laszlo.spiller blogja

2012. január 25-én, elindult az a cikksorozat a Computerworld-ben, amely havonta elemzi az informatikai álláspiac trendjeit Spiller László szemszögéből, aki az Adecco vezető tanácsadója.

Íme egy kis ízelítő az első cikkből:

Álláspiaci trendek az informatikában – 2012 első negyedéve

1. Bevezetés

A 2009-es mélypontot követően 2010 a fellendülés éve volt, majd 2011-ben határozottan megnőtt az IT szakemberek iránti igény az álláspiacon. Az igény csak növekedni látszik 2012-ben és a kedvezőtlen gazdasági hírek ellenére nemcsak a nagy, de a kisebb cégek is folyamatos bővítésben gondolkodnak. Ezzel párhuzamosan nő a jól képzett IT szakemberek hiánya is, melyet egyelőre a környező országokból nagy tömegekben nem tudnak pótolni a magyar informatikai cégek. Az elvándorlás külföldi cégekhez most is létező jelenség, de nem olyan mértékben, mint például az egészségügyben. Sokkal inkább létező tendencia, hogy a nyugaton erősödő gazdasági válság hatására külföldi cégek hoznak Magyarországra újabb pozíciókat, mivel itt olcsóbb a munkaerő.

Ezúton ajánlom a 2011. december 29-én megjelent Computerworld nyilatkozatomat:

Hiány van programozókból

Nem igazán változott az elmúlt néhány évben a szoftverfejlesztők iránti kereslet. Mind a nagy, multinacionális kutatás-fejlesztési központok, mind a hazai kis- és középvállalatok bőven kínálnak állásokat; gyakorlatilag minden cég C#, C++ és Java-fejlesztőket keres. Újdonságnak számít a mobilalkalmazás-fejlesztés. Egyelőre kevés olyan szakember van, aki kielégítő szinten műveli ezt a területet. Ugyan még a piac sem szívna fel nagy tömegű fejlesztőt, arra a néhány pozícióra is nehéz megfelelő embert találni.

A user interface-hez kötődő szakmák ma nagyon keresettek a nemzetközi porondon. De mi a helyzet Magyarországon? Az Adecco vezető toborzási és kiválasztási tanácsadója, Spiller László írásából kiderül, hogy hazánkban ezek közül szinte csak fejlesztőket keresnek, akik gyakran a tervezési munkát is maguk végzik. Milyen képességekre és tudásra van szükség az elhelyezkedéshez?

Sokak szerint felhasználói felületet (user interface – UI) tervezni nem is annyira szoftverfejlesztői feladat, hiszen mi sem egyszerűbb annál, minthogy az ember papíron rajzol néhány színes ablakot gombokkal, legördülő menükkel, a többit majd megoldják a programozók. Első ránézésre lehet, hogy ilyen egyszerűnek tűnik a dolog és inkább egy absztrakt festőművészre illik a fenti leírás, azonban a valóság másképp fest. Már most az elején szeretném leszögezni: manapság nagyon nehéz a munkaerőpiacon profi user interface-fejlesztőt találni, legalábbis az évek során ezzel szembesültem mint IT-fejvadász.

Indítanál egy weboldalt, de nem tudod, hogy ez nagyságrendileg pénzben, időben mit jelent? Gyakori kérdés, hogy a cél, amit az ötletgazda megálmodott ténylegesen mekkora. A kis és nagy projektek között nem csak a látogatók száma tér el, hanem a rendszernek önmagának is meg kell felelnie a kihívásoknak. Ezt a tényt már az első megbeszéléseken tisztázni kell. Nézzük meg, hogy milyen akadályokon kell átugranod, ha egy ilyen fába vágod a fejszédet!

