Ki milyen nyugdíjcélú befektetést használ?

Közösségi kerekasztal

Kiváncsi vagyok kinek milyen stratégiája van. Kb. 20-25 aktív évem van hátra. Gondolkodom, mi legyen. Szerintetek?

  • 1136 megtekintés

( neutrino v | 2023. 04. 12., sze – 19:22 )

Önkéntes MANYUP + állampapír 0 Ft-os Államkincstári számlán.

1904.04.08.
RIP Jákub.
neut @

( Gollam | 2023. 04. 12., sze – 19:24 )

Szerkesztve: 2023. 04. 12., sze – 19:29

Vegyél 2-3 ingatlant és 25-30kg aranyat. :) :)

Nekem van nyugdíjmegtakarításom, vettem amennyiért tudtam állampapírt, életbiztosításom is van és még így is csak reménykedni tudok....

( Hevi v | 2023. 04. 12., sze – 19:39 )

Nyugdíj?

Aszonták az öregek, hogy nekünk már nem lesz nyugdíjunk...

( csortu v | 2023. 04. 12., sze – 20:28 )

Részemről osztalék fizető részvény.

Csaba

( transitive | 2023. 04. 13., cs – 07:34 )

  • államkincstár;
  • részvények az osztalék miatt;
  • némi ETF;
  • némi bankbetét;
  • épp most vívódok az önkéntes magánnyugdíjpénztáron, a 20%/150000Ft éves adójóváírás elég vonzó, viszont az, hogy a betett összeg lényegében nyugdíjas koromig hozzáférhetetlen, nagyon hátrányos;

( dotnetlinux | 2023. 04. 13., cs – 09:09 )

  • államkincstár
  • deviza (csak volt)
  • ETF hosszú távra
  • ingatlan gyerekeknek, de addig saját hasznosítás (kiadás vagy nem kell homeoffice irodát bérelni)

( aaron v | 2023. 04. 13., cs – 09:49 )

Nincs külön nyugdíjcél, net worth maximalizálás van, egyedi részvény, kötvény, stb, diverzifikálva.

( gyuri23 | 2023. 04. 13., cs – 12:23 )

Szerkesztve: 2023. 04. 13., cs – 12:30

Vettem egy tanyát kisgazdasággal. Zöldség-gyümölcsből önellátó vagyok, van sok száz tő szőlő, van 120 csirke, meg jó pár kacsa, kutya, macska. Lesz juh, szamár, talán malac. Tüzelő több évre előre. Saját kút. Alakul a permakultúrás gazdálkodás, ami minimális munkaerő igényű.

Van önellátó csoport cserekereskedéssel.

Szarok a nyugdíjra.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

A nyugdíjra szerintem a legtöbben mint passzív jövedelemre gondolnak, amiből van pénze viszont nem kellett érte 8-16 közt gályázni. Az, hogy önellátó vagy az szép és jó, de vajon 73 évesen is ekkora lelkesedéssel fogod ganézni a disznókat? Persze akkor már jó lesz a catch phrase, miszerint "Szarok rá!"

1904.04.08.
RIP Jákub.
neut @

Nem hiszek a pénzben, engem ne tartson el más. Létezik olyan gazdálkodási mód ami nem igényel komoly fizikai munkát. Kacsát például utálok vágni, megcsinálja nekem más, amiért kacsában fizetek.

Ráadásul úgy gondolom, hogy a nyugat bedől mire nyugdíjas leszek és akkor mindenki a hajára kenheti a befektetéseit, a kriptovalutáját és pénzét is.

Ne legyen igazam...

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Akik szerinted biztosan ott fognak gürizni a tyúkokkal, meg az 50 gyümölcsfával, meg a majdnem ipari méretű kerttel? Mindezt 30-50 évesen már ők is. :) Tudom unokák!!!! Ez lehet, hogy 50-100 éve még sima perspektíva volt, de jelenleg úgy néz ki, hogy az országból is elvágyódásukra lesz esély.

