A Mozilla blokkolta a Skype Toolbar for Firefox-ot

Mozilla

A Mozilla tegnap bejelentette, hogy a Skype eszköztár blokkolására készül. A Skype Toolbar for Firefox egy Mozilla Firefox kiterjesztés, amely észleli a weboldalakon a telefonszámokat és azokat olyan kattintható gombokká alakítja, amelyek a Skype desktop alkalmazással használhatók. A kiterjesztést a Skype alkalmazással összecsomagolták, a Skype telepítésekor az beletelepül a Firefox-ba alapértelmezetten, illetve bizonyos körülmények közt frissítődik. Ennek eredményeképpen a Skype-ot telepítő Firefox felhasználók jelentős része egyben - tudtával vagy tudtán kívül - telepítette a Skype Toolbar-t is.

A Mozilla szerint a Skype Toolbar-ral több probléma is van. Egyrészt komoly mértékben felel a Firefox összeomlásokért. A Skype Toolbar legfrissebb verziója az egyik listavezető a Firefox 3.6.13-at összeomlasztók közt. Egymagában majdnem 40 ezer összeomlást okozott az elmúlt héten.

További probléma vele - állítja a Mozilla -, hogy a toolbar egyes verziói komoly mértékben lassítják a weboldalak legenerálását. Ez pedig azért probléma a Mozilla számára, mert a felhasználó ebből csak annyit lát, hogy a Mozilla lassú. A Mozilla szerint emiatt a toolbar megérett arra, hogy tiltólistára kerüljön.

A Mozilla a blokkolás ún. "soft block" változatát alkalmazta. Ez azt jelenti, hogy a kiterjesztés letiltásra kerül, erről a felhasználó értesítést kap, viszont lehetősége van a kiterjesztés újraengedélyezésére.

A részletek elolvashatók a Mozilla blogbejegyzésében.

A Skype elnézést kért a problémákért és azt közölte, hogy együttműködik a Mozilla-val, hogy ne legyenek kompatibilitási problémák a kiterjesztésével.

Nem kell(ene) blokkolni, ha a Skype fejlesztők normálisan írták volna meg, de még ki is javíthatják.. Annyira azért nem súlyos a probléma, hogy "tűzzel-vassal" írtani kelljen a Skype Toolbart. Elég az amit ők csinálnak. Elég egy normáls értesítés, korrekt magyarázattal, hogy miért is került letiltásra az adott kiegészítő/bővítmény/akármi és lehetőséget adni az usernek, hogy újraengedélyezhesse, ha szeretné. Magyarán rendben van, ahogy ők csinálják.
Tudtommal a Skype Toolbar nem veszélyeztet semmilyen biztonságot vagy semmi olyan súlyos hibája nincs amiért így permamensen tiltani kéne.
De javíts ki, ha tévedek..

en is veled ertek egyet, mindazonaltal megjegyeznem, hogy szvsz a skype-osok nagyon kontar munkat vegeznek bizonyos teruleteken. legalabbis linuxon es androidon mindenkepp. az a bohockodas amit az elmult 6(!) evben csinaltak linux-on az oss-el meg alsaval, meg v4l-el az mar szanalmas. egy idoben azt is allitottak a linux-os skype-rol, hogy malware. az android-os skype alkalmazas meg szanalmasabb, arrol nem is irok.

--
Aki falra szerelt tehennel vitatkozik, olyan mint vonat kerek nelkul, nem jut sehova.

igen, a ket nagyobb platformra megcsinaltak. ha meg a linux juzer beszelgetni akar anyukaval, baratnovel, stb. akkor ugyis felrakja, mert nincs alternativa. erovel lenyomta a zemberek torkan. viszont az erme masik oldala, hogy legalabb van. a sztereotipia szerint pedig a linux buheratorok szeretnek sz*pni az ilyen dolgokkal.

egyebkent en osx-en hasznalom es valoban korrekt. de a linuxos es androidos port miatt kicsit keseru a szajam ize.

--
Aki falra szerelt tehennel vitatkozik, olyan mint vonat kerek nelkul, nem jut sehova.

Nálam linux alatt pulseaudio hangrendszerrel, és a gkt témáját használva teljesen jól ellátja a feladatát. Egy kevés munkával azt a notify rendszert is használja, amit én szeretek. Látja a webkamerám (ha éppen be van dugva), de akár a tunerkártyára kötött analóg kamerát is használhatom webcam-ként. Akkor most miről is beszélünk?
Két hangkártyával is tökéletesen elvan, bár akkor voltak fagyások (usb-s hangkártya) amikor kihúztam, majd visszadugtam a külső hangkártyát, de ilyen esetben windows alatt is lefagyott nálam a skype. (Ezért lehet, hogy a gagyi kínai hangkártya drivere a felelős, nem a linux, windows vagy a skype).