Pénteken Bőle Gyuri meghívására a Városligeti Sörsátorba mentem mint az Adecco vezető tanácsadója, ahol is a hazai IT médiapiac két meghatározó szereplője, az IDG és a HWSW-HUP egy 400 fős rendezvényt hozott össze azért, hogy kedvében járjanak az informatikai infrastruktúrák üzemeltetőinek, s lerombolják a róluk kialakult káros és alaptalan sztereotípiákat. Egyébként a rendszeradminisztrátorok elismeréséért 12 éve küzd a sysadminday.com, s kezdeményezésükre minden év júliusának utolsó péntekén világszerte megtartják a rendszeradminisztrátorok megbecsülésének napját. Az a kerekasztal beszélgetés, melynek én is résztvevője voltam, pontosan a kialakult előítéletekről szólt, illetve arról, hogy miként lehet ezeket megváltoztatni a karrierépítés folyamatában.

Az okostelefonok rohamos előretörésével új lehetőségek nyílnak, amelyek potenciáljairól még csak elképzeléseink vannak. De hogyan alkalmazzuk őket? Ezek az eszközök újnak mondhatók, legalábbis még messze nincs annyi tapasztalatunk felhasználói felületekről, mint a webes rendszereken. Létrejöttek azonban olyan legjobb gyakorlatok, amelyek jól működnek és a felhasználók automatikusan megértik. Ezekből a mintákból hatékony felületek tervezhetők.

Nézzünk egy példát: Swipe
A swipe egy érintőképernyőn értelmezett beviteli mód, a képernyőn mozgatott ujjak segítségével lehet akciókat indítani. Nézzünk meg néhány alkalmazási területet:

Talán többünknek ismerősek a szavak: „A Facebook egy nagyon fontos csatorna, ezért nekem a projektbe kell Facebook integráció!”. Értem, de mire gondolsz? Számos lehetőség van, amely a Facebook szolgáltatásait használja. Ismerkedjünk meg ezekkel és nézzük meg, hogy melyik mire való!

A Facebook-kal való integrációs lehetőségeket négy csoportra osztanám. Ezek a csoportok technikailag és funkciók szempontjából is jelentősen eltérnek egymástól. Ennek megfelelően minden projektnél ki kell választani azokat, amelyek relevánsak és a Te üzleti céljaid szolgálatában állnak.

Facebook alkalmazás
A Facebook alkalmazást a felhasználók elfogadják (mintha feltelepítenék). Az elfogadási folyamatnak része a hozzáférési jogosultságok jóváhagyása. Ez megmutatja, hogy a harmadik fél – jelen esetben a mi projektünk-, mely felhasználói adatok és funkciók feletti rendelkezést kérelmezi. Tehát minden egyes elfogadó jóváhagyja. Az alkalmazást a saját profilján keresztül éri el időről-időre, mint például a FarmVille: www.facebook.com/farmville

Facebook oldal
Korábban Facebook tab, ugyanazzal a funkcionalitással, csak a linkje a bal oldali menüsávba került. A Facebook oldal a mi Facebook profilunk része. Alapvetően különbözik az alkalmazástól annyiban, hogy az alkalmazást a felhasználó a saját profilján keresztül éri el, az oldalt megtekintéséhez pedig a mi profilunkra kell ellátogatnia. Egy jó példa erre a Coca Cola: www.facebook.com/cocacola

Facebook social plugins
A Facebook plugin-eket a saját oldalunkba tudjuk beépíteni és azt a célt szolgálják, hogy a profil funkcióink közül (pl.: Like) néhányat a saját oldalunkon keresztül is elérjenek a felhasználók. Gyakorlatilag a profil funkcióinkat kiterjeszthetjük a saját oldalunkra is. Ilyen plugin-ek például: Like gomb, Like box (több információ és bélyegkép lista a like-olókról)… stb. Jó példa a Facebook plugin-ek használatára a HuffingtonPost: www.huffingtonpost.com

Facebook connect
Ennek segítségével a felhasználó a Facebook felhasználónevével és jelszavával tud regisztrálni és belépni a mi oldalunkra. Fontos, hogy a mi projektünk itt nem fog kapcsolatba kerülni a felhasználó jelszavával, tehát amilyen biztonságot a Facebook ad, azt adjuk mi is. Ennek a funkciónak nagy előnye, hogy nem kell új jelszavakat megjegyezni, sőt ha belépett állapotban van a felhasználó, akkor az oldalunkra érkezve nálunk is automatikusan azonosításra kerül. Látványos példa erre a Vimeo: vimeo.com/log_in