Van erre egy buddhista mondás: az ember mindig két dolgon aggódik, az egyik ami már elmúlt, a másik ami ami még nem történt meg :)

Fogalmam sincs mi lesz, de ha már egy kerttel sem bírok, akkor pénz sem kell, mert mégis mit csináljak vele, ha a paradicsomig sem bírok elmenni :)

Egyébként a permakultúra lényege, a "hagyd békén", a csirkék meg most is szabad tartásban vannak, csinálnak amit kedvük tartja, a kutyák vigyáznak rájuk :)

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Amit a permakúltúráról láttam azért az sem pont az, hogy isten neviben ott vannak aztán a tojások, paradicsomok beúsznak a konyhába, majd a tálca belibeg az ágyadba. Különös tekintettel a gabona-liszt-kenyér konstellációra. :) (Direkt nem búzát írtam...)

Sajnos amíg nem lesz Star Trekes replikátor mindenhol, addig pénzre is vagyunk ítélve.

Nekem szimpatikus amit mondasz. Viszont a pénzügyi megtakarítási formáktól sem zárkóznék el teljesen. Amit biztosan tudunk: a jövő változik, lehet, hogy most szarul néz ki minden, de lehet, hogy jobb periódus jön: olcsó energia, halálbüntetés stb...

Amire én szavazok ( a /fő azt jelenti, hogy ahányan együtt éltek majd, ott a személyenkénti szükséglet ):

  1. Magánnyugdíj pénztár - havi 65e ft/fő
  2. Állampapír: egy jobb lakás ára/fő
  3. Ingatlan: amiben laksz ( családi ház, nagy telekkel, földdel ) +1 lakás/fő
  4. Részvények + arany: játéknak.
  5. Önellátás: napelem, napkollektor, valami vízforrás, valami fűtés forrás
  6. Élelmiszer előállítás - amit bírsz és nagyjából automatizálható.
  7. Gyerekek: akik nem utálnak téged.
  8. Fegyverkezni, ha jönnek és el akarják venni ami a tiéd.

( uid_3194 | 2023. 04. 13., cs – 12:59 )

NYESZ számla, amin csak magyar részvények vannak.
Rendes értékpapír számla, amin csak külföldi részvények vannak. (USA, Németország, Svejc)

Osztalékfizető, klasszikus részvényeket gyűjtök, egyedül egy picike Palantir van, ami kilóg a sorból. Ennyi a nyugdíj portfólióm.

Ingatlanhoz kevés a pénzem, fizikai arany pedig nem befektetés, hanem biztosítás számomra, abból is van egy kicsi, de az háború, teljes gazdasági összeomlás idejére van, pl fizetni a kijutást az országból. Szóval az nem sok.

Egyrészt itt vannak elvi válaszok is, és eddigi eredmények.

Elvi válasz:

- az államban nem bízom, ha beüt az igazi nagy krach akkor az állampapírral is kitörölhetem ugyan úgy mint a részvénnyel

- melyik a stabilabb? A magyar állam vagy egy régi nagy külföldi multi, ami ha bajba is került túl nagy hozzá, hogy hagyják becsődölni Nekem az utóbbi.

- hitelező legyek vagy tulajdonos. Inkább tulajdonos akarok lenni, aztán majd kapok a nyereségből (osztalék)

- vállalok -e nagyobb kockázatot a több pénzért? Igen. Ha nagy a baj majd kiülöm, 20 éves távlatban kell a pénz, lesz közben bika piac.

Eddigi eredmények:
Az elmúlt 5 évben 50 % pluszban vagyok a részvényekkel. Ebben osztalék és árfolyam növekedés is benne van. Csak vásárolok, el nem adok. Tehát 50%-al többet ér most a portfólióm, mint amit eddig én pénzt odautaltam. Ez azért nem olyan rossz. Ráadásul a nagyobb része dollár, euró és frank, tehát ha a forint gyengül a portfólióm többet ér. Ha a forint erősödik, akkor pedig olcsóbban tudok vásárolni. (oké akkor kevesebbet ér a portfólió, de nézzük mindig a jó oldalát :D )

Persze, csak lehet akkor már egy gombóc fagyira elég, mondjuk a FIX kamatozású. ...de a változó is kevés, Nem arról van szó, rövid távra én is használom, mert a babaváróból oda raktuk a pénzt amíg elindul az építkezés és például hozamból vettük a mosógépet, erre tökéletes, de 20-25 évre nem tenném oda a pénzem, kevés a várható hozam (ha a többit nem számolom), egyszerűen reálértéken mindenképpen bukok. 1-3 évre faxa.

