Azt a kutya mindenit!

Eredeti post:

Régen blogoltam szavakról, majd' egy éve; félreraktam a témát, mert WWDC2019-en bejelentették a Catalystot, azzal játszok azóta. Viszont egy másik topicban egy érdekes véletlen megint felkeltette a kíváncsiságomat... Felfigyeltem, hogy a latin ugyanúgy fejezi ki az E/2, E/3 eseteket, mint mi; te - te, ő - ea. De az E/1 is hasonlít picit, én - ego.

Hamis barátok

Ezzel aztán nem sokra jutottam, szóval a latin személyes névmások tanulmányozása után ránéztem a False cognate szócikkre a wikin, mely szerint a false cognatek (ezt is "hamis barátnak" fordítjuk magyarul?) azok olyan szavak, melyeknek a hangalakja is, és a jelentése is ugyanaz, de mégse ugyanaz a származásuk. Ez ugye különbözik a klasszikus hamis barátoktól, ahol csak a hangalak a közös, de a jelentés az különböző.

A híres példa a false cognate-re az angol "dog" és a (mára sajnos kihalt) Mbabaram "dog" szó: mindkettő azt jelenti: "kutya". 

Egy részlet egy könyvből rávilágít a nyelvész érthető meglepődésére:

I introduced myself, but he really wasn’t very interested. He didn’t remember any Barbaram language, but who’d want it anyway? What good was it?… Finally he volunteered a word.

“You know what we call ‘dog’?” he asked. I waited anxiously. “We call it dog.” My heart sank… 

http://languagehat.com/dixon-the-word-for-dog/

Hevenyészett fordításban:

Bemutatkoztam, de nem igazán érdekelte. Nem emlékezett már a Barbaram nyelvre, dehát ki emlékezne, ugye. Mert mire jó az manapság? Aztán végre megosztott velem egy szót.

"Tudod hogy hívjuk a kutyát?" - kérdezte. Izgatottan várakoztam.

"Úgy hívjuk, hogy kutya".

A szívem kihagyott egy pillanatra...

 

A kutyafáját

Érthető a meglepődése, hiszen egy mára már kihalt, ausztrál őslakos nyelvben ugyanaz a "dog" ("kutya") szó van jelen, mint az övében, ugyanazon hangalakkal, ugyanazon jelentéssel! Hogy az angol nyelvből került át véletlenül a szó az övékbe, elvetették. Elvetették, mert megtalálták a Mbabaram szó származát a többi őslakos nyelvben.

We were sitting on a bench near Gloucester, Massachusetts one Sunday in September when Ken suddenly saw the etymology for dog “dog”. It came from an original gudaga, which is still the word for dog in Yidin (Dyirbal has shortened it to guda). The initial g would have raised the a in the second syllable to o, the initial gu dropped and so did the final a (another common change in the development of Mbabaram). Ergo, gudaga became dog—a one in a million accidental similarity of form and meaning in two unrelated languages.

---

Egy padon ültünk Gloucester, Massachusetts közelében egy szeptemberi vasárnapon, mikor Ken hirtelen meglátta a dog "dog (kutya)" etimológiáját. Egy eredeti gudaga alakból jött, mely a Yidin nyelvben még mindig kutyát jelent (a Dyirbal nyelv ezt lerövidítette guda-ra). A kezdő g az a-t megemelhette o-ra a második szótagban, a kezdő gu a végső a-val együtt ejtődött (szintén egy jellemző fejlődés a Mbabaramban). Vagyis a gudaga dog-gá változott - egy a millióhoz az esélye annak, hogy egy szó ugyanazt az alakot és jelentést vegye fel két egymástól független nyelvben.

Teljesen érthető. Az ausztrál őslakos nyelvekből szépen levezethető a Mbabaram dog eredete, mely a Yidin nyelvből jön és ez nyilvánvalóan különbözik az angol dog eredetétől, mely a wiktionary szerint:

From Middle English dogge (whence also Scots dug (“dog”)), from Old English dogga, docga of uncertain origin.

The original meaning seems to have been a common dog, as opposed to a well-bred one, or something like 'cur', and perhaps later came to be used for stocky dogs. Possibly a pet-form diminutive with suffix -ga (compare frocga (“frog”), *picga (“pig”)), appended to a base *dog-, *doc- of unclear origin and meaning. One possibility is Old English dox (“dark, swarthy”) (compare frocga from frox). Another is Old Saxon <dôg> "good" (English dow, German taugen), the theory being that this could have been a commonly used epithet for dogs, especially by children.

--

Középangol dogge (ahonnan a Skót dug ("kutya") is), Old English dogga, docga, bizonytalan eredetű.

Az eredeti jelentés úgy tűnik közönséges kutya (keverék?) lehetett, nem tenyésztett, vagy esetleg hasonló a 'korcs' szó jelentéséhez, és csak később kezdték el az alacsonyabb, masszívabb kutyákra alkalmazni. Valószínűleg egy -ga kicsinyítőképző lett a dog után ragasztva (vesd össze frogca - békácska, picga - malacocska), egy doc alaphoz illesztve, melynek az eredete és jelentése ismeretlen. Egy a lehetséges megoldások közül az Old English dox (sötét, napbarnított, sötét bőrű). Egy másik az Old Saxon szó <dôg> "jó", amely mögötti az elmélet szerint a szó általánosan a kutya jellemzőit írta le, leginkább gyerekek által.

 

Kutya egy világ ez

Őőő, várjunk csak. Az előbb az angol dog szóra még úgy hivatkoztak, mint a hamis barátok legjobb példájára, mely esetben a hangalak is és a jelentés is ugyanaz, de mégis más tőről fakadnak a másik nyelv hasonló hangzású és jelentésű szavával - és mindeközben fogalmuk sincs, hogy az angol dog szó honnan is jöhetett? Csak annyit tudnak, hogy onnan biztos nem...? Az alternatív eredeteztetések se tűnnek valami logikusnak, dehát mindegy... veszett több is Mohácsnál.

A fentivel ellentétben a Yidin gudaga -> Mbabaram dog levezetés meggyőzőnek tűnt, mi több, ésszerűnek. Viszont miközben az érvelést olvastam, feltűnt a középső, Dyirbal változat hangalakja: guda. A szó, amit mi úgy mondunk, hogy kutya, ők úgy mondják, hogy guda! Azt a mindenit, a kutya, az ember legjobb, leghűségesebb barátja, az első a háziasított állatok közül ennyi hamis barátot eredményez! Dehát a nyelvek eredet kutatása az ilyen, tele van meglepő véletlenekkel.

A kutya szóról azt írja az Etimológiai szótár:

Hangutánzó eredetű állathívogató szóból ered; erre mutat sok alakváltozata: kucsa, kucsu, kucsó, kucó. A magyartól függetlenül kialakult, hasonló kutyahívogató szavak: szerb-horvát kuci, ukrán kucsu kucsu, oszmán kuçukuçu.

link

Hangutánzó eredetű, és a környező nyelvektől elkülönülten alakult ki a magyar nyelvben. Milyen hangot utánoz pontosan, még nem feltétlenül értem, de teljesen véletlenül és egymástól függetlenül alakultak ki a "kutya" jelentésű, kutya, kuci, kucsukucsu szavak a környező, és a guda egy Ausztrál őslakos nyelvben. Azt tudjátok, hogy Indiában és Pakisztánban, Hindi és Urdu nyelven hogy mondják azt, hogy kutya? Úgy, hogy "kutta"... Lett nőstény kutya? "Kuce" -> Origin unclear. Baszk (az egyik nyelv, mely önálló nyelvcsaládot alkot): "txakur", "txakurra" (~thakurra).

Szóval ezek külön-külön fejlődtek ki, ismeretlen eredetűek és valamilyen állat (hívogató) hangot utánoznak.

Holott van egy logikus, és érthető levezetés, hogy honnan jöhetett a kutya. Egy levezetés az őslakosok által beszélt, ősi nyelvekben. Gudaga -> guda (-> kutta -> kutya?). Érdekes véletlen, hogy a gudaga szó ilyen szempontból két "kutya" jelentésű, de különböző hangalakot is szül: guda-kutta-kutya, illetve dog. Ezeknek nyilvánvalóan és láthatólag sincs közük egymáshoz, hamis barátok, de játszunk el a gondolattal, hogy a magyar kutya és az angol dog egy közös tőről fakad. Vajon hogy hangozhat egy ilyen közös tő? Vajon milyen hangtani fejlődésen mehetett keresztül?

