[KV] Ismersz személyesen olyat, akiről tudod, hogy már tesztelték COVID-19-re?

Nem tudom, mi az a "hírfolyam":
Ok.

Nem nagyon dübörög:
Magad írtad, hogy "Utolsó ilyen. Ez már kimegy, mert a queue-ban volt pár napja." Vagyis nem nagyon dúskálsz a témákban. Ha még ezt is leveszed, mi marad? A OnePlus meg az Ubuntu frissítés. Esetleg a kúrószoba.

Ja, most 2000:
Ezek a hivatalos adatok. https://koronavirus.gov.hu/#aktualis
Hogy ez propaganda vagy nem, az a kormányzat felelőssége.

Köszönöm doktor úr:
Szívesen.

Ekkora ordas faszságot...:
Magad használod ezeket a kifejezéseket:
  1) járvány (ami szerinted már kitört),
  2) felkészülés
Ez így ellentmondás, felkészülni ugyanis a jövőben bekövetkező dolgora szokás. Ha tehát felkészülés, akkor a járvány még nem tört ki, hanem egyelőre csak fenyeget a járvány kitörése. Hogy ez bekövetkezik-e, az még bizonytalan.

Rossz hír ez az ellenzéknek, "nem jönnek a számok":
A megjegyzés meglehetősen aljas. Képzelem milyen szarban vagy. Nem tudod, minek drukkol az ellenzék:
  1) sok beteg legyen, hogy "jöjjenek a számok",
  2) kevés beteg legyen, hogy pofára essen az op.törzs.

Persze. De a tájékozódni képes olvasó előtt úgyis világos, hogy a fertőzöttek pontos számát nemzetstartégiai érdekeinkkel összhangban Miniszterelnök Urunk határozza meg.

Nekem jo lenne...? Ez nem tudom honnan jott, de most inkabb elengedem.

Igazoltnak az szamit, akinek a tesztjet nem basszak el, nem az ellenzek rendeli meg, nem zavarjak el a korhazbol es Muller Cecilia abrandos arccal, szomoruan elismeri, hogy igen, indokolt? Vagy hogy kell ezt erteni Narancsorszagban?

Ja. Kifelejtettem: Nincs szükségem tartalékra, mert a rezsit befizetem az adócsökkentés különbözetéből.

De.

Nektek nyilván jobban tetszik az addideadidit.

Aki meggyógyul, annál biztos, hogy kialakult az immunitás. A kérdés csak az, mennyi időre. Ez nem elmélet, ez így működik. Persze az immunitás sem biztosít 100% védelmet.

Az újrafertőződés vs fals negatív témában pedig nem árt tudni, hogy kb 67% pozitív a nasalis minta, a torok pedig még kisebb %. Számomra ez elég meggyőző. Persze elfogadom, hogy bizonyítva nincs, de kisebb esélyt látok a korai reinfekcióra.

Amúgy biztos elkerülte a figyelmed a WHO magyarországi képviselete vezetője véleménye.

Mármint aki a reggeli Vityasegg-nyalás előtt odáig nem jutott el, hogy a megnézze a hivatalos számokat és elvégezzen egy osztást, mielőtt az osztás eredményét 2-3-szoros szorzóval elkerülve hivatkozott rá, mint jajdeügyesazormány? Háát, én pl. meg vagyok a véleménye nélkül... (és akkor masszív off-topic: marha jól hangzik a WHO magyarországi képviselet vezetője, amíg meg nem tudod, hogy egy három fős irodáról van szó)

BlackY

Azért, mert ők maguk döntenek róla. Ki is magyarázzák, hogy ők nagyon fontosak, pedig nem kell a munkájukhoz semmiféle képesítés (kivéve a pápát, annak el kell végeznie a papi szemináriumot), sokkal könnyebb őket pótolni, mint egy háziorvost vagy egy villanyszerelőt.

A vírus egyáltalán nem csak a "rozzantakat" viszi egyébként.

Hol van 20k-ért teszt? 

Nekem meg minden latas betegseg hasonlo, hirtelen magas laz 1-2 napig utana meg par nap labadozas es gyogyultsag. 
de mindegy, mondani mindenki mond mindent megy a kombinalas, amig nincs mindenki megbizhato teszttel letesztelve nem tudunk semmit se.