Most, hogy megismerkedtünk a fő lehetőségekkel könnyedén eldönthető, hogy melyeket érdemes a projektjeinkbe beépíteni. Részletesen az integrációs lehetőségekről itt olvashatsz: developers.facebook.com/docs

Összegezve
A Facebook integrációnak számos lehetősége van, amelyekből az üzleti céljainknak megfelelő válogatást érdemes megvalósítani. Vegyünk példának egy olyan oldalt, ahol a születésnapi partid fotóit helyezed el. Ebbe érdemes lehet Like-olási lehetőséget adni minden egyes képhez, esetleg a social plugin-ek közül még a kommentezési lehetőség is szóba jöhet. Ezzel szemben a Facebook connect-nek mondhatjuk, hogy semmi értelme.

Fontos tudni
Fenti funkciók és technikai hátterük azonban néha (vagy inkább gyakran) nagymértékben változik. Egy későbbi postban olyan Facebook-os témákkal foglalkoznánk, mit például: urgent notice (sürgős, kötelező változtatási felhívás), kitiltások, Facebook bug-ok. Mik ezek, mikor lehet rajuk számítani, mit lehet tenni velük?

Ötödik esztendeje vagyok az IT fejvadász pályán, hosszú-hosszú szoftverfejlesztői éveket a hátam mögött hagyva, és ez idő alatt sokan kérdezték tőlem, hogy milyen IT szakembereket keresnek mostanság a piacon? Akár egyetemisták, vagy tanáraik kérdezték ezt előadásaim során, akár álláskeresők, egyszerű volt a válasz: “nézd végig az álláshirdetéseket és megtudod”. A válasz tényleg pofon egyszerű, de mi rejlik a megfogalmazott követelmények mögött?

Nem konkrét szakmai követelményekről szeretnék itt írni, mert az nagyban függ az alkalmazott technológiától, hanem a dolgok emberi oldaláról, csúnya szóval a soft skill-ekről. Persze ez is nagyban függ attól, hogy az illető milyen funkciót tölt be, hiszen más követelményeket állítanak egy rendszermérnöknek, mást egy szoftverfejlesztőnek, megint mást egy tesztelőnek, vagy egy üzleti elemzőnek, a projektvezetőkről nem is beszélve. Maradjunk most a fejlesztőknél. Tehát a kérdés az, hogy milyen szoftverfejlesztőket (nem programozókat!) keresnek manapság a magyar piacon? Természetesen ez is sokban függ a vállalat méreteitől és kultúrájától, de azért a közös pontokat könnyen meg lehet találni.

Social media szerepe az álláskeresésben

Március 25-én a HVG Állásbörzén előadást tartottam az Adecco színeiben, melynek címe Social media szerepe az álláskeresésben volt. A késő péntek délutáni időpont és a gyönyörű tavaszi napsütés ellenére szépen megtelt az előadó tér és a sok érdeklődő között több ismerős arcot véltem felfedezni üzletei partnereim és régi kollégáim közül is. Az előadás lényegében azt vizsgálta, hogy a közösségi oldalak miként formálták át az álláskeresés világát, illetve az álláskeresés módszereit, eszközeit. Az előadás alapvetően a következőkre koncentrált:

- hagyományos álláskeresési eszközök internetes környezetben,
- online álláskeresés közösségi oldalak segítségével,
- hídszemélyek és döntéshozók a LinkedIn-en,
- közösségi fejvadászat, ajánlói rendszerek,
- internetes csatornák (blogok, fórumok),
- szakmai blogok a karrierépítés szolgálatában.

