volt. A btrfs 3.2-es kernellel nem játszik Debianon, mert a dpkg itt legalább is bugos és hát... ez a párosítás (dpkg+btrfs) az univerzum leglassabb dolga.
swap -> mekkora? 4GB ramom van. Eddig 2GB volt és a swappinest is 10-re állítottam, de 60-on is alig nyúlt hozzá.
Érdemes a /bootot külön partícióra rakni? Eddig 256MB-os ext2 volt.
Más egyebet külön partícióra?
A /home nem lényeges viszont, mert a Music/Pictures/videos/Documents mappákat törlöm és más HDD-ről linkelem át.

Szerk.: Esetleg érdemes lehet megpróbálni a Debian Testinget?

1(+4): Használj LVM-et és akkor megoldódik a "nem csak 30GB lesz" probléma és a "más egyebet külön partícióra" kérdéskört későbbre hagyhatod :)
2: szerintem ext4
3: Függ attól, hogy hogy használod a géped, pl. ha hibernálni is szoktad, akkor mondjuk RAM méret * 2

BlackY

( kisauto | 2013. 07. 19., p – 08:22 )

elolvasva, én inkább tanács helyett árajánlatot adnék :)

Most komolyan, hol olvastad, hogy ubuntu debeket wheezy-re lehet rakni, ugy, hogy a függőséget, amit a csomag karbantartója valami rejtélyes okból megjelölt kvázi leszarod?:)

Windowson önjelölt power usernek számítottam, de *nixon noob vagyok. :) Viszont pont a páver júzer múltam miatt bátran próbálkozok mindenfélével, hiszen tudom, hogy így lehet sok minden megtanulni, nem? :) Berhelem a rendszert, rootként garázdálkodok a /-ben és miegymás. :D Az más kérdés, hogy közben néha eltöröm a rendszert, de legalább fejlődök közben. (^_^)_b

A mindenit én a gépet is így tanultam meg használni, saját káromon. Amikor először lett gépem, azt se tudtam, mi a különbség egy fájl és egy parancsikon között...

Pont az tetszik a GNU/Linux-ban, hogy az egészbe bele lehet piszkálni, a legapróbb csavarig. <3

"Pont az tetszik a GNU/Linux-ban, hogy az egészbe bele lehet piszkálni, a legapróbb csavarig. <3"

Majd elmúlik :P

Amúgy túl korán feladtad. Annyira én se értek hozzá, de boostrap-el általában a legtöbb gebaszt meg lehet oldani. Ezért jó, ha mindig van nálad tartalékba legalább egy puppy live pendrive, cd, akármi.
Amúgy a libc6-ot nem piszkáljuk, ha csak nagyon nem tudod, hogy mit is csinálsz, ezt én is a saját bőrömön tapasztaltam meg egyszer (egy 3 éves rendszeremet kellett miatta újrahúznom :D ).

http://www.linux-m68k.org/faq/glibcinfo.html

libc is the C library; basically, it contains all of the system functions that most (if not all) programs need to run on Linux. It's similar to a combination of dos.library and exec.library on Amigas, but it also contains a lot of things that are in the C runtime library (like, for example, ixemul.library or the .lib files included with SAS/C and other compilers for AmigaOS).

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

Szerintem ezt a libc6 frissítést, törlést stb. sok kezdő eljátsza, én is beszoptam annó, igaz én csak frissíteni akartam, akkor maradt egyszer félbe a Linux desktopra átállásom, pedig jól indult. Mondjuk ez abban az időben volt, amikor a kernel 2.2 -> 2.4 migrálásnál az ipchains -> iptables átállás volt a menő fórum téma, szóval nem most volt.

Szerk: nem biztos, hogy már akkor is libc6 volt :D lehet, hogy 5 vagy mittomén :D

Nem figyelmeztet. Max. elmondja, hogy akkor még mellé lepucol egy-két másik csomagot is, ami függ tőle.
Debianban és a legtöbb *nix rendszerben a szíved joga, ahogy lentebb megfogalmazták, hogy tökön lődd magad.

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

( Turion | 2013. 07. 19., p – 09:17 )

Hát azóta lepucoltam a wheezy-t és visszajöttem OpenSUSE-ra, mert a KDE jobban bejön (meg ez jobb, mert nem kell hozzá OGL és mégis szép) mert csalódott voltam, hogy mennyire nem támogatott a KDE debian alatt. Itt szépen hozzá van csiszolva a rendszerhez, ott meg még egy debet se lehet gdebi nélkül feltenni. Csak akkor ajánlom desktopra másnak, ha Gnome-ot használ, na azzal nagyon jó páros.

sose hallottam a gdebiről, aptitude rulez. A Debiant nem szeretem, de különösebb baj nincs vele, simán megy rajta a kde, és mostanában nem is annyira elavult (mint a 4es elején, amikor külön mirrorról lehetett csak frisset rakni) Nem javaslom senkinek a Debiant, mert az Ubuntunál semmivel sem jobb, se nem stabilabb, de attól még nem értek egyet amit írtál :)

Grafikus felületen nem szeretnék konzolt használni ilyesmihez... A Synaptic kényelmesebb, csak az ugye GTK. Ment a KDE, de látszott rajta, hogy "rakjuk be a tárolóba, hátha kell valakinek" hozzáállással tehették oda. A Gnome alatt minden ment alapból, a KDE alatt viszont még egy debet sem nyitott megy. (tudom, tudom: dpkg -i xyz, de graf felületen ugyanmá' ne kelljen egy vacak deb miatt konzolozni)

Qapt pl?

