"A kormány áttér az ODF formátumra"

 ( nemethl | 2011. június 1., szerda - 19:53 )

Az IT café/MTI szerint most készítik elő a kormányhatározatot, hogy az ODF (OpenDocument) legyen a kötelezően használandó elektronikus dokumentumformátum a kormányzati szférában. Az irodai programcsomagok piaci versenyének záloga a nyílt és közös dokumentumformátum, a két számításba jöhető magyar szabvány pedig az OpenDocument és az Office Open XML volt.

A nem példa nélküli határozat (Dánia az év elején jelentett be hasonló döntést) nagy mértékben elősegítheti a LibreOffice és más nyílt forráskódú programok terjedését is, amitől becslések szerint évi 60-300 milliárd forint közpénz megtakarítása remélhető. Bővebben a két nyílt dokumentumformátumról a LibreOffice.hu cikkében.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

/flame on
"60-300 milliárd forint közpénz megtakarítása remélhető"
Lófaszt, el lesz az verve más, értelmetlen baromságra.
/flame off

Amúgy like. Pedig a múltkor főnököm felhomályosított, miért is jó a szalag típusú menü, (vagy minek hívják) MS Office 2007-ben. És a billentyűparancsok.

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

Kettőnek (MS Office 2007 és ODF) mi köze egymáshoz?

ODF != OO.o

És?! Ettől mi a frászért kellett ide keverni az MS Office-t?

ODF != MS Office
ODF != OO.o
ODF != Libre Office
stb.

A kormány kezdte, miszerint meg lehet spórolni az MS Office licencek árát az ODF előírásával. Benne van a cikkben, 60-300Mrd forintot akarnak ezen spórolni.

Azt a számot nem a kormány dobta be, csak a tisztánlátás végett.

DOC != MS Office, de azért egy kicsit mégis

DOC-ról nem is volt szó, max. DOCX-ről (OpenXML), az meg szintén szabvány, HTH

RTF!!!1

http://libreoffice.hu/2011/04/26/gsoc-2011-–-libreoffice/

"Vajna Miklós idén az RTF importszűrőt szeretné felfejleszteni használható szintre. Tavaly az RTF exportszűrővel nagyot alkotott, ideje, hogy az ezzel mentett RTF-eket vissza is tudja olvasni a LibreOffice. :)"

No offense, respect vmiklosnak, de csak ebből látszik, hogy mit (nem) tud a jelenlegi filter. :)

--
Don't be an Ubuntard!

Vajna Miklós? Ennyire benne vannak a frugalware-esek a LibreOffice fejlesztésében?
-----
A szoftver a számítógép azon része, melyet szidni lehet.

Tok mind1, a supportot, igy is ugyis ki kell fizetni. A dolgozok atkepzese es fobiainak a lekuzdese sem lesz olcso mulatsag. Szvsz orulhetunk, ha penzunknel maradunk es nem kell vissza migralni.

ODF formátumhoz miért kell átképzés?

Mivel licensz dij sprolasrol beszelnek, az meg valoszinusiti az MS Office lecsereleset.

Nem feltétlen, a meglévő office-k maradhatnak, importálni meg tudják, ha meg nem tudják, van ingyenes translator , csak persze fel kell telepíteni.

Ez a translator egy elhagyott projekt, használata nem javasolt.

Ha jól tudom, a kormány nem úgy vesz MS Office-t, hogy megveszi a dobozos terméket a boltban, hanem előfizetés van, verziókövetéssel. Most 2011 van, miért is van valahol még mindig Office 2003 vagy régebbi telepítve? A pénz ki lett fizetve a legújabbra. Én az Office 2010-et teszteltem, szépen ír/olvas ODF-et. A telepítéskor alapértelmezett formátumnak is beállítható. Ha mégsem írná/olvasná szépen, akkor az az MS problémája, amit nekik kell javítani. Ez LibreOffice-os szemszögből nagyon kényelmes. :)

Inkább egy supportos linuxos cégnek fizessenek mint Ballmernek nem?

--
GPLv3-as hozzászólás.

Ez vicces :) - én még nem kértem az MS-től segítséget... volt már valaki aki igen?

Ha nem is konkrétan support kérdésben, de volt már dolgom az ügyfélszolgálatukkal.
2007-ben történt, amikor úgy véltem, hogy a honlapom az ő hibájukból nem jelenik meg rendesen Internet Explorer alatt, és az iránt tudakozódtam, hova lehet bugreportot küldeni.
A levelemre korrektül, gyorsan válaszoltak.

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

:O és lehetett? Valóban az IE-ben volt a hiba? :)

Az tuti, hogy Internet Exploreren kívül mindenhol jól jelent meg, és fejben parsolva a kódot szintén is úgy nézett volna ki, mint a többi böngészőben. Ebből következően szerintem a Microsoft böngészője volt a sáros, persze elképzelhető, hogy minden böngésző hülye volt, de még én is.

