Itanium alapú szerverrel...

Intel

A "dolgoztam vele" jelentse azt, hogy adminisztráltad vagy valamilyen "power user" minőségben használtad. Az, hogy megnyitottál egy weblapot, ami amúgy egy Itanium alapú szerveren futott, most nem számít.

Dolgozom most is.
2% (11 szavazat)
Dolgoztam, de már nem dolgozom.
11% (82 szavazat)
Sosem dolgoztam, bár hallottam róla.
50% (366 szavazat)
Sosem dolgoztam és nem is nagyon hallottam róla.
16% (114 szavazat)
Sosem dolgoztam, mert sosem üzemeltettem semmilyen szervert.
21% (152 szavazat)
Egyéb, leírom.
1% (4 szavazat)
Összes szavazat: 729

( traktor | 2023. 02. 17., p – 17:23 )

Szerintem még a megjelenés előtt 90-es években hallottam róla először, aztán mindig lehetett hallani ezt-azt, de soha nem volt a közelemben sem ilyen szerver meg olyanról se tudok akinek volt. Ahhoz képest, hogy a terv az volt, hogy ez végül a piac minden szegmensébe betör/lecsöpög... Ez utóbbi tervnek az AMD64 csapott oda igazán... amit azóta már nem is így hívunk persze...

Akinek volt a keze között Itanium alapú vas az írhatna pár szót, hogy hol/miért/hogyan.

Céges szerverteremben láttam, ennél közelebbi közöm nem volt hozzá. Valamilyen HP Superdome volt, nem tudom pontosan melyik generáció. Már le volt állítva. Ha egy kollégám nem hívja fel rá a figyelmet, rá sem jövök, hogy ez AZ.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Volt egy itanium alapú szerver a VH szerverteremben az egyik szolgáltatónál. Le lett állítva, mert ma már elhúzott mellette az x86 számítási teljesítményben, ellenben sokszáz wattot zabált a procija.
Tényleg szép álom volt, a 32 bites után ez lesz a szervereknél a jövő ... csak hát az AMD nem így gondolta, meglett az AMD64 architektúra kiterjesztés.

Na és hogy miért húzott el az x86? Ha belegondolunk, megint az AMD ... A Core i3/i5/i7 7xxx-ig béke és nyugalom volt. Aztán jött a Ryzen és felkavarta az állóvizet.
Hirtelen át is számozták a CPU-kat. Az i5-7500 számítási teljesítményét ezután már i3-8100 néven adták, mert a Ryzen 3 nevetségessé tette az eddigi i3-at.

Szerverprocik terén ugyanez az architektúra váltás szintén ugyanezt a  sebességrobbanást hozta. Ezzel nem tudott már versenyezni az Itanium.

Az AMD lépése jó és jogos is volt. 1983-as szerződés miatt használhatják örökre az x86 minden származékát és az emiatt is létezik még mindig. A teljes IA64 egy pontosan olyan egycéges zsákutca lett volna mint a spcarc, power, mips és többi amik már ez előtt eltűntek. Hatalmas technológiák tömege ment a szemétbe mert az adott jogtulajdonos nem volt hajlandó megosztani és az utolsó dollárt is kipréselte az ahhoz kötött, abba bizalmat vetett ügyfelekből. Sparc, Solaris, Power, AIX ... stb. már évtizedekkel elment mellettük minden és mindenhol olyan projektek futnak ahol éppen ezeknek az eltüntetése a cél és teljesen jogosan. Ginni Rometty, Steve Ballmer, Larry Ellison ... ilyen alakok miatt kell újra és újra feltalálnia mindent a világnak, alapvetően inkább ártottak a világnak mint használtak.

pa-riscen futott sap erp ixos data archiving, később Itaniumra lettek cserélve. hp-ux 11.1-11.31 (egyszer találtunk egy 10.20-ast talán 1990-es volt a root dátuma 2010 körül, nem gyengén kellett pw-t állítani rajta /tcb/files/auth/u/user u_numunsuclog nullázni. mivel már vagy 10 éve unsupported volt és hw-t se lehetett kapni hozzá azt mondtuk ezt le kell lőni, nem támogatjuk tovább. erre a business ebayről vett egy ugyanolyan szervert, hogy tessék van vas) volt a cégnél nagy %-ban, oracle clusterek, sap szerverek. legalább háromszor volt az egész csapat egy hetes oktatáson Zahynál, Sysadmin I-II, Serviceguard I-II, ilyesmik. HP-sok mindig el akarták adni a kedvezményes firmware upgradeket diskekhez, szerverekhez :). 2008-ban telnettel :) mentek be az emberek, asszem 2012-ben tiltottuk le az rsh-t. szerverek patchelve sose, több száz vagy ezer napos uptimeok, egy upgrade project az két évig tartott. hát így. egy belépő (és nem kellett akkora teljesítmény se archív szervernek) Itanium szerver volt 60e$, egy x86_64 RHEL ami talán erősebb (vagy csak több cpu, ram) is volt 15e$. powerdome az nem volt sztem, pár nagyobb db cluster az combos gép volt.