Persze tudom, 3-4 évvel ezelőtt biztos kipróbáltad, és a már akkor elavult linuxon nem jól teljesített. Mesélj róla, ha nem így volt.

Elő a fogkefét, a fogkrémet és a habzó szájakat, éljen a fogápolás!

Anyame sem ment jo darabig. Aztan vmi LD_PRELOAD kell a skype inditasa elott, ami berantja a v4l modult es igy jo. Bar a mikrofon tovabbra sem mukodik rajta, arra van normal asztali mikrofon. (Logitech a szentem, kiprobaltam legalabb 20 drivert, egyik sem volt jo, vegul is a fneti segitett. Itthoni kameram is logitech, igaz 10+ ezer forintokba kerult, ez rogton ment...)

--
http://www.micros~1

Tudom, hogy sok baj volt a Skype-vel, de blackPanther OS alatt is érdekes módon mindig tökéletes volt a működés. Persze nálunk nem volt baj a pulse-val sem, ami nem mondható el a Debian variánsokról. Gondolom itt kezdődik az instalbilítása az egésznek. Webcam rész az már más téma. V4L meg a V4L2 egyszerűen vicc, hogy a könyvtárakat bizonyos kameráknál reloadolni kell. Ilyen egyszerű alkalmazás mint a kopete meg alapból viszi a kamerát.

--------------------------------------------
blackPanther OS v11.1 * www.blackpanther.hu

ezt alairom, de azert ez egy picit mas, mint 3 evig varni egy olyan skype verziora, ami nem csak az oss-t tamogatja, hanem az alsat is, mar _minden_ tamogatta az alsat, amikor a skype csak 'aoss skype' paranccsal indult...
az androidos kliensben pedig nincs kilepes funkcio. ez sem voodoo magick, megsincs.

--
Aki falra szerelt tehennel vitatkozik, olyan mint vonat kerek nelkul, nem jut sehova.

Ezzel alátámasztod azt amire ez a hozzászólás utalt. Talán nagyobb erőfeszítést fordítanának ők és mások is a Linux-os portra ha bízhatnának abban hogy még egy-két évtizedig támogatott marad az API amire építettek. Windows-on a DirectSound jó ideje megvan. Az egész csak tervezés kérdése.

Az egy emberes nonprofit (hobbi) projekteknél nincs marketing, illetve üzleti nyomás. Ahol meg van, ott az az elvárás, hogy ami működik, azt ne írjuk hatszor újra három év alatt (mert mindenféle nonprofit hobbikóderek rosszat álmodtak azért, mert 2-3 hónapja stabil valami, és totál átvakartaz addig alapértelmezett dolgokat), ha nem muszáj. Az ugyanis pénzbe kerül.

A nonprofit projekteknél a profitelvárás hiányában a fejlesztés költségvonzatait sem szokták nézni - max. ha elmúlik az ingerencia a fejlesztésre, akkor nem csinálja.
Profitorientált vállalkozás esetén meg az adott modulra, funkcionalitásra kalkulálnak egy fejlesztési időkeretet, aztán tessék beleférni, és azt (és CSAK azt) fejleszteni, ami ki van adva.

Értem. Tehát egyes profitorientált vállalkozások hibás fejlesztési gyakorlatot folytatnak, és emiatt nem képesek követni a termékeikre hatást gyakorló futtatási környezetbeli változásokat. A for-profit és non-profit futtatási környezetek fejlesztőinek emiatt egy másik hibás gyakorlatot kellene kialakítaniuk, hogy a két hiba egymást kompenzálva, némi pénzmegtakarítást eredményezhessen a profit orientált vállalkozások számára.

A felhasználóknak pedig legyen elég a tinédzserkorukban megkapott 1 PC, azon 1 OS, mindenféle alkalmazásból 1-1, amit aztán az életük végén majd az unokáikra hagyhatnak, mert azoknak is épp olyan jó lesz. :-)))

[Gyakoroltam az iróniát, manapság nagy a divatja, annak ellenére, hogy nem túl hatékonyan viszi át az értelmet.]

> Egy for profit fejlesztéssel az egyik legrosszabb dolog, ami történhet az az, hogy az alap, amire építkezik túl sűrűn és előre nem tervezhető módon változik.