Egyébiránt normális bugtrackerszerűséget nem linkeltek nekem (az eredeti mailben azt kérdeztem, van-e olyanjuk), ellenben az n+1. mailváltás után szóba került a tényleges probléma is, amit továbbítottak a fejlesztőknek. Minden út Rómába vezet, csak némelyik sok kerülővel.

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

Hát igen; talán most észbe kaptak, hogy ezt így nem lehet csinálni. Úgy látom lemásolták a konkurens böngészők újdonságait, és elkezdik komolyan venni az internetre alapuló dolgokat. (Ha jól láttam a Win8-ban lesz vmi Store, remélem "package managert" is kap.)

Mellesleg, remélem az MS nem szívat meg a Skype-al, mert Linuxra eddig sem volt valami nagy szám, de ha még az sem lesz, akkor fulladás. :)

"Kár", hogy az MS Office 2007 sp2 óta tudja az odf-et. :)

--
Don't be an Ubuntard!

Nem kár az. (láttam az idézőjelet)

Én a tudja szót tettem volna idézőjelbe. Egyébként az LibreOffice is "tudja" a docx-et.

Igen, csak sajnos nem tökéletes még az importálása...

Erről sokat lehet vitatkozni. A szabvány nem egyértelmű, és nem is az OO.o-féle implementáció a szabvány.

én meg a tudja szó elé egy "jobban" szót tettem volna, idézőjel nélkül

A liberoffice még a saját formátumát sem tudja jól olvasni.


suckIT szopás minden nap! Perl script 11 millió forintért

így legalább könnyű lesz évtizedekre titkosítani a bizalmas dokumentumokat:)

Mivelhogy? Hol találkoztál ilyennel?

Arról van valakinek infója, hogy a két szoftvercsomag (Microsoft Office és Libre-/OpenOffice) implementációja mennyire kompatibilis egymással?
Vannak elrettentő példák? El lehet egyáltalán dönteni, hogy mikor melyik implementációs mód a hibás? (Pl. van valamilyen validator az ODF fájlokhoz?)

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

Független ODF validator van-e? Az ODF nem azonos az OO.o-féle implementációval. Van-e olyan itt, mint a Java világban megszokott TCK?

Lefuttattam poliverzum legújabb könyvén: http://pastebin.com/NuvB5CeV
Ha ez elfogult, akkor nem tudom milyen eredményt adna a nem elfogult.

Sőt, elmentettem ms office-ban és megnéztem úgy is: http://pastebin.com/8jwc5E0Z

--
Don't be an Ubuntard!

erre utaltam itt, az MS Office szabványhoz közelibb ODF-et gyárt... :)

Igen, de abból meg hiányoznak a feature-ök. Ha lefejlesztenek a feature-t, amit jó lenne menteni a dokumentumba is, az óhatatlanul a szabvány megsértésével jár. Időnként a szabványból kiadnak új verziót, és akkor ezek is szabványosak lesznek. De a fejlesztés enélkül elképzelhetetlen. Sőt, meglévő implementáció nélkül nem is lehet szabványosítani (hogy ne csak papíron lévő szabvány szülessen). Szóval ez kicsit olyan, hogy mindig azt az érvet lehet előhúzni, ami éppen kell. Ha nem tud valamit, az a baj, ha nem szabványos az a baj.

A LibreOffice-nál egyénként beállítható az ISO szerinti ODF mentés, sőt exportnál megkülönböztet Office Open XML és MS Office 2007/2010 formátumokat is.

Office-o-tron – ez egy másik ellenőrző, OOXML-t is néz.

én ugyan nem foglalkoztam ilyen dokumentum formátumokkal komolyabban és azok szabványosításával (nem is akarok), de eltudok képzelni olyan bővítési lehetőséget - és ennek szabványba foglalását - az új funkciók részére, amelyet ha alkalmaznak később a fejlesztés érdekében, attól még nem lesz megsértve a már korábban elfogadott szabvány... egyszerűen a szabványba bele kell foglalni, hogy hogyan bővíhető a formátum helyesen és akkor ezt betartva az újabb funkciók mellett is szabványos maradhat az újabb implementáció és a vele készült dokumentum.

B verzió, hogy a szabványban az van definiálva, hogy a parser mit tegyen, ha ismeretlen/szabványellenes dologgal találkozik, kb. mint a HTML5 és a CSS esetében.
Nem tudom, hogy az ODT esetében így van-e.

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

azért, mert MS Office ODF-hez van magyar szabvány.

Tök jók ezek a szabványok. De halandó számára sz@rt sem ér ha valami nem működik tökéletesen.
És sose lesz az mert m$ és libra se lesz hajlandó csak saját "szabványán" másra igazán koncentrálni.

ha egyszer is kiprobaltad volna, tudnad, hogy nem szabvanyos odf-et allit elo, s az msoffice altal keszitett odf kiterjesztesu fajlt (nem tudom jobban erzekeltetni csunya szavak nelkul) kizarolag az msoffice tudja helyesen megnyitni. felteve hogy txt formazasi szintu szovegeken tul gondolkozol.