Március 10-én kollégáim társaságában részt vettem a JCI Fiatal Vezetök Egyesülete és a Budapest Agile Meetup közös szervezésében létrejött, Szoftver fejlesztési módszertanok a magyar valóságban című rendezvényen. Az eseményen lehetőség nyílt a szoftver fejlesztési módszertanokkal kapcsolatos tapasztalatcserére. A szervezők egy rövid csapatjátékkal indítottak, mely után két tanulságos esettanulmány hangzott el. Ráadásként pedig ízelítőt kaphattunk a szervezeti kultúrával kapcsolatos kérdésekből is, mert hogy gyakran az emberi tényezőt elég mostohán kezelik a szoftverfejlesztési folyamatban a technológiai tényezők mellett.

Március 2-án az Adecco színeiben megjelentem az IT Business Club üzleti reggelijén, amely ezúttal a cloud computing témakörével foglakozott. Az értekezleten jelen voltak a hazai informatikusi elit képviselői, akik a tartalmas, gondolatébresztő előadásokat követően együtt keresték a választ a "közművesített informatikai megoldások" jövőjét illetően, továbbá azt, hogy Magyarország helye hol van a felvázolt jövőképben. A kérdéseket és a felszólalásokat követően további személyes értekezésekre került sor, ahol nem csak a cloud computing-ról, de annak munkaerő piaci hatásairól is sikerült eszmét cserélni az informatikai üzleti élet neves szereplőivel.

Február 24-én részt vettem az Open Source 2011 – Technológiák harca című konferencián, melynek létrejöttét az inspirálta, hogy “a nyílt forráskódú megoldások kihasználtsága hazánkban még mindig nem érte el azt a szintet, amelyet a benne rejlő üzleti és technológiai lehetőségek indokolttá tennének.” Az előadások során számomra bebizonyosodott, hogy a bemutatott megoldások valóban képesek a legtöbb informatikai problémára választ adni. Elgondolkodtató volt az is, hogy évente milliárdok vándorolnak ki az országból, amiatt, hogy külföldi fizetős informatikai termékeket használunk. Ami viszont bíztatóan hangzott, hogy a kormányzat nyitott az Open Source technológiák megoldásai iránt és hajlandó terepet nyújtani azok kipróbálására és eredményes alkalmazásuk esetén pedig további bevezetésükre is. A konferencia során számtalan lehetőség kínálkozott a kapcsolatépítésre és a kötetlen szakmai beszélgetésekre, régi és új ismerősök, elhivatott IT szakemberek társaságában. A VIP vacsorán pedig módomban állt az Open Source szakma hazai krémjével is megvitatni néhány informatikai kérdést egy pohár vörös bor mellett.

Szabadságom alatt, az egyik szép napos reggelen azon gondolkodtam a Vaszary Villa teraszán, az új parkot csodálva, hogy mennyit fejlődött szülővárosom az elmúlt néhány évben. Csészényi zöld teámat kortyolgatva barátom érkezésére vártam. Ő az, akivel még a helyi cserkészcsapatban kötöttünk barátságot, s ő az, akivel rendszeresen találkozom valamelyik füredi kávézóban, hogy kötetlenül megbeszéljük folyó üzleti ügyeinket.

Ötleteink és tapasztalataink megosztása mellett sokat beszélünk arról, hogy mennyire fontos, hogy Magyarország ne csak az idegenforgalomra, vagy az ügyfélszolgálati központokra építve teremtsen munkahelyeket az embereknek. Ugyanez igaz Balatonfüredre is, ahol éveken át szinte csak a turizmusból tudtak az emberek megélni. Az elmúlt 10-12 évben azonban mindenki érezte, hogy ennek a korszaknak vége és új utakat kell keresni. Ekkor többekben, így bennem és barátaimban is felmerült az a gondolat, hogy miért nem települnek kutatási-fejlesztési központok a Balaton partjára, hiszen itt minden együtt van a nyugodt munkához.

