Linux

Megjelent a Zack Brown által karbantartott, heti rendszerességgel megjelenő, az LKML (Linux Kernel Mailing List) levelezési lista tartalmát kivonatos formában feldolgozó hírlevél, a Kernel Traffic.

A tartalomból:

Megjelent a Local Area Security Linux 0.4a verziója. A kicsi, KNOPPIX alapú 'live CD' terjesztés méretre kevesebb, mint 185MB, így elfér egy MiniCD-n. Jelenleg 107MB, FluxBox-ot tartalmaz ablakkezelőként. A terjesztés kb. 100 biztonsággal kapcsolatos (behatolás jelző, tűzfal, hálózati szkenner, sniffer eszközök, stb.) csomagot tartalmaz. Haszna nem kérdéses, hiszen segítségével akár másodpercek alatt elő lehet állítani egy hálózati monitorozó eszközt.

A projekt weboldala itt.

A kernelfejlesztők érdekes emberek. Néha aprólékos precizitással oldanak meg problémákat, néha pedig teljesen elvesznek a részletkérdésekben. Történt ez a minap is, amikor Jasper Spaans egy olyan kernel foltot küldött az LKML-re, amely a 2.6-os kernel teljes forrásában kicseréli a 'flavour' szót 'flavor'-ra (a flavour írásmódot az angolok és az ausztrálok használják, míg a flavor formát az amerikaiak).

Linus többször is kijelentette, hogy az egységesítés hasznos dolog, de őt kevésbé érdekli.

A dologból szokás szerint óriási flame lett.A csapat két táborra szakadt. Az egyik az amerikai helyesírás szerinti kódolás mellett tette le a voksát (flavor, color, neighbor, zeros), míg mások az angol helyesírás mellett kardoskodtak (flavour, colour, neighbour, zeroes). Volt aki statisztikát készített, amelyből kiderült, hogy az amerikai írásmód magasan vezet az angol felett. Sokak szerint ez nem véletlen, hiszen a számítógép történelem inkább amerikai, mintsem angol.

Ma megjelent a 2.6-os kernel harmadik teszt verziója. Úgy gondoltam itt az ideje, hogy összehasonlítsam a 2.4-es kernellel. Mivel a 2.6-os (teszt) kernelt lassan 2-3 hónapja folyamatosan használom (a 2.5.70-től) és nekem megfelelően működik, nem a stabilitiására voltam kíváncsi. Inkább arra, hogy mit nyújt az új kernel a tipikus otthoni desktop felhasználónak. Így a teszteket nem arra hegyeztem ki, hogy hány ezer levelet tud elküldeni egységnyi idő alatt, vagy hogy mennyi idő alatt dumpol ki egy 500Mb-os MySQL adatbázist.

Inkább azt néztem meg, hogy átlagos otthoni alkalmazások futtatása mellett X-en, milyen sebességgel lehet kernelt fordítani, mennyi idő alatt fordul le az MPlayer G2, mennyi idő alatt tudok egy kis (14MB-os) filet gzip -9-cel összenyomni, és ugyanezt mennyi idő alatt tudom elvégezni mondjuk egy 780MB-os file esetén.

Lássuk a tesztkörnyezetet:A hardver:

Intel G845PEBT2 alaplap (82845G/GL [Brookdale-G] Chipset)

Intel(R) Pentium(R) 4 CPU 3.06GHz processzor 512KB cache

512MB DDR266 RAM

nVidia Corporation NV11 [GeForce2 MX/MX 400]

Intel Corp. 82801DB AC'97 Audio

Creative Labs SB Live! EMU10k1

CMD Technology Inc Silicon Image SiI 3112 SATARaid Controller

Intel Corp. 82801BD PRO/100 VE (LOM) Ethernet Controller

Intel Corp. 82801DB ICH4 IDE

Intel Corp. 82557/8/9 [Ethernet Pro 100]

Rendszer busz sebesség: 533MHz

Rendszer memória sebesség: 266MHz

cat /proc/cpuinfo

dmesg

Szoftver környezet:

Debian GNU/Linux testing/unstable 'Sarge'

gcc 3.3

A teszt ideje alatt próbáltam egy átlagos napi használat közbeni mérést készíteni. Így azok a programok futottak, amelyeket naponta használok:

Linus kiadta a 2.6.0-test3 kernelt. SELinux beolvasztás, CPU frekvencia frissítések, hálózati eszközmeghajtó javítások, USB javítások. PCMCIA lock-up javítás, read-ahead bug javítás.

Letölthető patch-2.6.0-test3.bz2, FULL

Változások logja Linus levelében itt.