 

A korcs megszületése

Ha már kutyákról beszélgetünk, a wiktionary dog szócikkében megütötte a szememet a 'cur' szó, mely korcs kutyát, goromba embert jelent. A szócikk nem túl bőbeszédű (rá is lett kérdezve a hiányzó eredeti hangalakra):

From Middle English kur, curre, of Middle Low German [Term?] or North Germanic origin.

A kur a curre ("(ház)őrző kutya") egy változata, szintén elég hiányos eredettel:

From either Middle Low German or North Germanic.

https://en.wiktionary.org/wiki/curre#Middle_English

Szóval van egy kora középkori (1066-~1500) curre szavunk, mely az angolban őrkutya jelentéssel bírt és melynek elég misztikus az eredete. Az angol nyelvhez földrajzilag legközelebbi baszk nyelvben thakurra, távolabb, a Kárpát-medencében kutya, az Indus-völgyében kutta, az Ausztrál kontinensen guda. Vagy éppen dog. Véletlenül és egymástól teljesen függetlenül.

Nem akartam nagyon elkanyarodni a kutyáktól, de a cur szó másik jelentése is fura. A 'cur' azt jelentené, hogy goromba? Amellett, hogy a 'cur' 'korcsot' is jelent? Ha a cur eredetét nem is ismerjük pontosan, nézzük honnan eredhet a magyar goromba és a korcs szavaink.

A korcs:

Bizonytalan eredetű szó, talán a kacsból ered

Kacs:

Hangfestő eredetű szó, alapja egy egész szócsaládnak, amelyet a ‘görbe, ferde, kunkori’ jelentés fog össze: gacsos, gáncs, kacska, kacsó, kacsint, kacskaringó, kancsal, kanyarít.

 

Kutyuljuk meg egy kicsit

Ha a korcs kutyának görbe a farka, esetleg hullámos a szőre a kívánt egyenes helyett, akkor azt hiszem értem a párhuzamot. Nem hinném, hogy egy görbe éjszaka végeredményére gondolnának... Ezt látszik erősíteni a wiktionary dog szócikke is, miszerint:

In 14th-century England, hound (from Old English hund) was the general word for all domestic canines, and dog referred to a subtype resembling the modern mastiff and bulldog.

---

A 14. századi Angliában a hound volt az általános jelentésű kutya szó, és a dog egy fajta neve volt, mely a modern mastiffra és bulldogra emlékeztet.

 

De nézzük, hogy a goromba több fényt vet-e egy esetleges kapcsolatra:

Szláv vendégszavunk: bulgár, szerb grub, szlovén grob, szlovák hruby (‘durva, nyers’) stb. Korai, 10. század előtti átvétel, amikor a legtöbb szláv nyelvben megvoltak még az orrhangú magánhangzók; egy közelebbről meg nem határozható szláv nyelvből egy nő- vagy semlegesnemű *gromba, grombo alakot vettünk át, amelyben a szóeleji mássalhangzó-torlódást ejtéskönnyítő o oldotta fel.

Itt már legalább van egy kötődés egy indo-európai nyelvhez, de sajnos közelebbről nem tudjuk meghatározni melyik az :(

Ha a "hivatalos" úton nem jutunk előre, nézzük meg mit ír Czuczor-Fogarasi a 'kur' ('cur') gyökről:

elvont gyök. 1) Hangutánzó a kurja, kurjant, kurjog, kurjogat, kurhol, kurran, kurrog, kurutty, kuruttyol, kurittyol, kurukuru származékokban, s talán kuráz származékban is, jelent erősebbféle, légrázkodtató hangot. Szintén ezen gyök (kr) van a hellén ξρ⎨ζω, franczia crier, angol (to) cry, és k helyett s-vel a német schreien stb. szókban. 2) A kör gyöknek vastaghangu módosítása, jelent görbét, köröst, tekervényest, a kurhéja, kurkál, kurittol, kurkász, kuruglya szókban. V. ö. KER, KÖR.

Azaz a kur gyök egyik jelentése görbét, körköröset jelent, így logikusnak tűnik, hogy az angol cur és a magyar korcs hasonlóan hangzik, amennyiben a korcs a kacs-ból ered, mely szintén görbeséget fejez ki.