Nekünk is volt a családban sok szép államkötvényünk amire rá volt nyomtatva, hogy az állam garantál érte, oszt mégis ki lehetett tenni bekeretezve, annyit ért, szóval az a garancia is csak annyit ér amennyit az állam fizetőképessége. Tudom már régen volt, de ha már volt ilyen, akkor bőven lehet megint...

A NYESZ egy jó találmány, azonban szeretném árnyalni a képet és ajánlani helyette a TBSZ-t.

A NYESZ-es adókedvezmény 20%, de legfeljebb 100 ezer ft, azaz könnyen kiszámolható, hogy ezt évi 500 ezer forintos befizetéssel ki lehet maxolni.  Amiket látok problémákat:

  • miközben (jó esetben) a folyamatos befizetéseknek köszönhetően nő a számlán lévő állományod értéke, ez a 100 ezer ft úgy lesz évről évre marginálisabb
  • a NYESZ-en lévő részvények osztaléka adóköteles, míg TBSZ-en a magyar részvények, amiket írtál, nem azok
  • a NYESZ felhasználása a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz kötött (*), ami látjuk a világban (jelenleg franciákról és csehekről láttam híreket, hogy emelik), hogy nincs kőbe vésve

(*) jelenleg van arra lehetőség, hogy a NYESZ számlát TBSZ-é alakítsd át, büntetésként csak az utolsó két évben kapott adóvisszatérítést kell visszafizetni 20%-os büntetőkamattal együtt. Azaz ha előrelátóan nem fizetsz be 2 évig, akkor a harmadik évben díjmentesen tudod TBSZ-é alakítani a NYESZ számládat, és ha jól sejtem, ezt követően van lehetőséged új NYESZ-R számlát nyitni.  Azaz ezzel lehet elméletben workaroundolni a fenti problémákat, csak az az ember érzése, hogy ez annyira kedvező, hogy tuti megszüntetik ezt a lehetőséget és akkor bent marad valamennyi pénzed a rendszerben...

Felmész szinte bármelyik részvényárfolyamokat közlő oldalra, és megnézed az infó tabon az osztaléktörténetet.

PL: érdekel az Unilever részvény (ticker: UL), megnyitod a Yahoo finance-on az oldalát: https://finance.yahoo.com/quote/UL 

A statistics oldalon vannak mindenféle infók az osztalékfizetésről (pl a részvényárhoz képest mekkora az osztalék), illetve a historical data oldalon ott van, hogy konkrétan mikor monkrétan mennyit fizettek az utóbbi pár évben. (Utoljára február 23-án 0.457 dollárt részvényenként.

Másik jó forrás: Investopedia, ott ugyanezek az adatok megvannak egy oldalon: https://www.investopedia.com/markets/quote?tvwidgetsymbol=UL

Csaba

Oké. :) Vicceltem.
A szomorú az, hogy a többség ebből erre következtet. Sajnos ezernyi dolgot kellene nézni még, ami iszonyat idő. Ilyen a vezetőváltás, profit előrejelzés, piaci kilátások, új versenytársak/kihívók megjelenése, trendváltozások, etc... (én sem tudom mind)

A jövőt nem, de sok vállalatnak van egy látványos osztalékfizetési (vagy nem fizetési) stratégiája, amit nem szoktak adhoc variálni. Ettől még persze simán földbe állhat egy osztalékfizető cég is.

Arról már inkább érdemes vitatkozni, hogy mennyit számít valójában az osztalékfizetés. Tökéletes tőkepiacon elvileg mindegy lenne, hogy fizet-e egy cég osztalékot. A gyakorlatban meg ugye se a piac nem tökéletes, se a befektetők preferenciája nem egyforma. Utóbbinál megint érdekes, hogy kisbefektetők nagy része szerintem el sem tudja mondani két mondatban, hogy miért preferálja az osztalékfizető részvényeket.

Azt látod, hogy eddig általában fizettek, és hogy per részvény mennyit, és mikor. Az osztalék fizetést a közgyűlésük határozza meg minden évben, és a mértékét is. Ha például MOL vagy OTP osztalékra guglizol, akkor remekül látni fogod, hogy azért voltak évek, amikor kimaradt az osztalék. A másik részvényes probléma, hogy a tőkéd a vásárláskori részvény árfolyamhoz képest azért mozoghat ideoda, sőt jobban mint gondolnád. Ha 20 év múlva épp mélyponton lesz az árfolyam, ahogy a mostani covidos, háborús történetek miatt például volt minden, akkor nem biztos, hogy az addigi osztalékok épp kárpótolnak, pláne ha visszatetted részvényekbe.

( Friczy v | 2023. 04. 13., cs – 13:50 )

Onkéntes nyugdíjpénztár, 1995 óta. Persze ezen felül van más megtakarítás is, de a nyugdíjcélú befektetés volt a kérdés.

( gee v | 2023. 04. 13., cs – 16:57 )

Magánnyugdíjpénztárban van egy nem óriási, de azért nem jelentéktelen összeg.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

( mraacz | 2023. 04. 13., cs – 21:24 )

1. A magán nyugdíjpénztárt felejtsd el. Átverés. Mindenféle biztosítás is. Az állami nyugdíjat is, az nem átverés, de kockázatos.

2. Nyiss a bankodnál egy nyugdíj előtakarékossági számlát. Forintban küldjél rá minden hónapban 20 eFt-ot. Az összeget az inflációval minden évben emeld meg. Olyan bankot válassz, ahol segítenek.

3. Nyiss a bankodban egy dollár és egy euró számlát. Minden (!) hónapban utalj rá 20 eurót és 20 dollárt.

4. Időközönként a felgyűlt összegeket fektesd valamilyen papírba. Az eurót kötvénybe, a dollárt valamilyen állampapírba, vagy fordítva. Normális banknál segítenek. Évente egyszer elég vele foglalkozni.

5. Ha valami bónuszt kapsz, akkor a 10%-án vegyél aranyat. (Pl. Conclude). Az elfér a zsebedben ha menni kell valahova.

Nem hiszem, hogy ez a megközelítés működik.

"Nyiss a bankodnál egy nyugdíj előtakarékossági számlát." - Hogyne, van vagy 30 évem nyugdíjig, nem tűnik jó ötletnek egy ennyire speciális konstrukcióban lekötve tartani a pénzem. Összehasonlításul, 36 éve létezik csak a kétszintű bankrendszer Magyarországon.

"Minden (!) hónapban utalj rá 20 eurót és 20 dollárt." - Vagy nagyon hosszú idő múlva leszel nyugdíjas, vagy nagyon kevés ideig tervezel életben maradni utána.

"Az eurót kötvénybe, a dollárt valamilyen állampapírba, vagy fordítva." - Itt valami nem stimmel, az állampapír is kötvény. 100% kötvényportfóliót akarsz, vagy részvényt akartál írni? :)

Szerintem a nyugdíj előtakarékossági számla egy nagyon jó megoldás, lehet,hogy van nála jobb, de az egészen biztosan nem a magán nyugdíjpénztár. Az egy nagy átverés, politikai szövegekkel belehülyítetettek sok embert. A 36 év talán hivatalosan igaz, de a kétszintű bankrendszer csak hivatalosan jött létre 1987-ben, kereskedelmi bankok már előtte is működtek (pl. az MKB már 1950 óta) csak az MNB-nek ugye a jegybanki szerepen túli feladatok is jutottak előtte az átkosban. De a két szint még a hatvanas években is működött, kitűnő bankszakembereink voltak akkor. Nem tudom, hogy ez hogyan jött ide, ha arra utalsz, hogy a bankok nem lennének biztos gazdái a pénzednek, akkor ez szerintem marhaság. Az állami garancia ott van a betéteid mögött minden bankban elhelyezett összeged után. Ha az állam összeomlik, akkor meg ott van az arany, erre az esetre írtam hogy ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni, pedig, az arany fontos eszköz ha a megtakaíáítsokról van szó.

A fentiekből kiderül, hogy hajlott korom ellenére vonz a téma, mert egy fiatal számára havi 20 dollár és 20 euró, ha képes ennyit megtakarítani, egy elérhető és megvalósítható cél. Nagyon kevés fiatalt látok a környezetemben aki képes lenne felfogni ennek a jelentőségét és különösen hajlandóságot mutatna ilyen megtakarításra. Ez az eleme a megtakarításoknak szerintem fontos és hosszú idő alatt komoly összeg gyűlhet fel belőle - az idő múlásával pedig a havi megtakarítási összeg is emelhető.

Az euró és a dollár közül az egyiket alacsony hozamú állampapírba (a PEMÁK ideális volt erre a célra), a másikat pedig vállalati kötvénybe (szóba jöhet a részvény is) tehát nagyobb kockázatú eszközbe kell fektetni. Hogy részvény vagy kötvény, az a megtakarítónak tkp. mindegy, ebben többnyire rá lesz utalva a banki befektetési tanácsadója javaslatára. Egy jó banknál ez értelmes megoldás. 

PEMÁP, aza Premium EUR állampapír, és egyáltalán nem alacsony perpill az EUR kamat, közel 10%-os. Eurozóna infáció+kamatprémium. Azóta már csak sima van, EUROBIBOR-hoz kötve, abból is a 3 hónaposhoz.

A bankokkal az a probléma, amit leírtak fentebb-lentebb, hogy egyáltalán nem a te érdeked nézik, hanem egy valami aktuálisan értékesítendő dolgot. Ez lehet tőkegarantált alap, ami vagy hoz valamit, vagy nem, minimális hozamú, és még sokminden.

A havi EUR/USD 20 az lehet, hogy 40 éve igaz volt, azóta azt minimum el kell inflálni, és rögtön jóval több lesz, de csak kiegészítő célra lesz még úgyis elég*. Életjáradék jellegnél ez tőkét gyűjt, és lejáratkor majd fizet neked úgy, hogy közben még mindíg lesz valamilyen hozama.

*: 10 év alatt EUR/USD 9600-at gyűjtenél össze. Ha közben valami hozamok jönnek, és esetleg meg is duplázódik, triplázódik, hát akkor sem fogod eldobni az agyad.

Miért átverés az önkéntes nyugdíjpénztár? (a magánt hagyjuk, azt gyakorlatilag kinyírták - sajnos, de ebbe ne menjünk bele) indokot eddig nem írtál, csak kinyilatkoztattál.

Az MKB (valamint az OTP, mint lakossági takarékpénztár) volt a kivétel. A két szint legfeljebb az MNB-n belül működött, azt kijelenteni, hogy kétszintű bankrendszer volt 1988 előtt, meglehetősen nagy tévedés vagy csúsztatás.

Imho nem átverés, csak drága, legalábbis egy (meglehetősen alacsony*) szint felett. Nekem egyedül azért van, mert a munkáltató olyan pénzt ad bele, amit másképp nem kapnék meg. 

szerk: * nem nehéz kiszámolni, hogy mekkora összeg után kezd az állami támogatás felmorzsolódni a költségek miatt, már befizetésnél elvesznek x%-ot, hogy utána aztán ugyanazt az ETF-et, amit te 0.2%-ért veszel meg, megvegyék helyetted 2.0%-ért. 

Azt tegyük hozzá, hogy a kezdetekkor alig volt költség, de ahogy a cafetériából kivezetődött (alig van már adóelőny), úgy nőtt a költség. A másik dolog, hogy egy kóbor villanyszerelő valszin nem, legalábbis a többség, az ETF-ek dzsungelében tör magának utat nap mint nap.

