Újabb csapás a SEO bizniszre...

és újabb adatgyűjtési lehetőség a Googlenek.
A google tegnap bejelentette, hogy a bejelentkezett felhasználók a találati listájukban blokkolhatják a nekik nem tetsző domaineket. Az ötlet jó és tetszik, mert ezzel pillanatok alatt le lehet takarítani a SEO optimalizált, linkfarmos söpredéket. Abból a szempontból, rossz, hogy miért csak a bejelentkezett usereknek van erre lehetősége?
Ahogy a legtöbb, átlag nethasználó én is a Google-t használom a kereséseimhez, de ezt jobb szeretem anonym végezni. Egy bejelentkezett google luser már így is elég sok információt ad ki magárol, amivel részletesen lehet profilozni a gazdasági hátterétől kezdve, az érdeklődési körén át, az egészségi állapotáig mindent. Ezzel a szűréssel ez még tovább finomítható.
Technológiailag nem lenne ördöngősség ezt megoldani, a blokkolt oldalakhoz simán lehetne cookiekat rendelni és nüansznyit növelné csak a overheadet.

( yoursoft | 2011. 03. 11., p – 14:57 )

Szerintem az lenne a legnagyobb baj, ha névtelenül lehetne ilyeneket csinálni:
- Egyszerűen kilőnék a konkurenseket a top 10-ből...

Nem tudom, sikerült-e végigolvasni és értelmezni a cikket. A mrgoldás nem a közetlen találati listát befolyásolja, hanem abból szűri ki a nem kívántakat. Így is, úgy is csökkenni fog az átklikkelési arány, mert a bejelentkezett, szűrőt használó userekből nem fog klikkelést látni az oldal.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( dikki | 2011. 03. 11., p – 15:05 )

"miért csak a bejelentkezett usereknek van erre lehetősége"

mert a google megfigyel és evil és nagy testvér és belelátnak a vesédbe!!!111111

...vagy mert hogy a tökbe kéne tudnia a google-nek, hogy ÉN ki akarok szűrni valamit a találati listából _magamnak_?

Simán megoldható lenne, hogy aki google accountal rendelkezik, az ott tárolhassa a tiltólistáját, míg a anonym user a saját gépén tárolja azt. Itt nem az adatgyűjtés a lényeges kérdés, mert a zombi így is, úgy is fél életét rábízza a googlere. Viszont sokkal megnyugtatóbb úgy internetezni egy nem megbízható helyről (ingyenes terminál, iskola, webkávézó), ha nem szolgáltatom ki privát adataimat.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( BlinTux v | 2011. 03. 11., p – 15:07 )

Saját magamból kiindulva a cookie nem jó megoldás. Én rendszeresen (kb. havonta) törölni szoktam őket.

Btw, jó ötlet ez a google-től, de vajon hányan fogják ezt használni?
Általában úgysem keresel ugyanarra a kifejezésre rá, mondjuk naponta. Így meg egyszer átsiklik a neki nem tetsző Top-on és ennyi. Másnap úgy is másra keres rá és más Top linkek lesznek amiket nem akar látni. Persze megvan az esélye, hogy látja ugyanazokat az oldalakat, de szintem nagyon ritka ez.

Viszont üzleti szempontból nézve, elég nagy érvágás azoknak akik fizetnek a SEO-zásért, hogy az oldaluk előkelő helyet foglaljon el a találati listán. De az előző bekezdésemben taglaltak függvényében talán mégsem lesz nagy a kár.

( doc | 2011. 03. 11., p – 22:51 )

valaki mondja mar meg nekem, hogy mire fel ez az orult nagy paranoia. tegyuk fel hogy a google tudja hogy en szeretem a sci-fit meg a snowboardozast. ES???
ha mar igyis-ugyis X mennyisegu reklam ugrik a pofamba, akkor az legalabb legyen olyasmi, ami lehet hogy erdekel, ne a legujabb valosagshowt akarjak nekem eladni...
ha meg nem akarok a hirdetesre kattintani, akkor nem teszem, es kesz...
-
Slackware current / OSX Snow Leopard

Azért, mert ezekhez az információkhoz emberek férnek hozzá, és nem tudod, hogy milyen emberek. Az egy dolog, hogy te nem akarsz mounika show hirdetést látni, de MIB-et sem szeretnél látni csak azért, mert érdekel a szociológia és a kémia. Ugyancsak nem mindegy, hogy mondjuk 15%-al magasabb biztosítási díjakat kellene fizetned, csak mert snowboardozol és ezt az alkuszod is tudja. Honnan tudja? Hát a kereső cégtől, akitől megvettek agy csinos adatbázist. A kereső cégek adatokkal kereskednek, egy userekhez köthető relációs adatbázis, különösen ha alkalmas adott személyek profilozására milliárdokat érnek és nem forintban. Nem lehetsz biztos benne, hogy ezeknek az adatoknak mi lesz a sorsa. Hiába van apróbetűvel beirva EULA-ba, hogy nem adják ki, de biztos lehetsz benne, hogy egy megfelelő akroním kéri, akkor a kocsid nem gyorsul úgy százra, amilyen gyorsan postázzák azt. Ugyancsak nem lehetsz biztos, hogy az adott cég dolgozója nem akar egy nyalintást a mézesbödönből.
Az valós életben egy idegen emberrel szívesen elbeszélgetsz, mondjuk Asimovról, de nem biztos, hogy kiteregeted a szexuális aberrációidat. Egy kereső esetében nincs ilyen választási lehetőséged.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nem kötik az ilyent az emberek orrára.
Ami eddig a legnagyobb port kavart az David Barksdale ügye. Ez is csak azért kapott komolyabb figyelmet, mert az áldozat kiskorú volt. Feltételezem, az ennél súlyosabb esetek nem jutnak nyilvánosságra.
Egy generált adattal való visszaélés még ennél is neccesebb, ugyanis nem tudhatja az áldozat, hogy azokat legitim információgyűjtéssel (ismerősök, rokonok megkérdezésével, titkosszolgálati módszerekkel, nyomozati munkával) szerezték meg róla, vagy éppenséggel piros szallaggal átkötve egy helyről kapták meg.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Googleenek kicsit több mint 24000 dolgozója van világszerte. A linkelt eset azért volt érdekes, mert ez volt az első nyilvános eset, és ennek kapcsán került megemlítésre, hogy nem ez az első.
A Google amerikai cég, így vonatkoznak rá az amerikai törvények, ami azt jelenti, ha információt kérnek tőle akkor azt ki is adják. Lásd: SCA miatt az FBI-nak kiadott dokumentumok. De meg lehet említeni az FBI digitális lehallgatási kezdeményezését.
A keresési adatokból összeállított adatbázis, azért értékes, mert sokkal részletesebb képet fest az adott felhasználóról és szokásairól.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