Úgy érted hogy egy for-profit cég előre nem tudhatja, hogy majd a fejlesztés megkezdése után "sűrűn és előre nem tervezhető módon" fog változni az általuk választott alap?

Szerintem inkább az van, hogy egyes fejlesztők nem vállalják fel a közismert következményeket. Röviden: elveszik a lányt, aztán meg sírnak, hogy kapták vele az anyóst is.

Két dolgot lehet csinálni a for profit cégnek: Az egyik, hogy nem foglalkozik a Linuxos fejlesztéssel a gyakran és nem túl kiszámítható módon változó alapok miatt, vagy pedig lerakni a voksát bizonyos eszközök, megoldások mellett, és a működési feltételekben felsorolni, hogy mire van szüksége. Persze, elvileg ott van az a lehetőség is, hogy mind az n+1 hangrendszerre fejlesszenek egy interfészt, amit aztán tud használni az alkalmazásuk, de nem biztos, hogy a működési stabilitás, a teljesítmény korrekt lenne ilyen felállásban - arról nem beszélve, hogy valószinűleg a ráfordítás nem térülne meg. (Mennyi Linuxos fizetős felhasználás esik ezzel ki?)

ALSA. A 2.5-os kernel óta, 8 éve használható mainline. A ma menő PulseAudio is használható az ALSA API-n keresztül és ha valami leváltja, az is használható lesz. A Skype-hoz szükséges funkcionalitást pedig tudja az ALSA API. Egy tömegigényt kielégítő mono capture/playback szoftver karbantartása Linuxon az utóbbi 8 évben mondjuk 8 fejlesztői munkanapot vett igénybe, évente egyet, felülvizsgálni a változásokat.

A tények makacs dolgok.

Elvileg van 8 éve stabil ALSA API. És tényleg stabil, tényleg valamennyi terjesztésben alapból ott van, alapból működik, eszközfüggetlen, stb.? Akkor ugye 8 éve mindenki erre fejleszt, ezt használja, mert ez látszik stabilnak. Vagy nem így van...? Ha a skype az ALSA nyolc éve meglévő API-ját használja, akkor jól döntött, ha nem, mert közben volt még egy-két dolog, akkor így járt a linuxos közösség...

A nagyobb disztribek azóta szállítják alapból, amióta a 2.6-os kernelt (külső modulként jóval régebb óta). Ahogy a szálindító hozzászólásban pioo is írta, már jó ideje minden említése méltó hanggal dolgozó szoftver ezt (is) használja. (Izé, láttál mostanában Linuxot..?)

Az ESD, aRts főképp csak azért volt, mert az OSS átlagos hardveren nem támogatta a mixelést, illetve hogy a GUI-s applikációkba ne kelljen a relative bonyolult és alacsony szintű ALSA API-val lejátszani a bing.wav -ot ha a juzer rosszul kattint. Egy hanggal dolgozó szoftvernek ősidők óta ott az ALSA, mint sztenderd.

Itt az történt, hogy az OSS egy egyszerű, multiplatform hangrendszer volt és úgy voltak vele, hogy azzal kevesebb a munka, falura elmegy. Pedig 2003-ban már tudvalevő volt, hogy az OSS Linuxon elavult. Az szintén ismert volt, hogy az ALSA az lesz utódja. Innenstől kezdve simán nemtörődömség volt az ügy mögött, semmi más.

Nem mondom, hogy Linuxon tökéletes a hangrendszer állapota, de az ALSA óta minden meg tud szólalni ha akar. Az ALSA nem silver bullet, mert túl alacsony szintű (pl ha több kártya van, akkor ő nem tudja eldönteni, hogy egy adott applikáció melyken szólaljon meg), de minimális extra ráfordítással (pl hangkártyaválasztó UI) az end-user jól tudja használni az arra épülő applikációt. A "Linux audio hell" inkább azokat a fejlesztőket sújtja, akik nem egy adott asztali környezetben fejlesztenek egy alapvetően nem hanggal dolgozó applikációt, de néha azért meg akarnak szólalni. A Skype pedig semmiképp nem ez a kategória.

Szerintem.

Az IM piacon, amibe a Skype is nyomul, csak egy dolog állandó: a változás. Folyamatos a verseny, állandó fejlesztésre van szükség, ehhez képest a platformok környezeti változásait követni semmiség. Az utóbbi időkben megjelent az iOS, az Android és portolták rá, zokszó nélkül. Ne mondja már senki, hogy a Linux változásainak követéséhez szükséges erőforrás a mérési hibahatár fölött van/lenne.

Azért k.ra más egy újabb, ígéretes platformra portolni valamit (v.ö.: üzleti célterület), mint egy meglévő, eddig működő, de legtöbbször "mertcsak" alapon lecserélt/módosított környezetben támogatni/újraírni valamit.
Igen, az első költségesebb - viszont az adott terület nagyobb bevételt ígér, ergo azt fogják csinálni.
A Linuxos piac sincs nagyon a mérési határ fölött, úgyhogy legfeljebb akkora összeget fognak rá elkölteni, amennyit hoz a konyhára.

Végre kibökted. Igen, ennyi az oka annak, hogy Linuxon nem működik flottul, nekik nincs benne pénz (és nem open source). Ha ezen a platformon profitálnának és holnap linuxék az ALSA-t lecserélnék a totál inkompatibilis XZY-re, rá 3-7 napra már működne a Skype XZY támogatással. A jelenlegi helyzetben pedig a már említett 3 évet kéne várni..

Igen, egyszerű a képlet: leszarják a hibahatár alatti részesedésű, így komoly bevételt nem termelő, de ennek ellenére többszörös fejlesztési erőforrást (így ráfordított pénzt) elnyelő platformot.

Akinek termel komoly bevételt, foglalkozik vele (nvidia -- üzleti fogyasztók). Desktopon viszont soha az életben nem fog, ha a fejlesztők nem változtatnak a hozzáállásukon, mert ezeknek az alkalmazásoknak (pl. skype) nem összehasonlítható a költségvetése a hw-fejlesztőkével.

Elárulom mi lenne, ha a Linux stabil, egységesített, homogén környezet lenne: lenne rá photoshop, internet explorer, skype csak épp elmaradott, atombugos, érdemi support nélküli mostohagyerek lenne, egyáltalán nem vinne közelebb a linux desktop évéhez. Ugyanakkor lelassulna az innováció, a temérdek legancy kód miatt senki nem próbálkozna új dolgokkal, a többé-kevésbé működő binary blobok mellett nehezebben nőnének ki a nyílt projectek, a zárt szoftverek licenszelése megölné a mai jól működő csomagkezelést, stb.

Voltak már ilyen próbálkozások (OS/2, BeOS), láttuk mire jutottak.

A jelenlegi modell csak azokak a cégeknek problémás, akik alibiből akarnak kiadni egy zárt forrású szoftvert Linuxra, csak azért, hogy olyan is legyen. Semmivel nem lennénk előrébb ha ezt a rossz gyakorlatot elősegítenénk. Aki komolyan gondolja a Linux támogatást, annak a jelenlegi modell nem problémás (pl Nvidia - pedig ők aztán igazán ingoványos talajon mozognak).

A Linux desktop éve-kérdés nem érdekel. A Linux már túlvan a kritikus tömegen, stabilnak látszik a jövője, én elégedett vagyok a haladással.

A probléma a következő. Az adott funkcióra alkalmas n darab, eltérően használható funkcionalitással bíró meglévő komponensre kell építeni, amikről marhára nem lehet tudni, hogy a következő évben fogják-e fejleszteni, hány terjesztés összeállítójának fog tetszeni, merre fog menni, stb. Ilyenekre alapzz üzleti fejlesztést... Lutri? Minimum... Ópenszósz, költésg oldalról nem korlátozott, vagy a fejlesztés időigényének a költségét nem számoló projektek esetén nincs gond, megcsinálják, aztán ha épp másképp fúj a szél, akkor kidobják és újraírják - vagy nem - nincs üzleti kényszer. Ahol van, onnan meg nem jönnek erre a területre, csak ha nagyon szorít a kapca, vagy pedig kitartanak egy eszköz mellett, aztán vagy megy, vagynem az x+1. disztribúcióval...

Ez egy gyorsan fejlődő platform, ne is jöjjön olyan, aki nem képes tartani a lépést. Semmi szükség egy olyan mammutszoftverre, ami aztán évekre visszaveti az innovációt és extra terhet ró minden karbantartóra, hogy a legacy kódot szállítsák neki. Egy ilyen szoftver az lenne a Linuxnak, mint az Internet Explorer 6 a webnek. Hát kell ez nekünk?