Mi a lényeg az írásodban?

Közöld majd az Olaszokkal is hogy kamu, meg hogy nincs járvány. Lehet eddig azért haltak meg ott ennyien, mert nem tudták hogy ez csak kamu :)

Várva-várt robbanás? :D

Ember nincs aki azt várva-várná. Főleg nem a Fidesz. Az a baj veled, hogy kevered a szezont a fazonnal, a Fideszt a kormánnyal. A kormány (és az általa megbízott szakértők, szervek stb.), ha hatékonyan kezeli a helyzetet és berobbanás nélkül végigcsinálja menedzselve az alacsony esetszámot, annál nagyobb siker nem kell. Érteni kéne ezt, mi?

Mindj mar egy dolgot kerlek amit a 2/3-val nem tudnak elfogadni de a rendeletivel igen. Mert ha nem lenne 2/3-uk, meg azt mondja az ember, hogy igen ez tobb jogkor, de hat eddig is azt fogadtak el amit akartak.

Vastagbelében van daganat. Akkora hogy tükrözés után azonnali műtétre küldték, mert bármikor elzáródás lehet. Utána jött egy koronavírus teszt (PCR egész osztályra) és pozitív lett a neki, azonnal kirakták. Úgy jött egyébként elő, hogy egyre gyengébben érezte magát nagymamám és egy vérvétel után már azonnal kórházba kellett mennie, ahol kétszer is vért kellett kapnia (székletben vér volt, de ő nem vette észre). Most is egyre gyengébben érzi magát, már több mint 3 hete műteni kellett volna..

Ráadásul én írtam pont korábban (vissza lehet olvasni), hogy mi a francért dobálják össze-vissza a beteget, meg hívják be pofavizitre ebben a helyzetben. Be kellett vinni kórházba, hogy "ránézzenek" (nem végeztek semmilyen vizsgálatot), el kellett menni leletéért/beutalóért, mert csak személyesen adják ki, stb.. Mivel kórházakon kívül összesen 3 emberrel találkozott, otthon volt egész nap, ezért nagy valószínűséggel valamelyik kórházban kapta el. Ráadásul nagy hallgatás volt róla, hogy miért tesztelték az egész osztályt. Én nem hivatalos forrásból azt hallottam, hogy egyik ápoló koronavírusos lett. Lehet ő fertőzte meg bent. Nagy a hallgatás..

Még egy érdekesség: fogalmuk sincs 3 hét után, hogy lehet még vagy újra koronavírusos. Mindezt úgy hogy 3 db ellenanyag teszt is negatív lett a két PCR között. Ez is nagyon sántít. Ugyanis csak azokkal (az egészségügyi dolgozókkal) találkozott, akik levették a mintákat. Ki sem tette a lábát a lakásból. Étel is csomagolva jön az ajtó elé lerakva.

Egy kép a hivatkozásokhoz úgy általában: https://s3.amazonaws.com/libapps/accounts/121441/images/EBPPyramid.jpg

Két állítás tudományos megalapozottságára kértem linket, nem jött össze.

Ha Tamási levelét netán annak szántad, nem jött össze. Kifejezetten vicces, hogy a „nem az idősekre veszélyes” állítás magyarázatában beidézi az ellenkezőjét:

A medián-életkor 80,5 év (férfiak: 79,5 év, nők: 83,7 év). Az elhunytak 10 százaléka 90 év fölötti, 90 százalékuk 70 év fölötti volt.

(Igen, én is szoktam azzal poénkodni, hogy nem vagyok öreg, csak régebb óta fiatal…)

Ezt már kifejettem másik topikban is: attól még, hogy ott a dr. előtag valaki neve előtt, még lehet egy barom. Tamási erre kiváló példa. Neki nem kéne már járványügyben megszólalnia egyáltalán, hiába linkel féligazságokon alapuló meg kimazsolázgatott infókat gyűjtő oldalakat.

Nézz rá Tamási Facebook csoportjára: a MOK mártírt csinál belőle. 

Ha meg már elkaptad a vírust, akkor többek között a vitamin szinted befolyásolja, hogy mennyire súlyos lesz a lefolyása.

Szóval, szedjünk vitaminokat, mert akkor nem baj, ha elkapjuk a fertőzést, nekünk semmi bajunk nem lesz, a környezetünk meg le van szarva. Terjedjen az a járvány nyugodtan…

Spanyolországban a januári napsütéses órák száma háromszorosa a magyarénak. Ott a lakosság 30 százalékának alacsony a D vitamin szintje, itthon 75-t saccolnak, valószínűleg a skandináv országokkal összevetve még nagyobb a kontraszt. 

Valószínűleg nem ilyen egyszerű a képlet.

Eddig a BCG oltástól kezdve a legszennyezettségen át a malária gyógyszerig minden oka és gyógyír volt a koronavírusra, majd szépen meg is dőlnek sorba ezek az elméletek és kiderül, hogy pont ott tartunk, ahol három hónappal ezelőtt. 

Azt azért vedd észre, hogy én nem azzal vitatkoztam, hogy a megfelelő vitamin szint számít. Hanem azzal, hogy egyáltalán nincs semmi értelme szembeállítani a kézmosással, a kettő ugyanis nem zárja ki egymást. Azt is mondtam, hogy ha már mégis összehasonlítjuk, akkor inkább a kézmosásra kéne helyezni a hangsúlyt, mint a vitaminbogyókra, és felelőtlen dolog jelentéktelennek beállítani a helyes kézmosást. Szerintem hatékonyabb járvány ellen, bár ezt nem tudom konkrét statisztikai adatokkal alátámasztani, de az ellenkezőjét állító kutató ezt szintén nem tette meg. Márpedig az ő állítása megy szembe a normákkal, akkor illene alátámasztani valami tanulmányfélével.

Lehet, hogy egy szakember kinyitotta a száját, csak nem járványügyi szakember volt, amire te próbáltál példát hozni...

Ha csőrepedésed van, vízvezetékszerelőt, nem pedig légtechnikást hívsz, pedig mindkettő épületgépész. Na, a virológus és az epidemiológus ennél kicsit messzebb van egymástól.

Egyik eseteben az EPP-nél tudsz panaszt tenni (Tusk ügyben), a másikban meg javaslom akkor a MÚOSZ-t.

Mert burkoltan lenácizta a magyar miniszterelnököt. Engem az öregapja nem érdekel. Halottakkal keveset foglalkozok (leginkább semmit). Látom azonban, hogy te mindenáron a Tusk nagyapja felé szeretnéd minden erőddel terelni a beszélgetést. Átlátok a szitán. Engem nem húzol be a hülyeségedbe ;)

Az infúziótól elmúlik a szomj, sőt, pisilni kell tőle.

Ha a bejuttatott folyadéktól nem múlik el szomjúságérzésed, akkor az a korty/pohár víztől sem műlik el.

Az egész legelején, tavaly télen még viszonylag kevés információ volt a vírusról és a tényleges veszélyességéről. Kívülről nagyjából Kína reakcióját lehetett látni, és abból, amilyen kemény kézzel intézkedtek sokkal súlyosabb betegségre lehetett következtetni, mint ami végül ténylegesen lett.
Szerintem az első itthoni osztrák lezárásokat is inkább az Olaszországban és Spanyolországban kialakult helyzet provokálta ki. Ekkor már nem az látszott a fő problémának, hogy túl magas a halandóság, hanem hogy túl sok megbetegedett ember igényel kórházi ellátást, közülük is sokan mesterséges lélegeztetést, és ha hagyták volna szabadon terjedni, valószínűleg itt is az egészségügy túlterhelődése lett volna az eredmény.
Az első körben szerzett tapasztalatok alapján így másodszorra már kicsit bátrabb a kormány, jobban el merik engedni a megbetegedéseket, mert látszik, hogy közel sem olyan súlyos a helyzet, mint először gondolták.

Én annak ellenére, hogy egyébként asztmás vagyok is úgy gondolom, hogy könnyen átvészelném ezt is. Az influenzát is rámragasztják melóban 2-3 évente, abból is hamar fel szoktam gyógyulni. Nem félek. Ennek ellenére belátom, hogy az egészségügy működőképességének fenntartása nekem is érdekem, mert lehet épp bármi más problémám, nekem vagy közeli hozzátartozómnak. Mint most.

