Orvvadászat a HUP-on

Egy fórum története

A HUP (Hungarian Unix Portal) az egyik legbefolyásosabb informatikusoknak szóló szakmai oldal Magyarországon, amely főleg Unix/Linux szakembereket tömörít.

Két-három éve szinte még korlátlanul lehetett álláshirdetéseket „felpakolni” a HUP-ra, ha egyáltalán sikerült regisztrálni, mert ezt is úgy találták ki, hogy ne menjen minden földi halandónak, csak annak, aki ügyes. Aztán eljött az idő, amikor hetente kettő hirdetést lehetett kitenni. 2010. szeptember 1-től pedig csak annak a hirdetése jelenhet meg, aki a profession.hu állásportáltól ezt igényli, mivel csak rajtuk keresztül kerülhet ki állás a HUP-ra. (Pontosabban évente egy hirdetést lehet ingyen kitenni regisztrált tagoknak.) Tehát lényegében fizetős lett a szolgáltatás, ami persze nem is baj, mert így letisztulni látszik a fórumnak ez a része.

Amit viszont nem nagyon tűrtek, illetve tűrnek el, az az, ha az állás leírása helyett csak egy hivatkozás (link) szerepel, mert ezt szemetelésnek tekintik, s letiltják a szpemelő felhasználót. Őszintén szólva nem értem miért, hiszen az olyan közösségi oldalak és szolgáltatások, mint a FaceBook, a LinkedIn, az iwiw, vagy a Twitter ezt kifejezetten támogatják.

Mennyit fizetsz, hogy kiosszanak?

Az álláshirdetések rovatba kikerülő hirdetések még úgy is ki vannak téve a fórumozók megjegyzéseinek, ha az ember fizet érte. Sajnos nagyon sok a kötekedő, oda nem illő megjegyzés, amelyek sokszor a trágárság irányába mutatnak, ami szintén egyfajta szemetelés, valljuk be. A hirdetőnek gyakran egészen mély, személyeskedő megjegyzéseket is el kell viselnie. Ha pedig felveszi a kesztyűt, akkor beszólások áradatára kell válaszolnia. A legdurvább az, amikor az állással kapcsolatos kérdések helyett valaki vicceket ír be hozzászólásként. Mi ez, ha nem elektronikus szemét, mivel semmi a köze a témához. Eddig sajnos nem hallottam olyan esetről, hogy valakit ezért letiltottak volna.

Amikor a jogos kritikát kritizálják

Ami a hirdetések színvonalát illeti, az nagyon vegyes. Legutóbb azon akadtam fenn, hogy az expressz.hu stílusát is megszégyenítve valaki egy 3 soros hirdetést tett ki, komoly szakemberek részére. Amikor pedig egy olyan hirdetésre linkeltem, amely szerintem megüti az elvárt szakmai színvonalat, akkor felszólítottak, hogy fogjam vissza magamat és ne szemeteljek. Szóval úgy tűnik, hogy az egyenlők között is vannak egyenlőbbek, még akkor is, ha az ember fizet a szolgáltatásért.

Amikor a nyúl viszi a puskát

Mentségére legyen mondva a kötekedő fórumozóknak, hogy a rossz szájízű, kellemetlen megjegyzések között igen értelmes kérdések és építő kritikák is megjelennek. A minap például összeakasztottam a bajszomat egy tehetséges programozóval, akivel a nap végén aztán összebarátkoztam és megfogadtam a blogommal kapcsolatosan közzétett tanácsait. Meglepett, hogy azon kevesek közé tartozik, aki tudja, hogy mi a különbség a munkaerő-közvetítés és a fejvadászat között. Engem például nem fejvadásznak, hanem orvvadásznak titulált, aki kirakja a csalit és lecsap a besétáló vadra. Szerinte a fórumozó fejvadászat ez a kategória, ahol a tanácsadó nem más, mint „proxy” (ez igaz, hiszen megbízást teljesítünk a szó eredeti értelmében) a munkavállaló és a munkaadó között. Természetesen mentségére legyen, hogy ő csak a jéghegy csúcsát látja, hiszen nem fogjuk szakmai titkainkat felfedni egy fórumon és természetes, hogy nem csak ilyen és ehhez hasonló helyeken keressük a jelölteket. Sokan azt is mondják, hogy az igazi fejvadász nem is hirdet, hanem fórumozó barátom szerint így dolgozik: „Kb. 20 percbe kerülne Neked – ha rendelkeznél fejvadászi képességekkel – hogy megtudd: milyen telefont használok éppen, milyen programozási nyelvet preferálok. További 15 perc kellene ahhoz, hogy a számos social engineeringet segítő site-on megtudd mikor születtem, hol élek. Még 10 perc és a nagyjábóli szakmai hálóm is a kezedben kellene, hogy legyen. Ha ügyes fejvadász volnál, akkor kb. 2 óra múlva tudnád a jelenlegi fizetésemet és 3 óra múlva már megpingelnél egy olyan ajánlattal, amit nem tudnék visszautasítani, annyira jó.”

