Az Intel felfedte titkos processzor terveit

Intel

A Tom's Hardware oldalon jelent meg egy hosszú írás, amelyből kiderül, hogy mit tervez a világ vezető processzor-gyártója az elkövetkező pár évre.

Röviden: az Intel azt tervezi, hogy egy éven belül kiadja az első négy magos processzorát, a Kentsfield-et.
A 2007-ben bekövetkező, 45 nanométeres gyártás-technológiára való átállás már lehetővé teszi majd, hogy előálljon olyan processzorral, amely 8 magot és 12 MB-os L2 cache-t vonultat fel (Yorkfield).

Addig is a mobil fronton jön majd a Yonah1 és Yonah2. Az előbbi az egy magos, míg a másik a két magos verzió lesz (solo, duo).

A Yonah2 utat keres majd magának a szerver területen (alacsony fogyasztású, főként blade szerverek) is Sossaman kódnéven.

2006 őszén érkezik a Socket 775-ös, két magos és megosztott, 4 MB L2 cache-sel rendelkező Conroe (desktop), és a hasonló felépítéssel bíró Woodcrest (szerver).

Várhatóan nem sokkal a Conroe megjelenése után érkezik a lecsupaszított, szintén két magos, de csak 2 MB L2 cache-sel rendelkező desktop processzor, az Allendale. Az olcsó piacnak is kell valami, tehát érkezik a ``Allendale / 2''. Ez nem lesz más, mint egy single core, 1 MB L2 cache-es processzor, amely a Millville fantázianevet kapta.

A nagyobb durranás 2007 elejére közepére várható, mikoris megjelenik az első desktopba szánt 4 magos processzor (nem single die), a Kentsfield. A Kentsfield egy ún. multi chip package lesz. Ez azt jelenti, hogy az Intel több processzor die-t fog egy fizikai csomagba pakolni. Egyelőre nem világos, hogy a Kentsfield négy darab Millville-t, vagy két darab Allendale-t fog-e tartalmazni.

A szerver vonal sem marad ki. Ott is jön a multi chip package a Clovertown-nal.

Ha kicsit továbblépünk, akkor az Intel 65 nanométeres menüjén beleütközünk az első ``igazi'' quad core szerver processzorba, a Whitefield-be.

Mi következik ezután?

Hillsboro-ban (Oregon) 2007 második felére várhatóan üzembe áll a 45 nanométert produkálni tudó gyár, a Fab D1D. Jön a Penryn, amely alapul szolgál majd további két processzornak, a Wolfdale-nek és a Ridgefield-nek.

Valamikor ezután már nem lesz akadálya a 8 magos processzorok bemutatkozásának sem. 2008+ körül érkezik a 8 magos Yorkfield és Harpertown.

Az ember csak kapkodja a fejét a magok, die-ok, cache-ek közt. Érdemes átfutni a táblázatokkal tarkított cikket itt.

Ez a verseny arról szól, hogy ki tud nagyobbat mondani és hogy miután két év csúszással megjelent a hangzatos "kódnevű" cucc, hányan rohannak a boltokba megvenni.

Az Intel bevételének nagy részét a gagyi desktop PC processzorok adják, a gamerek pedig abszolúte buknak arra, hogy a notebookjukban és az asztali taligájukban is a legújabb, kimondhatatlan nevű cuccok tekerjenek. A többi lényegtelen.

ár: amd64 dupla magos majdnem 2x annyiba kerül, mint az intel.

ár/telj-ben már most jobb az intel.

áramfelvételben az amd

többmagosság: az igazán ütős feladatok nagy része meg elég jól többszálasítható:

- oprencer /több thread/processz, mindegyik mást csinál/

- webszerverek /nagyon jól bejön, mindegyik mag csak N-ed rész független kérést szolgál ki/

- alkalmazásszerverek dettó

- adatbázisszerverek ?? ezt nem tudom

- képfeldolgozás /sok feladat teljesen részekre szedhető/

- numerikus matek /elég nagy része jól párhuzamosítható/

- game az talán nem számít /arra úgyis célhardvert vesz a gamer/

most jön az hogy 10-15 éven keresztül a legfontosabb alkalmazások magját átírják többszálasra - ha nem lehet készen kapni majd hozzá többszálas library-ket.

szóval sztem a több magos rencerek minden cpu igényes helyen nagyon jót hoznak

már

azert nem erdekel igazabol senkit, mert a tamadas vegrehajtasahoz szukseges feltetel gyakorlatilag local root-ot jelent, ui. a tamadonak sajat kodot kell tudni vegrehajtani az adott gepen, marpedig akkor ez akar egy local root exploit is lehet (es ugye bugfree kernelt meg nem hordott a hatan a fold, plane nem i386-on), azon a ponton meg edesmindegy, hogy a prociban van HT vagy nincs.