Nálunk emberi gyógyszerként nincs bevezetve, csak állatorvosi gyógyszerként.
Emiatt csak Németországból, Kanadából, Indiából, ... lehet beszerezni. Viszont a NAV, a Posta és egyéb állami szervek mindenféleképpen meggátolják, hogy hozzájuthass. Ezért nehéz beszerezni.

Egyébként egy nagyon olcsó gyógyszer.

Akkor ez válasz az én fentebbi kérdésemre is. Amúgy volt egy cikk - talán az Indexen? -, amely azt sugallta, hogy az Ivermectin egy lehetséges segítség, ám akadályozzák a hozzáférést. Már feltéve, hogy jól emlékszem, mert nem találom a cikket.

NE! Hülyeségeket ne terjesszünk már plz!

Akkor miért teszed?

Itt mindent megtalálhatsz az Ivermectinről, ami nem hülyeség: https://science-stories.hu/

Az "akadémikus" úr meg erősen érdekelt, hogy ne az Ivermectint használják az általuk "feltalált" gyógyszer helyett.

Álljanak itt Tóth Sándor szavai:

ELLENSZÉLBEN.

Az Index négy Ivermectines cikke nyomán kitört a vihar. A NÉBIH kiadta a közleményét, miszerint állati készítményeket emberi fogyasztásra felhasználni tilos és veszélyes. Az érvényben lévő jogszabályok alapján ez teljesen rendben is van.

A gond ott kezdődik, amikor erre való hivatkozással MAGÁT A HATÓANYAGOT azonosítják az állatgyógyászati készítménnyel.

Az utóbbi néhány napban tekintélyes internetes újságok támadták meg az Ivermectint. A 168 óra, a Telex, a 24.hu egyaránt az ivermectin HATÁSTALANSÁGÁT és VESZÉLYESSÉGÉT hangsúlyozza. Ha az információk eredetét keressük, ami alapján ezt a két súlyos állítást megfogalmazták, két „ősforrás”-hoz jutunk el. Az egyik a NÉBIH figyelmeztetése, ami NEM az Ivermectinre, hanem az állati készítmények emberi fogyasztására vonatkozik. A másik egy személy, Sarkadi Balázs, nagytekintélyű tudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

A Wikipédia szerint Sarkadi Balázs (Budapest, 1948. május 30.) orvos, biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A biokémián belül a sejtmembránok kutatója, szűkebb kutatási területe a vérsejtek különböző membrán-átvitel folyamatai, a sejtek kalcium-függő szabályozása, valamint daganatok széles körű ellenállásának, rezisztenciájának vizsgálata.

Tudós ember, membránkutató. De valahogy úgy érzem, nem ő a Magyar Tudományos Akadémia. Ehhez képest hogy indít a 168 őra?

MTA: az ivermectin nem csodaszer, sőt károsíthatja az egészséget. Szóval ez az MTA véleménye. Vagy egy kis manipuláció? Csúsztatás? Hangulatkeltés? Picit mintha sérülne az újságírói tárgyilagosság! Persze akkor igaz, ha az MTA azonos Sarkadi Balázzsal, vagy Sarkadi Professzor az MTA hivatalos szóvivője…

De olvassunk tovább!

"Ritka a magyar újságírás történetében, hogy egy komoly olvasottsággal rendelkező lap helyt ad egy olyan gyógyszerhatóanyag népszerűsítésének, melynek emberi alkalmazását a NÉBIH, de a WHO és az USA szövetségi gyógyszerhatósága is veszélyesnek és alkalmatlannak minősíti adott betegség kezelésében". Hoppá! A NÉBIH tehát nem az állati terméket, hanem a gyógyszerhatóanyagot minősíti? Etikailag ezt a csúsztatást hogy éli meg a cikk szerzője?

Nézzük a WHO-t. Nem igazán tarthatja veszélyesnek, ha a világ ÖT ESSZENCIÁLIS GYÓGYSZERE közé sorolja az Ivermectint. Nevezett WHO 1995 és 2015 között több mint 100 millió dózis Ivermectintt osztott ki 31 afrikai országban az onchocerciasis kezelésére a CTDI (Community Directed Treatment with Ivermectin) részprogramjában az APOC-ban (African Programme for Onchocerciasis Control). 2015-ben a programot kibővítették egyéb féreg-fertőzésekre is PENDA (Program for the Elimination of Neglected Diseases in Africa) néven. A PENDA jelenleg is fut (WHO - APOC : African Programme for Onchocerciasis Control. | InfoNTD).

