Vélemény

Tavaly nyáron arról írtam, hogy egyre több helyen emlegetik, hogy az Apple Intel processzorra vált. És a tuti Apple fanok hahotáztak. Majd később lefagyott az arcukról a kaján, lenéző mosoly.
Később megjegyeztem, hogy nem lehet 100%-osan kizárni, hogy eljöhet még az az idő, amikor az Apple úgy dönt, hogy a jövőben Linux kernelre építi operációs rendszereit. Persze sem akkor, sem most nincs ennek nagyobb esélye, mint amikor először emlegettem az Apple -> Intel konverzió lehetőségét. Akkor is csak internetes pletykák, jövőkép elemzések szóltak arról, hogy mi lenne, ha...

Steven J. Vaughan-Nichols több informatikai lapban megjelent elemzése végigmegy az utóbbi idők open sourcesz-el kapcsolatos céges hírein, és arra a következtetésre jut, hogy jelenleg egy csendes, de óriási változásokat hozó forradalom zajlik.

Egy elég érdekes problémával kerültem az elmúlt hónapokban szembe. Sokáig gondolkoztam, hogy megírjam-e a teljes sztorit, de úgy gondolom, hogy érdemes leírni az eseményeket, hogy mások ne járjanak úgy mint én.Októberben már várható volt, hogy az addigi cégemet ahol dolgozom el fogom hagyni és ezt meg is beszéltük. Mivel az internetszolgáltatásom céges volt ezért természetesen az is megszűnik ahogy távozom a cégtől. Eddig minden jól is ment. Én eljövök a cég lemondja eddigi ADSL szolgáltatásom én pedig naívan rendelek egy másikat az interneten keresztül egy másik szolgáltatónál.

A teljes cikket elolvashatjátok az oldalamon, mivel a sztori velem történt.

Szép napot,

Polesz

A Wall Street Journal cikkéből kiderül, hogy a Google továbbra is tartja magát az ígéreteihez és 'doesn't do evil'. Csupán saját multimédia-disztributálásba kezd a már megszokott módon: minden mással inkompatibilis DRM megoldást fog alkalmazni.Lassan kezd körvonalazódni, amit már sokan sejtettek a Google-lal kapcsolatban. Hatalmas marketing hype sok-sok éven keresztül, megnyerve a liberális felfogású felhasználókat maguknak a nyílt szoftverek, szolgáltatások és termékek segítségével, majd ha már megfelelő pozícióba került, a jól bevált üzleti modellhez tér vissza.

Valószínűleg nem fog teljesen felhagyni ezen 'nyílt vonallal', de egyre több Google 'termék' jelenik majd meg idővel, ami inkább a 'zárt' felfogást fogja tükrözni.

Az Az ötezer szoftverhiba éve volt 2005 cím alatt megjelent cikk egy több szempontból tökéletlen sebezhetőségi listát értékel, a hibák kiemelése nélkül. Utánaolvastam a CERT közleményének, és így kicsit más következtetéseket lehet levonni.Tisztelt Index!

Az ötezer szoftverhiba éve volt 2005 cím alatt megjelent cikkük egy több szempontból tökéletlen sebezhetőségi listát értékel, a hibák kiemelése nélkül. Utánaolvastam a CERT közleményének, és így kicsit más következtetéseket lehet levonni.

Elsőként, különös a lista felosztása Microsoft és Nem Microsoft sebezhetőségekre. Így a Microsoft jelenlegi legerősebb, és legtöbb publicitást kapó "ellenfele" - a szabad szoftveres világ - egy kalap alá kerül más, zárt szoftverekkel, és azok adatai elfedik a szabad szoftverek tényleges erényeit vagy hátrányait.