Ezért pedzegettem, hogy vajon van-e kielégítő megoldás a problémára... Az elszeparált (nem megosztott), threadenként elkülönített cache security szempontjából valószínűleg jó lenne, viszont az hatalmas hátrányt is jelentene egybe, hisz egyrészről nem lehetne olyan dinamikusan trükközni a gyorsítótárazással, másrészről egy 2 magos, 4MB cachel rendelkező processzornál egy adott thread akkor is csak 1MB cachet tudna így kihasználni, ha a többi szabadon van. Az Intel lehet hogy inkább meghagyja ezt a "kis" problémát azért cserébe, hogy jóval rugalmasabban lehet logikázni a cache használatával és ennek fejében nagyon teljesítmény csikarható ki a processzoraiból...

Az hogy nem jött ki rá exploit, nem jelent semmit. Ez a hiba a blackhatek szemében olyan huszadrangú kihasználható bug, amelyel csak akkor foglalkoznának, ha a kernel és a userland 100% bugfree lenne. Addig egyszerűbb ezeket a hibákat kihasználniuk, mert így nem csak egy lehetséges privát kulcshoz férhetnek hozzá, hanem egyből mindenhez... ;)

Az Athlon 64 X2 3800+ megjelenésével már az AMD is kínál viszonylag olcsó kétmagos processzort, igaz, az Intel Pentium D 820-asa még mindig a legolcsóbb ebben a szegmensben, de ezzel együtt a leglassabb is. Sajnos még a 3800+ sem elég kedvező árú ahhoz, hogy az otthoni PC-k nagyobb hányadába kétmagos Athlon 64 kerülhessen, de talán idővel ez a probléma is megoldódik, és lesz még ennél is olcsóbb Athlon 64 X2 a piacon – ha az AMD is úgy akarja.

Tesztjeink egyértelművé teszik, hogy a X2 3800+ a több magra optimalizált programokban gyorsabbnak bizonyul, mint a Pentium D 830, igaz, drágább is nála egy csöppet, viszont általában gyorsabb a Pentium D 840-nél is (nem egyszer még a Pentium EE 840-nél is). Amennyiben túlnyomórészt többszálú végrehajtásra optimalizált alkalmazásokat futtatunk, az X2 3800+ jobb vétel az egymagos Athlon 64 3800+-nál és 4000+-nál is. Főleg egyszálú alkalmazásokat futtató felhasználókra ennek a fordítottja igaz, az Athlon 64 3800+ és 4000+ 400 MHz-es órajelfölényének köszönhetően ezekben az esetekben gyorsabb az X2 3800+-nál.

Az Athlon 64 X2 3800+ megjelenésével már az AMD is kínál viszonylag olcsó kétmagos processzort, igaz, az Intel Pentium D 820-asa még mindig a legolcsóbb ebben a szegmensben, de ezzel együtt a leglassabb is. Sajnos még a 3800+ sem elég kedvező árú ahhoz, hogy az otthoni PC-k nagyobb hányadába kétmagos Athlon 64 kerülhessen, de talán idővel ez a probléma is megoldódik, és lesz még ennél is olcsóbb Athlon 64 X2 a piacon – ha az AMD is úgy akarja.

Tesztjeink egyértelművé teszik, hogy a X2 3800+ a több magra optimalizált programokban gyorsabbnak bizonyul, mint a Pentium D 830, igaz, drágább is nála egy csöppet, viszont általában gyorsabb a Pentium D 840-nél is (nem egyszer még a Pentium EE 840-nél is). Amennyiben túlnyomórészt többszálú végrehajtásra optimalizált alkalmazásokat futtatunk, az X2 3800+ jobb vétel az egymagos Athlon 64 3800+-nál és 4000+-nál is. Főleg egyszálú alkalmazásokat futtató felhasználókra ennek a fordítottja igaz, az Athlon 64 3800+ és 4000+ 400 MHz-es órajelfölényének köszönhetően ezekben az esetekben gyorsabb az X2 3800+-nál.

AMD: a legkisebb kétmagos [prohardver.hu]

De ha gondolod linkelek még.

Jah még egy:

Intel vagy AMD?

Mondandónkat nem szeretnénk hosszúra nyújtani, elvégre a tesztek során elég alaposan elemeztük az eredményeket. Lássuk, hogy mely területeken ki a nyerő.

tömörítők: Athlon 64

konvertálók (filmek, zenék): Pentium 4

renderelés: váltakozó

játékok: Athlon 64

Természetesen vannak átfedések, egyes programokban lehetnek ellentétes eredmények is, azonban itt és most úgy tűnik, hogy ezek alapján az Athlon 64-nek van több keresnivalója.

