Eredendően Debian alatt mindenképpen az alsamixer a barátunk. Érdemes úgy indítani, hogy:
alsamixer -V all
Ijesztően sok beállítási lehetőséget ad. Ezeket lehet egyesével is tekergetni, de van más megoldás is. Az /usr/share/openmoko/scenarios alatt van egy csomó előre beállított state file, amikkel tipikus helyzetekre tudjuk átállítani a hangot. Például ha bedugtunk egy olyan fülhallgatót, amit nem ismert fel a készülék magától, akkor:
alsactl restore -f /usr/share/openmoko/scenarios/headset.state
Így most a fejhallgatón fog szólni minden hang, és a hangszórókat lenémítja. A hangminőségtől nem fogunk a falnak menni, és a hozzáadott gyári fejhallgató kutyagumit sem ér szerintem, de egy normális fejhallgatóval teljesen élvezhető zenehallgatásra. Ugyanakkor vigyázzunk, a csatlakozó túl mély, tehát be lehet nyomni a jackdugót 1 mm-rel mélyebbre, mint kéne! Ilyenkor csak az egyik fül fog szólni, nálam a jobb, marha hangosan. Kijjebb kell húzni 1 mm-rel, és minden szép és jó lesz.
Zenelejátszásra nagyon ajánlom az MPD-t (Music Player Daemon). Elsőre mplayer-rel próbálkoztam, felfalt 60% körüli procit, és néha fagyasztotta az egész rendszert kopogósra. Az MPD ehhez képest 10% procival beéri, és nem függ az X-től, tehát sokkal stabilabb. Vezérlésre lehet használni MPC-t, vagy Xfmpc-t, ízléstől függően. Az MPD használata kicsit furfangos, mert van egy könyvtár, alapból /var/lib/mpd/music, ahol keresi a zenéket, és amikor fut, hiába raksz oda bármit, hanem úgy kell, hogy odarakod a zenét, és azt mondod, hogy
mpc update
Innentől látni fogja az új zenéket is.