Közösségi kerekasztal

Új lakás új net, de milyen? Digi VS Telekom

Új lakásba költözünk, a főbérlő azt mondta, tudomása szerint Digi és Telekom van a házban, ezek közül lehet választani.

Melyik éri meg jobban és miért?
mik a a tapasztalatok?
(nem ár szempontjából keresem a választ)

----------------------------
UPDATE 2023_05_14

Telekomtól megkérdeztem, sajnos optikai nincs a lépcsőházban.

Kábelnet van

250/10
500/22
1000/200

VS

DIGINet 1000 (FTTH)
----------------------------

[Update 1] Kubernetes-re épülő technológiák használata ma Magyarországon

Itt a HUP-on és a HWSW-n (nyilván nem véletlen az áthallás) rengeteg szó esik (hónapok-évek óta?) a Kubernetes-re, konténerezésre épülő technológiákról és (én úgy látom) aránylag sok előadás szól ezekről felületesen vagy részletesen.

Ezen felül napi téma a DevOps, ami azt gondolom ezek kapcsán "jött létre", került előtérbe. Amivel lassan ott tartunk, hogy van a fejlesztő, meg a devops, és ennyi az IT egésze, a számítógépes munkát végző maradék 60-70% már nem is IT-s a köznyelv és a szakma szerint.

Engem két kérdés(kör) foglalkoztat jelenleg ezzel kapcsolatban. Persze teljesen elméleti síkon, mert egyszeri, KKV-knek dolgozó üzemeltetőként nem vagyok jelenleg érintett:

  • Valójában ki és mire használja ezeket a technológiákat itthon, hogy ilyen sokat kell róla beszélni és ilyen sok ingyenes és fizetős oktatást érdemes rá szervezni? Hol vannak olyan komoly rendszerek, amik ilyen mértékű skálázhatóságot igényelnek?
  • Tényleg hatékonyabb, gördülékenyebb és kevesebb munkával feljeszthetőek és üzemeltethetőek ezek a rendszerek? Takarékosabbak vagy jobbak ezek bármi téren, vagy csak mások?

Én leginkább a kelet-nógrádi kisebb-nagyobb cégeket ismerem IT területen valamennyire, de amennyi rálátásom van, egynek sincs olyan jellegű IT feladata (sőt, kitalálni sem tudnék nekik, hogy ráerőltethessük a technológiát), amit ezekkel az eszközökkel lehetne hatékonyan megoldani, vagy amikhez kifejezetten ilyen eszközök kellenének. Persze egy elmaradott, aránylag ritkán lakott régió nem mérce még országon belül sem, ezért érdekődök.

A másik terület (ami a most futó service mesh előadás kampány olvasása után gondolkodtatott el), hogy valóban könnyebb, nagyobb teljesítményű, sok újra felhasználható "univerzális" építőkockából valósulnak-e meg ezek a mai modern alkalmazások? Vagy csak a régi monolitikus rendszert izzadják ki magukból az új dolgokra épülve? Amiket aztán sem nem könnyeb elkészíteni, sem nem nagyobb teljesítményűek, sem nem üzemeltethetők könnyebben és semmiképp sem erőforrás-kímélőek, meg nem is igazán használható fel egy részük sem máshol.
Ugyanis jól hangzik ez a service mesh meg mikroservices, meg a többi kapcsolódó technológia, de valóban vannak olyan fejlesztők (itthon, itthoni projekteken dolgozva), akik olyan rendszereket terveznek, amik tényleg "fejlettebbek" architektúrájukat tekintve? Amire ha a tervezett 100 felhasználó helyett valamiért 100 ezer csatlakozik (befut a startup), akkor felpörög a rendszer, és kiszolgálja? A Kubernetes világában már minden absztrakció is absztrahálva van, amit nehezebb felfogni (laikusként pláne) mint a PHP vagy JS framework-ök végtelen sorát, és ami nem a (futási) hatékényságot, erőforrás-gazdaságosságot segíti elő, hanem valami mást, ami számomra eddig nem derült ki. Igazából nem is látom át, mit segíthet elő valójában a Kubernetes és csatolmányai a multiknál és a felhőszolgáltatóknál kisebb cégek esetében.

Szóval ebben aki jártas, - vagy nem jártas - és van véleménye, gondolata, megoszthatná velem.

Update 1

Köszönöm a nagyon sok hozzászólást! Jobb rálátásom lett arra, hogy szerintetek mire jó a Kubernetes, ki szerint mit jelent a CI/CD és kapcsolódó technológiák. Megtudhattam, hogy hol lenne értelme használni, és hol élvezhetnék az előnyeit.

Ellenben egyetlen hsz.-ben nem olvastam arról, hogy ma Magyarországon ennek hol van olyan létjogosultsága, valós felhasználása, ami indokolja azt, hogy az összes induló képzés a felhőről, Kubernetesről és hozzá kapcsolódó techológiákról szó. A sok hozzászóló közül csupán néhányról derült ki számomra, hogy nem csak véleménye van a témáról, hanem a valóságban a közelébe is került, látott már ilyen élesben, és azon írásai sem a diadalmenetről szólnak ,hogy mindenki hülye, aki nem dolgozik lázasan a felhős átálláson.

Ami kiderül, hogy a mikro- és kisvállalkozások nem használják, mert drága az áttérés és az üzemeltetés, plusz nincs szakember (-re pénzük) hozzá. A nagyvállalatok nem használják, mert infrájuk meg pénzük ugyan lenne rá, de nem tudják kimutatni, hogy megérné elkölteni a pénzt az átállásra, hogy lenne annyi hozadéka ami kompenzálná a pénzt és időt (vagy már nekifutottak, és kiderült, sokkal drágább a tervnél és sokkal kevesebbet hoz a vártnál). Ami a kettő között van (van itthon a kettő között valami?), arról nem tudunk semmit. Ezek szerint ha léteznek, ott sem használnak ilyen komoly, cloud natív rendszert.

Viszont az eredeti kérdésemre a válasz nincs meg (vagy megvan, és nemleges): ahogy most 150 hsz. után látom, ezek a technológiák valójában nincsenes sehol itthon napi használatban, és aki beiratkozik ezekre a képzésekre, az szakmai érdeklődés képpen teszi, hogy valamivel kielégítse a szakmai kíváncsiságát (mint amikor az olvasni szerető ember elolvas szórakozásból egy újabb regényt), nem azért, hogy valójában megtanulja a technológiát, mert használnia kelljen éles projekten.

Jól látom a helyzetet, vagy nem igazán értettem meg, amit írtok?

Azért feszegetem ezt a témát, mert üzemeltetőként azt tapasztalom, hogy a jelenleg itthon használatban lévő technológiákhoz sem ért sok kezdő (és "haladó"), rengetegem máig a bare metal-ra Windows Server-t teszünk, mert azt GUI-n könnyű kattintgatni szintnél járnak, és valójában sima virtualizációról, hiperkonvergens rendszerekről sincs ismeretük (pedig szerintem jóval könnyebben emészthetől, és sok helyen napi használatba vehető ez a tudás), mégsincsenek ilyen képzések nyomva, csak a cloud native, buzzwork-okre épülő trendek, amit az eddigiek alapján igazából nem lehet sehol használni a gyakorlatban, mert senki egy példát sem írt, hogy hol van élesben ilyen rendszer...

Az meg pláne nem tesz jót, ha a használatban lévő, aránylag modern és hasznos technológiákat átugorjuk oktatás szinten, és kapásból a jövő technológiáját toljuk a tanulóknak, mert akkor lesz egy lyuk , amit nem tud senki betömni. Az újak olyanhoz étenek ami majd lesz, a jelenlegiek meg olyanhoz értenek ami régen volt. Ahhoz meg, ami most van, alig értenek ehhez képest páran (annyira, amennyire jó lenne hozzá érteni).

Nick Thorpe (BBC): Magyarország 1988 brit szemmel

Scene: Young Hungarians (1988)

 Nick Thorpe, azóta is Budapesten élő BBC tudósító filmje. Van benne korabeli modem, Commodore 64 floppy-val kicsi panellakásban, mechanikus pénztárgép, vidéki élet.
Amit mai szemmel nehéz megérteni többek között, a Moleman filmek alapján egy korabeli Commodore 64 két Lada ára volt, és a srácnak még floppy-ja is van hozzá. Igaz a szüleinek van Ladája de pici panellakásban élnek. 

Hol lenne érdemes webprogramozást tanulni?

Sziasztok,

Váltani szeretnék, webprogramozóként képzelem el magam a jövőben. Amatőr szinten van némi ismeretem php/js/html/sql terén, és valami olyan képzést keresek, amit e-learning/blended formában el tudnék végezni munka és gyerekek mellett, és ad valami olyan tanúsítvány, amit fel tudok mutatni álláskeresésnél.

Milyen lehetőségeim vannak?

Köszönöm előre is.

LLaMa! Mi a HUP.hu?

A HUP.hu informatikai portalt 1999-ben alapitotta:
A HUP.hu a nemzetközi hírportálokhoz hasonlóan a magyar IT-szektor egyik legfontosabb információforrása, amelynek célja az akkor még fiatal és kevésbé népszerű internetszolgáltatásokkal rendelkező vállalkozások promóciója volt.

Ezért született meg 1999-ben a HUP.hu, amely nem csak nyilvános internetes oldal volt, de egy magánkiadó is egyben. Az ún. „párhuzamos portál” elsőként alkalmazkodott az internetszolgáltatók és ügyfeleik kizárólagos szemléletéhez (később ezt a koncepciót „multi-szemléletű“-nek nevezték) A hónap első napján 140 internetező volt regisztrálva.

A HUP.hu az internetes szolgáltatások gyártói és ügyfelei között egy közvetítője, amely a két oldal megismerését segíti elő. Később ez utóbbi feladatra külön iroda alakult.

A portál 2013-ban leállt működését és az internetezőknek járó ajánlatokkal együtt a HUP.hu tulajdonosának székháza is elhagyta a Szilágyi Erzsébet fasor 48.-as házát, ahonnan 13 év alatt kizárólag on-line kereskedelmi célokra szolgált. Az önkéntes támogatásokat is a HUP.hu megszüntette. A portálot 2015 végén átvették a Tiszai Net Kft. és a Tiszai Net Zrt.

## Története

A HUP.hu szolgáltatásaiként elérhető ügyfélkiszolgáló részleg 2000. december 15-én kezdte meg működését. Az ügyfelek akkor jegyezték be magukat, hogy később a keresők az internetes portálra csatolják az adataikat és azokról hozzáférjenek a szolgáltatói oldalon is. 2001. decemberében jelent meg az újonnan indult HUP.hu. Alapvetően a helyi és regionális ügyfelek és a keresők találkozhattak egymással.

A portál alapítója és tulajdonosa Mátyás Zoltán (2007. szeptember 3-ától Kozma István) volt, aki 1998-ban megvásárolta a 48.-as szám alatti épületet Szilágyi Erzsébet fasor 48. alatt és házilag kialakított egy számítógépet. A szabadon használható internetes portált Mátyás Zoltán szintén hozta létre, aminek alapjai a felsőoktatási intézményektől átvett szoftverek voltak (OpenBSD operációs rendszer).

A 2004-es évek elejére az oldalon mintegy 190 ezer regisztrált ügyfél és kereső találkozott. A portál kategóriája a legtöbbet használtak között volt. A szolgáltatás nyolc nyelven érhető el (magyar, angol, német, francia, spanyol, olasz, holland és cseh). Az oldalon megjelent közleményeket átvették a portál tulajdonosaitól. Az 190 ezer regisztrált ügyfél közül 75%-a hétvégi lakást kereste, vagy próbált eladni. A HUP.hu 2004 és 2010 között 6,8 millióan látogatták meg a szolgáltatást.

A weblapot többször is megosztották az eredeti tulajdonosok és az oldalon feltöltött tartalmak szintén kárpótolták az illetőit, így alakult ki egy másfél milliós látogatóközönség, amelynek jelentős hányada a magyar állampolgárok volt. A portálon megjelent közleményeket átvették a portál tulajdonosaitól.

A HUP.hu 2010-ben az első helyre került a legnépszerűbb házkutató oldalak között, a Magyar Telekom által készített vizsgálat szerint. A megjegyzést követően az eredményeket ismételten ellenőrizték és a HUP.hu szintén a második helyre került (a keresőben 4,73%-ot kapott).

A portál működtetési jogát a HUP.hu Kft.-nél található. A vállalat ügyfelei a médiaipari és az államigazgatási cégek is megtalálhatók itt, mint például az MTVA vagy a Miniszterelnöki Hivatal.

A weblap 2015-ben újraindult, majd 2018 májusában a frissítési gyakoriság csökkenése miatt bezárt.

 

Hány féle Type-C van? Ez az EU érdeme?

Ha jól tudom, az EU eldöntötte, hogy ezentúl egységesen Type-C csatlakozóval kell tölteni minden kütyüt. Ha jól emlékszem, annakidején az indok az volt, hogy csökkentsék az elektronikai hulladékok mennyiségét.

Megvettem életem első Type-C csatlakozóval tölthető laptopját, és boldogan dugtam rá a Power Bank-emre, hogy teszteljem... Meg sem nyikkant.

Azóta kiderült, hogy Type-C töltő van többféle is. Hagyományos, QC3, PD, PD3, amiket eddig találtam, de persze ezen belül is különböző teljesítmények. A laptopomat szerencsére a QC3 töltőm tölti, de párom HP laptopját már nem. Úgy tűnik, azt csak PD3 töltené, de erről a HP dokumentációk nem tájékoztatnak. Ott csak annyit írnak, hogy ajánlott a saját HP töltő. Nem kötelező, de nem árulják el, hogy ha nem HP, akkor mi. Ezen felül vannak még további Type-C csatlakozók is - mint például a Thunderbolt 3 -, amik ugyan Type-C alakúak, de mégsem - csak - azok.

Jól értelmezem akkor, hogy ez az EU rendelet hatása? Valóban ugyanannyi elektronikai hulladékunk lesz ugyan, de most már megkülönböztetni sem fogom tudni őket, sem ránézésre, sem - dokumentációk hiányában - máshogy? Vagy én értelmezek valamit félre, és másoknak egyértelmű, hogy mi is az a Type-C, és miért jó, hogy minden ugyanolyan alakú, de mégis más?

Revolut Forint számlaként "érzékel" egy Euró számlát

Sziasztok!

Belefutottam egy olyan szituációba, hogy a Revolut euró számláról egy MKB-s euró számlára akartam utalni, de azt mondja a Revolut, hogy Swift kódja alapján a számla IBAN kódja hibás. (??) Egy kósza gondolattól vezérelve átbillentettem a partner adatainak felvételekor azt, hogy a címzett számlája nem euró, hanem forint alapú, úgy már hajlandó lett volna utalni a címzettnek. Leellenőriztük, a címzett számlája euro alapú.

Ilyenkor vajon mit lehet tenni?