Lássuk, hogy a Pentium M hogyan viszonyul az Athlon 64-hez.

tömörítők: Athlon 64

konvertálók (filmek, zenék): Athlon 64, kivéve a L.A.M.E.-et

renderelés: Pentium M

játékok: döntetlen, de inkább Athlon 64

Látható tehát, hogy az Athlon 64 mindkét Intel processzornál kívánatosabb, legalábbis addig biztosan, amíg a teljesítménye alapján ítélkezünk. Lássunk más szempontokat is.

ár: Athlon 64 Pentium M

melegedés: Pentium M Socket 775 > Socket 479?

fejleszthetőség: Socket 939 > Socket 775 > Socket 479?

utasításkészletek: Athlon 64 > Pentium 4 > Pentium M

( Chain-Q v | 2005. 12. 08., cs – 07:20 )

Szerintem erdemes lenne osszehasonlitani a mostani roadmapet egy kb. 2 evvel ezelotti Intel Roadmappel. A metszete kb. ures halmaz lenne. Abban meg 10ghz-t meg ilyen hulyesegeket igertek. Most meg ezt. Na kb. ennyit er ez is. Majd ittis beleutkoznek h. a 4 magos csodaproc 500w-ot ad le, es kiforrasztja magat a foglalatbol, aztan akkor marad minden a regiben, csak a szamozast varialjak, a nep meg veszi mint a cukrot... Az eladott gepek 90%-ban ugyse az ilyen (elmeletileg) csucsvasak, hanem a tonkre-butitott Celeronok futnak, sz'al sok huho az egesz semmiert.

Es tessek mondani, egyszer majd processzort is fognak gyartani?

( rigidus | 2005. 12. 07., sze – 09:49 )

trey: gyorsabban irod a cikkeket, mint ahogy olvasni birom :D

( Hunger | 2005. 12. 07., sze – 11:26 )

2006 őszén érkezik a Socket 775-ös, két magos és megosztott, 4 MB L2 cache-sel rendelkező Conroe

megosztott cache, ajaj, miért is nem tetszik ez nekem?! ;)

Security szempontbol? Van arra valahol valami leiras, hogy tulajdonkeppen ennek milyen security vonatkozasai lehetnek? Azon kivul, hogy a FreeBSD megcsinalta a paraztatast, es igertek, hogy lesz proof-of-concept exploit napokon belul, eddig meg 0 nagy bejelentes volt az ugyben. Vagy csak lemaradtam valamirol?

( toros | 2005. 12. 07., sze – 13:07 )

Hmmm... Azt hiszem, akinek nem sürgős, annak nem most AZONNAL kell laptop-ot vennie. Árzuhanás közeledtét érzem az izületeimben...

már most nyomják lefele az árakat (igaz, első sorban karácsony miatt), de már előrendelhetők az első yonah procis gépek is (pl. fujitsu siemens amilo pi sorozat), és nem is olyan elrugaszkodott áruk van: a 1660mhz-es core duo procis, 1gb ramos, 100gb hdd-s, 128/512mb ati x1400 hm paraméterekkel rendelkező gép br. 375k a notebook.hu-nál...

( gsimon | 2005. 12. 07., sze – 13:54 )

Ezeket a neveket vajon script generálja, vagy egy csapat hiperkreatív marketingmanagger ötli ki? Ha egy kicsit spanyolosabbra vennék a nevezéktant, pont úgy nézne ki, mint egy brazil szappanopera ismeretségi, viszony-létesítési, gyanúsítgatási és leszármazási gráfjának a Descartes-szorzata :).

Max. nehezebben kiejthetőek a nagyvilág számára :).

Csak amikor ücsörgök a söröm mellett és hallgatom, ahogy a szomszéd asztalnál mindenféle tejfölösszájú ifjoncok olyanokról értekeznek, hogy "a Froobleville proci gyengébb, mint a Yoyodale, mert az nForce VZT11-es chipsettel képtelen kihajtani a Radeon 9121.11b-t", én meg csak nézek, mint bölcsész a command prompt-ra, akkor elavult vénségnek érzem magam, és nosztalgiával gondolok azokra a régi szép időkre, amikor volt a 8086, aztán a 286, aztán a 386, stb., és volt időm megnézni, hogy mi mit tud, mire kijött a következő :).

Talán inkább a fogkefe-fantázianevekhez kellett volna hasonlítanom: hetente kijön két-három új, az egyiknek hajlékony a nyele, a másiknak öttel több sörtéje van, a harmadik vitaminnal van dúsítva, aztán a végén annyi féle lesz, hogy vagy beiratkozok fogkefeológusnak, vagy csak hasraütve tudok választani közülük :).

