Debian, NetBSD alapon

Debian

Több Debian kernel-port áll jelenleg fejlesztés alatt. Valószínűleg a Debian GNU/NetBSD lesz az, amelyik először eléri a stabil állapotot.
A Linux mellett, jelenleg négy alternatív kernel-port van:
Debian Gnu/NetBSD, Debian Gnu/Hurd, Debian Gnu/Fink, Debian Gnu/w32.A Gnu/Hurd port a Gnu rendszer alap kernelére épül. RMS 1985-ben minden szinten új rendszert akart. Akkor, a 80-as években microkernelekben látták a jővő útját, a Hurd is egy ilyen mikrokernel.
A mikrokernelek azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és a mai napig nem szorították ki monolitikus társaikat. Fejlesztésük sok időt igényel.
A Hurd, a mai napig fejlesztés alatt áll, és még egyelőre nem várhatunk stabil kiadást.


A Gnu/Fink az Apple féle MacOSX alapjául szolgáló Darwin kernelre épül, míg a Gnu/w32 Windowsra. Egyikük sem tekinthető szabad szoftvernek. Főként elterjedtségük miatt készül rájuk Debian változat, lehetővé téve Windows és Macintosh felhasználók széles rétegei számára a Debian Gnu rendszer használatát.



Ezzel szemben, a NetBSD szabad szoftver, stabil, és több mint kétszer annyi architektúrát támogat, mint a Linux kernel. Kiváló képességeinek köszönhetően lehet az első stabil Debian kernel-port alapja. Ezzel a Debian nem csak paltform-, hanem kernelfüggetlenné is fog válni.
Több olyan Linux disztribúció is van, amelyek a *BSD-k ports rendszerét használják, lehetővé téve a BSD környezet használatát Linux alapon. A Debian Gnu/NetBSD ennek a fordítottját teremti meg, azaz NetBSD kernel alatt használhatjuk majd a GNU környezetet, és a sokak által kedvelt apt csomagkezelőt.

A Debian NetBSD kernelre portolásával szerzett tapasztalat sokat segít majd a következő Debian kernel-portok (Gnu/FreeBSD, Gnu/OpenBSD) elkészítésében is.

( gyu v | 2002. 07. 08., h – 09:42 )

Háth.... Azért a debian-bsd levlistát eleinte olvasgattam... Az alapján eléggé úgy tűnt, hogy a témában a zászlóvivő a Debian/GNU Hurd, és onnan veszik a betartandó példát.
Imho, azért fog kijönni a Debian/GNU NetBSD előbb, ui. annak a kernele prodiction célokra alkalmasabb.

A portolasi gyakorlat megszerzése valóban az egyik legfontosabb célkitűzése a projectnek. Azonban, ahogy a Hurd ma áll, azt hiszem nem túlzás azt állitani, hogy a NetBSD után, a FreeBSD és az OpenBSD is már rég stable lesz, amikor amikor a Hurd még mindig 'heavy development' alatt fog állni :)
A Hurd-nél (2.0)most próbálják ki a gnu mach helyett az L4 microkernelt. Ez szerintem nagyon jó ölet, az ismertetők és leírsok alapján az L4 sok szempontból fejlettebb a machnál és egy igaz 2.ik generációs microkernel. Azaz végre lesz valami értelme is a microkernel használatának :) de mire ebből stabil Hurd lesz, az szerintem még elég sok idő.

A netBSD kerneles debian ugyanakkor szerintem igen népszerű lesz, mert
-egyszerűbb kezelni egy debian alapu NetBSD-t mint a mostani alap NetBSD kiadast
-a NetBSD nemcsak mindenen fut amiben CPU van, de nagyon hibatűrő is, azaz minden hw-hibás noname trash-en megbizhatóan működik.
A linux, és pláne a windozeNT-k nagyon finnyásak. Magyarországon, ahol NoName corp. igen elterjedt ez fontos lehet.