nincs aláírásom

( carlcolt | 2023. 02. 17., p – 21:51 )

Mennyibe kerul ma egy ilyenbol egy jobbfajta amugy?

Melyik a legnagyobb teljesitmenyu IA64 CPU es melyik evben adtak ki?

( miq | 2023. 02. 17., p – 22:23 )

Pár éve kerítettem egyet játszani, de valahogy még soha nem jutott rá idő.
Várja a sorát egy Digital DS20 és egy DEC Station 3100 társaságában.

( foci v | 2023. 02. 17., p – 22:32 )

Nekem is volt közöm ilyenhez :)

HPUX-al ment.

Alapjáraton 1 kW/h -ot kajált és ha elkezdet dolgozni akkor valami 1.6 kW/h -ra felment a fogyasztása.

Ezt nem mértem a technikai specifikáció alapján mondom!

Már eljöttem amikor sikerült kikapcsolni.

Bezuhant a klima fogyasztása és a szerver szoba hőmérséklete. :)

Ez egy nagyon régi rendszer volt valami 2004  vagy 2005 -ös csoda.

2017 után dolgoztam vele, de nagyon nehezen estek kézre a parancsok a Linux után.

Nem hiszem, hogy a technikai specifikációban energia mértékegységet használtak teljesítmény mérésére.

Én azt hallottam róla még akkor amikor viszonylag új volt, de már volt vele tapasztalat, hogy gyengék hozzá a compilerek és emiatt nem tudja kiadni a várt teljesítményt. Ha jól emlékszem azt magyarázta a geek barátom, hogy ebben nincsenek benne azok az x86 trükkjei, nem a processzor dönti el, hogy mit lehet párhuzamosítani, hanem a kódba kell bekerülnie. Ettől futás közben kevesebb "körítést" csinál a processzor, amitől elvben hatékonyabb lehetne. De sajnos a fordítók nincsenek a helyzet magaslatán és kihasználatlanul maradnak a párhuzamosítás lehetőségei.

Na, ez mendemonda volt kb 20 évvel ezelőttről 3. szintű tolmácsolásban :-)

Mivel ez egy már üzemelő rendszer volt amikor én átvettem nagyon sok olyan dolgot nem kellet vele megtennem mint pl. bármit is fordítanom rá.

Egyébként pedig igenis számít, hogy mennyi energiát fogyaszt a vas!

Azzal az energia mennyiséggel amit ez felvett, jelentős volt már 4 éve is a villanyszámlán a fogyasztása.

Talán ez is "segített" a döntésben, hogy lecseréljék egy x86-os (AMD64) -es vasra.

Inkább szakmai részről: nem volt pl. a "RAID kontrolerhez drájver. :)

HPUX-os LVM-mel volt megvalósítva ez a funkció. Az IO igényes lekérdezéseken elgondolkodott.

Amúgy Oracle 9 futott  alatta.

>nem volt pl. a "RAID kontrolerhez drájver.

Igen, ez is azt mutatja, hogy szoftveres problémák voltak. Én is csináltam egyszer ilyet, hogy össze kellett volna rakni egy RAID-et, de sehogy nem működött a hardver, úgyhogy a végén soft raid lett. Ehhez még nem kell Itanium :-)

A kérdés főleg az, hogy amikor kijött, akkor milyen volt az energiahatékonysága az akkori versenytársaihoz képest. Nyilván pár évvel később már lenyomta az X86-AMD64, hiszen azt aktívan fejlesztették az Itaniummal szemben.

