Számítógép alaplap javítás - kondenzátorok

Elektronika, Elektromos eszközök

Egyre több alaplapon van olyan kondenzátor amit nemlehet kapni itthon, avagy épp nincs információ arról, hogy ki forgalmazza.
Jelenleg 820uF 4V 8x8mm 105 kondenzátorokra lenne szükség, esetleg hibás lapokra amiről leszedhető.
Ezek mellett 560 uf (2,5V) 4V
http://www.aliexpress.com/fm-store/901206/210063305-307870783/Nippon-Ch…
620 és 680 uf 4V
szintén 8x8mm sem magasabb sem vastagabb példányt nemlehet fizikailag beletenni a lapokba !

http://www.ebay.com/itm/16PCS-820UF-2-5V-MATSUKI-POLYMER-ALUMINUM-SOLID… - ez a fém házas változata csak épp 2,5V os de létezik 4V és 16V-ban is
http://www.circuitdiy.com/product/0/OSCON-4SP820M-SP-Series-820uF-4V-El… - ez hagyományos 3 évet jó ha kibír formátum.

Gyártók akiket találtam :
http://hglh.manufacturer.globalsources.com/si/6008814995505/Homepage.htm
http://www.headcon.cn/e-home.html
http://www.nichicon.co.jp/english/index.html

Update 2012.06.19
Azok részére akinek van hibás lapja és nem van forrasztási gyakorlata ha kihozza a működő példányt a cserélni kívánt kondikkal együtt elvégzem a cserét munkadíj mentesen. Cserébe - akinek van lehetősége - használt leselejtezett eszközöket szoktam kérni az alapítvány részére http://elütöttek.hu/Alapitvanyokirat.htm

  • 22348 megtekintés

( covek v | 2012. 02. 22., sze – 13:29 )

Lomex.hu : 12-08-41 termék kód alatt amit árulnak nem jó arra a lapra?

c

( th v | 2012. 02. 22., sze – 13:32 )

Én már többször tettem nem pont olyan kondit ami oda való volt. Pl 6V 1000mF helyett 10V 2200mF, simán megy azóta is :) Tegyük hozzá, nem értek az elektronikához...
--
TH

Azzal finomítanám, hogy attól függ milyen feladata van az adott kondinak. Ha a feszültség simítása volt a cél, akkor legtöbb esetben nyugodt szívvel lehet nagyobb kapacitásút is betenni, anélkül hogy gányolás lenne.

-----
A kockás zakók és a mellészabások tekintetében kérdezze meg úri szabóját.

Ezzel csak óvatosan.

1. Hálózati egyenirányító utáni puffer kondenzátor esetén a túl nagy kapacitás következtében nagyon kicsi lesz a folyási szög. Ugyanazt a töltésmennyiséget rövid idő alatt csak igen nagy áramimpulzusok tudják szállítani. Az áram középértéke ugyan nem változik, effektív értéke azonban nagyobb lesz, így nő a disszipáció.

2. Szabályozott kimenet szabályozását elronthatjuk a túl nagy kapacitással. Ha elfogy a fázistartalék, gerjedni fog a szabályozó, s ott vége mindennek.

3. A kisebb kapacitás problémája evidens, nagyobb zaj, AC komponens.

tr [:lower:] [:upper:] <<<locsemege
LOCSEMEGE

Meghagyom a barkácsszakkört a kísérletező kedvű emberkéknek, ha nem tudom eredeti állapotban javítani kukázom illetve el sem vállalom.
Ha gyárilag smd kondikat is lehetett volna oda rakni avagy egy oldalt felület szerelt alkatrészeket, akkor talán lustaságból nem kerültek fel avagy szabadságra mentek kínában a "Liliputi emberkék " ? :))

( sza2king v | 2012. 02. 22., sze – 17:23 )

Szerintem mindketto femhazas. Az egyiken van muanyag boritas, a masikon nincs. Az igazat megvallva, nem emlekszem, hogy lattam volna elektrolit kondenzatort ami nem aluminium hazas.

Inkabb a parametereit kellene megnezni (nem csak a kapacitast es a max. feszultseget). Es ez eppen a jobbnak gondolt ebay-es link eseten nehez, mivel nem derul ki a tipusa. Az "OSCON 4SP820M SP Series 820uF 4V"-bol sokkal jobban kiderul, hogy mit tud, meg kell nezni az adatlapjat.

Ilyen szempontbol az altalad megadott info: "820uF 4V 8x8mm 105" sem teljes.

A linkek, a hozzajuk fuzott kommentekkel szerintem felrevezetoek lehetnek.