De ez nem vitt minket közelebb a gorombához. Nézzük mi a helyzet azzal?

GOR, 1) hangutánzó gyök, melyből gordó, gordon, goromba, gorzs erednek. A vastag, durva, nyers, erős hang és tulajdonság fogalmai rejlenek benne. 2) Egy a vékonyhagu gör gyökkel, honnan gornyad (görnyed), gorzsad (görzsed), gorba, gurba (görbe) származnak. Rokon ez utóbbiaknál a korhad ige gyökével.

GOROMBA, (gor-om-b-a, rokonságait l. a czikk végén)

Gyökre és értelemre nézve megegyezik a román grumba, német grob, Grobian, régi német gerop, gerrou, holland grove, tót groban,lengyel gruby, cseh hruby (nagy), latin crassus, új latin grossus stb. szókkal.

Czuczor és Fogarasi szerint a gor gyöknek kettős jelentése van: durva, nyers tulajdonság, illetve a görbület kifejezése. A goromba tehát durvát, a gor gyök görbét jelent, ahogy a kur gyök is görbületet fejez ki; a korcs elképzelhető, hogy a kacsból jött, mely görbét jelent. Eszerint az angol cur, mely korcsot jelent két dolgot fejez ki: durvaságot, illeve görbeséget. Durva, göndör szőrű, farkú keverék kutyák és faragatlan (forogatlan) emberek?

 

Az ember legjobb (hamis) barátja

A fentiekből kitűnik, hogy a false cognate, hamis barát elmélet igen stabil alapokon nyugszik.

Hiszen Ausztráliában a gudaga, a guda, a dog (melyek mind kutyát jelentenek) teljesen külön fejlődött az ázsiai kutta-n keresztül, az európai kucce, kurra, kutyáig, a dog szintén magától alakult ki, és meggyőző bizonyítékokat láthattunk az eredetükre is.

De várjunk csak (warten, wait! - nyilván nincs közük egyáshoz, csak hasonlóan hangzanak...)! Valamit elfelejtettünk! A dog etimológiájában volt szó az Old Saxon <dôg> szóról, melyből talán az angol dog származhatott.

Another is Old Saxon <dôg> "good" (English dow, German taugen), the theory being that this could have been a commonly used epithet for dogs, especially by children

---

Egy másik az Old Saxon szó <dôg> "jó", amely mögötti az elmélet szerint a szó általánosan a kutya jellemzőit írta le, leginkább gyerekek által.

Az öreg szászok biztos jobban szerethették a kutyájukat, mint a mi, hiszen az ő szájukból teljesen máshogy hangzott a "gyere már ide te dög!'...

Dog, dôg, dög? Kutyát is jelenthet, jót is, és állati tetemet is? Mit ír a dögről az Etimológiai szótár?

Ismeretlen eredetű. Legkorábbi jelentése feltehetőleg ‘betegség, járvány’ volt, erre mutat a régi döghalál(‘pestis’) elnevezés is.

Az eredet ismeretlen, de azért feltételezzük, hogy betegséget jelenthetett. Persze, a jóbarátot is jelenthette, a kutyát, melyet néha imádunk és ölelgetjük, becézgetjük, máskor meg idegesít, szitkozódunk, ha a lábunk alatt van, elküldenénk. De ezt a tudósok nyilván jobban tudják.

 

Kutya - kutta - guda - gudaga - dog - dög

Európa - Ázsia - Ausztrália - Európa

Véletlen.

 

Zárszóként megemlítenék még egy érdekeset. A languagehat linkről:

So from guwa “west”, Mbabaram had derived wo.

---

Szóval a guwa "nyugat" szóból az Mbabaram nyelvben wo lett.

 

Nyugat - Guwa - wo - west

Európa - Ausztrália - Európa

 

További érdekes véletlenek:

went - ment

field - föld

land - lent

too - túl

add - ad

sore - szúr

was - volt

 

Ergo, gudaga became dog — a one in a million accidental similarity of form and meaning in two unrelated languages.

---

Vagyis a gudaga dog-gá változott - egy a millióhoz az esélye annak, hogy egy szó ugyanazt az alakot és jelentést vegye fel két egymástól független nyelvben.