Másodsorban a lista pontatlan. Bizonyos hibák többször is szerepelnek, vagy mert több operációs rendszerben is felhasználják azt a szoftvert, amiben a hibát találták, vagy más, érthetetlenebb okból. Ilyen például a "Fetchmail POP3 Client Buffer Overflow" hiba, amit ötször is felsorol a lista, hogy, hogy nem, mind az öt alkalommal a "Unix/Linux" kategóriában. Természetesen a Microsoft hibák között is van duplikátum, bár kettőnél többször egy sem szerepel.

Ez a két tény önmagában elég ahhoz, hogy kérdésessé tegyen bármilyen, a listából levont következtetést. De vannak más, mélyebb hiányosságok is.

A lajstrom darab-darab szemlélete nem foglalkozik a hibák súlyosságával, hogy milyen mértékű kárt lehetne okozni velük, hogy érkezett-e javítás, és mennyi idő alatt (ezt Önök megemlítik a cikk végén). Az Explorer - Firefox vitában egy, az Önökéhez hasonló publikáció után született elemzés szerint a darabszámok éppenhogy a valós képpel ellentétes helyzetet mutatnak: az Explorerben több a súlyos illetve a nem orvosolt hiba, míg például a Firefoxban nincsenek ki nem javított hibák.

Ha megtennék, hogy e kiegészítéseket beledolgoznák cikkükbe, annak többen is nagyon örülnénk, akik nagyra tartjuk az Index tudományos rovatát.

Köszönettel:

Tomka Gergely, LME elnökségi tag

A Slashdot rendkívül részletes írásban elemzi a Microsoft helyzetének változását az utobbi néhány évben.

Egy újabb zárt forráskódú, de tökéletesen használható linuxos / unixos CD/DVD-író program (igen, pl. Solaris-ra, AIX-re, stb. is van) újabb veriója jelent meg.Már egy jó ideje használom a Gear CD Replicator-t Linux alatt. A 4.1-es változat anno Windows alatt tetszett meg. Most lettem figyelmes arra, hogy megjelent az 5.02-es változat is, így kipróbáltam. A telepítése nagyon egyszerű, gyors. Egyértelmű GUI+CLI, akinek az kell.

És hogy mikre képes? Szinte mindent meg tudunk vele csinálni, amire szükségünk lehet CD vagy DVD másolás terén. Szinte az összes forgalomban levő meghajtót támogatja (a külsők nagy részét is)!



Bővebb infó itt. A projekt honlapja itt.
Letöltés regisztráció után innen. Illetve, innen (gyakorlatilag ezt kapod meg a regisztrálás utáni email-ban).

PcZ

Volt egyszer egy petíció, miszerint tegye az IBM az OS/2-t nyílt forrásúvá, hogy az ne haljon ki. A petíció, amit 11613 ember írt alá november elsején az IBM-hez került.Az IBM egyenlőre nem reagált, azonban az OS/2 terjesztését 2005 december 23-ával beszüntette, a támogatást pedig 2006 utolsó napján hagyja abba.

Azonban az OS/2 felhasználók nagyon várakoznak. Aki aláírta a petíciót, az ma kaphatott egy emailt, amiben tájékoztatják az embereket az előkészületben lévő, vagy már folyamatban lévő projektekről, mint az OpenOffice.org csomag portolása, JRE futtatása. Az OS2 World.com elérhetővé tett egy oldalt, amin keresztül új projektekre tehetünk javaslatokat, adományozhatjuk a már meglévőket.

A Bounty System elérhető itt.

Vajon szembeszáll a Nagy Kék majd' 12 000 ember akaratával?

Tavaly decemberben Eric S. Raymond "A Katedrális és a bazár" című írásán felbuzdulva elhatároztam, hogy teszek egy próbát a Linux-szal. Hatalmas önbizalommal leszedtem a Mac OS-t, és nekiálltam Gentoo-t telepíteni. Nem sikerült. Nem adtam fel, felraktam a Yellow Dog-ot, aminek grafikus az teepítője. Nagyon sok minden nem működött, fordítgattam forrásból (ha sikerült), de az egész Linux-PPC világ borzalmasan alultámogatottnak tűnt. Fel is adtam.