(Egyrészt, ha már szőrszálhasogatás, akkor a kW/h nem energiamértékegység, hanem teljesítményváltozás idő függvényében. :D Ettől függetlenül, nyilván értettem, hogy valószínűleg simán kW-ra gondolt)

Amit leírtál, amennyire én tudom, nagyjából igaz. Mai fogalmaink szerint inkább GPU-szerű architektúra volt. 3-issue pipeline, de az utasítás-szavakban minding egyszerre mindháromnak kellett valami opkódot adni. Ami sajnos az esetek többségében, jobb híján, egy hasznos utasítás és 2 NOP volt. Az x86-okban erre van egy elég komplikált és nagyon tranzisztor+energiazabáló frontend, ami a futási idejű pillanatnyi adatfüggések alapján megpróbálja kitalálni, hogy melyik utasításokat lehet egyszerre elindítani. Ezt akarták lespórolni az IA-64-ben. A baj az elképzeléssel, hogy fordítási időben egyszerűen kevesebb információ áll rendelkezésre (pl feltételes utasítások, feltételeinek értéke nem ismert), mint futási időben. Ez eléggé beszűkíti a fordító optimalizálási lehetőségeit. Ugyanez a probléma megvan manapság a GPU shader kódokkal is, ha pl elágazást teszel bele, akkor atomcsapás-szinten leromlik a teljesítménye.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Ha kW akkor az a pillanatnyi teljesítményt mutatja.

Igazából mivel azt írtam, hogy fogyasztás és nem teljesítmény felvételt ebből a kontextusból közelítettem meg.

Ha szeretnéd átfogalmazom:

A nyugalmi teljesítmény felvétele 1 kW volt, de ha dolgozott akkor ez felment 1.6 kW köré.

 

Igazából a végeredmény számít ~350.000 HUF/év körül volt az alapjárati +villanyszámlánk csak emiatt az egy gép miatt akkor.

Ami inkább ~500.000 HUF/év reálisan.

Mondtam, hogy már csak emiatt is érdemes lehet cserélni.

Szerencsére nem kell ismernem az általam üzemeltetett rendszerek processzorait ilyen szinten.

Legfeljebb stratégiai kérdésekben kell javaslatokat tenni. Több okot felsoroltunk miért jobb ha lecseréljük.

Nem vagyok háklis arra ha nem egy Linux-ot kell üzemeltetnem, de a HPUX miatt bosszankodtam egy pár alkalommal.

Ha pedig abban a gépben tönkre ment volna valami akkor kb. mi is a múzeumból tudtunk volna vadszáni hozzá cuccot.

"Ha szeretnéd átfogalmazom:" - engem ugyan nem zavart, kinőttem már abból a korból, hogy öncélúan mértékegység-náciskodjak. Ha amúgy a kontextusból kiderül, hogy mi akar lenni, és hihető a számérték, akkor nem szólok be érte. Az viszont elég magas labda volt, hogy asch belekötött és közben ő is benézte :D

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

( hassan | 2023. 02. 18., szo – 00:13 )

(*) Egyszer hozzáértem egyhez egy HP-s gépteremben

( Toth Lali | 2023. 02. 18., szo – 00:42 )

Upsz, eltévesztettem. Nekem a DEC Alpha AXP-vel volt dolgom.

( f0xhu v | 2023. 02. 19., v – 21:03 )

Szerkesztve: 2023. 02. 19., v – 22:03 
[REDACTED]# date ; uname -a
Sun Feb 19 20:54:34 MET 2023 HP-UX REDACTED B.11.23 U ia64 XXXXXXXXXX unlimited-user license

[REDACTED]# uptime
  20:54pm  up 1534 days, 23:58,  3 users,  load average: 0.07, 0.08, 0.10

[REDACTED]# print_manifest

System Information Your Hewlett-Packard computer has software installed and configured as follows. The system was created November 07, 2008, 00:37:02 MET. It was created with Ignite-UX revision C.7.7.93. ------------------------------------------------------------- NOTE: You should retain this information for future reference. ------------------------------------------------------------- System Hardware Model: ia64 hp server Integrity Virtual Main Memory: 36858 MB Processors: 4 Clock speed = 2527 MHz Bus speed = 12768 MT/s

Valamikor akkor készült valóban és még vpar-nak, aztán kb. 2013-ban-2014-ben lett belőle iVM... Van itt még (@HUP) 1-2 ember, aki oktatott nálunk/nekünk (nekem már sajnos nem :() HP-UX adminisztrációt, illetve ott volt és közreműködött a vpar->ivm migrációban... A futtatott SW COBOL, az első forráskódok még 1983-ra datálódnak... :P és talán 2db HP BL860c Integrity Blade-en vannak, rx8640-ről migrálva.

A gyors gondolat többet ér, mint a gyors mozdulat.