Míg a Linux felhasználása inkább a kis és közepes cégeknél volt nagyobb számban megfigyelhető eddig, addig mostanra teljesen megváltozott a helyzet, és egyre több nagy cég helyezi komplett IT infrastruktúráját Linux alapokra.

Pár éve még inkább az ISP-k, hosting és .COM cégek építettek Linuxra, most pedig már hírek jönnek arról, hogy a vezető IT és egyéb GLOBAL 2000 cégek is sorra váltanak. Pár nappal ezelőtt arról olvashattunk, hogy az egyik nagy GLOBAL 2000 cég - az UNILEVER - csatlakozott az OSDL-hez, és a teljes informatikai rendszerét Linux alapokra szeretné helyezni. Most pedig arról hallani, hogy az Oracle - a világ egyik vezető adatbázis kezelő programjának fejlesztője - agresszívan adoptálja a Linuxot mind termékeiben, mind pedig a vállalat belső informatikájában.

"Az üzletünk Linuxon fut" - mondta Chuck Rozwat az Oracle alelnöke (executive VP) a LinuxWorld konferencián San Francisco-ban szerdán.

Bővebben itt.

Grant Miner jóvoltából, egy igen részletes cikk jelent meg a KernelTrap oldalán, a 2.6.0-test2 kernelben található naplózott fájlrendszerek benchmarkjáról.A tesztek egyszerű shell scripteken alapultak és a következő dolgokat értékelték:

• Másolási idő
  
• Archiválás
  
• Könyvtárak eltávolítása
  
• Szinkronizálás

Az eredmények:

• Az EXT3 filerendszer sync ideje tartott a legtovább kivéve,
  
• a legutolsó tesznél, amikor a JFS sync ideje 38,18s volt.
  
• Az XFS több CPU-t használ mint az EXT3, de lassabb is.
  
• A reiser4 volt a legjobb teljesítményű, viszont a legtöbb CPU-t használta.
  
• A JFS volt a legrosszabb teljesítményű a legkevesebb CPU használata mellett.

További információ itt.

Byx

David Mosberger egy levelet küldött az LKML-re, amelyben bejelentette, hogy a Linux kernel elérkezett egy fontos mérföldkőhöz.

Az Eweek szerint a Walt Disney animációs stúdiója (Burbank, Kalifornia) és még két meg nem nevezett stúdió Linuxot használnak a digitális animációik elkészítéséhez. Mivel a munkájukhoz az Adobe Photoshop-ot használják, spekulációk kezdődtek arra nézve, hogy az Adobe esetleg portolta a Photoshop-ot Linux alá. Az Adobe ilyet nem tett (egyelőre). A Wine névre hallgató Windows emulátor segítségével futtatják a grafikusok körében nagy népszerűségnek örvendő (tegyük hozzá joggal) képmanipulátor programot.

Az Eweek cikke itt.

Tegnap olvashattunk az animált lilo-ról. De ne csak a lilo-sok örülhessenek a VPS-nek, lássuk mit lehet a grub-ból kihozni.

A Red Hat-osok készítettek egy patchet a grub-hoz. Ezzel a folttal lehetőség nyílik arra, hogy a grub is megjeleníthessen ún. "splash screen"-t.

Lássuk mi kell ehhez:Debian (sid) felhasználóknak:



Először is kell egy foltozott grub. Ez egyszerűen telepíthető az apt segítségével:

sunshine:$ vi /etc/apt/sources.list

adjuk hozzá az alábbi sorokat:

deb http://people.debian.org/~ingo/grub/unstable/ ./

deb-src http://people.debian.org/~ingo/grub/unstable/ ./

majd

sunshine:$ apt-get update

sunshine:$ apt-get install grub=0.91-2+vga16.1

Ezzel telepítésre is került a stuff. Ahhoz, hogy a rendszer ne akarja lecserélni, tegyük HOLD-ra a csomagot. Hogy hogyan, azt olvasd el az animált lilo írásomban. A patchelt grub számos új parancsot tud.

Splash screen imagek:

debian.xpm.gz - a Window Maker-ből ismert Debian swirl és Debian logo

splash.xpm.gz - az eredeti Red Hat splash

Hogyan reszeljünk tetszőleges splash imaget? Így:

sunshine:$ convert -geometry 640x480 -colors 14 image.png image.xpm && gzip image.xpm

Annak aki külön akar bütykölni:

grub-0.5.97-vga16.patch.gz

grub-0.90-vga16-keypressclear.patch.gz


Legfrissebb folt Jeremy Katz-tól:

grub-0.93-graphics.patch



RTFH:

GRUB Splash Image Howto