A héten attól volt hangos a személyzeti tanácsadók világa, hogy egy nagyobb cég felvásárolt egy bár jó nevű, de kisebb céget, miközben a kisebb cég vezetője lett az újonnan létrejövő gigantikus toborzó cég feje. Többen is megemlékeztek az aktusról. Volt aki viccesen, volt aki szarkasztikusan, míg mások egyszerűen érdekesnek találták a dolgot. Első gondolatom az volt, hogy nekem is kellene egy cikket írnom, de aztán gyorsan elvetettem, mert nem akartam ilyen módon reklámot csinálni a konkurenciának. Aztán egyik jó barátom blogjáról lekerült egy, az egyesülést humorosan bejelentő bejegyzés, s helyette egy helyreigazítás, illetve bocsánatkérés jött le. Ez arra ösztönzött, hogy mégis szenteljek néhány sort a felvásárlásnak és visszhangjának.

A héten egy szakmai konferencián vettem részt, amely a szoftvertesztelésről szólt. Az esemény, melynek a „Minőségi minőségbiztosítás” volt a mottója, a Ramada Plaza Budapestben került megrendezésre és a következő témákat ölelte fel: a szoftvertesztelés mint szakma népszerűsítése; a szoftvertesztelés oktatása; időszerű szakmai témák áttekintése. Az előadások mellett rengeteg lehetőség nyílt szakmai kapcsolatépítésre és értekezésre, mivel a helyszínen közel 200, a szoftvertesztelésben érdekelt szakembert gyűlt össze.

Reggel kilenckor, a regisztráció vége felé érkeztem a hotelba, ahol már tesztelő szakemberek kis csoportjai szürcsölgették teájukat, kávéjukat és gyümölcsleveiket, miközben egyet-egyet haraptak az ízletesebbeknél ízletesebb reggeli süteményekből. Én is készítettem magamnak egy frissítő zöld teát, majd néhány szelet püspökkenyér társaságában helyet kerestem magamnak az előadó teremben.

A héten ismét nagy érdeklődésre számot tartó előadást adtam a Corvinus Egyetemen a Corvinus Informatikus Diákkör (CID) meghívására, mely két fő témát ölelt fel: 1.Karrierépítés gazdasági informatikusoknak 2.A gazdasági informatika szak egy fejvadász szemével. A rendezvényre elkísért Vitális Andrea, a Solutions Driven Hungary ügyvezető igazgatója, akivel az előadás végén olyan kérdéseket válaszoltunk meg, hogy mégis mire jó egy gazdasági informatikus, mire érdemes specializálódni az egyetemi évek alatt, mi a különbség a mester és az alap diploma között, hogyan látják a cégek a gazdinfós képzést és hogy miként segítheti a CID a hallgatók szakmai fejlődését? Az érdeklődés óriási volt, az előadáson több mint 100 hallgató vett részt.

A héten a BME-n jártam, a Simonyi Károly Szakkollégium Szakmai Estjén, melyen 250 informatika szakos hallgató találkozhatott Magyarország azon legsikeresebb cégvezetőivel, akik szintén az egyetem falain belül tanultak. A rendezvény célja az volt, hogy a hallgatóknak kedvet csinálják a külföldi csereprogramokhoz és tapasztalatszerzéshez, mely hosszútávon a magyarországi kutatás-fejlesztés versenyképességét növeli. A vendégek kerekasztal beszélgetés formájában, amolyan anekdotázós stílusban számoltak be külföldön megszerzett tapasztalataikról, s arról, hogy az miként tette őket és vállalkozásaikat sikeressé.

Sokszor nehéz pillanatokat kell annak átélnie, aki arra adja a fejét, hogy a hup.hu szakmai oldalra tegyen fel álláshirdetéseket. Az itt forgó közönség, jobban szólva közösség megjegyzéseit illetően rendkívül kritikus tud lenni a megjelenő pozíció leírásokkal kapcsolatban és bizony nem árt, ha a hirdetőnek nagy az önuralma. Természetesen az ember mindezt el tudja viselni, ha megfelelő humorérzékkel rendelkezik, és arra gondol, hogy ezen a fórumon valóban olyan szakemberek olvassák az informatikai álláshirdetéseket, akik maguk is potenciális jelöltté válhatnak. Arról nem is beszélve, hogy sokat lehet tanulni a fórumozók által megfogalmazott kritikából is.