Na de:


nemrég öcsém rendelt ingyenes Ubuntu CD-ket, a Powerbook-omba új HDD került, így újra feltámadt bennem a kíváncsiság. Csináltam hát egy Linux-partíciót (a Mac OS-t most meghagytam), és felraktam az 5.04-es Ubuntu-t. Sajnos nagyon alap dolgok nem működtek rajta, buherálni akkoriban nem volt sem időm sem türelmem, így pihenni hagytam.



Addig, amíg:


Nemrég kijött az új (5.10-es) Ubuntu verzió. Egyik este volt egy kis ráérő időm, hát felraktam. És működik! A telepítés lement gond nélkül, megy az internet is (routeren keresztül), pedig az égvilágon semmit sem állítottam be. iPod (firewire), CD-k, DVD-k rögtön megjelennek a desktop-on (HFS+-ra formázott iPod read-write-módban!), magyar billentyűzet is működik, 2-es OpenOffice.org, Gimp, stb. rajta. Apt-get-tel rögtön felment a Blender és az XMMS is, a QCad, Xine, MPlayer viszont nem.



A multimédiás programokat azért akartam felrakni, mert a beépített Rhythmbox (ami az iPod-ot is tudja kezelni) ill. a Totem Video player nem működött. Kicsit utánaolvastam a legkézenfekvőbb helyen (nem, nem Google, hanem a rendszer saját helpje, ami ráadásul teljesen átlátható és áttekinthető), és megtudtam, hogy bizonyos codec-eket kell telepíteni, ami gyerekjáték volt a beépített, grafikus csomagkezelővel, a Synaptic Package Manager-rel. (Ezzel a QCad-et is fel tudtam rakni.)

Kipróbáltam egy feliratos South Park avi-t, megy gond nélkül, meg se kell neki adni a felirat helyét.

Zenét is vidáman hallgatok az iPodról. DVD nézés szintén gond nélkül megy. A fényképezőgépet (Nikon SQ) mass storage beállításban nem, PTP-ben simán felismeri, kezeli, csakúgy, mint a FAT32-re formázott pendrive-ot. Ami nem megy, az a wifi és a külső monitor, de nem is nagyon próbálkoztam. A Mac-partíció (HFS+) mountolása terminálból sikerült, fstab-ba beírva magától is megcsinálja, szintén read-write-ban, ahogy illik. Altatás, ébresztés a gép fedelének lehajtásával-nyitásával szintén problémamentes, csakúgy, mint a frissítések telepítése. Bootloadert is telepített magától (yaboot), most indulásnál választhatok, hogy az Ubuntu-t vagy a Tiger-t (OS X 10.4) akarom-e használni.



Konklúzió: lehet, hogy előbb-utóbb képes leszek ezt használni egyetlen rendszernek, bár biztosan nem a közeljövőben.

(Kiegészítés: tavaly a Yellow Doggal 3 hét intenzív buzerálás után nem jutottam el idáig, mint most az Ubuntuval játszadozva pár óra alatt. És nem én lettem ennyivel okosabb.)

A PCWorld szakírói minden évben összeállítják az általuk legjobbnak gondolt IT termékek listáját. Az első 10 helyezett:

1. Mozilla Firefox Web Browser
2. Google Gmail Web Mail
   
3. Apple Mac OS X Version 10.4 (Tiger) Operating System
   
4. Belkin Wireless Pre-N Router and Notebook Network Card Wireless Networking
   
5. Dell Ultrasharp 2405FPW 24-Inch Wide-Screen LCD
   
6. Alienware Aurora 5500 Performance PC
   
7. Seagate USB 2.0 Pocket Drive Portable Hard Drive
   
8. Skype VoIP Service
   
9. Canon EOS Digital Rebel XT Digital SLR Camera
   
10. PalmOne Treo 650 PDA Phone
    

A teljes 100-as listát itt találod.