engem mindig meglep ez a felelotlennagyvonalu 'biztonsagtudatossag'. Legalabbis a comp. security teren van egy olyasmi elv, hogy mindenki csak ahhoz fer hozza, amihez muszaj. Minden mashoz meg akkor sem, ha amugy jelentektelen(nek tuno) dologrol van szo. Kozhelyszamba megy, hogy par apro artatlan info osszekapcsolva (adott esetben) eleg kellemetlen kovetkezmenyekkel jarhat az emberre nezve.

Ha meg sose hallottal az e-privacy-rol, es a jelek szerint nem igazan sikerult abszolvalnod, miert baj az, hogy a bankod utan a Google tud rolad a legtobbet, hadd ajanljam figyelmedbe Galantai Zoltan: e-privacy olvasokonyv c. konyvet.

A fidesz nem birja elviselni a Ferihegy nevet - politika, flame és offtopic huppereknek szabadon!

Környezetemhez képest meglepően biztonságtudatos vagyok.
A gépemen levő adatokhoz jelszó híján senki nem fér hozzá (aes 256 bit partíción), igaz, hogy ez a jelszóm csak 11 karakteres kisbetű-nagybetű-szám, mert azért kényelmes is vagyok. :)
A fő e-mail fiókom jelszavát szintén senki más nem tudja, jelenleg 14 karakter, kisbetű-nagybetű-szám.
Se jelszavam, se pin kódom nem tartom papíron a bankkártyám, stb. mellett. Minden oldalon, ahova valaha beregisztráltam, más a jelszavam.

Figyelek a fontos adataim biztonságára, de az abszolút nem érdekel, hogy a Google miket tud rólam (fontos dolgokat nem náluk tárolnék, ha lennének ilyenek). Ugyanolyan vagyok, mint sok-sok millió másik ember, már pusztán emiatt biztonságban vagyok. Az átlagból legjobban talán így is adataim védelmével tűnök ki. :)

Milyen e-mail fiókot használ egy biztonságtudatos ember?

Egyébként ahogy azt már írtam, tudomásom szerint semmilyen konkrét eset nem történt, ahol valakit kár ért volna, amiért Google-t használt, vagy fent volt a neve meg egy fénykép FB-n. Az első ilyennél majd elgondolkodok. A lottóötösnél kisebb az esélye, hogy pont velem fog ez bekövetkezni.

A fejezetek bevezetői valóban jók, de a Vizi patkány és Hoover párbeszédén bealudtam, úgyhogy ezt nagyrészt skipeltem.

A könyv elején még azt taglalja, hogy hiába ígéri valaki, hogy nem fog visszaélni az adatokkal, miért ne tehetné meg, a befejezésnél pedig már olyan tanácsot ad, hogy tájékozódjunk az adatvédelmi irányelvekről...

Számomra, így végigfutva, a könyv nem mond többet (ahogy azt ki is jelenti), mint hogy mindig mérlegeljük azt, hogy mit nyerünk, illetve veszítünk adataink megadásával (vagy akár egy szolgálatás használatával).

Ezt megtettem eddig is, magamtól is.

Az egész paranoiád elbukik már az isp-dnél (többnyire szintén multi), akik aztán tényleg bármit begyűjthetnek rólad, meg lehet nekik a log minden online tevékenységedről, amit ráadásul össze is köthetnek az irl neveddel és lakcímeddel, számlázási címeddel.

--
Ahol a telefontöltőd, ott az otthonod.

Igen is és nem is. Egy ISP rendkívül alkalmas MIM típusú adatgyűjtésre, ezért is őket csesztetik elsődlegesen a hatóságok.Lásd:http://hup.hu/node/97579
Viszont a legtöbb ISP nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával a felhasználói által generált adatforgalom szűrésére és tárolására.
Egy célzott, adott személy elleni adatgyűjtésnél valóban az ISP a legalkalmasabb adatgyűjtési pont, viszont ennek a piaci értéke sokkal alacsonyabb, mint egy milliós nagyságrendű csoport adatai.
Az ISP kíváncsiskodása ellen jól védenek titkosított csatornák használata, hamis internetes újlenyomatot generáló programok, 4-5 más felhasználóval megosztott hálózati kapcsolat, vagy épp nyitott hotspot üzemeltetésével.
A keresők esetében nehezebb a dolog, mivel az embernek nem célja, hogy a számára relevanciával rendelkező információkat elfedje.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "