FSF/GNU/GPL

Stallman mester FSF, Bruce Perens LSB-alapító és vezető Debian fejlesztő és Dan Frye a Nagy Testvér Linux Technology Centerének főnöke elemzi a helyzetet a Cnet Vision Series Open Source-al foglalkozó három interjújában. Stallman mester megint ráhibázott, a hardwerekről, például az nvidia videókártyákról azt mondja: eladják a vasat, de aztán nem bírod használni, mert speci hiányában nem lehet olyan progit írni, ami kihasználja a képességeit.Bruce azt mondja, a szoftverek 95%-a cégeknek készül belső használatra, ebben nem kívánnak versenyezni a kereskedelmi szoftvereket gyártó cégekkel és szűnjön meg a polgári szabadságjohokat támadó ismeretlen és nem mindenki számára megfizethető programok társadalomra erőltetése mindenféle manipuláció által. Bruce egyébként a HP topmanagementjét hagyta ott. Dan pedig a címben idézett antikampány mellett a dolog szerverügyi kérdéseiről beszél. A sorozatot olvasható: itt.

Megjelent a következő bugfix verziója GNU fordítókollekciónak. Letölthető itt. Főleg sse és MMX optimizált kód létrehozása körüli hibákat javították ki. A 3dnow!-t és az sse2-t majd csak a 3.3-as változat fogja támogatni.

A www.eurolinux.org oldalon éredekes olvasmányok találhatók az Európai Bizottság azon indítványáról, amely a szoftverekkel kapcsolatos találmányok szabadalmaztatását tartalmazza. A szabad szoftver mozgalom elkötelezettjei (és még sokan mások) bizonyára sok érdekes olvasnivalót találhatnak a EUROLINUX Szövetség honlapján. A szövetség egy petíciót is megfogalmazott, amellyel el szeretné érni a javaslat elfogadását.

Az EB indítvány szövege több nyelven elérhető az EU ipari tulajon honlapján PDF formátumban. (angol változat)

Az FSF lap fordítása amit belinkeltetek. Valaki nézze át a helyesírást, abban nem vagyok valami nagy spíler.A szabad szoftver alapítvány (FSF) 1985 alakult azzal a céllal, hogy segítse a felhasználókat a programok használatában, másolásában, módosításában, a tanulásban. Az FSF támogatja a szabad szoftver fejlesztést, és használatát --- különösen a GNU operációs rendszert (a napjainkban széleskörűen használt GNU/Linux variánsokat) --- és szabad dokumentációt. Az FSF segít megoldani a szabad szoftver terjesztésekor fellépő erkölcsi, és politikai problémákat.

Számos szervezet terjesztésében elérhetők ezek a szoftverek. Ezekkel ellentétben az FSF az új szabad szoftverek kifejlesztésére koncentrál, egy egységes rendszert kialakítva, melyel meg lehet szünteni a zárt/kötött/szabadalmaztatott szoftverek használatát.

Mialatt az FSF a szoftver fejlesztésen dolgozik, közben őrzi, védi, és terjeszti a szabad szoftvereket. Az FSF terjeszti a GNU szoftverek és leírásaikat minimális disztribúciós díjért, és szívesen fogad felajánlásokat a GNU fejlesztés támogatására. Az FSF bevételinek fő forrása a terjesztési szolgáltatás. Ezért ajánluk, hogy amikor teheted rendelj CD-ROM-ot és kézikönyveket (főleg CD-ROM-ot) az FSF-től.

A www.gnu.org -on megjelent hír szerint a MySQL is beszállt a Free Software Foundation (angolosok: jó lenne kirakni a fordítást) támogatásába (25.000 $-al), a GPL - GNU General Public License - védelme és népszerűsítése érdekében. Érzékeltetve a nagyságrendet, a Free Software Foundation jelenleg cirka évi százezer dollárból gazdálkodik. Bradley M. Kuhn az FSF-ről:A Free Software Foundation igazgatója a megjelent hírben elmondja, h. a GPL Compliance Lab-nak ideálisan jelenleg cirka évi 200.000 dolcsira lenne szüksége, elsősorban a liszensz védelme érdekében. 1992 környékén, miután a GPL második változatát közölték, még csupán egy-két támadást történt ellene évente. Ma már ez a mennyiség ötven körül van és minden jel arra mutat, h. ez a mennyiség meghatározhatatlanul növekedni fog. A szabad szoftverek manapság már nagyon népszerűek és számos cég igyekszik a liszensszel ellentétes módon kisajátítatni a programokat, páros lábbal tiporva a programozók és a felhasználók jogait, ezért jövőre megjelenik a GPLv3.

Kissé későn tették bár közzé, de megjelent a Cygwin 1.3.14. Ez a kiadás újabb jelentős fixeket tartalmaz, ami azért jelentős, mert már az előző verzió (1.3.14, kiadva október 13.-án) is óriási mérföldkőnek számított stabilitás tekintetében. Közben megjelent az ispell, ami az ImageMagick nyári megjelenése óta talán a legnagyobb szoftverhír Cygwin ügyben. Egyéb szoftver supportok:A Cygwin nem áll rosszul a szoftverújdonságok követésében, bár az utóbbi 2-3 hónapban elsősorban a .dll stabilitásával foglalkoztak. Ennek ellenére majdnem mindenből legalább Debian szintű stabil verzióval rendelkeznek, de például Perl-ből már az 5.8-ast tesztelhetjük, sőt GnuGo-ból például a 3.2-essel játszhatunk a cgo-ban X-es frontenddel. A Nagyon-Rá-Vagyunk-Izgulva mplayer is fordítható (gcc) állítólag Cygwin alá, úgyhogy ha vindóz alá vagyunk kényszerítve és még nem akarunk sürgősen kilépni a munkahelyünkről, akkor próbáljuk ki.

Nem Linux? Hanem GNU/Linux? Vagy esetleg LiGNUx?



Pár hónappal ezelőtt írtam egy cikket WTF: A Linux nem ingyenes? A Debian új kernel után nézhet? címmel. Ebben leírtam, hogy ha szó szerint vesszük RMS szavait, akkor a Linux kernel nem teljesen nyílt forrású dolog, ami azt jelenti, hogy a Debian projectnek új kernel után kell néznie. RMS-nek más gondja is volt a Linux kernel használatával. Mégpedig a neve. Sok disztribútor úgy terjeszti a termékeit, hogy olyan neveket ad neki: SuSE Linux, Mandrake Linux, UHU Linux. Az FSF szerint a Linux kernel neve nem Linux, hanem GNU/Linux, és nem lenne szabad elhagyni a GNU szócskát az elejéről.

Az FSF kiadott erről egy FAQ-t, amelyet rendszeresen frissít, legutoljára ma.

A FAQ-ban olyan kérdésekre adnak választ mint például:Miért kell GNU/Linux-nak hívnod, és nem Linux-nak?

Mi a különbség az operációs rendszer és a kernel között?

Az a probléma a GNU/Linux-szal, hogy túl hosszú. Mit ajánlotok helyette, ami rövidebb?

Erre a kérdésre a FAQ azt mondja, hogy próbálkoztak a LiGNUx névvel, amel a GNU és a Linux szó összeházasításából származott, de a reakció nagyon rossz volt.

Érdemes elolvasni a FAQ-t, amelyet itt találsz.

Steve Ballmer a Microsoft második embere Londonban elismerte, hogy a cég jelenlegi formájában nem tudja felvenni a versenyt a 'közösségi' jelleggel fejlesztett rendszerekkel szemben a desktop gépek piacán; ideértve a Star- illetve OpenOffice-t, valamint a nagy Linux disztribúciók által kínált komplett rendszereket. Szavai erősítik azt a képet, hogy a cég a nagyvállati síkon szeretné erősíteni a pozícióit.A hétfőn Londonban a cég úgynevezett Most Valued Professional-einek tartott értekezleten ezeket mondta: 'Sok lehetőség van arra, hogy nyitottabbá váljunk és felülvizsgáljuk koncepcióinkat. A Linux nemcsak egy nyílt szoftver, hanem egy közösség. Nekünk is ilyen szenvedélyes profik kellenek, hogy jobb termékeket dobjunk piacra. Már az IBM is a Linuxot ajánlgatja.' Csapásirány: 'Drágábbak leszünk, de jobbak. El fogjuk verni a Linuxot a klasztereken'. Várjuk.



Forrás: zdnet



sas

Open Source programokat használva, csökkenhetnek a programozói állások a szoftver cégeknél. Ezzel egy időben viszont a szoftverekre fordított pénzek szabadulhatnak fel, amelyet az IT ipar más területein tudnak a cégek felhasználni.

Az Open Source programokat érő kritikák közül az egyik legnagyobb az, hogy a szoftverfejlesztők, és szoftver óriás cégek szerint az OS programokkal nem lehet pénzt keresni. A kritikák áltaában rámutatnak, hogy mi is történt a LinuxCare-rel, vagy a VA Software-rel és másokkal. Általában a kritikusok megjegyzik, hogy a Microsoft 2 nap alatt keres annyit, mint az összes Linux cég egyben. Általában elmondható, hogy a Linux azoknak a cégeknek hoz pénzt akik használják, és nem azoknak akik eladják. A szoftver cégek nagy árréssel dolgoznak, egyesek szerint a Microsoftnál ez eléri a 30%-ot.

Mike McCune - az osOpinion.com írója - szerint néhány ponton tévednek az Open Source programok kritikusai. Megpróbálta összeszedni, hogy szerinte hol is lehetne pénzt keresni az OS programokkal. Az eszmefuttatását elolvashatod itt.

Most az XviD mpeg-4 codecet érte utol a sorsa - a Sigma Designs (igen, a dxr3/h+ kártya gyártója) sajátjaként árulja az egy-az-egyben lenyúlt xvid kódot.


Amikor ezt észrevették, írtak a Sigma-nak, hogy ezt azért már nem kéne. Ők tagadva, hogy bármi közük is lenne a dologhoz, gyorsan kiadtak egy v1.1-et, ami még mindig az xvid kód de jól összezagyválták különböző compiler opciókkal (loop unroll stb.) így a disasm legalább nem egyezik sorrol sorra. Persze pechükre az icc beleírja a forrásfileok nevét+path-ját a binárisba, ami meglepő módon teljesen egyezik az xvid forrással. Persze ők továbbra is tagadnak.


Részletek, illetve assembly összehasonlítás, bizonyítás a www.xvid.org-on.



Azért, ahányszor egy ilyen hír megjelenik, megkérdezem magamtól: mi a f***t ér akkor a GPL? Hol van ilyenkor pl. RMS?

A'rpi