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

Es ha ez nem az Office baja, hanem a szabvanye?

Úgy látom nem vagy tisztában a szabvány fogalmával (ahogy az MS sem).
Lehet, hogy sokkal elegánsabb, rövidebb, logikusabb, ... az MS megoldása, de ez tök mindegy. Ha ODF formátumot ír, akkor a szabványban lefektetett dolgokat be kellene tartania!

Csakhogy az ODF szabvány sok helyen nem egyértelmű, nem specifikál mindent vagy éppen az implementálóra bíz sok mindent. Lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/OpenDocument_technical_specification#ODF_1.0

Mármint az odf 1.0, a pontosság kedvéért. A későbbi verziók alaposabban kidolgozottak, csupán egy a baj: nem ISO szabvány még, ha jól tudom.

A validátor szerint nincs gond az odf kimenetével, legalábbis nem rosszabb mint az ooo odf kimenete (sőt). Az ms office 1.1-es odf-et gyárt, az ooo 1.2-est (by default), ha az ooo ezt nem tudja lekezelni, az nem az ms office hibája.

--
Don't be an Ubuntard!

végre.

+1

+1

Ez a döntés szerintem sem dob sokat a libreoffice elterjedtségén.
Szerintem ez elsősorban a formátumok harcának szól, mintsem az azt kezelő programok elterjedtségének.
A már beszerzett m$ office-hoz van ingyenes m$ féle plugin, szóval semmiféle kényszer nincsen a libreoffice átállásban, és ezért nem is fognak átállni.
--

Ez mind igaz, de amikor lejár a szerződés akkor már nem mindegy, hogy van-e más alternatíva

Ez a lényeg. Ha kellő mennyiségű jó minőségű dokumentum jelenik meg opendoc-formátumban az egy lassú folyamat mozgatója lehet, és elindulhat egyfajta verseny.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Korábban úgy tudom volt egy olyan döntés... írott vagy íratlan, hogy mindenhova kerüljön telepítésre alternatívként... talán 1-2 éven belül

én már 1.5 éve feltettem az OpenOffice-t minden munkaállomásra, .doc alapvető formátummal - lassan már csak az kell nekik :)

Első körben ez annyira lesz elég, hogy nem kényszerít senki arra, hogy mso-t használjon. Ha az oktatásban is erre mozdulnak, akkor 5-10 év alatt még értelmes helyzet is kialakulhat :)

Engem csak az érdekelne, hogy ez a 60-300 milliárd hogyan jött ki... kicsit soknak tűnik.

Nekem is. Bár kérdés, hogy önkormányzatonként hány gépről beszélünk. Office 2007 = 80k (fogyasztói áron, ennél talán olcsóbban kapja az állam a nagy mennyiség miatt, de a fene tudja).

Van 3168 önkormányzat. Ha átlagosan tíz géppel számolunk, akkor az csak 2,5 milliárd. Azt elhiszem, hogy több gép van, de hogy 10x, 100x, 200x több, azt nehezen.

Nem írták, hogy mennyi idő alatt. :)

tíz év alatt ezt is, ezért beszorozták a 30 milliárdot.

A közszférában 700-750 ezren dolgoznak, egy durva saccolásom az, hogy legalább a felük-harmaduk használhat irodai szoftvert, legalább alkalmilag (pl. levél írására, vagy Excelt). Ez 250-350 ezer licenc.
Igaz, ha ezt összeszorzom a 80 ezerrel (ami viszont túlbecsült), az még mindig "csak" 20-30 milliárd Forint kiadás licencekre, bár 2-3 évente frissíteni is kell a verziót, az is pénz.

A legnagyobb baj, hogy ez a 20-30 milliárd Forint szinte teljes egészében importot jelent, és rontja az import/export mérleget, a munkahelyeket külföldön támogatja (Magyarországon nincs Microsoft fejlesztői bázis), stb.

Ha ugyanennyi pénzt az állam magyar szakemberekre fizet ki (pl. oktatás, fejlesztés, módosítás), akkor abból még vissza is csorog egy része, adó formájában, a többi pedig remélhetőleg itthon forog vissza.

Magyarországon az állam elkölt 20-30 Mrd forintot MS szoftverre. Ebből a forintból valahol dollár lesz, és újra forint. Azaz a profit megy ki, nem pedig teljes egészében import. Valahogy mindig elkerüli az ilyen gondolatmenet azt a tényt, hogy a forint csak Magyarországon elfogadott fizetőeszköz. Ha innen egy külföldi cég forintot visz ki, akkor azt bizony valahol vissza fogja hozni, mert elkölteni nem tudja.

"Ebből a forintból valahol dollár lesz," Eddig értem. " ... és újra forint." Biztos vagy ebben?
Mi a fenének kellene az MS-nek az a sok forint?
A fizetés pedig abban a valutában történik, amit az eladó meghatároz. Az ne tévesszen meg, hogy a belső forgalomban forintot használunk. Szerinted az oroszok forintért adják a gázt? De van több olyan üzletlánc az országban, ahol akár euróval is fizethetsz.

Valakinél ottmarad az a sok forint. Vagy a magyarországi pénzbeváltónál, ekkor mégis az országban marad a pénz. Vagy egy külföli pénzbeváltónál, aki nem tud vele mást csinálni, mint továbbadja, hiszen nem lehet máshol elkölteni forintot, csak Magyarországon. Ha a pénzbeváltónál marad (mert dollárban viszik ki az országból), akkor a pénzbeváltónak haszna van belőle, és elkölti, vagy növeli az ő belső profitját.

Szerencsére az ilyen ügyleteknél (is) átutalással teljesítik a követelést. Nincs fizikai pénzmozgás. Ha forint alapú számláról történik az utalás, akkor az átváltás (és az utalás) költségét az utalást kezdeményező fizeti meg.

De készpénzes ügyletnél sem értelmezhető "az országban marad a pénz" kitételed. Mert helyett kiment valamennyi dollár. Amely dollár nem csak úgy volt, hanem korábban forintért vettünk.

Igen,tfh. korábban forintért vettünk dollárt. És aki forintot vett tőlünk (dollárért cserébe), mit fog kezdeni a forinttal?
Másrészt ha megnézitek, ez egy szoftveres közbeszerzés. Itt a Microsoft a legutolsó fél, akinél dollárra kell váltani a forintjainkat. Az első partner mindig magyar beszállító. Pl. a Microsoft viszonteladók, Ramiris talán? Így a dollár átváltást ők kell elvégezzék, nem a magyar állam. Így ők bukják az átváltási költséget, és nem az állam.

Azon nagyon meglepődnék, ha valamelyik Microsoft viszonteladón keresztül zajlott volna le a kormányzati (és a többi) MS licenc vásárlás.

Mivel értékhatár feletti, ezért közbeszerzéssel pályáztatott beszerzés ez.
http://hvg.hu/gazdasag/20080901_Microsoft_birosag_kozbeszerzes_fb
Nézd meg, kik pályáztak rá, kik szállítják az MS licenceket.
http://www.licensz.hu/Public/atigris-Microsoft-licenc.aspx
Még egy link.
Ezek így mennek. Thinkpadet se a Lenovotól vesznek. És BMW-t sem Németországból rendelnek. Érdekes, hogy téged ez meglep.

ez az Atigris valami hihetetlenül szar név, totál gagyi hangzása van, mint egy n+1ik távolkeleti garázsmárka. Számalk ezerszer elegánsabb volt. tudom már régi történet.

Ettől még az értékesítésből származó profit nem jelentéktelen része kerül a gyártóhoz. Hogy közben a kereskedelmi lánc "fenntartására" kifizetett pénzed egy része itt marad az országban, az ezen sokat nem változtat. Az meg hogy milyen fizetőeszközzel nevesítjük, tökmind1, pénzérték mozog, nem aranytallérok bukszába kötve.

egy ideje konvertibilis már a forint.
ha a külföldi pénzbeváltó _nem_tudna_mit_csinálni_ a forintjával, akkor zuhanni kezdene a forint árfolyama, és sok hazai devizahiteles még a mostaninál is rosszabb helyzetbe kerülne.

Ezek szerint fizethetek kint is forinttal, nem csak nálunk? Hát ez nagyon jó hír, nem kell a valutaváltókat profittal tömnöm többet már...A forint konvertibilitása nem arra vonatkozik, hogy külföldön érvényes fizetőeszköz lenne, és egy cég használhatná külföldön fizetésre. Hanem arra, hogy bármikor bármennyi külföldi fizetőeszközt vehetsz itthon, régen ez nem így volt (3 évenként 100 dollár magánszemélyeknek, ha jól tudom). Normálisam most sem vehetsz az MNB-től közvetlenül devizát, csak a bankok tehetik ezt meg.

A forint árfolyama pont akkor zuhanna, ha nem lenne értelme forintot venni azért, hogy itt, Magyarországon befektessék, mert olyan a gazdasági környezet, hogy nem éri meg. Az árfolyam ezt is jelzi: mennyire szívesen akarnak befektetni nálunk külföldiek, itt költeni a pénzüket, a magyar gazdaságot erősíteni. Ha sokan, mert megéri, akkor a forintra nagy lesz az igény, ezért felértékelődik a pénzpiacon, míg fordítva nem.

Netán átváltja a sok forintot dollárra és úgy viszi ki?

Vagy átutalják közvetlen a Round Island One-nak.

Ekkor az átváltás haszna az országon belül marad és maga a forint is, amit a pénzbeváltó az országon belül fog elkölteni. Egyszerű a képlet: akinek forintja van, és külföldi, az vagy elcseréli más valutára, vagy elkölti közvetlenül. De értsük meg: forintot csak itt lehet elkölteni, máshol nem fizetőeszköz.