( Kepe | 2023. 04. 14., p – 07:08 )

Célom a bevételem 64%-át megtakarítani, jelenleg 35%-nál tartok. , havonta fix összeget félreteszek, amit 3 havonta befektetek az alábbi ETF-ekbe.

- ERSTE investement TBSZ (AF VANGUARD FTSE ALL WORLD IE00BK5BQT80) ETF  74%-a, 26% kötvény vegyesen Vanguard glob aggregate bond euro hedged ISIN IE00BG47KH54, WKN A2PJZJ, és magyar állampapír (webkincstár)

-Webkincstár infláció követő állampapír,

-Allianz ÖNYP (mivel a cégem is pár ezer Ft-t hozzátesz)

 

Jelenlegi inflációs környezetben sajnos tényleg igaz az az amerikai mondás : Cash is trash

( uid_17626 | 2023. 04. 14., p – 07:34 )

Szerkesztve: 2023. 04. 14., p – 07:35

Akik rv-be befektetnek legyen fogalmuk a fundamentális elemzésről, cégértékelésről, mert amikor a hype vagy a pénzbőség elmúlik, akkor nincs más, mint a valóság. A technikai elemzés, az álmokat próbálja tudományosan vizsgálni. Többnyire ez utóbbi dominál a tőzsdéken. Ilyenkor jönnek ki olyan számok, hogy megtérülés 200 év, de nem baj, mert a jövő fényes.

( lunkwill | 2023. 04. 15., szo – 00:39 )

Gyerekek, értékes skillekkel felvértezve.

Szerintem nincs szó arról, hogy biztosak benne, egyszerűen az van, hogy a többi is ugyanilyen bizonytalan, ha nem még jobban. Ha nem jön közbe semmi, van vagy 30 produktív évem még, addig még bármi lehet a megtakarításaimmal is.

Több lábon kell állni, ha van gyereked, akkor legalább van esély rá, hogy öregkorodban ellásson, ha nincs gyereked, akkor esély sincs erre. És elsősorban nem pénzről van szó, hanem arról, hogy ne hagyjanak megrohadni egyedül, amikor már a lakásból sem tudsz kimenni kb.

Így van. Arról van szó, hogy a többi is teljesen bizonytalan. Ha adott egy New York-i székhelyű nemzetközi pénzügyi cég / alapkezelő / biztosító / stb, ami mondjuk dél-kelet Ázsiában befekteti az én pénzemet, akkor mi a garancia arra, hogy 50 évvel később, 1-2 világégés után,

 a) még létezni fog a New York-i cég

 b) még létezni fog az a befektetett érték dél-kelet Ázsiában

 c) a világ-viszonyok olyanok lesznek, hogy lehetséges lesz hozzáférni a térben is időben tök távol befektetett összegekhez, ÉS

 d) minden érintett szereplő kooperálni akar majd velem?

Számos pont van, ahol ez az egész borulhat. Tudom, tudom, persze, szerződések, nemzetközi egyezmények, stb, stb .... mindez működik is egészen addig, amíg nem jön közben semmi. Amikor meg közbejön, akkor meg hopp, már nem működik.

Volt már rá példa a családom utóbbi 100 éves történelmében, hogy azt hitték, hogy van biztos befektetésük, aztán a nemzetközi helyzet úgy fordult, hogy hirtelen kiderült, hogy hopp, még sincs.

Ezzel szemben ha van 4+ gyerek, akik ütőképes skillekkel és piacképes tudással rendelkeznek, és normális kapcsolatban vannak velem, akkor szerintem joggal remélhetem, hogy nem feledkeznek meg rólam öregségemben sem.

Dehát ez csak az én egyéni kockázat-elemzésem, nyilván mindenki csináljon, amit jónak lát.

( chx | 2023. 04. 15., szo – 10:24 )

Magamnak finanszíroztam a képzéseim nem kevésért, nem érzem hogy a nyugdíjjal is így kellene tennem. Ha az átlagnak x-et fizetnek majd, akkor nekem 3x lesz. Egy kiadó lakás hamarosan, nyugdíjig még egyet összerakok. Ha ez nem lesz elég, akkor jöhet a börtön. Full ellátással.

echo crash > /dev/kmem