LiteOS - 10KB méretű, Linux-alapú OS a Huawei-től IoT eszközök számára

Linux

Az IoT - Internet of Things - terület az, amiből a cégek igyekszenek nem kimaradni. A Huawei sem akarja kihagyni a sztorit. Éppen ezért egy egészen apró, Linux-alapú operációs rendszert készített kifejezetten IoT eszközök számára. A LiteOS-t, amit ígérete szerint hamarosan elérhetővé tesz, ISC licenc alatt terjeszti majd. Részletek itt. Magyarul részletesen itt.

( hunludvig v | 2015. 05. 28., cs – 10:20 )

"Linux-alapú"?

Gyanús, a uCLinux is 500KB-tól indul.

Mondjuk ha az internetet egy dedikalt SoC kezeli (pl egy W5500-s) akkor a 10k-ba siman beleferhet akar AVR akar ARM architekturan egy kisebbfajta oprendszer, mondjuk egy beepitett (egyszerubb) webszerverrel. A tartalom persze nem feltetlenul, de az oprendszer tarhelyigenyebe a tartalom mar nyilvan nem szamit bele...

Ami infó eddig napvilágot látott, bármi lehet. Viszont:

"Based on Linux, LiteOS weighs in at a mere 10KB -- smaller than a Word document -- but manages to pack in support for zero configuration, auto-discovery, and auto-networking. The operating system will be open for developers to tinker with, and is destined for use in smart homes, wearables, and connected vehicles." - Betanews

"Chinese firm Huawei has announced that it will be releasing an open-source Linux-based operating system named "LiteOS" that ticks all the above boxes. It is part of an IoT infrastructure that they hope will be adopted industry wide." - LinuxJournal

Az egyik német cikk alapján rátaláltam a kínai oldalra és a GitHub repóra:

"Das chinesische Unternehmen Huawei hat für das Internet der Dinge unter anderem ein Betriebssystem namens Lite OS entworfen. Das nutzt einen Linux-Kernel und ist mit 10 KByte kleiner als ein durchschnittliches Textverarbeitungs-Dokument." - linux-magazin.de

GitHub repó (állítólag):

OIOTC (üres, így simán beleférhet a 10KB-ba :)

Amit találtam kínai oldalt:

Liteos Kernel开发手册

oiotc.cc

--
trey @ gépház

Szerintem a linux csak valaki által belekerülhetett egy ponton a hírbe, és azóta azt terjesztik tovább.
Én mostanában próbálkoztam SLIP protokollt implementálni AVR-re. Már 2.6 kB, és még csak pingelni tud. Hadd ne mondjam, hogy az IP szabványnak hány ponton nem felel meg (nincs fragmentation, nincs meg a 68-as MTU, csak 20 byte-os headert kezel). TCP-ről nem is álmodok.
Itt pedig komplett IP stacket emlegetnek, ha jól látom DHCP-vel, stb. Ez nem férhet bele 10 kB-ba, még assembly-ben sem.

Nana, azért beleférhet az. Contiki os:

"Despite providing multitasking and a built-in TCP/IP stack, Contiki only needs about 10 kilobytes of RAM and 30 kilobytes of ROM.[1] A full system, complete with a graphical user interface, needs about 30 kilobytes of RAM."

Nemhiába megy commodore 64 en is :>

Fedora 21, Thinkpad x220

A hír HWSW-s megjelenése után ránéztem. A githubun a forrásában kb. 1 éve volt utoljára módosítás.

A leírása szerint meg shell szerűen, könyvtárkén tudsz belépni az eszközökre (/dev vagy /device könyvtár alatt, hehe). Aztán ls-el tudod listázni, másolni rá programot (vagyis a /dev/node1 könyvtárba másolni, ami valójában az eszközre kerül a wireless hálózaton keresztül), futtatni, amiknek a kimenete meg is jelenik a terminálodon. Érdekes koncepció, ahol a szenzor hálózat egyes eszközeit (és a rajtuk lévő programokat) unix könyvtárszerkezeten keresztül lehet elérni. Kérdés van-e, lesz-e valami értelme?

( uid_228 | 2015. 05. 28., cs – 12:36 )

Senki nem lőtte még el, ezért kénytelen leszek én: ha ez csak 10 kB, akkor valóban nagyon LÁJTOS. :)

--
„Spiró ótvar, Konrád átok, Nádastól meg mindjárt hányok!”

( lazyone | 2015. 05. 31., v – 09:52 )

Lófaszt Linux alapú. Ha 10kB, akkor még egy normális kprintf() sincs benne implementálva.