Legélesebb kép

Multimédia

Úgy rémlik, hogy régen egy kompakt fényképezőm tudott olyat, hogy egy gombnyomásra exponált egy tucatszor, és kiválasztotta a legélesebb képet. Létezik, hogy manapság DSLR-ekben ez már nem divat? Konkrétan Nikon D5100. A kérdés az, hogy free toolokkal hogyan lehet megtámogatni a legélesebb kép kiválasztását egy burst sorozatból? A látásom nem tökéletes, a monitor ugyan nem rossz, de nem is designer kategória. Főleg ha sok a kép, meg sok a határeset, akkor sokat gyorsítana egy automatizált kiválasztó, ahelyett, hogy órákon át hunyorgok.

  • 10428 megtekintés

( horvatha | 2013. 07. 04., cs – 18:54 )

Legélesebb: melyik része?

Ha egy egyszerű program kell, ami egy sorozat, azonos beállítású képből kikeresi a legélesebbet, akkor én Python alól OpenCV-t hívva írnék egy szkriptet, ami mondjuk egy gradiens operátor abszolút értékeit összegzi fel a kép összes pixelére. De lehet, hogy pnmtools-szal is összehozható valami hasonló.

( uid_16313 | 2013. 07. 04., cs – 21:08 )

Legnagyobb mélységélességet kell beállítani, akkor "minden" éles lesz.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

Hihi... khm.
A legnagyobb mélységélességhez a legkisebb rekesz kell (ha nem vesszük számításba a gyújtótávolságot), a legkisebb rekesszel a legkevesebb fény jár, így a mélységélesség nagy lesz, de a záridő felmehet 1/1000-ről mondjuk 1/100-ra (vagy még jobban). Ha a szenzor érzékenységén emelsz (ami azt jelenti, hogy az alapból pl. 160 ISO-s szenzor érzékenysége nem változik, csak az erősítés) akkor meg a zaj teszi tönkre a részleteket.

Nem beszélve arról, hogy a kis rekesz miatt egyéb optikai hibák keletkeznek (http://fotozz.hu/cikket_megmutat?cikk_ID=117), fizika, fénytan.

A fotózás szakma, meg kell tanulni az alapjait, és akkor lehet ésszel dönteni.

+1. Attól, hogy valakinek DSLR lóg a nyakában, még nem fog tudni fotózni. Van, amikor a 2.8-as rekesz kell, avagy kéne (ekkor lehet, hogy nem csak minimális mélységélességet kap az ember, hanem fosch lágy képet), és van, amikor a 8-as is kevés. Minőségi szenzornál meg nem gond a 200-as vagy magasabb érzékenységi beállítás, de ezt az adott szettnél/fotózási célnál kell kitapasztalni. Szerintem...

:-)

Hülye kérdésre hülye válasz.

Legnagyobb mélységélesség, legkisebb ISO, legrövidebb exponálási idö.
ìgy lehet a legélesebb képet elkészíteni. Más kérdés, hogy ez kicsit elméleti maximum...

:-)

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

Nem kicsit. Egyrészt a legnagyobb mélységélesség - elméletileg - a lyukkamerával érhető el, mivel annak végtelen a mélységélessége, cserébe marha rossz a képminősége. Nagy mélységélességet elérni csak kompromisszumokkal lehet. Illetve a legkisebb ISO is kérdéses, mivel a szenzorok érzékenysége adott (talán 160 általában), és minden ami ettől eltér, az a vezérléssel manipulált jel eredménye. Az is igaz, hogy a részletességre. élességre nem nagyon szokott hatása lenni a csökkentésnek (azt hiszem), inkább a dinamika szokott a bukó lenni.

( Fisher v | 2013. 07. 04., cs – 21:26 )

Mivel a DSLR-ek szenzorja jóval nagyobb mint a kompaktoké, így kisebbre jön ki a mélységélesség is. Ez azzal jár(hat), hogy a téma éles lesz, a háttér meg elmosódott: http://media02.hongkiat.com/bokeh_photography/2-bokeh-butterfly.jpg

A képen tök kevés az éles rész, de mégis épp azok a fontosak. Ha félrefókuszálsz és a háttér lesz éles, akkor a program jogosan gondolhatja azt jobb képnek, mert azon több az éles rész.