Meg kell mondjam, kétlem, hogy az állam forintban fizetne a Microsoftnak… ;)

Amennyiben mégis, akkor nyilván a pénzváltás költségével többe kerül a szoftver, ami uzsoráséknál lehet mondjuk 10%, de leginkább kevesebb annál, és mindenképpen eltörpül amellett az összeg mellett, amennyibe az importált szoftver került…
És akkor még azt sem vettük figyelembe, hogy Magyarországon kívül más országoknak is van forintjuk (nem mint forgalmi eszköz, hanem a valutaportfólióban felhalmozási), beválthatja ott is. Mivel a külföldi forinttartalékok növekedése a hazaival szemben destabilizál, ez sem túl fényes kilátás.

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

A dollárt meg csak az USA-ban, az angol fontot meg csak angliában, persze. Egyértelmű, nemzetközi piac, pénzpiac nem is létezik, csak kamu az egész :-D

Vagy csak elirták.(láttunk már ilyet) a 60-300 millió elég hihető , a 300 milliárd költői túlzásnak is erős :)
--

Megnézte a faszi mennyibe kerülne listaáron, ha minden Mancika és Gizike asztalán emese lenne.


suckIT szopás minden nap! Perl script 11 millió forintért

Még úgy se jön ki.

Akkor közbeszerzés, plusz listaár, plusz három km magánhasználatú autópálya Felcsúton Obránek házától a stadionig.


suckIT szopás minden nap! Perl script 11 millió forintért

Az iPad beszerzésének indoklásánál használt módszerrel. Algoritmus: számold ki a megtakarítást, ha nem elég nagy számot kaptál, akkor szorozd meg az összeget egy akkora számmal, hogy az eredmény már elég nagy legyen.

talán úgy, hogy alapul vették az MS-nek fizetett tucat licensz számot, hogy mennyi db-ra szólt.... a kapott számnak mondjuk hasra 10%-40%-tartományt meghagyták, mert hátha egy-két szervnél muszáj megtartani....

Minden esetre ne nagyon számolgassátok szerintem, mert a végén kiderül, hogy az elmúlt 10 évben, a politikusoknak és családtagjainak is jutott belőle az összes egyetem+főiskolai campus diákokkal együtt...

továbbá gondolom nem azonnali, hanem pl x év alatt..,

Minden esetre, ha ezt ki tudja verni az állam, akkor gratula szép első lépés. (A második lehetne, hogy a diplomamunkákat is elfogadják odf-be is az oktatási intézmények...)

(Csak érdeklődnék, .doc-ban kérték a diplomamunkákat? Ha nincs megkötve, én biztos PDF-ben adnám be.)

bátyámnak előírták a MS Office 2003-at és hogy .doc....

Nekem is próbálták, de beadtam .odf -ben és pdf-ben.. valamint az odf mellé hivatkoztam az ISO minősítésére és szabványszámra. Nem szólt senki hogy nem jó, elfogadták....

Megjegyzem, hogy Wordben kezdtem el... de kb az 5. oldal után átettem, mert nem oda kerültek a dolgok ahova raktam.... OO-ban szívtam 3-4 napot mire megtaláltam mindent ami kellett ... kereszthivatkozások, tartalomjegyzék stílusok stb... de megérte... mert utána úgy nézett ki és oda került minden ahogy én akartam.

Számomra produktívabb volt, mert gépelés közben felajánlott szavak és kifejezéseket előre felajánlotta...stbstbstb.

Ahham, vagy úgy. Már értem; örülök, hogy a közösség átvette az OO.o-t, legalább egyre több hibát javítanak, és akár új dolgokat is kaphatunk...

kicsit off, de:

van itt bárki, BÁRKI, akivel megesett vagy a barátnőjével, haverjával, hallott valakiről, hogy:
visszadobták a szakdolgozatát/diplomamunkáját formai követelmények nem betartása miatt?

néztem idén is a többi beadott szakdolgozatot, hát van olyan ahol a margó körbe 1-2 centivel nagyobb, sorköz 2,17(!), betűköz 200%(!!!), de simán bevették (különben nem lehetne feltölteni a könyvtárba).

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

DE-IK-n is pont úgy van megadva, hogy doc-ban egyszerű beállítani (persze sablon nincs, hogy "ide kezdd el írni"), de pdf a kért kimenet, szóval tex is járható út.

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

Nem értem, hogy miért kell ezen mindig csodálkozni. Mindenki tudja, hogy milyen országban élünk.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

Csodálkozni nem csodálkozik senki, de ha csak csendben hümmögve megtartjuk magunknak a véleményünket, akkor soha, semmi nem fog változni.

találós és kérdéses: a minisztériumok a kormányzat alá tartoznak-e ? ... és a minisztériumok alá tartozó intézményekre //oktatás eü. és más hasonló, kisebb, kevés gépet használó műintézményekre :)// kötelző lesz-e a határozat, mert az kicsit több mint 10db vas/zászlósházikó :):):)
_____________________
www.pingvinpasztor.hu

Köszi apu, igazad van. Bár a 300 milliárdot még így is sokallom.

