Debian armel támogatott (sub)architektúrák

Alaplapok

Kezdek alaposan összezavarodni! Próbálom összerakni, mit is kellene értenem a támogatott armel architektúrák alatt. A stable Squeeze -nél felsorolt "subarchitektúrák" úgy tűnik egy-egy processzorcsaládra vonatkoznak. Végül is érthető lenne, hiszen itt a PC architektúrával szemben minden (vagy majdnem minden) egy tokon belül van. Viszont, ha különféle arm processzorokat veszünk akkor kihagyni az Atmel, a Texas vagy éppen a Samsung -ot kicsit furcsa - ezt nem hiszem.

Szóval a kérdés mitől lesz egy arm processzorral felépített eszköz/alaplap Debian kompatibilis?

Eddig, nekem úgy tűnik, hogy közös pont az u-boot, ezt mindenképpen fel kell tudni tenni a cuccra, hiszen ez lenne hivatott a kernelt és a root fájlrendszert betölteni a memóriába (itt már az sem világos, hova flash vagy ram, esetleg ide is oda is). De mi lenne a következő, nyilván itt nemigen van pci csatlakozó felület a perifériákhoz, viszont van egy kupac általánosan elterjedt periféria (pl. valamilyen Realtek ethernet controller). Tehát boot loader (u-boot) után a következő kérdés a kernel és a beleforgatott driverek, driver modulok. Végül jönnek a különféle applikációk, az egyszerű parancssori dolgok (amit lehet hogy egészében a busíbox képvisel) és egy sor egyéb program, valamilyen http szerver - mondjuk a Boa (bár a busybox is jelölt erre a szereposztára) - vagy a multimédiás csomagok talán legnagyobbja az ffmpeg. Aztán ott vanna a fejlesztéshez szükséges holmik mint a gcc vagy a make. No és persze ami ezeket mind összeköti (a habarcs) a különféle library -k, mondjuk a libc.

  • 4693 megtekintés

( 4fonya | 2012. 02. 27., h – 19:28 )

"itt már az sem világos, hova flash vagy ram, esetleg ide is oda is"

A flash-be minek? Hiszen onnan veszi elő.

( 4fonya | 2012. 02. 27., h – 19:33 )

Egyébként ha van a CPU-ra gcc fordító és minden hardver-elemhez megvannak az eszközmeghajtók akkor már csak döntés - meg sok idő - kérdése hogy melyik Linux-ot fordítja le valaki az adott processzorra.

Szerintem teljesen korrekt eredményeket sikerült elérnem Gentoo-val egy ARM és egy PPC KuroBox-on is, amiket korábban debian-nel hajtottam. Néha kedvem lenne valamelyik korszerű utódot beszerezni, csak hogy arra is hegeszthessek egyet és láthassam, mire lenne képes ez az arch ma... Tapasztalataim szerint a flash-ben (minimum) a bootloader lakik, ami utána a megszokott módon (általában TFTP-vel hálózatról vagy helyi lemezről, de akár egy megfelelő flash területről) betölt valahonnét a memóriába egy kernelt (és opcionálisan initramfs-t), aminek aztán átadja a vezérlést, és ami majd valahonnét (szintén akár hálózatról NFS-sel, de rendszerint helyi lemezről, ha nem elég az initramfs) összekapargatja egy rc-rendszerrel a userlandet. Igazából a 'BIOS' interface és a bootloader az, ami hirtelen eltér a megszokott koncepciótól. Talán a modernebbeken már a stock bootloader is tartalmazza a netconsole opciót - azzal nagyon ravasz motyót lehet kihozni a végén a dobozból. (Nekem LVM-alapú failsafe rootfs volt a kedvenc use-case)

“We live on a placid island of ignorance in the midst of black seas of infinity, and it was not meant that we should voyage far.” - Howard Phillips Lovecraft

Átfutott az agyamon. Aztán inkább egy PandaBoard ES-t kezdtem nézegetni... Aztán meg a tükröt, amelyben megmosolyogtam magam, midőn rájöttem, hogy ugyanazon okból, amiért telefont sem cseréltem immár 3 éve, ez is nagyon alacsony - gyakorlatilag sajnos 0 - prioritással bír ;] Pedig kellene egy új médialejátszó, mert a jelenlegimre nincs használható firmware, és néha halálba idegesítenek a nyűgjei/hibái. A vas maga nem lenne kevés/rossz, de kvázi kihalt 4 év alatt (DViCO TViX M6500) - ezt kiváltandó akartam volna hackelni magamnak valami ULV cuccot.

“We live on a placid island of ignorance in the midst of black seas of infinity, and it was not meant that we should voyage far.” - Howard Phillips Lovecraft