Az FDA, az USA szövetségi gyógyszerhatósága szintén az állatgyógyászati Ivermectint tartja veszélyesnek. A humán gyógyászati változatot ők engedélyezték, sőt még Covid-19 elleni alkalmazását sem tiltják, csupán nem javasolják.

Az igazság, hogy az Ivermectint Sarkadi professzor tartja veszélyesnek és alkalmatlannak.

Ezt a Telex-nek nyilatkozva maga is kijelenti. „ …„kimeríti az emberi életek súlyos veszélyeztetését, (…) a tájékozatlan laikusok egy olyan veszélyes állatgyógyszert alkalmazhatnak, amelyiknek rendkívül súlyos toxikus hatásai vannak, ugyanakkor minden eddigi nemzetközi állásfoglalás szerint alkalmatlan, hatástalan a Covid-19 kezelésére”.

A 168 óra szerint ezt állítja: " …széles spektrumú parazitaellenes szer, amelyet elsősorban az állatgyógyászatban alkalmaznak, de néhány esetben elhanyagolt, súlyos trópusi parazitafertőzésekben emberen is használják, többnyire külsőleg, kenőcs formájában. Az ivermectin a paraziták specifikus idegrendszeri elemeit támadja, de az emlősök, így az ember idegrendszerét is súlyosan károsíthatja".

Hát itt azért akad némi tájékozatlanság. A gyógyszert valójában emberi terápiás célra fejlesztették ki, az állatgyógyászati alkalmazása csak az emberi antiparazitás kutatások közben magától adódó extra bónusz. Nem árulja el azt sem, hogy a Stomectol, Driponin, Mectizan tablettákat hogyan szokták „külsőleg, kenőcs formájában” alkalmazni. Az Ivermectin hatásmechanizmusát jól írja le az akadémikus úr. Abban is igaza van, hogy „az ember idegrendszerét is súlyosan károsíthatja”. Mármint ha az illető ember egy rendkívül ritka genetikai károsodásban, az MDR-1 gén mutációjában szenved, vagy valami más betegség (agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás, stroke vagy koponyasérülés) következtében károsodott vér-agy gátja. Mert egyébként nem károsítja az ember idegrendszerét.

Sarkadi professzor valóban ismeri az Ivermectint. Kutatásaiban dolgozott is vele, mint a membrán transzport folyamatok egyik gátló anyagával. Kérdezzük meg tehát őt magát erről az idegrendszerünket fenyegető súlyos kockázatról. Sarkadi professzor egy 2005-ben, a Journal of Physiology-ban közölt cikkében (Human Multidrug Resistance ABCB and ABCG Transporters: Participation in a Chemoimmunity Defense System | Physiological Reviews (physiology.org)) ezt írja erről az szerről:

„On the other hand, ivermectin is widely used to treat river blindness (onchocerciasis) in Africa. Interestingly, more than 20 million patients have been treated with ivermectin without any documented central side effects”

Vagyis:” Másrészt az Ivermectint széles körben használják a folyami vakság (onchocerciasis) kezelésére Afrikában. Érdekez módon, több, mint 20 millió beteget kezeltek Ivermectinnel, és egyetlen dokumentált idegrendszeri mellékhatást sem tapasztaltak.”

Íme az „emberi életet súlyosan veszélyeztető” Ivermectin Sarkadi professzor saját szavaival bemutatva. Tehát az Ivermectin nem az FDA, nem a WHO, nem az MTA, hanem Sarkadi professzor szerint veszélyes.

A pulzusmagazin.hu oldal is ír az Ivermectin hatástalanságáról és veszélyeiről. Ők azonban dicséretes módon nem támaszkodnak kizárólag Sarkadi professzor állításaira. Tudományos szakirodalmat is felhasználnak az Ivermectin hatástalanságának igazolására (Felhasznált forrás: https://www.jpharmsci.org/article/S0022-3549(20)30495-0/pdf ). Ezzel ’csupán” annyi a gond, hogy a hivatkozás egy 56 oldalas farmakológiai szakcikkhez vezet, amely a Covid-19 terápiás lehetőségeit tárgyalja. A hivatkozott cikkben azonban 56 odalon keresztül EGYETLEN SZÓ SEM ESIK AZ IVERMECTINRŐL. még csak meg sem említik a nevét.