Továbbá egyáltalán nem biztos hogy egy kép attól jó hogy éles:

http://blog.camove.hu/bemozdulasos-eletlenseg-a-megszokottol-elteroen/
http://petapixel.com/2012/11/21/bts-using-shutter-drag-to-shoot-motion-…
http://www.photographyserved.com/Gallery/Motion/593433

Bár a mai, elképesztően jó szenzorok és/vagy áramkörök, processzorok korában (ISO 250,000) ez a stílus kezd idejét múlttá lenni (nomeg nehéz is ilyet jól fotózni).

Plusz ha már DSLR-ed van, akkor azon faszán lehet látni az élességet, eleve jó képet kell csinálni :D

Ha gyors mozgást akar megörökíteni, akkor rövid záridőre van szüksége, amit vagy ISO-ban felfelé mászva, vagy tágabb rekesszel (f4) tud kompenzálni. ilyen, vagy ennél tágabb rekeszt meg az átlag obik max. a nagylátószögű végükön tudnak. Normális obi esetén persze szép elmosott háttere lesz, gyengébb, vagy nem DSLR-re tervezett üvegnél (illetve nem fullframe DSLR-nél) viszont sehol sem éles, f0sch lágy lesz a kép a maximálisan nyitott rekesznél. Saját kellemetlen tapasztalat, hogy analóg vázon prímán dolgozó üveg nem fullframe-es digitális vázon sajna gyengén muzsikál.

Nha ez az, amin évekig lehet vitázni az index fotósforumán :)

Az első ami szemet szúr, hogy a bokeh (a háttér mosottsága) szépsége leginkább a blendék számától szokott függeni, és csupán másodsorban a lencserendszertől, illetve ez a paraméter, a háttér szépsége eddig nem volt felemlegetve.

A második, hogy _minden_ objektív képe lágyabb tág rekesznél mint lerekeszelve. A kérdés az, hogy mennyivel.

A harmadik pedig az "analógon pompás volt, digitálison hitvány" hit, babona, tapasztalat, kinek mi. Általában azt szokták felhozni, hogy anno kevesen csináltak - és ők is általában az igen remek képekről - normális (értsd min. 30x40-es) nagyítást. Az átlagos, 10x15-ös képek meg igen jótékonyan rejtenek el nagy hibákat is, manapság viszont mindenki kétszeres nagyítással keresi a hibákat a képeken.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a lencsék, objektívek a széleken torzítanak a legjobban (ez így mondjuk kicsit erős, de jobbára igaz), így ha a képalkotásban ezek a részek nem vesznek részt (kroppos váz, ugye), akkor az általános képminőség elméletileg jobb lehet.

Illetve ha gyors mozgást akar megörökíteni, akkor ahhoz kell a megfelelő felszerelés. A fizika gonosz dolog sajnos. Szerencsére egy 50-es 1,8-as üveg kb. 30,000 forint, és nincs párja.

( joco01 v | 2013. 07. 05., p – 11:44 )

Sajnos nem fogalmaztam elég jól, nem jött át a lényeg. Megvannak a fotózás alapjai, meg minden. Vegyük azt a példát, hogy egy gyorsan haladó autót akarok lefotózni. Mindent beállítok a lehetőségekhez képest, hogy ez jól sikerüljön, de még így is lehet, hogy egy kicsit béna lesz a kép. Vagy azért, mert mozgok én is meg a tárgy is, vagy azért, mert a kezem remeg, vagy az autófókusz nem tudta elég jól lekövetni, stb. Hogy biztosra menjek, exponálok egy sorozatot, abban a reményben, hogy az egyik kép majdcsak tökéletes lesz. Tehát van sok kép, mindegyiken kb. ugyanaz a tartalom, teljesen ugyanaz a tárgy, én ki is tudom jelölni, hogy mi az, és egyes képeken az a tárgy elmosodótt és/vagy nincs fókuszban, más képeken kevésbé. És a feladat, hogy ezeket értékelje egy program.

--

Kevés időm van, nem csináltam szkriptet, csak próbálgattam:

pnmtools -sal egy kép és elsimított másolatának különbségét ki lehet számolni, a különbség pixel átlagértéket meghatározni. Ez egy mérőszám, ami azt méri, mennyire nem sima a kép. Ez lehet, hogy neked is jó, bár nem szelektív: az egész képet veszi alapul.

Ebből lehetne szkriptet írni. Ha addig nem csinálja meg más, este szórakozásból összerakom. Úgyis régen írtam klasszikus unixos buherálmányt. :-)

No, itt a buherálmány:
...........
whichsharp.sh:


for im in $*
do
anytopnm $im > tmp.ppm 2> /dev/null
pnmsmooth -size 7 7 tmp.ppm > tmp2.ppm
sharpness=`pnmarith -difference tmp.ppm tmp2.ppm | pnmtoplainpnm | sed -n "4,$ p" | tr -s " " | tr " " "\n" | awk '{sum+=$1; num++}END{print sum/num}'`
echo $sharpness ":" $im
done | sort -g -r

rm tmp.ppm tmp2.ppm

..........

