Computerworld nyilatkozat

Bőven van kereslet a projektmenedzserek iránt is. Sok helyen van szükség gyakorlott programmenedzserekre, továbbá az IT-infrastruktúrához, valamint az IT-biztonsághoz értő projektmenedzserekre. „A nyugati világból kiinduló válság hatására a vállalatok egyre több pozíciót hoznak az Egyesült Államokból és több nyugat-európai országból Magyarországra. Ennek tudható be, hogy ma mintegy háromszor annyi pozícióra keresünk IT-szakembereket, mint tavaly. Pedig a tavalyi év se volt rossz, a mélypontot 2009 jelentette. Programozókból egyértelműen hiány van, és a meglévőket is nehéz fellelni. Jellemzően olyan típusú emberekről van ugyanis szó, akik szép csöndben végzik a dolgukat, nem keresnek aktívan állást. A fejvadásznak kell rábukkanni a jó fejlesztőkre, és elcsábítani őket. A legnagyobb kereslet az objektumorientált programozáshoz kötődő szakemberek, valamint a beágyazott rendszerekhez értők iránt mutatkozik” – tájékoztatott Spiller László, az Adecco vezető tanácsadója.

Keresik az idősebb fejlesztőket is

Az egyetemről kikerülők sokszor az alapfogalmakkal sincsenek tisztában. Az objektumorientált programozás terén például nem ritka, hogy még a definíciókat sem tudja a jelölt, és ez komoly gond. Az Adecco tapasztalata szerint nagyon fontos az elméleti tudás – kizárólag annak birtokában lehet hatékonyan dolgozni. Manapság olyan magasak az elvárások, olyan gyorsan kell reagálni, hogy képtelenség a Google-ra hagyatkozva boldogulni. De természetesen a jól megalapozott szaktudás önmagában nem elég. Rendkívül fontos a jó kommunikációs készség és a nyelvtudás is. Nem véletlen, hogy a tanácsadó cégnél minden állásinterjút angolul folytatnak. A magas szintű angolnyelv-tudás mindenütt alapkövetelmény, második nyelvet csak nagyon kevés munkáltató ír elő.

„Az utóbbi 10-12 évben sajnos sokat romlott a fiatalok szaktudása, függetlenül attól, hogy melyik felsőoktatási intézményből kerültek ki. Éppen ezért nem is állítok fel rangsort, nem jelent sem jó, sem rossz pontot, hogy hol végzett az illető, mindenkit meghallgatok. A meglehetősen gyenge mezőnyben természetesen vannak kivételek, például azok a villamosmérnökök, akik programozásra adják a fejüket, és beágyazott rendszerek fejlesztésével foglalkoznak. Ezen a területen azonban – a nagyobb tudás dacára – általában alacsonyabbak a fizetések az átlagosnál. A szoftverfejlesztői munkakörökben, kortól és nemtől függetlenül mindenki labdába rúg. Ha valaki szakmailag elismert, jól tud angolul és megvan a szükséges kapcsolatteremtő képessége, akár 60 évesen is jó pozícióra számíthat. E téren sokat változott a helyzet az utóbbi időben” – mutatott rá Spiller László.

Legfőbb elvárás a stabilitás

De vajon melyek a munkavállalók legfőbb elvárásai a munkahellyel kapcsolatban? Az Adecco tapasztalata szerint mindent megelőz a stabilitás iránti vágy, a szakmai fejlődés lehetősége csak a második helyen szerepel. Ami a fizetéseket illeti, a többéves gyakorlattal rendelkezők általában akár havi 100 ezer forintot is beáldoznak, ha stabil, kiszámítható munkahelyet találnak. Megtehetik, hiszen az informatikában általában átlag fölöttiek a bérek.

A frissen végzettek kezdőbére többnyire bruttó 250-300 ezer forint, de vannak helyek – főként a pénzügyi szektorban -, ahol megadják a 350 ezer forintot is. Egy Java vagy .NET fejlesztő két év múlva bruttó 400-500 ezer forintra számíthat. Ha valaki jól teljesít, 5 év alatt elérheti a bruttó 700-800 ezer forintos havi fizetést. Átlagon felül fizetik a projektmenedzsereket is, náluk sem ritka a havi 700-800 ezer forintos bruttó bér. Az IT-piacon a hálózati rendszermérnökök fizetése a legmagasabb. Egy CCIE képesítéssel rendelkező, 8-10 éves szakmai és némi projektmenedzsment-tapasztalattal bíró szakember megkereshet havi bruttó 1,1-1,4 millió forintot is.

Jelenleg a magyar informatikusoknak nem igazán éri meg a külföldi munkavégzés. Ha valakinek szerencséje van, és Angliában vagy az Egyesült Államokban kap egy jó munkát, az természetesen vonzó lehet, ám a környező országokban, sőt például Spanyolországban sem lehet a hazainál lényegesen magasabb bérekre számítani. A tanácsadó tapasztalata szerint a bérkülönbség nem éri el a 20 százalékot.

Forrás: Mallász Judit, Computerworld