/sza2

Nem egyforma fémház az a kétféle fémház :))
A minőségi és szerver alaplapokon van az első linken lévő formátum, ezek jobbak és többet bírnak.
Az információ viszont elég pontos 4V -ami lehet több csak akkor sokkal drágább-
a 820 uF ami elvileg lehetne kevesebb/több de miután processzor körben vannak illik nem mást belerakni,- elviekben viszont az 1000 uf határeset lenne - a mérete 8x8 mm ami viszont nem változtatható mert csak 8x10 - 8x 11,5 méretben van felette és ezek már nem férnek el mivel a proci hűtője alatt vannak és 9mm a hely.

A gond az, hogy 10 eDB-os tételben szoktak rendelni a kereskedők és csak azt amit sokan keresnek, ezek a lapok 3 évesek és miután gari ugrott jön elő a kondi hiba, így nem van elég igény még - avagy lusta a nagyker - .

Jelenleg érdektelen mi van a kapcsolóüzemű tápban -> http://hup.hu/node/111214 lehet kivesézni.
Itt -> Számítógép alaplap javítás - kondenzátorok ...
Mondjuk arra gondoltam, ki milyen lehetelen helyzetbe futott bele, ennek megoldása, alkatrész beszerzése stb..
Jut eszembe, folytathatjuk egy olyan szálon is, hogy kétoldalt lukgalvanizált lapból ki, hogyan és mivel tudja kiszedni a kondenzátort egészben.. :))))

Vagy fektetve kell beültetni a hosszabb kondit, ha elfér. Így max 2×4 mm-rel lehet hosszabb a kapacitás lába. Ha ezen a többlethosszon összeszed valami káros dolgot, vagy emiatt gerjedne, akkor ott valami nagyon rossz eleve.

Alaplapot kondiztam már újra úgy, hogy sokkal nagyobb átmérőjű alkatrészeket sikerült csak beszereznem, viszont a lábtáv megegyezett. A középsők még csakcsak egyenesek voltak, de a két széle felé kénytelen voltam megdönteni őket kifelé. Beültetés után félkörre hasonlító alakzatot alkottak az elkók, viszont azóta is tökéletesen elvannak, és még a hűtés is jobb.
(Természetesen a hűtőborda mellé egy sorba lehetett csak elhelyezni őket gyárailag, így nemcsak melegedtek, de akadályozták is a levegőáramlást.)

Nekem erről az egyszeri TV-szerelő esete ugrott be. Egyszer megjelent a munkahelyemen (alkatrészbolt) egy szép nagy tápegység panellel. Panaszkodott hogy már két puffer elkó is fölrobbant benne. Mondtam neki hogy szakadt lehet a visszacsatolás. A vezérlés nem kap mintát a kimenő feszültségből és a PWM jelet a legnagyobb kitöltési tényezőre állítja.
- De melyik alkatrész lehet a hibás?
(Erre menten összekarmoltam magam.)
- Egy ellenállás lehet, keresd meg, te vagy a szerelő.
Elment. Később bevallotta hogy még pár puffert fölrobbantott, de megoldotta mert két kb. egy méteres vezetéket összesodort és az egyik végüket a puffer helyére forrasztotta, a másik végükre a puffert és az egészet lelógatta az asztal alá. Már unta hogy menekülnie kell az elkó röpködő maradványai elől, robbanjon csak az asztal alatt. (Tényleg szakadt volt a visszacsatoló ellenállás.)

Azért el lehet képzelni hogy mit szűrt az a puffer a vezeték végén.

( ncc1701 | 2012. 02. 23., cs – 13:48 )

Plö 2200nF-os elko helyére simán be szoktam tolni a 3300uF-osat, még egy alaplap sem panaszkodott. :)

( athila v | 2012. 02. 23., cs – 23:29 )

Nabazzeg, ehhez tökhülye vagyok, de nem olcsóbb és/illetve kevesebb erőfeszítésbe kerül egy új alaplap? :)

( Lsh7 v | 2012. 03. 02., p – 18:08 )

A Lomex-től kaptam egy levelet a minimális megrendelhető egység 6 000 db. Legalább 3 000 db ra kell előjegyzés, hogy megtudják rendelni ettől a gyártótól :
PCR827M004S1GNG08K (Teapo / CR széria)
http://www.teapo.com/products2006E.htm

Most vagy találok még akinek kellene ilyen, vagy máshonnan kell rendelni, vagy Bécsből hozatni stb... Akinek van ötlete írja meg, vagy ismer olyan kereskedőt aki venne ebből a 820uF 4V 8x8mm es szériából.

Ennyit a szilárd kondenzátornak nevezett forradalmi újításról.

Míg a normál lapokat párszáz forintért simán lehetett javítani, 3-4 féle kondenzátor volt rajtuk, most mindenki azt pakol rá, amit a mérnökök (és természetesen a marketing) kicentiznek. Százféle fizikai méret és paraméter.

Szép, pazarló világ.