Egyébként linuxban, szerintem, pont ez a konzolos megoldás a lényeg/jó. Az ember ne legyen lusta gépelni (sok esetben gyorsabb is a megoldás, szintén szerintem). Mondjuk én DOS-ban nőttem fel, megszoktam/szerettem a gépelek egy sort és jó lesz dolgokat. Ugye nem csak grafikán van konzol (személy szerint sosem használok konzolt grafikán)....
Másik: nekem pl semmi gondom Debian alatt KDE-vel. De kinek mi-hogy... :)

Synaptic helyett KDE alatt ott az Apper. Konzolt meg meg kell tanulni használni, mert hibajavításnál úgy sem lesz más lehetőséged. És erre az a legjobb módszer, ha grafikus felület alól csinálsz ezt-azt egy konzolon. Debian alatt egyébként max. annyi a probléma a KDE-vel, hogy régebbi, mint amiket más terjesztések használnak. Egyébként teljes jól össze van csiszolva az alaprendszerrel.

--------------------------

Csak a viták elkerülése végett. Ha nem használok ékezetet, mobiltelefonról írok.

Áh értem, biztos az jött le, hogy konzolfélő windózjúzer vagyok. De nem. Itt most a deb telepítésről volt csak szó, egyébként szeretem a konzolt. :)
A csomagkezelőt is szeretem, a probléma kifejezetten az volt, hogy fogalma sem volt szegény KDE-nek, mit is kezdjen egy netről letöltött deb-el.

Azt azért el kell ismerned, hogy egy out-of-the-box KDE openSUSE-on és Debian-on eléggé nem egy súlycsoport felhasználóbarátság alapján, Süsüék tényleg marha sokat eljátszadoznak vele, kezdve az alap szoftverválasztéktól, a szoftverek alapbeállításain keresztül az openSUSE branding-ig (amivel tényleg egy egységesnek tűnő desktopot kapsz és nem "minden egyes program úgy néz ki ahogy akar"). [na meg Süsünél ha gond van, még ott a Yast TUI felülete, és csak nagyon nagy gondnál marad a konzol ;) ]

Félre ne érts, nem a Debian-t akarom becsmérelni, nagyon jó rendszer, munkahelyen évekig azt használtam desktopnak, de Süsü azért jobban össze van csiszolva (KDE) desktopra.

BlackY

OFF

A zúza azóta távozzsátán kategória nálam, amióta a német kollégák megajándékoztak (értsd: lenyomták a torkomon) 8.1 v. 8.2-es SLES példányokkal 2 ppc-re telepítve.

A nagy összekülönbözésem a disztribbel a cron miatt történt: olyat még az életben nem láttam, hogy akármelyik júzer cron listájának módosítása (crontab -e, ahogy illik) után újra kelljen indítani a démont, nem hogy ezt a viselkedést egy szerveres kiadás tolja a képembe; itt megvolt.

"mert csalódott voltam, hogy mennyire nem támogatott a KDE debian alatt"

Konkretabban?

"mert csalódott voltam, hogy mennyire nem támogatott a KDE debian alatt"

PackageKit olyan seamless integraciot adna neked, hogy csuhajja, de persze google-t hasznalni tudni kell, meg egy paver juzernek is... Sot, aptitude egy felgrafikus (konkretabban konzol-grafikus) megoldas, a debconfnak meg van Qt/KDE backendje, szoval a konfiguracios ablakok mar szepen jelennenek meg. Es ez mind csak kb. nyolcvanket helyen van leirva a neten.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

( blueghost | 2013. 07. 19., p – 13:45 )

Uhh, libc6-ot leszedni... az igazi öntökönlövés. Gratulálok! :D

( dblaci | 2013. 07. 19., p – 17:55 )

1.: a kernel panicos hiba kicsit fura, vajon okozhat e egyáltalán a libc6 eltávolítás ilyet? Lehet, hogy init közben nem megy valami, és azért?
2.: a katasztrófiális hiba nem itt kezdődik, úgyhogy csínján a szavakkal. Egyrészt helyrehozható a rendszer, (kérdés, másrészt nem kritikus (te írtad), úgyhogy emiatt a reinstall lehet, hogy egyszerűbb, mint a recovery.

A helyreállítást én speciel így kezdeném:

futó rendszeren megnézném milyen filejai vannak a libc6nak, (ugyanaz a verzió lehetőleg, és ugyanaz az arch), bemásolnám ezeket a libeket kézzel, aztán ha ettől feláll, akkor installálnám a libc6ot, ami várhatóan nem fog menni, mert nem ír fölül libeket, ami nem az övé, de erre van workaround, múltkor csináltam ilyet, ha szükséges bemásolom ide hogy kell, nagyvonalakban.

A libc6 file listája itt:

http://pastebin.com/K3rAM7Hq

/usr/share és a gconv mappa nélkül szerintem a bootnak még mennie kéne, anélkül nem túl sok fileról van szó.

Ha meg mukodik az 'ar' parancs, akkor nem kell file lista, letoltenem a legujabb libc6 debet a sajat disztromhoz (http://packages.debian.org itt rengeteg mindenre gyogyir), ar x libc6*.deb data.tar.gz && sudo tar xvf data.tar.gz -C /

Aztan ilyen alapvetesek utan mar neki lehet szaladni egy "dpkg -i --force-all libc6*.deb && dpkg --get-selection | awk '$2 ~ /^install/ { print $1 }' | xargs apt-get --reinstall --yes install" parancsnak, ami eleg sokmindent helyre tud rakni.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.