Én voltam is ma ezen a bejelentésen. Gondoltam írok egy összefoglalót a konferenciáról az FSF.hu blogra, és abban leírom az örömhírt, de a sajtó gyorsabb volt. Egyébként volt ott még egy fontos megjegyzés. A kormányzati szférában több helyen szabad szoftver pilotok zajlanak annak megállapítására, hogy használható-e az nagyobb volumenben. Azt mondták, hogy rövid távon ígéretesek a gazdasági előnyök, de még hetvenkét különböző szempontot meg kell vizsgálni ezen felül, szóval majd kiderül. Én drukkolok nekik :D

Ha ugyesen navigalnak es megfelelo szamu szakembergarda ki lesz kepezve, meg utos exportcikk is lehet a kornyezo (vagy tavolabbi) orszagok szamara...

A világ normális helyein éppen kezdenek kigyógyulni a képviselők a linuxlila ködből, erre nálunk meg most kezdik :(

> A világ normális helyein éppen kezdenek kigyógyulni a képviselők

Légyszi sorold fel "a világ normális helyei"-t; köszi!

+1 :-)

lehet választani melyik lila köd a lilább.

a múltkor meg azért volt itt a fórumon lila köd,
mert "ezek (akik most már azok)" nem a linuxot választották.

Már elnézést (persze több hozzászóláshoz is beírhattam volna ezt), de itt nem a Linux-ra történő áttérésről hoztak határozatot. Csak egy (1 db) fájlformátumot akarnak használni.
Az MS Office verziói tudják kezelni ezt a formátumot. A LibreOffice/OpenOffire.org is, hiszen bennük ez a telepítési és fejlesztési alapértelmezés.
Maximum annak örülhetünk, hogy az ODF formátum talán szélesebb körben támogatott: a nyílt forrású irodai termékek több OS-en futnak, mint az MS Office. Hogy ebből csak a LibreOffice/OpenOffire.org fognak profitálni (ha egyáltalán profitálnak) vagy a Linux desktop kiadásai is terjednek, az egy másik kérdés.
Nem tudom, hogy mi lesz például a "VB script"-ekkel egy esetleges ODF mentés után MS Office alatt és mi történik, ha ezt betöltjük Open Office alá... Szerintem bukta! :-)
Én már boldog lennék, ha az lenne e legnagyobb baj, hogy arrébb csúszik a fejlécben a horgonyzott kép (logo)...

Attila, Perger
-----------------------------------------------------
"Az a szoftver, amelyiket nem fejlesztik, az halott!"

Milyen linuxlila köd? odf formátum. Semmi linuxról nincs szó... :(

Tegnap voltam az anyakönyvi hivatalban. Ott OpenOffice-t használtak. Szerintem valami vékony kliens volt alá rakva. És szerintem nem windowst használtak, de nem voltam túl érdeklődő. Ott ahol meg kell(ene) venni ott remek alternatíva....

Ubuntut használnak, hiba esetén távmenedzsment... szépen kihasználják az Ubuntu előnyeit :) - mi érdekel még róla? :)

nem vékony kliens, összerakott, rossz minőségű, hangos asztali pc kicsi házban:)
http://hup.hu/node/94469

Hát nem hangos, hangja sincs nálunk. Ettől nem nagyobb:

http://cdn.overstock.com/images/products/L11042101.jpg

Most, hogy "képben vagyok", már csak a pontos típus megjelölését akarnám tudni
az "ettől_nem_nagyobb"-nak - mert a dell.hu-n egyáltalán nem látszik, hogy volna ilyen cucc.

A Dell-nél is csak OptiPlex FX130; FX170-est találtam.

"A Dell a Windows® 7 operációs rendszert ajánlja." (^_^)

<a linuxnak különben sem volt valami jó élete, legalábbis aznap nem />

"...nem nagyobb..." nem azt jelenti, hogy ilyen(, vagy pontosan ez) ... a kép csak illusztráció, a gép méretét akartam csak szemléltetni.

Gondoltam rájöttek, hogy ezt könnyebb karbantartani, esetleg még stabilabb is, és nem kell alá egy erős vas. Kis automatizálásokat végeztek, pl. kikapcsoláskor mindig ellenőrzi, hogy érkezett-e frissítés, majd mikor végzett kikapcsolja.

Ha annyira érdekel, a gép pontos típusát is leírhatom.

tényleg érdekel a pontos típus.

Nem találtam összeállítást pontos összeállításra utaló nyomot. A fontosabb dolgok:

Intel® Atom™ Processor D510 @ 1GB RAM;
8GB Transcend HDD, XFS-el, továbbá több kis részre particionálva.
Linux 2.6.32-24-generic i686

Esetleg más valami érdekel erről?

Érzésem szerint az egész lényege az hogy valamelyik kebelbarát cég szakíthasson egyet. A többi meg a porhintés.

