FP-5 Flamingó

A napokban mutatták be az ukrán haderő új csodafegyverét, az FP-5 Flamingót.

Az első képek láttán deja-vu érzésem támadt. Aztán rá is jöttem, hogy miért. Az IBEX februári kiállításán a szaud-arábiai Milanion csoportnál volt kiállítva az FP-5-ös drón.

A közölt adatok impresszívek. 6 tonnás felszállósúly, 6 méteres fesztávolság, AI-25 kétáramú sugárhajtómű, 1 tonna hasznos teher, 3000 km hatótávolság, havi 50 db. gyártási kapacitás. A gép szépen illeszkedik a korábban megismert ukrán UAV-ok sorába (lásd: Trembita, Peklo, Palacsinta...khm...Palianytsia) viszont felvet egy problémát:
Ez pedig  a hajtómű kérdése. A korábbi drónok olcsó, tömeg gyártott "alsópolcos" hajtóművekkel repültek. A gép méretéből adódóan, itt nagyjából 20 KN tolóerejű hajtóműre van szükség. A képek alapján a beömlő 60 cm körüli,a mi megfelel az IA2x család és a RR Adour méretének. Amennyiben igazak a híradások ennek a meghajtását egy rendkívül megbízható 50 éves konstrukció végzi minek a gyártását a az ukrajnai Motor Sich végzi. Ez a cég nem kispályás, rendelkezik a megfelelő technológiai és tudásbázissal a gyártáshoz. Korábban modernizálták ugyanezt a hajtóművet és ők gyártották a Bayraktar drónokban felhasznált ugyanezen szériás hajtóművet. Tehát a háttér adott. Csak épp más amikor egy-egy szériát kell gyártani egy hajtóműből és más mikor tömeggyártásra kell átállni. Havi 50 drón 5-600 hajtóművet jelent évente. Kérdés, hogy ezt miképp tudják megoldani, technológiailag és financiálisan? Lehet feszegetni a kínai importot (ők is gyártották a hajtóművet liszenszben) vagy épp a repidejüket kifutott felújított hajtóműveket, de erre nem lehet alapozni hosszútávon. Az egyes sajtóközlemények szerint a tervezett gyártás 210 darab/hóra fog felmenni fél éven belül. Honnan lesz ennyi hajtómű?

A másik kérdéskör a drón felhasználása. Ez kimondottan nagyvas, könnyen lelőhető, lassú, nagy méretű, szignifikáns radar és infravörös keresztmetszettel. Nem indítható konténerből. 40-60 perc előkészítési idő kell neki, tehát csakis megfelelő távolságból indítható. Gyárkomplexumok, nagy méretű raktárak, lerakatok, vasútvonalak, haditengerészeti egységek  támadására alkalmas. Az 1t robbanóanyag ugyan súlyosnak hangzik, de emlékezzünk hogy az oroszok ennek a felével rendelkező FAB-500 szárnyakkal felszerelt változatából 1100 darabot használnak fel egy hónapban. Az AP riportját éles szemmel nézők felfedezhetik, hogy a szerelés alatt lévő drónok orrészében lévő hasznos teher BLU-109/B-re hajaz. Ez utóbbi kimondottan megerősített célpontok és bunkerrombolásra kifejlesztett robbanóeszköz. Ráadásul A 3000 km-es hatótávolságával Kijevből az egész Európát és az Urálon túli területeket is képes lefedni, ami egy szép szám, de 100-as nagyságrendben kellene bevetni, hogy hatékony legyen.

Ha nem csak PR célzattal készült, a drónt valószínűleg 10-es vagy 20-as csoportokban fogják bevetni valószínűleg finomítók és a Krími híd ellen.

Kérdéses az oroszok reakciója. Júniusban beharangozták az első sikeres 300km-es harcászati bevetését a Hrim-2 ballisztikus rakétának. Kevesebb mint két hónappal később az oroszok közölték, hogy felszámolták az új ballisztikus rakéta összes gyártási helyszínét. Ez különösen érdekes, hogy a munkácsi Flextronics gyár elleni pont a héten mértek csapást és a tűzoltás ideje alapján nem csak kávéfőzők készültek ott.

( SkyNET | 2025. 08. 24., v – 00:50 )

Ez robotrepülő, nem drón. A Motor Sich zaporizssjai üzemét rendszeresen lövik az oroszok, de ez a hajtómű lehet készleten is, vehetnek ex-szocialista országoktól. 

a robotrepülő azóta nem drón, amióta egy egészen más fegyverkategória

méret, tömeg, hatótáv, üzemeltetési jellemzők alapján osztályozzák a pilótanélküli légiharc rendszerek repülőeszközeit.

rákerestem, az fp-5 flamingo a róla írt wiki oldal szerint is robotrepülő (cruise missile)  

A drón és robotrepülő nomenklatúra elég idejétmúlt. A robotrepülő tipikusan azokra az autonóm légiárművekre volt értve amiknél nem volt lehetőség távvezérlésre és az eszköz egy fix előreprogramozott feladatot hajtott végre. Pl. A TU-143 klasszikus példája a robotrepülőnek.
A modern robotrepülőgépek majd mindegyike, beleértve a Flamingót is, rendelkezik valós idejű vezérlésre használható adatkapcsolattal.
A drón kategóriába azok az eszközök esnek, ahol a távpilóta vezérli az eszközt. Pl. a célrepülőgépnek kipreparált pilóta nélküli repülőgépek is drónok (target drone) Csakhogy a ma használt drónok majd mindegyike rendelkezik autonóm repülési módokkal.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

A drón és robotrepülő nomenklatúra elég idejétmúlt.