( pepo v | 2005. 12. 07., sze – 16:49 )

Talaj előkészítve a Longhorn vagy Vista, vagy mittudmén milyen Window$-nak.

Nyilván security okok miatt aggódom, mert nem tudom milyen megoldást tudnak kitalálni arra a problémára, hogy a megosztott cache területének manipulálásával ne lehessen mérni egy másik thread memória hozzáférési mintázatát. Ennek ellenére lehet, hogy létezik rá megoldás, de nem látom sehol, hogy az Intel publikálta vagy egyáltalán nyilatkozott volna róla. Annyi hírt lehetett látni, hogy az Intel ígéretet tett azzal kapcsolatban, hogy felveszi a kapcsolatot az operációs rendszerek készítőivel (a Microsoft és a RedHat lett név szerint megemlítve) és segít nekik megoldani szoftveresen ezt a problémát, de hardveres módosítást nem terveznek. A probléma egyébként valós, bár tény hogy kihasználása - főleg egy nagy terhelésnek kitett számítógépen - elég nehéz, de koránt sem lehetetlen. A FreeBSD mellett egyébként több Linux disztribúció is (pl. Mandriva) kikapcsolta a Hyper-threading támogatást a kerneleikben, tehát jópáran gondolják úgy, hogy ez egy lehetséges támadási felület. Más disztribúciók az OpenSSL patchelése mellett döntöttek (valószínűleg az ilyen megoldásokban segít az Intel is), így azok a függvények, amelyek a privát kulcsokkal dolgoznak egy fix hosszúságú időkeretben számolnak, amely megnehezíti a mintázatok mérését, de elméletben még ez sem 100%-os megoldás a problémára. Arról nem is beszélve, hogy ez csak egy kriptográfiai csomag és a többi függvény könyvtáron és programon ez még nem segít.

Huh, de sokat írtam.

( snq- | 2005. 12. 07., sze – 17:00 )

gondolom ezekhez dedikalt 1kW-os tap is jar majd gratis, es az aramszolgaltatotol kell majd pecsetes papir, hogy neha 23:00-05:00 bekapcsolhasd

Az Intel már felvette a kapcsolatot az áramszolgáltatókkal, hogy a mérő órákat jobban terhelhető vízfallal ellátott társaikra cseréljék ki minden egyes új Intel proceszor tulajdonosnál, így elkerülhető lesz az áram-!overflow! miatti biztosíték-lecsapásos krekker támadás.

Jellemzoen majdnem az osszes modern SMT/SMP kepes proci L2-je megosztott (ahol pedig van L3 az meg szerintem kivetel nelkul megosztott).

Erdekes modon ez a problema nem erdekelt senkit, pedig:

- 21364-es Alpha megosztott L2

- UltraSparc IV megosztott L2

- Power4, Power5 megosztott L2, L3

- PA-RISC PA-8800 megosztott L1(!!!), L2

Es ezek a procik nem arrol hiresek, hogy biztonsagi resekben furodnenek....

Azon gondolkozom, hogy egy ekkora ceg megreszkirozna-e azt, hogy tudottan veszelyes bugot hagy benne a processzoraiban hosszu evekre elore. Az OK, hogy a meglevokben nem javitja, mert nem eri meg. De hogy a tavoli jovoben sem, az azert egy kicsit nekem fustos... Ha annyira nagy problema lenne ez, akkor

1. tobbet hallottunk volna rola (minimum az uzleti ellenfelek meglovagoltak volna)

2. biztos, hogy keszitenenek ra hardveres javitast (mas design)

3. Tekintve, hogy Colin Percival azt mondta sok-sok honappal ezelott, hogy megfelelo hatterrel napok alatt lehet ra exploitot irni, es meg a mai napig sem allt elo senki vele (de nem is igazan foglalkoztatja a tema a kozvelemenyt. es a bejelenteskor sem robbant az a nagy bomba), azt hiszem, hogy tempest in a teapot kategoria

( Bodri v | 2005. 12. 07., sze – 20:28 )

Biztos, hogy az órajel verseny után, most bele kell kezdeni egy "félévente megduplázom a CPU magok számát" versenybe ?

Persze ez is egy jó fejlődési irány, de lehet nem csak ezzel kéne törődni. Azért nem hinném hogy a hétköznapi user-ek által futatott, hétköznapi programok mind jól párhuzamosítható feladatokból állnak. Vagy megéri őket párhuzamosítani.

Ma ott tart az Intel az előző okosságával, hogy a 1GHz-el magasabb órajelen futó P4-eket röhögve verik a K8-ak normál 32bit-es módban. Emelett a P4 többet fogyaszt és ha jól sejtem nem is olcsobb.

Erről mit gondoltok ?