És azt kell, hogy mondjam, hogy ez tényleg így működik, de a fórumozás nagyon is szépen beleillik a felvázolt módszerbe és a hirdetés is alaptechnika ma már. Természetes, hogy nem ez a szakma csúcsa, de ezek a technikák mind-mind segítenek bennünket a cél elérésében, amely nem más, mint az, hogy egyrészt megbízónk számára megtaláljuk a számára szükséges szakembert, másrészt a jelöltnek egy jó munkahelyet találjunk.

Programozó, vagy fejvadász

Azért külön hallgatnom kellett, hogy kitettem a blogomra az első diplomám megszerzésekor készült szakdolgozatom egyes fejezeteit, amolyan múltidéző jelleggel, hiszen ez most a számítástechnikában is nagyon divatos. A fórumozók szerint égés egy rég lejárt témát közzétenni. Abban esetleg igaza lehet a kritikus fórumozóknak, hogy jobb lenne ezt egy külön retro oldalra rakni és nem főoldalon lehozni, még ha azt is akarom ezzel bizonyítani, hogy értek a programozás bizonyos területeihez, ami nem csoda, hiszen 10 évig szoftverfejlesztőként tevékenykedtem.

Kaptam is egy listát, hogy miről írjak a jövőben szakmai cikkeket és akkor majd elismernek, mint IT fejvadászt. Ezzel csak az a baj, hogy MBA tanulmányaim során tovább képeztem magam nemzetközi üzleti vonalon és mostanság már fejvadászként dolgozom, tehát inkább ilyen dolgokról kellene írnom szakmai cikkeket, de az értelmesebb fórumozók ezt is elismerték.

Erről amúgy csak az jut az eszembe, hogy ha nem ért az IT fejvadász a programozáshoz, akkor az a baj, ha meg konyít hozzá valamit, akkor meg az a baj, mert biztosan nem elég jó, gondolják a hiú programozók. Én pedig tapasztalatból azt mondom, hogy óriási előny, hogy szakmailag is szót tudok érteni a jelöltekkel, még ha nem is lehetek mindenben profi, ami programozás, vagy informatika.

Konklúzió

A fórumozás mindig is nagy türelmet igénylő munka volt és lesz. Csak az adja a fejét ilyesmire, akinek nagy az önuralma és valóban ért valamennyit az adott témához, különben a fórumozók megeszik reggelire. Természetesen mind a fórumozóknak, mind a hirdetőknek van mit fejlődniük, a fórum kereteiről nem is beszélve. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy a HUP-hoz hasonló szakmai oldalakon azzal a célcsoporttal fogunk találkozni és kommunikálni, akikre valójában vadászunk. A tapasztalat viszont az, hogy innét nem azok az emberek fognak jelentkezni, akiknek nagy a hangjuk, hanem általában azok, akik csendben vannak. A hangoskodóknak pedig azért kell köszönetet mondanunk, mert ők azok akik életben tartják a témát, amely így jól láthatóan mindig lista tetejére kerül. Köszönet a HUP aktív felhasználóinak!

Forrás: Spiller László IT Fejvadász Blogja