Szerintem pedig belátták, hogy a gyártófüggőség rossz, és olyan nyílt szabványos fájlformátumot kell használni, amit több szoftver is támogat. Ez lehetővé teszi a versenyt, ami villámgyorsan döbbenetes változásokat hoz az árban és a minőségben is. A minőségre remek példa a böngésző háború, ahol ez fényesen bebizonyosodott. És ami a legjobb: ott is egy szabad szoftver indikálta :D

Én nagyon sokat remélek a LibreOffice-tól. Bármennyire húzzák a szájukat néhányan, ez remekül használható a mindennapi munkában (tapasztalat), és ez hatással lesz a konkurensekre is. Ebben az esetben nyilván nem a minőségre lesz hatással, hisz azzal nincs baj, inkább az árra. Ezzel mindenki nyer. Persze a konkurenciának nem lesz annyi pénze akvizíciókra, de ez nekem nem igazán fáj.

Sajnos nincs igazad. Dolgoztam egy évet kizárólag Linux alatt 2009. szeptembertől - 2010. augusztusig. Mivel a gépem egy G5-ös Mac volt, feltettem rá a Debian Lenny PPC-t. Viszonylag sokat kellett dokumentálnom, jellemzően blokkdiagramokat és sok szöveget. Sírni tudtam volna, hogy mennyire szánalmasan nem működtek a dolgok. Ráadásul az OpenOffice.org még saját magával sem volt kompatibilis (verzión belül sem). Próbálkoztam mindennel: squeeze-vel és saját build-el is. Nem emlékszem a verzió számra már. Az utolsó hónapban csak az Office miatt bevittem a cégbe a saját notebookomat és úgy fejeztem be a munkát. (Nem a cég volt szarrágó, adtak volna Office-t ekkor, de én nem akartam már, hogy csak arra a hónapra vegyenek egyet.) Nem lehet elég drága az MS Office, hogy ne vegyem meg magamnak. Nyilván produkt környezetbe sem ajánlom...
--
http://www.naszta.hu

egy büntetés végrehajtási intézmény lakója voltál? :)
különben nehéz elképzelni miért kényszerít egy munkáltató arra valakit, hogy 2009 és 2010 kötött G5 Macen dolgozzon, pláne FOOoffice dokumentumokon.

Programoztam. Választhattam egy erős brand P4-es és egy duál G5-ös, 8 GB RAM-os, nVidia Quattro-s, PowerPC-s Apple között. :)

(Mondjuk itt jegyzem meg, hogy először OS.X volt fent, de nekem az sem jött be. Annál a Debian is jobbnak találtatott. :P)
--
http://www.naszta.hu

Én több, mint tíz éve nem láttam MS Office-t, nagyon sokat készítek dokumentumokat, és szerintem meg jó. Évek óta nagyon jól használható. Volt idő, amikor inkább LaTeX-et használtam, mert nem volt igazán jól használható szövegszerkesztő Linuxra, de ez ma már nincs így. Lehet, hogy azért nem tudtál boldogulni vele, mert nem ismerted eléggé a szoftvert. Egyébként csak azt tudom mondani, mint a többi ilyen általános "sz@r az egész" kijelentésre: Konkrét hibát tudsz mondani? Hibajelentést adtál fel?

+1
a LaTeXhez képes egyébként régóta komolytalan kategória volt a Ms Office szövegszerkesztője.

Konkrétan: blokkdiagramok a mentés után nem úgy néztek ki, mint mentés előtt. Draw-ban készített blokkdiagramot nem lehetett szerkeszteni Writer-ben, beillesztés után. És igen, adtam fel, de a munkámhoz - érthető okokból - nem volt időm kivárni a javítást. Ezzel szemben Office 2003 SP3 beton stabil, Office 2007 SP2 után elég stabil és jelenleg a gépemen lévő Office 2010-el is elégedett vagyok, a régi doksikkal is és az újakkal is.
--
http://www.naszta.hu

-1

Libréről nem nyilatkozom mert rég használtam (az OO -t), de igenis van olyan szoftver ami alapjaiban szar, és nem lehet egy-ket bugticket javításával orvosolni, mert rossz a felépítmény.
Igen, van olyan, hogy tetszik egy ház, csak ezt vagy azt megváltoztatnád benne, de van olyan amibe akkor se költöznél ha fizetnének.

off: Az én életemet leginkább megnehezítő ilyen az Eclipse.

Más: van,a ki a szoftvert használni szeretné, nem bugreportolgatni. És mivel van, ahol ez elsődlegesen nem a felhasználó dolga, van életképes alternatíva.

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy ha a szoftver nyílt forráskódú vagy ingyenes, akkor jólesik a fejlesztőnek, ha felhasználótól visszajelzést kap. Hibajelentés, értékelés, javaslat... ezekkel lehet valami kezdeni.

Ha fizetős a szoftver, akkor valóban nem a felhasználónak kellene ezzel foglalkozni. Ám a fent említettek LO, OO.o, Eclipse egyike sem fizetős...