Az „ártalmasságról” elég szó esett fentebb, a „hatástalanságáról” pedig számos posztban írtam már, és még több információ található az IVERMECTIN MD TEAM oldalon.

Ezért itt csak Az egyiptomi (https://www.worldometers.info/coronavirus/country/egypt/) és bolíviai https://www.worldometers.info/coronavirus/country/bolivia/ ) napi fertőzési és halálozási görbéket javasolom megtekintésre. Az Ivermectin mindkét ország egészségügyi hatóságai által elfogadott terápiás szer a Covid-19-re.

Emellett olvassák el a Peru 8 tartományában végzett tanulmányt a 60 év feletti halálozások alakulásáról az helyi Egészségügyminisztérium, a MINSA által osztogatott Ivermectin csomgok hatására (https://www.researchgate.net/.../344469305_Real-World...).

Sarkadi akadémikus úr médiafellépésével azért már elért egy társadalmilag rendkívül hasznos, a magyar nép járvány elleni küzdelmében mérföldkövet jelentő eredményt: egy újságíró kirúgatását.

2020 december 2.-án @

Molnár Dávid

urat, az Index négy Ivermectin cikkét jegyző újságírót elbocsátották. Akadémikus Úr, ennek a munkájának immár kézzel fogható impakt faktora van. Ön örökre beírta a nevét a magyar tudomány- és járványtörténetbe. Köszönjük!

Hát így állunk, ellenszélben. Egy záró disztichonnal hadd próbáljak egy kis reményt csepegtetni a szomorú történetbe:

Mit tehet itt még az ki a jóban hinni szeretne?

Mindig a hajnal előtt legnagyobb a sötét

és a következő bejegyzése:

VÁLASZ ÉLŐ ANITÁNAK – Avagy ennyire vigyáznak ránk!

Élő Anita hosszú, alapos cikkben (Ezért nincs ivermectin a magyar piacon – a „Covid-csodaszer” mellőzésének valódi okai – Válasz Online (valaszonline.hu)) igyekszik választ adni a kérdésre, miért nincs nálunk Ivermectin. Már maga a cím is ezt sugallja: „Ezért nincs ivermectin a magyar piacon – a „Covid-csodaszer” mellőzésének valódi okai”

Véleménycikk ez vagy véleményformáló? A címben elhelyezett idézőjel és a „covid-csodaszer” kifejezés ez utóbbit sugallja.

Az Ivermectin ugyanis nem csodaszer. Egy hatékony gyógyszer. De idézőjeles csodaszerként felvezetve azonnal jelzi, hogy melyik irányba próbálja befolyásolni a közvéleményt.

Ezt viszont nagyon ügyesen teszi. Komoly szaktekintélyeket idéz: Az általam nagyon tisztelt Falus András akadémikus immunológust, Boldogkői Zsolt professzort, akit magam is csodálok bátor kiállásáért a járványtagadókkal szemben, Csepeli György nagytekintélyű szociálpszichológus professzort. Kölcsönöz érvet Sárközi Balázs akadémikustól is, sőt magát Ómura Szatosi professzort is segítségül hívja érvelésében.

A cikk azonban erőteljesen manipulálni akarja az olvasót.

Indítsuk az elemzést a cikkíró egy idézetével Boldogkői professzortól: „…az iskolában nem pusztán tényeket kellene oktatni, hanem azt is, hogyan lehet felismerni az átverést, ideértve ennek legnehezebb formáját, önmagunk becsapását.”

Ez egy nagyon megszívlelendő vélemény.

Most lássuk tehát, hogyan igyekszik a cikk meggyőzni az olvasót a maga igazáról (vagy vélt igazáról). Először is bőséges információkkal. Ezek jó része igaz. Másrészt tekintély-elven. Ez már kevésbé egyenes módszer, de annál hatékonyabb. Jön aztán a kihagyás: a cikk mondanivalójával ellentétes tények elhallgatása, az egyoldalú tálalás. Végül a véleményformáló cikkek legsajátosabb eszköze: A csúsztatásokkal, összemosásokkal operáló stílus. Ez a legkevésbé őszinte, de leginkább „újságírós” technika.