A kategóriák közti távolság csökkenés, a határok eltolódása részbeni elmosódása nem azt jelenti hogy nincsenek jó okkal megkülönböztetett kategóriák. A kepd-350, bgm-109 és hasonló fegyvereket senki nem fog drónnak nevezni, mert nem azok, jól megkülönböztethetők egy dróntól lányegi jellemzőik alapján. Ahogy egy bayraktar tb2-t, vagy egy RQ-170 sem fognak robotrepülőnek nevezni. A NATO osztályozás úgy emlékszem három osztályba sorolja UAS-okat, az FP-5 nem drón. De ami a leginkább döntő, hogy a gyártója szerint sem az, hanem robotrepülő. 

 nem volt lehetőség távvezérlésre

mert azon a felhasználási területen szükség sem volt rá, a robotrepülő autonóm célravezetésű manőverezésre képes lövedék. 

drónok majd mindegyike rendelkezik autonóm repülési módokkal

amik között a robotrepülőkének megfelelő indítástól becsaódásig teljesen önálló gépi önirányítás módot nem találsz, mert ezek más fegyverek, már amikor lövedék céllal használt egy drón, ami csak egy felhasználási módja ennek a sokoldalú eszköznek. Például célterületre autonóm rárepülés, autonóm célkeresés mód van, ami után kezelő választ célt vezeti rá a célra (vagy dob bombát róla ha nem maga a drón csapódik be stb) valamilyen mértékű emberi vezérlés egy drónnál van. Az FP-5 flamingo az általam is hozzáférhető, publikus leírása szerint nem ílyen, de nyilván elég szűkösek a publikus interneten hozzáférhető infók.

A Flamingon ugyanaz az Ardupilot fut, mint majd az összes Ukrán belpiacos drónon. (Lásd: https://www.politico.eu/article/flamingo-ukraine-3000km-cruise-missile-… beágyazott video 11 másodpercnél) Ebből adódóan két csatlakozó összedugásával megoldható, hogy akár egy kommersziális távirányítóval vezethető legyen. A videóban azért villogtatja, a NO RC RECEIVER-t, mert valószínűleg waypontok/direkt GC kommunikáció alapján repült.
A tisztán robotrepülőgépek a múlt kategória. A mai világban minimális a valós idejű kamera és GPS downlink, ahogy a misszió repidőben történő módosításának a lehetősége.
Az MQ-1 esetében egy operátor autonóm módban repülő 3-4 gépet felügyel. Ez utóbbiaknál a szerepe az autonóm célkereső rendszer célazonosítási és indítási kérelmének leokézásáig terjed.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Azert durva, hogy egy kulsore, meghajtasban es felepitesben erosen a II. vilaghaborus V-1 robotrepulore hasonlito robotrepulogep lett itt keresztezve olyan avionikaval/navigacioval/kommunikacioval, amirol akkor almodni sem mertek.  Jol mutatja, hogy az egyes teruleteken mennyire eltero a fejlodes uteme. 

Sokkal inkább az dominál, hogy ugyanazon megkötéseknek (sorozatgyárthatóság, aerodinamika, költségek) kell az eszköznek megfelelnie.

Kör keresztmetszetű törzs a leggyorsabban gyártható. Az első és hátsó csődarabok hosszának a változtatásával flexibilisen konfigurálható a hasznos teherhez és avionikához a gép.

A keresztben átdugott, kormányfelületek nélküli szárny, mechanikailag és gyártástechnológiailag a legegyszerübb.

Az X elrendezésű, balansz kormányfelületek kiváltják a csűrő és hagyományos farokfelület igényét. A kis méretük miatt gyengébb szervók is elegendőek a kitérítésükhöz.

A törzs felett elhelyezett hajtómű gondola külön szerkezeti elemként gyártható és szerelhető, gyakorlatilag bármilyen hajtóművel a törzs módosítása nélkül.

Szóval ez egy a végtelenségig leegyszerűsített faék 1 tonna robbanóanyag célbajuttatására.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( BehringerZoltan | 2025. 08. 24., v – 03:23 )

Ilyen sebességnél ugye 3-4 óra míg eléri a hatótávot. Van idő felkészülni rá, illetve megfelelő helyen lelőni. 

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

Ezt a drónt 4 db. ENEY M3115 900kv-ös motor hajtja. Ez egy 6S cellakonfigurációhoz használható 1750W-os motor. ez a motor 10x5-ös sróffal maximálisan 40N statikus tolóerőt tud leadni. A légcsavarok ránézésre HQPROP 1050-esek. A 6-os cellakonfigurációt támasztja alá az ESC-re forrasztott 2200uF/35V-os szűrőkondi.  Az ESC 4 az egyben 60A-es stack. A forrpadek, a soic8-as giro alapján, talán egy Axisflying Argus F405 ECO lesz. Mondjuk ez fura, mert a reklámokalapján F7 szériával nyomták.
A kamerák fix fókuszú, fix irányú, széleslátószögűek. A drónon lévő antenna 5Ghz-es omnidirekcionális. A hűtőborda alapján, a downlinket egy AKK Ultra VTX boostolja.
Érdekesség még, hogy Andriy Levrenovych kezében a sorozatgyártottól eltérő konfigurációjú drón van.
A másik érdekesség, hogy a videó elején látható drónhalmok a szerelési fázis első harmadában vannak, csak az ESC és a motor van beépítve, hiányzik a kamera,a kontroller és downlink adója.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "