Előkerült a CentOS eltűnt társalapítója

AlmaLinux, CentOS, Fedora, Red Hat, Rocky Linux

A CentOS.org-ról eltűnt az a nyílt levél, amelyet a projekt tagjai tettek ki néhány nappal ezelőtt annak érdekében, hogy rákényszerítsék a korábban eltűnt Lance Davis-t a kapcsolatfelvételre. A próbálkozás úgy tűnik szerencsével járt, mert a weboldalon az olvasható, hogy a CentOS fejlesztői csapat egy megszokott összejövetelt tartott, amelyen részt vett Lance Davis is.

Az összejövetelen a projekt tagjai a korábban felsorolt problémák jelentős részére azonnali megoldást találtak. Emellett pedig egy megegyezés született, amelyben határidőket fektettek le függőben maradt problémák megoldására.

Mostantól a CentOS közösség gyakorolja a CentOS.org, CentOS.info feletti jogokat és birtokolja a CentOS márkanevet, anyagokat és artwork-öket.

A részletek a CentOS.org-on.

( Vladi | 2009. 08. 01., szo – 19:26 )

nahálistennek!
Úgy fest a dolog, hogy sok értékes tapasztalatot szereztek, és nekiláttak kissé átalakítani a rendszert. Nem nem az os-t. :D

>>: sys-admin.hu :<<

Nem szoktam ilyenbe beleszolni, de a level kiverte nalam a biztositekot. Egy levelet nem ugy irunk, mint egy kommentet, vagy forumbejegyzest. Amikor lattam, hogy a fele tomondatokbol all, rohogogorcsot kaptam, pedig en nem is tudok valami jol angolul.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

erről Michael Collins egyik levele jut eszembe, amit egy Winston Churchillel folytatott tárgyalása után írt,
Nem győztek le bennünket fegyverekkel, ezért most a szóvirágaikkal próbálkoznak. Én mondom, az angol nyelvet nem erre találták ki.
Hogy tudtak ezek az emberek egy birodalmat kormányozni?:D

Egy-egy Linux disztrib ázsióját nem szabad, hogy egy domain és pénzügyi "vihar" "borult ég" befolyásolja. Itt most szubjektív véleményalkotásra gondolok.
Az elmúlt időszakban három disztribbel is volt dolgom. A CentOS nem saját akaratként került képbe. Az egyik üzlettársam javasolta főképp' az Asterisk miatt. A CentOS megtetszett használat közben. Szerverre nem is tervezek mást a közeljövőben. Itthon az ATI kártyám miatt dobtam a Jaunty-t, és Fedorára tértem át. A Fedora egy igényemet kielégítette, a több X futtatását, míg az ATI egy öreg ET játékkal 8 fps-t profukált, míg az fgl_glxgears 1600 fps körül mozgott. Vagyis visszatértem, de nem Jaunty-ra, hanem Karmic Koalára, ahol nagyjából jól fut az ET, ám több X futtatása esetén X fagyás következik be. (Pl.: startx -- :1.) Valószínűleg tovább keresgetek még disztribek után, ha lesz itthon írható lemezem. (sicc!)
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy mások (sokak) véleményére is csak akkor szabad adni, ha személyesen is problémákba ütközünk.

--
Én egy divathupper vagyok. :)

válasz mindkettőtöknek.
az asterisk erősen kötődik a digium céghez, és leginkább annak a kártyáival megy. kínai atcom kártyákkal eléggé sok szívás volt asterisk mellett, pedig elvben mennie kell vele. callweaverrel probléma nélkül együttműködnek. biztosan meg lehet oldani asterisk alatt is, de nem volt senki aki haxxolt volna velük, a callweaver így a kényelmes utat jelentette.
a másik fő érv a fax támogatása. voip mellett eléggé problémás a faxolás g.7xx egyikével sem lehet faxolni normálisan, régi hőpapíros gépek kivételével, azok csodák csodája de úgy is működnek:) a callweaver támogatja a T38 fax over ipt. így a mai faxok is probléma nélkül mennek vele voip vonalon is. és természetesen a software fax programok is.
bár mellékes de azért említésre méltó, hogy az asterisk az özönvíz előtti berkeley db1 adatbázisa helyett sqliteot használ. az előbbi egyébként már nem is támogatott. plusz a callweaver támogatja a postgre sqlt is RT módban.
ha valakinek már van egy jól belőtt asterisk rendszere imho nem értemes lecserélni. de új rendszernél mindenképp érdemes megfontolni a CallWeavert mint lehetséges jobb alternatívát.

Köszi szépen a kimerítő választ! Itt csak Digium kártyák vannak, ami viszont érdekes lehet, az a fax. Igaz itt is megy elég jól, iaxmodem+hylafax megoldással, viszont elég korlátozott verziószámokkal és elég sok tuninggal. Az iaxmodem verziójára például nagyon érzékeny volt a rendszer (talán most 0.2.0 van fent), gondolom a hozzá használ spandsp csomag verziójától függ mennyire csípi vagy sem.

hrgy84, a CallWeaver a leírás alapján az 1.2-es Asterisk ágból nőtt ki, tehát gyakorlatilag egy tuningolt 1.2-est kapsz.

Asterisk belsőt soha nem használtam, az iaxmodem is spandsp aktuális verziót használt, állandóan szopacs is volt vele, ezért maradtam a 0.2.0-nál, mert az legalább ment. Valóban lehet ha a főágban van és nem barkácsol az ember, jobban odafigyelnek az ilyen verzióproblémákra.

Jo, oke. Akkor atfogalmazom a kerdest: melyik jelenleg is meglevo Asterisk verzio funkcionalitasaval/parancsaival rendelkezik?
Ugyanis a 1.4-1.6 kozott volt egy szep nagy parancskeszlet atalakulas a konzolon, tehat egyaltalan nem mindegy. A konfig fajlokban is tortent egy s mas, szoval ez sem mindegy.

Attol mert fork, idonkent beemelhetik a forkolt projekt feature-jeit ha az nem bancsa a modositott reszeket.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

ennek a kérdésnek nincs sok értelme. milyen gyakorlati haszna van az új parancskészletnek? voip fax ma sincs támogatva az Asteriskben, a CallWeaverben támogatva van. egy gyakorlati előny, ráadásul igen hasznos olyan helyeken, ahol egyáltalán használnak ilyen softwareket.
az OpenBsd talán támogatja a NetBsd egyre szaporodó hw architektúráit? nem! az OpenBsd másban jobb/előnyösebb.
a mostanában divatos disztróforkokra kellene egy másik szó, mert messze nem ugyanaz mint egy softwarefork. a Mint, Mepis, Kiwi és a többi Ubuntu disztrófork természetesen csomag és mindenkompatibilitásra törekszik az aktuális Ubuntuval. általában csak pár kiegészítésben tér el tőle. egy softwarefork jellemzően idővel egyre távolodik attól a kódbázistól, amiből indult. általában azért forkolnak, mert alapvető módosításokat akarnak egyes fejlesztők, és nincs egyetértés a többiekkel. ha csak pár opción megy a vita, akkor általában sikerül megállapodni, végső esetben is marad egy patch ág karbantartása.

A parancskeszlet egy dolog, az uj feature-k egy masik. Peldaul mi van akkor, ha kell egy mukodo voip fax, es mondjuk jingle/gtalk support, ami tudtommal az 1.4-gyel debutalt? Melyik kezedet harapod le? Mert ugye a mainstream asterisk azert nem valaszthato, mert nem jo benne a fax (bar ugy hallottam, ez a dolog sokat javult), a callweaver meg azert, mert nincs benne a masik feature.

Nem mondtam, hogy minden loszart at kell venni a mainstream asterisktol, mert az milyen kiraly. De ha valamit nem egy jol korulirhato celteruletre specifikalunk, akkor erdemes szem elott tartani a funkcioboseget. En ezt hianyoltam.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

a voip fax lehetősége jóval fontosabb és gyakoribb, mint a jingle támogatás. egyáltalán van olyan jingle/xmpp voip szolgáltató, amellyel lehet európai vezetékes és mobil telefonszámokat hívni?
ha az anyacég jinglet akar, akkor Asterisket kell használni. ha nagy az igény előbb utóbb lesz a callweaverben is jingle.

A helyzet az, ha valakinek kell valami, akkor tesz rá magasról hol, mi és kit érdekel, neki kell az a funkcionalitás és pont. A kérdés lényege az volt, hogy az újabb Asterisk-ekből történt-e valami import a CallWeaver-be vagy sem, mert mondjuk mennek a maguk útján. Egyszerűen lehet ez azért is kérdés, mert használ valami programot vagy dialplan-t, ami hív verzióspecifikus részeket. Minden Asterisk nagyobb verziófrissítéshez jár egy szép doksi, hogy mit kell átírnod, mert nem úgy hívják, vagy nem az a paraméterezése, paraméterek értelme, mint korábban.

Ha nem tudja a CallWeaver az Asterisk újabb dolgait, attól még nem jobb az újabb Asterisk, de célszerű tudni, ha gondolkozik azon az ember, hogy kipróbálja a CallWeaver-t.

nem történt, és nem is cél követni az Asterisket. még csak olyan párhuzamosságról sincs szó, mint khtml/webkit esetében. új irányba halad a fejlesztés. a forkolás számos oka között szerepelt az, hogy az asterisk feleslegesen bonyolítja a felhasználói életét a verziófrissítésekkel járó inkonzisztens változásokkal. ez ugyan nem jelenti, hogy CallWeaver mellett soha nem kell majd átírni semmit, de hogy kevesebbet az biztos.

( honorshark | 2009. 08. 02., v – 07:51 )

ScientificLinux -ot hasznalja valaki "produktiv kornyezetben"? Mindenki csak CentOS-ezett/ik miota csak HUPra jarok. Valaki?

Itt a CERNben eleg komolyan hasznaljak, kb 100ezer gepen ez van a reszecskefizikai intezetekben, grid-be kotve (LCG a buvszo). Userkent nincsenek vele nagy bajaim, adminkent kicsit szokni kellett. Viszont a CERN valamiert mindig le van maradva fel evekkel az aktualis verziohoz kepest, es ezert csak jo regi kernelek es szoftververziok vannak rajta. Szoval nem jatekra valo, hanem meg kell venni azokat a gepeket, amiken elfut.