( kojot | 2012. 05. 27., v – 19:52 )

Azért ennyire precízen ne ragaszkodj ezekhez az értékekhez! Totál semmi értelme!
470Uf felett csak valami tápegyen szűrésére valók ilyen helyeken a kondik. Az, h 4V-os az azt jelenti ebben az esetben, h 4V-nál nagyobb fesz nem fordul elő ott ahova belerakták, és ekkora kapacitás már elegendő a tápfesz kiegyenesítésére.
De mégis miért azt rakták bele? Egyszerű a dolog, saját ismeret/tapasztalat alapján elárulom. Az ára miatt! Nagy tételben vásárolnak alkatrészt, és nem mindegy árban h 4-6-10-25-50-Vos a kondi! (Akár dupla, tripla ár is kijöhet!) Ezért ott ahol csak lehet, az alacsonyabb feszültségűt veszik, mert 10K db- felett már tetemes a nyereség pl egy 25V-oshos képest.
Tehát neked csak közelítőleg azonos érték kell. Javallom, az 1000uF és 4V vagy a feletti kondit berakni. Pár forint egyébként csak darabja.
Hibát ezzel nem tudsz elkövetni csak max akkor, ha fordítva kötöd be.

Ennyire azért nem egyszerű a dolog.

Elsősorban a mechanikai méreteknek kell megfelelni, főleg ezért centizik ki őket. Nagyobb feszültség (de leginkább kapacitás), nagyobb a tok (egyébként nyilván nem árt a nagyobb feszültség). Az ESR értékeket viszont jó a régi paramétereihez igazítani, mert a táp ezekre van tervezve.

Figyu!
NE vidd be csórit a málnásba! Amit leírtam az helytálló. HA TE is több évnyit terveztél, vagy utólagosan méreteztél volna meglévő elektronikákba akkor nem bújnál egy jól hangzó szakszó/rövidítés mögé, hozzáértést sugallva!
De beláthatod magad is, kb 20 de inkább 30x1000uF-el számolva (mert kb ennyi az össz klf szűrés/alaplap) hogyan arányul a +-200uf? Nagyobb a gyártási szórás (+5-10% ! ), az időarányos kapacitás vesztés miatti össz elmozdulás, minthogy egy-két helyre jobb kondit betéve jelentősen befolyásold a tápegység helyes működését!
Össz +-25-30% elmozdulásnál kezdenek jelentkezni a problémák, nem 1%-nál!
A mechanikai méretek egy tervezéskor a leges leg utolsó szempontok között vannak! Addigra már átesik minden rendes elektronika legalább 3-4 próba verzión. Csak ott lesz nagyobb méretű a beépített alkatrész, ahol azt vagy igényli az elektronika, vagy mert a kiválasztott fő beszállító ára, az általa gyártott alkatrész mérete a befolyásoló tényező. Mert akkor van értelme újra huzalozni, a meghatározott pl 1206 mérettől eltérő smd cuccot beépíteni.

Előd teljesen jól látja a kérdést, méretezik ezeket a kondikat és a hozzájuk tartozó vezérlő áramkört is. Elég baj már az is , hogy gyárilag 20% tűréssel gyártanak mindent.
Számoljunk 680uf+20% = 816 ez a 860 -20%-os tűrésében van benne tehát becsukott szemmel beleteszük akkor a 860+20% = 1032 így eljutottunk az 1000uF os kondihoz.
A tervezés során 680uF és amit lehet kapni 1000uF így már 40% -os túlméretezésnél tartunk és az 1000uF is nyúlik tehát már 1200uF-os működési értéknél járunk.
Sok lapnál tapasztaltam amik megálltak, hogy a 3300uF (nem kidurrant) elkók 4200-4700uF értéken voltak.
Ezek a kondik és áramköreik az Lga 775-ös foglalat mellett vannak és igen lekicsinyítve és 95%-ban a proci hűtőborda felettük van, így nem lehet sem nagyobbat sem vastagabbat sem magasabbat betenni a helyükre mivel nincs hely.
Az, hogy 4v 6v 10V érdektelen mivel kínában tök mindegy mit gyártanak ez nem árérzékenység kérdése, de a nagyobb volt érték vastagabb elkót eredményez így sokszor nem lehet beletenni mert nem fér el egymás mellett.
A régi 478-os lapokban volt 4-6 db 2700uf 6,3V 3300uf 6,3V vagy 4-6-8 db 1200uf 6,3V 1500uf 6,3V normál méretű elkó, most Lga775 8-10-12 db 560-680-820 uF 4V liliputiméretű elkó, tehát "felezik" a uF-ot és duplázzák a kondik számát.
A "mezei" lapokba rakják ezeket a 3évet ha kibíró elkókat, de egyre több új lapokban lehet már találkozni a fémházas változatukkal amiket már vagy 5 éve használnak szerver lapokban.
Itt a gyártó-tervező dönti el, hogy mit rakat a lapba ahhoz, hogy a 3év garancia alatt a terméke működőképes maradjon, utánameg tessék újat venni. Itt viszont már szerepe van a kinai gyártásnak mivel tudnának jó terméket/alkatrészt készíteni de nemérdekük mivel a holnaputánra is gondolnak és ha minden kütyü 10-20 évet kibírna nem lehetne ilyen méretékben gyártani a "szemetet".