Most viszont van majdnem minden dologra n+1 félkész/félbehagyott/vagy fejlesztik vagy sem/van, de meddig jellegű megoldás, amik többé-kevésbé működnek. Ha az adott funkcionalitású eszközök fejlesztői nem a saját e-pérójukat, hanem az adott feladat megvalósításának a minél jobb, és költséghatékonyabb megvalósításának az igényét is szem előtt tartanák, akkor kisebb lenne a választák, de az összefogásban az erő elve alapján ugyanaz a ráfordítás jobb, hatékonyabb megoldást adna, mint az n+1 jelenlegi.

Az általános iskolás matek is nehéz dolog ám:
Józsi és Pisti programozók. Naponta 10 órát dolgoznak. A kitűzött célfeladat megoldásához 300 óra programozói munkára van szükség.

Melyik esetben érik el előbb a célt: ha Józsi és Pisti külön-külön, egyedül állnak neki megoldani a feladatot, vagy ha elosztják a munkát és egy projecten dolgoznak közösen? (1 pont)

pluszfeladat: a programozók is emberek, hibákat vétenek. Melyik esetben gyorsabb a bejelentett hibák javítása, ha mindegyik hiba javítását az azt a részt fejlesztő programozó vállalja el?

Ne próbáld összemosni a több fejlesztőt az értelmetlen mennyiségű, előrejutást akadályozó számú fejlesztővel.

A valóságban főleg erőforráshiány mutatkozik a F/OSS projectekben, a legfájóbb a tesztelők és hibajavítók, a "büdös" munkát végzők túl kis száma... de a funkciók implementálásában se ártana pár segítő kéz (ld. pl. a pidgin video/voice beolvasztás sebessége).

Haha:)ezen jót kacagtam igenis van kilépés gomb.:)
Az más kérdés hogy skype beakar épülni osbe és ő akarja betölteni contact appot.

"
How do I sign out of Skype?
To sign out of Skype, on the My Info tab, press the native menu button and select Sign out.

To force stop the application, press the native menu button and select Settings, then choose Applications > Manage Applications. Select Skype then select Force stop.
"

es probaltad is? kilepes utan futva marad, ki kell lonod, nekem 3-bol 3-szor nem lehetett force close-olni, rebootolni kellett a telefont. 2.2-es android. gondolom masoknak mukodik, mert nem irtak volna. de ha ki is lep, akkor is rosszul van megtervezve ez a kezelofelulet.

--
Aki falra szerelt tehennel vitatkozik, olyan mint vonat kerek nelkul, nem jut sehova.

Én kifejezetten örülnék, ha véglegesen megszüntetnék. Annak idején egyszer véletlenül nem vettem észre, hogy telepítéskor ki volt pipálva a toolbar telepítése, aztán utána csodálkoztam, hogy miért fagy le a böngésző és miért grafikálja át az oldalakon a számokat. Azóta nem tudom mivé nőtte ki magát a toolbar, de az eset óta nem tartom többre egy bloatware-nél.

--
http://modellers.hu

Én még ha települ utólag kigyomlálom a skype toolbart, de nem az összeomlások miatt, hanem mert nagyon idegesít, hogy mindenféle a weboldalakon lévő számot találomra telefonszámmá alakít. Az átalakítások zöme fals. Bár ezt nagyon régi tapasztalat alapján írom, már évek óta skype toolbar nélkül élek!
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

( tetra | 2011. 01. 21., p – 21:10 )

De gyűlölöm amikor mindenféle toolbarokat akarnak nekem telepíteni. Viszont ez a telefonszámot "linkké" alakító cucc ez tipikusan a userjs dolga, miért nem csak azt rakják külön?
----
Hülye pelikán

( rival | 2011. 01. 21., p – 21:44 )

Nem vagyok vele egyedül, de kevés dolog van, amit jobban rühellek, mint a toolbarokat. Találkoztam olyan géppel, ahol a böngésző hasznos felülete csak a képernyő fele volt. Durva... De talán a kábeleket jobban utálom. Sok kábelt összegubancolódva... fujj!

Mivel én a Skype-ot is a Ninite-tel telepítem, ezért én nem találkozom vele túl sűrűn, de ahol igen, ott azonnal szedem le. Amúgy meg a Skype s@ggébe egy nagy lószerszám, meg a kezébe is, hogy tudja, mi van a s@ggében, amiért megszüntette a Windows Mobile-ok támogatását (nekem 6.1-es van), ráadásul a külső szolgáltatókat is blokkolja, mint pl. Fring.