Nézzünk most pár igazságot a cikkből:

„A gyógyszer nem veszélytelen – egyetlen medicina sem az –, és eleinte orvosi megfigyelés alatt tartották a pácienseket, de már hosszú ideje a veszélyeztetett közösségek osztják szét egymás között, és csak akkor hívnak orvost az Isten háta mögötti vidékekre, ha súlyos mellékhatás jelentkezik. Ez csak ritkán fordul elő – Ómura Szatosi és William Campbell az afrikaiak millióinak megmentője lett.”

„Az ivermectin mögött tehát három nagyon befolyásos intézmény, a japán Kitaszato Intézet, a Merck gyógyszerkonszern, valamint a WHO áll. Egyik sem éppen egy mosókonyhában működő sufnilabor, és a két Nobel-díjas sem valami szerencsétlen, köldöknézegető kutató, aki magyar lobbistákra szorul.”

Ez is igaz, csak éppen már a csúsztatásokat is észre kell venni: A gyógyszert már régóta generikum, a Merck már nem húz különösebb hasznot belőle, így támogatni sem támogatja erősen. A Kitasato-nak és Ómura professzornak pedig legfeljebb presztizskérdés lehet az Ivermectin. Itt már a stilisztikai manipuláció is jól észrevehető a „nem mosókonyhában működő sufnilabor” „nem köldöknézegető kutató” és a lekicsinylő „magyar lobbisták” kifejezésekben.

„Mégis világszerte és itthon is „harc” indult az új „koronavírus elleni gyógyszer” bevezetéséért.”

Szintén igaz, de az idézőjelek mégis azonnal meghamisítják. Olvassák csak idézőjelek nélkül!

„Mivel ezeket a szereket más betegségre már emberek ezreinek, az ivermectint emberek millióinak adták, tudható volt, hogy a gyógyszer biztonságos, így csak arra kell választ adni, hatásos-e a koronavírus ellen.”

Itt egy újabb igazság, de erről mintha később már megfeledkezne a cikk szerzője, mikor ezt írja: „Egyébként a koronavírusnál – amely a betegek 40 százalékában enyhe lefolyású és csak öt százalékban életveszélyes – több kárt okozhat, mint hasznot.” Vagy ezt: „Sarkadi Balázs akadémikus ellencikket is írt a témában, mert az ivermectin kutatójaként látja annak veszélyeit is.” Megfeledkezik róla, mint idézettje, Sarkadi akadémikus, aki saját cikkéről (Human Multidrug Resistance ABCB and ABCG Transporters: Participation in a Chemoimmunity Defense System | Physiological Reviews (physiology.org)) feledkezik meg ellencikkében. Fura ez az Ivermectin. Sarkadi cikkében azt írja, több, mint húszmillió esetből nem volt idegrendszeri mellékhatás” de azért veszélyes. A cikkíró szerint „emberek millióinak adták… biztonságos…, de „több kárt okozhat”, mint a koronavírus, ami „csak öt százalékban életveszélyes”? Nem teljesen konzisztens önmagával…

A tekintélyelv.

„ A 85 esztendős Ómura nem tűnt sem elnyomottnak, sem levertnek, amiért az eredményekre még várni kell…”

Mikor, hol találkozott a cikkíró Ómura professzorral? Megkérdezte-e tőle, miért nem tűnik sem elnyomottnak, sem levertnek? Gyanítom, nem… de a tekintélyre hivatkozva lépjünk tovább. Nincs itt semmi látnivaló. A halottak sem tűnnek levertnek, na, meg mindnek volt egyéb krónikus betegsége is.

„Falus András akadémikus a Válasz Online-nak azt mondja, már akkor kezdjünk gyanakodni, ha valaki csodagyógyszert említ, mert csodagyógyszer nincs, ahogy mellékhatás nélküli készítmény sincs.”