Megadod a shell szkriptnek a képsorozatot, ő kiszámol valamiféle "élességi" paramétert és eszerint rendezve kiírja a képlistát.

Nem volt olyan képsorom, mint amiről beszélsz, nem tudom, működik-e majd. Én egy képet mesterségesem mostam el egyre jobban, azt jól detektálta. Egyáltalán nem szelektív: az egész képet méri. Ez egy maszkolással javítható, ha az alapkoncepció jónak tűnik.

Persze, ez nem profi, nem hatékony, csak egy shell szkriptes játék. Mindenesetre: lehet képfeldolgozást shellben is írni. :-)

Sajnos ez azonnal bukik amikor a kamera nem az elvárt szögben áll vagy mozdul. Pont a rally esetén lehet plusz dinamikát adni a képnek egy kis döntéssel.

Statikus portrénál még jó lehet, de egyrészt ott amúgy is állványt használ az ember, másrészt meg nem csinál százas nagyságrendben képeket, plusz jellemzően kicsi a mélységélesség.

Viszont pl. műszaki fotónál, könyv fényképezőgépes feldolgozásánál esetleg lehet haszna, az OCR elé tenni, hogy ne küzdjön rajta feleslegesen.

Hasonló módszerrel de imagamagick-et használva válogatom szét egy-egy fotós munkám eredményét "művészi" és "produkciós" képekre. (A raw-ban lévő preview jpegek alapján.) Természetesen a "művészi" kupacban szoktak lenni a durván jók. :DDD (Ami nem feltétlenül mutogatható a "megrendelőnek".)

OFF:
Sajnos idehaza nagyon sok az eszkimó, a fókáknak meg többnyire elég 1-1 aranylövő, szóval nem tudom elképzelni, hogy megéljek belőle, ezért a szkript sem fejlődik. :DDD

Hát, ilyet egyszer, nyolc éve fotóztam: http://www.kepfeltoltes.hu/view/130705/img_1257_www.kepfeltoltes.hu_.jpg (exif benne van) Nem egyértelmű, hogy jó-e, de nekem jobban tetszik mint az, amin "minden éles", mert halott, mozgásszegény a kép: http://www.kepfeltoltes.hu/view/130705/img_1150_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

De ami a lényeg, ilyen programot, funkciót nem ismerek.

Amúgy a dolog marha egyszerű, ha gyorsan haladó autót akarsz élesen lefotózni, akkor tartsd a záridőt 1/1000 másodpercen. Tíz méteren már jópár méter a mélységélesség, az nem lesz gond, az autófókuszt is lehet segíteni focus lock-al, stb. stb. A swenkelés meg külön tudomány, azt gyakorolni kell :D Bár 1/1000-nél úgyse nagyon fog látszani.

Az első képnek a közepe igenis éles, de amiről én beszélek, ott meg maximum véletlenül, de inkább sehol sem éles. A kis záridő akkor játszik, ha jó az időjárás, gyors objektíved van, és meg tudsz barátkozni valami kedvező ISO-val, de hobby szinten nem jöhet össze mindig minden :).

--

Aha, a "sehol se éles kép"-re már talán tényleg lehet használható algoritmust írni.
Ilyenkor valószínűleg a swenkelés volt túl gyors vagy lassú vagy egyáltalán nem jó :)

Könnyebb jó képet csinálni ha távolabb állsz, kisebb lesz a szögsebesség, és elütni se fognak olyan könnyen.

Amúgy A D5100 ahogy látom 400-as ISO-n még elviselhető, 1600-tól kezd durva lenni. ISO400, f8 nyáron még felhős időben is elég jó záridőt ad, de akkor meg lőttek a mozgás illúziójának a képen. Ezért csinálják a nagyszerű újságok, hogy lőnek egy képet 1/1000-del és fotosoppal elhúzzák a hátteret, hogy szép legyen. Ez csak akkor gáz amikor viszont a dísztárcsát/kereket már elfelejtik, eheh.

( arpi_esp v | 2013. 07. 11., cs – 17:34 )

akkor mar erdekesebb lenne egy olyan app, ami a sok kulonbozo fokusszal keszult kepbol osszerak egy mindenutt eleset.

A'rpi