---------------------------
http://www.rivalcomp.hu

( zeller | 2011. 01. 21., p – 22:01 )

Ha a szkájp elnézést kér, akkor hozom a kecskét, és elnézhet annak a szarva között, miközben hátulról... öööö... szóval a kecskének örömöt okoz :-)

( ulysses v | 2011. 01. 21., p – 22:28 )

Nekem úgy rémlik, hogy telepítés közben be lehet állítani, telepítse-e az eszköztárat. Ha így van, akkor én biztos letiltottam, mégis itt volt, amíg a Firefox le nem tiltotta...

jolvan, de egy szaros ketsoros lofasz szkript kepes majdnem hasznalhatatlanna tenni ezt az amugy is durva bughalmazt.
nem csak a terjesztes modja a hir, hanem a szoftver minosege is, mert hihetetlen mennyisegu bosszusagot okozott az embereknek a vilagban.

--
Aki falra szerelt tehennel vitatkozik, olyan mint vonat kerek nelkul, nem jut sehova.

( zitev v | 2011. 01. 22., szo – 00:22 )

Én eddig is legyaktam önkéntesen (vagy önkéntelenül). A Skype is egy nagy terjengős, lassú mammut lett windows alatt (Linuxon még remélem marad a jelenlegi béta egy jó darabig).

A skype fórumon a fejlesztők sokszor leírták, hogy a windowsos és a linuxos kiadások verziószámozása nincs és nem is lesz szinkronban.
Amúgy nekem évek óta kifogástalanul megy a skype linuxon (fedora főleg). Nem értem a nagy siránkozást, mindent tud, amit egy ilyennek tudnia kell nem?
Csaba

Probald ki a win-est es a linuxost. Linuxon egy relativ egyszeru (regi tipusu) felulet jon be (es ami kell az az esetek nagy reszeben mukodik (hang, video, file transfer), mig windowson egy teljeskepernyos xar mindenfele folosleges fullel es kapcsoloval, amit megsem hoz ki full screenbe, es aminek a kozepebe berak egy reklamot (ami mindent takar es persze csak full screenbe lehet lezarni). Biztos testre szabhato a windowsos is de ha mar alapbol ilyen az mar baj.
--
The worst or stupidest ideas are always the most popular.

Jaja! Számomra az utolsó szimpatikus skype-nak a mérete kb. 2 Mega volt. A mostani (korántsem uptodate) meg van vagy 30. Kellett is vele küzdeni :), hogy valami normális kinézetet kapjon (csicsakill :) ). Én használom, mert családon belül ez a "legelterjedtebb", persze szigorúan expert telepítés, és minden opciót hatszor is ellenőrzök, nehogy valami xart felrakjon.

Ne kattints ide!

( eddie303 | 2011. 01. 22., szo – 08:44 )

En mar jo ideje Windows-on direkt a business version-t szoktam telepiteni, abban nincs benne, es a jatekok se, ez utolag derult ki, de nem is baj. Tele van a hocipom, hogy minden mai program kezd karacsonyfa lenni, es funkcionalitasilag annyival nem nyujt tobbet, mint amekkora a hype korulotte (lasd yahoo messenger is...)
Apropo nalam ket napja irta, hogy kiblokkoltak, s megis ott virit a gomb a sarokban...
---
Hey! Where'd my terminal go?
DropBox tárhely itt!

( komate | 2011. 01. 22., szo – 09:38 )

Az ASK TOOLBAR-t is letilthatnák. Igazán.

Lehetne valami olyasmi, hogy induláskor feldobná, hogy ilyen és ilyen túl(zó)bárok telepedtek fel, maradjanak-e, vagy pedig gyökerestől szűnjenek meg :) - hogy kompromisszumos megoldás szülessen. Persze be lehessen állítani azt, hogy alapból NO legyen a válasz :)

Ne kattints ide!

( c4nn1b4l | 2011. 01. 22., szo – 11:44 )

ezzel analog intezkedeskent random os-t fejleszto ceg/kozosseg blokkolhatna a mozilla firefoxot is.
[troll] [flamebait] [kozossegevel nem megegyezo onallo velemeny]

( gee v | 2011. 01. 23., v – 00:59 )

skype toolbar, google toolbar, akármi toolbar - az első, hogy ezeket kikapcsolom.

Egyfelől mind felesleges, másfelől elveszi a hasznos helyet. Főleg ez zavart, ezért kapcsolom ki mindet.

Bezzeg a feleségem böngészőjében van kb. 6 sornyi toolbar. Pl. két google keresőmező, egy a google toolbaron, meg egy alapból.

Valahogy sosem hiányoztak ezek a csodás funkciók