900 ezer dollárért kelt el az Apple történelem egy darabja

Apple

Apple-1

A Fortune magazin arról ír, hogy az Apple történelem egy darabkája, az egyik túlélő Apple I szerdán 905 ezer dollárért kelt el egy aukción New York-ban. A gép egyike annak az első 50 darab gépeknek, amelyet még az Apple társalapító Steve Wozniak tervezett és épített összes saját kezűleg 1976 nyarán.

A részletek itt olvashatók.

Azt írja a wiki szócikk, hogy a "Unix" jelzőt illetve a név használatát azok az OS-ek kaphatják meg, amik megfelelnek egy specifikációnak. A "Non-registered Unix-like systems" részben felsorolnak párat amik a változatosságuk, valamint anyagi tényezők miatt túl körülményesen tudnának megfelelni ennek, ezek viszont Unix-like rendszereknek tekinthetők (Linuxok, FreeBSD, stb..).

Az OSX hivatalosan is Unix (POSIXv3), mert van rá pénzük, meg centralizáltak annyira hogy meg tudják ugrani a dolgot, ennyi.

Hogy ez neked elég bizonyíték e, azt döntsd el magad :) Szerintem amúgy semmi jelentősége nincs a dolognak, én pl. elégedett vagyok mindegyik általam használt OS (OSX, FreeBSD, Linux) unixosságával, jelentsen az bármit is :)

A linkelt szócikket nem magyarok írták. Ráadásul a magyarázatban nem csak a pénz szerepel. Megnézted egyáltalán?

Ha vitázni akarsz vele, akkor pedig ne a kádári kisemberekkel (sic!) elegyedj szóba a hup-on, hanem írj a szócikk írójának, biztosan örülni fog a jobbítási, pontosítási javaslataidnak.

Egyébként tök mókás hogy kurvára senki nem csapta le azt a magas labdát, amit most vettem észre az egész eszmefuttatás kapcsán, de azért már a Kádárnál tartunk, meg a magyar kisembereknél. Gratulálok! :)

> A linkelt szócikket nem magyarok írták.

Vélhetően ezért is nem sikerült elolvasnod.

"Linux aims to be compliant, but as certification is expensive, no Linux distribution has been registered as SUS compliant.[citation needed]"

Lefordítom: "HÁ DIK E DRÁGA HE BIDÁMBIDÁM:-([citáljatok]"

Ember, ott sorolják fel az okokat a cikkben amiből sikerült 1db mondatod kiragadnod (mert gondolom ráklikkeltél a tartalomnál a linuxra, a többit meg ignoráltad). Ha nem sikerül megtalálni, akkor segítek:

"the cost of certification and the rapidly changing nature of such distributions make the process too expensive to sustain"

De nem akarok angolos/nyelvész délutánt tartani, főleg hogy telibeszarom hogy a Linux miért unix-like, az OSX meg miért nem, egyszerűen csak írtam valakinek, aki jelezte hogy nem tud jól angolul, így nem biztos benne hogy jól érti a CIKKET (nem a a te elveidet, meg a hitedet, hanem a WIKI CIKKET).

Neked ez valamiért olyan szinten átlépte az ingerküszöbödet hogy marhára mélyre alacsonyodtál miatta, és az sem tűnt fel hogy egy wiki cikkről van szó, nem a commentelők véleményéről. Nem akarom hogy maradandó károsodásaid legyenek, ezért szeretném jelezni hogy a Wiki cikk ellenére szerintem se azért nem kap SUS certet a Linux mert nem tudják kifizetni. És most itt be kéne ezt fejezni.

( uid_17626 | 2014. 10. 24., p – 15:36 )

Ha a vevőt nem Steve Wozniaknak hívják, akkor én ezt nem értem. :) Na jó ez nem igaz, mert értem én nagyon is.

Tegyük fel, hogy van külföldön $900e-om. Haza kellene hoznom adómentesen. Hm. Heuréka! Felteszek a szemétből valamit az e-bay-re és megveszem magamtól. Bingo. :) Véleményem szerint az összes irreális vétel mögött valami ilyesmi tranzakció típus lehet. A képzőművészet mögött is. Szegény művész meg azt hiszi mekkorát alkotott. :) Épp eszű ember, aki képes arra, hogy ekkora összeget kifizessen, nem fogja kifizetni, ha nem éri meg neki.

Nem. Hazánkban, ha egy tárgy régóta a tulajdonodban van, akkor annak eladása adómentes. Na most egy olyan eszköz ami bizonyíthatóan vagy 30 éve nem kapható, el sem jut a kérdésig, hogy mióta van nálad.

pl.: Meghirdetem mint magánember a neten és megveszi a haverom cége. Így kivettünk a cégéből n Ft-ot adómentesen.

Szerintem te elfeledkezel a tenyleges gyujtoi szenvedelyrol.

Vannak maganemberek akik tenyleg kepesek ennyit kolteni valamire, mivel van bennuk az adott targyhoz fuzodo eroteljes gyujtoi szenvedely.

A vevo pedig egy muzeum volt. A muzeumoknak pedig pont a magangyujtok ellen kell felvenniuk anyagilag a versenyt, hogy kiallithassak a dolgokat, ne pedig valakinek a hazaban legyen az.

Ja, ezen kívül a világban van egy csomó vászonlap, mindenféle ásványi és növényi eredetű kencével összemázolva, mégis vagyonokat adnak értük. Vagy vannak formázott kő meg fémdarabok, mégis óriási pénzekért kelnek el.
De vegyünk egyszerű hétköznapi tárgyakat (többnyire égetett agyagból), amelyek művészeti értéket nem képviselnek, ám mivel kurva régen készültek, rengeteget érnek. Így megy ez. Ha valami ritka, egyedi és megismételhetetlen - talán ez az alaplap éppen nem megismételhetetlen, de ha ma gyártod le, az csak másolat - akkor sokat fizetnek érte. Hewlett és Packard első oszcillátora sem lehet nagy érték mai szemmel, ám annak elsősége okán egy vagyont érhet. Persze nem bárkinek.

Ave, Saabi.

Értem. Viszont az én állításom az, hogy az ilyen tranzakciók nagyrészt nem a tárgyról szólnak és nem a tárggyal kapcsolatos érzelmekről pl. gyűjtőszenvedélyről. Megértem, hogy igyekszel engem nevetségessé tenni kategorizálásaiddal, de biztosítalak benne, hogy a félreértéseden alapul és olyan dologra válaszolsz ami nem létezik, maximum a fejedben.

( bognarpeter | 2014. 10. 24., p – 17:54 )

Egy torture/bendtestet neki? Youtube reklámból visszahozná az árát. :D

( bodobacs | 2014. 10. 25., szo – 10:29 )

Ha jól látom nem fogják bekapcsolni, pedig az akkori gyártmányok általában strapabíróak voltak.

"sold them for $666.66 each"

( Fisher v | 2014. 10. 25., szo – 15:17 )

Tudja valaki hogy mik azok az átkötések középen? Ahány kép, annyifélét látok, és van ahol nincs átkötés se.

( carlcolt | 2014. 10. 25., szo – 21:34 )

"900 ezer dollárért kelt el az Apple történelem egy darabja"

Meanwhile in Hungary: 900 ezer forintert kelt el az Apple retinas iMac-jeinek egy darabja.