Így van. Itt leginkább két csoport szembenállása figyelhető meg. Az egyik csoport szabad szoftvereket használ, és belátja, hogy az elsősorban akkor lesz jobb, ha visszajelzést ad, segít a fejlesztésében, stb.
A másik csoport ebből nem kér, inkább fizet a szoftverért, és ezért valamilyen szintű minőséget el is vár, mint látjuk, jellemzően nem is hiába. Mivel fizetős alternatívát használ, kár szemére hányni, hogy nem küldött bugreportot – azért nem tette, mert neki jobban bejött az, ha fizet, de nem kell.

Szerintem mindkét oldalnak igaza van, vannak feladatok, amelyekhez elég az egyik, más feladatokhoz viszont már a másikat kell használni. Az mindenesetre némiképp árnyalja a dolgot, hogy az OpenOffice.org 2011 áprilisáig fizetős konstrukcióban is elérhető volt (emlékeim szerint nem is olcsón).
Következésképpen elég parttalannak tartom a vitát, miszerint:
– XY szoftver mindkét értelemben FOSS…
– Igen, mert nem reportoltál bugot.
– Igen, mert reportoljon, akinek két anyja van, használni akarom.
– Látod, ezért tartuk ott, ahol. Nincs meg benned a közösségi szellem, tuti egy ilyen MS-bérenc lehetsz!
– …

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

Én ezt nem így látom. Bugmentes szoftver nincs, fizetős szoftvereknél is belefuthatsz bugokba, olyanokba is amiket a fejlesztő hagyományos tesztekkel soha nem találna meg. Ha ez a bug ténylegesen befolyásolja a szoftver használhatóságát (magyarul nincs rá workaround se), akkor mindenképpen érdemes bugreportolni.
Szerintem a különbség az, hogy fizetős szoftvernél az ember elvárja, hogy záros határidőn belül javítsák is a bejelentett hibát, míg ingyenes szoftvereknél ezt már nem várhatod el, opensource szoftverek esetén pediíg végképp nem (kivéve ha a supportért fizetsz, de akkor ugyanaz vonatkozik rá mint a fizetős szoftverekre).

Persze van abban is valami amit írsz, de ez inkább abban mutatkozik meg, hogy fizetős szoftvert nem illik ismert buggal kiadni, ingyenes szoftvernél ez nem probléma.

--
Don't be an Ubuntard!

Alapvetően igazatok lenne ebben a szálban, csak sok ingyenes sw kifejezetten trehány munka.
És amikor szóvá teszi az ember, akkor jön az a válasz, hogy "ingyenes nem? akkó' örüjjé neki b+"
Persze megint szubjektiv kérdés, hogy mi számit trehány munkának, és mire mondjuk, hogy "jó ez nagyon, de hiba csúszott be"
--

Én csak a saját tapasztalataimat tudom leírni: 10-100 oldalas dokumentációkat írok, a munkám befejezésül és azt kell mondjam, hogy a dokumentumok előállítása igazán könnyen megy. Mindenki másnak, akinek van LibreOffice-a a gépén, nos azoknak szintén ez a véleménye itt. LO -> MSO viszonylatban vannak problémák, ez kétségtelen.

KAMI | 神
--
Támogatás | OxygenOffice | Fordításaim és SeaMonkey

LO-al nekem sincs gondom. A kész dolgokat én mindig PDF-be exportálom, továbbá ha megérkezik a hibamentesebb változata a Hibrid PDF dolognak, lehetséges, hogy olyat fogok használni.

A LO>MSO-hoz szerettem volna ezt hozzáfűzni (ami kész dolgoknál jó is), bár ha szeretnéd szerkeszteni is, akkor valóban vannak ilyen gondok.

Én is LibreOffice-t használok, nem ezzel van baj. Azzal van amit mostanában az uralkodó osztály űz. De ez már nem ide tartozik.

többszintű vendor lockin megszüntetés van folyamatban.
ha nem függünk brüsszeltől, akkor ne függjünk redmondtól se!

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

Nehéz ebbe belelátni, de remélem igazad van.

Hát igen. Jó lenne, ha nem függene az "ország" az IMF-től, Brüsszeltől, Redmondtól és úgy általában senkitől. De hagyjuk ezt, mert sokak szerint ez politika, bár szerintem "egyszerű" gazdasági kérdés.

"és úgy általában senkitől"
Egyrészt kivitelezhetetlen, másrészt gazdaságilag sem éri meg. Nem mindenben nekünk van komparatív előnyünk a többi országhoz képest.

Természetesen a senkit nem szó szerint értettem. Csak addig lenne jó függeni valakitől, amíg ez számunkra is előnyös és nem csak látszólag.

Kicsit furcsa a többség hozzáállása, eddig ha más országokból ilyen hír jött, a kommentek 90% arról szólt, hogy bezzeg ők tudják a tutit és mennyivel előrébb tartanak és itthon sose lesz ilyen.

Off
Más országok majmolása már-már népbetegség nálunk.
Nagyobb gondnak látom, hogy azt tekintik korszerűnek, életképesnek,jónak, amit külföldről hoznak be. Ideje volna saját értéket teremteni/megóvni.

--

Remek.


Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.