Ez rendben is van. Elod másról beszélt. Mechanikai méretekről, amivel te is egyetértesz. Low ESR-ről, amiben igaza van, de erről hallgatsz. Pedig épp ebben a pozícióban fontos.

Ugyanakkor picit hagy bosszantsalak. :) Való igaz, hogy kb. 2-szeres kapacitásig bármi lehet ott, de nem tehetsz be akármilyen nagy kapacitást, mert ha elfogy a szabályozó fázistartaléka, s elkezd lengeni a szabályozó, akkor ott vége mindennek.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Bocs, Low ESR alaplapjavításnál nálam egyértelmű, mivel CRT moncsikban volt 85fok utoljára a kezemben, a TFT-ben is 105fok megy vissza akármi is van ráirva gyárilag.

Nem engemet kell, hogy bosszants, mivel Én nem rakok bele más értéket mivel a saját gyári értékének a cseréje után is lazán elszál(hat)a lap :)

Asus csoda PCI-e Celeron-D re kiélezve 2 db 680uf 4V és 2 db 1500uf 6,3V púpos,
kondi csere, lap indul, bios belép, elem kicserél dátum beállít, reset, bios belép dátum oké kilép és ujraindításkor fekete képernyő, proci hideg tehát a kondicsere után elszállt még valami még abban a körben.

( sany | 2012. 05. 27., v – 22:32 )

Mellesleg ezekre az új "szuper" elko-kra gyanúsan illik a "villanykörte összeesküvés"!
http://www.youtube.com/watch?v=UmatL75dO3c

Valamikor ~30 éve, ha elromlott pl egy rádió, tv, stb, akkor az azokból "kibányászott" elko-k simán "elzenéltek" több évet egy amatőr cuccban.
Érdekes!

Gondolom az is feltunt, hogy mennyivel olcsobban jutsz hozza ezekhez az eszkozokhoz. Az akkori gyartastechnologiakkal nem lehetett ennyire kihegyezett eszkozoket csinalni, igy ugyan tobbet birtak, de lenyegesen dragabban. A mai eszkozok ugy vannak megtervezve, hogy addig birjak amig feltehetoen a felhasznalo hasznalni fogja oket.

( Ligend | 2012. 06. 17., v – 17:09 )

Tudtok ajánlani valakit Budapesten, aki alaplapok kondenzátor cseréjével foglalkozik? Van két egyforma MSI alaplapom, amiken 16V 1000uF, 105C, 8x20-as kondikat kellene kicserélni, az egyiket szívesen odaadnám a másik javításáért cserébe.

( hop1 v | 2012. 06. 18., h – 12:47 )

Néhány tapasztalat kondicserével kapcsolatosan:

Egy Wellerem van, kiforrasztani azzal szoktam, a maradék forraszanyag ónszívó harisnyával jól eltávolítható a furatokból is.
A kondik kiszáradása nem jár feltétlen látható mechanikai jelenséggel, tegnap cseréltem a saját alaplapomba az 5V szűrőkondijait, talán 2db volt kicsit elemelkedve. Ha akár egy kondin is látszanak a kiszáradás jelei, célszerű az adott feszültség összes kondiját cserélni.
Low ESR-rel kapcsolatban: Sosem raktam LOW ESR kondikat alaplapba. Volt olyan eset, mikor 1 év után kiszáradtak a gyári kondenzátorok, a cserélt nem LOW ESR kondenzátorokkal a lap évekig stabilan működött. Lehet még most is használják :)
Felületszerelt kondik helyére általában lehet furatszereltet tenni, ki vannak alakítva a furatok.
A 820microF 4V helyett sztem nyugodtan lehet 1000micro 6,3V-ost tenni, persze, ha mechanikailag megoldható.

( Lsh7 v | 2012. 06. 20., sze – 15:33 )

Ma volt szerencsém egy "gyárilag" Kínában született hölggyel váltanom pár szót, szombaton fogok vele még értekezni és megmutatom neki mikazok amiket szeretnék megvenni mivel náluk gyártják. Elviekben nem volt kifogása, hogy segítsen. Amnenyiben ez egy működőképes kapcsolat lenne, lehetőség válik pár darabos tételek postai úton történő beszerzésére.