Kedves András, igazad van (bocsánat, de már régen tegeződünk). Itt sem csodaszerről van szó csak egy nagyon hatékony és (Európán és az USA-n kívül) nagyon olcsó gyógyszerről, nagyon kevés mellékhatással (Serious Neurological Adverse Events after Ivermectin—Do They Occur beyond the Indication of Onchocerciasis? (nih.gov) ), ami másutt könnyen beszerezhető, sőt vannak kormányok, amelyek ingyen osztogatják az állampolgáraiknak. Nem, mert csodaszer, hanem mert a tőle várható haszon emberéletben és gazdasági előnyben messze meghaladja a várható kockázatot.

Tekintélyt jelent Csepeli professzort idézni is, de erről majd később…

A Tudomány tekintélyét is segítségül hívjuk:

„A dél-amerikai nem dokumentált események adják a mostani ivermectin-hívek egyik fő érvcsoportját. Az ottani eredményeket éppen azért nehéz tudományos bizonyítékként használni, mert a gyógyszer könnyen hozzáférhető volt (a kormányok ingyen osztogatták), miközben az alapos kutatásoknál a betegek egy része nem gyógyszert, hanem placebót kap, ráadásul úgy, hogy egyik szereplő sem tudja, ki melyiket.”

Ez így igaz. Persze néhány „elmaradottabb” országban (pl. Egyiptom) a placebó alkalmazása törvényileg tilos, mondván, hogy „minden beteget megillet az elérhető legjobb kezelés joga”. A dél-amerikai kormányok vajon miért osztogatták? Nem gondolnám, hogy a „magyar Facebook lobbisták” befolyása lenne ekkora. Másrészt az egészségügyi vészhelyzet sürgős intézkedéseket követel(ne). Tetteket is, nem csak okos hümmögést a szellemi fölény magas platformjáról.

„A tudósok az ivermectin hatását igazoló bizonyítékra várnak, de mérvadó tudományos műhelyek egyelőre még nem publikálták ezeket…”

Az eddig publikált több száz retrospektív és prospektív tanulmány, tíz befejezett klinikai vizsgálat tehát nem számít publikációnak? Vagy csak „nem mérvadó”?

„Egyszerűen azért nem javasolják a használatot, mert a szert spanyoloktól a németeken át az angolokig sok nemzet kutatói vizsgálják, de még nem jutottak el az eredményig.”

Sok más nemzet kutatói hatékonynak találták, de ezek India, Bangladesh, Egyiptom, Peru, Bolívia. Ezek mintha nem ugyanúgy lennének nemzetek, mint a spanyol, a német, vagy az angol… Az egy szál amerikai peer-reviewed tanulmányról, az ICON-ról meg szó ne essék. De ez már az elhallgatás tárgykörébe tartozik.

Mint ahogy elhallgatás az is, hogy nem említik az IVERCAR studyt (Argentina’s IVERCAR Ivermectin & Carrageenan Study Shows Positive Results Targeting COVID-19 (trialsitenews.com) ), az egyiptomi MonashUniversity (https://www.trialsitenews.com/benha-university... in-effective-for-treating-covid-19-as-prophylaxis/ ) vagy Zagazig University (Zagazig University Randomized Controlled Ivermectin Study Results Confirms PI Hypothesis: Drug Effective Against COVID-19 (trialsitenews.com) vizsgálatait, a meta-analízist (Ivermectin is effective for COVID-19: meta analysis of 26 studies (ivmmeta.com), az indiai orvosok White paper-jét (White paper on Ivermectin as a potential therapy for COVID-19 (nih.gov) ), Az FLCCC 47 oldalas dokumentációját (OSF Preprints | Review of the Emerging Evidence Demonstrating the Efficacy of Ivermectin in the Prophylaxis and Treatment of COVID-19 ), amit az USA szenátusának Nemzetbiztonsági Bizottsága meghallgatásán bemutattak, stb. stb.

Na, és most a csúsztatások.

„A világ mégis ivarmectin-hívőkre és a maradékra oszlott, az aktivisták pedig „harcba indulnának” – mintha ez a kérdés hitvita lenne.”

Ez a „hitvita” emberek életéért, hosszú távú egészségéért, biztonságérzetéért folyik. A hívők abban hisznek, hogy van valami, ami segíthet, de semmiképpen nem árt. Az álláspont ennyire egyszerű. A „hívők” egyébként mindenütt ki is hangsúlyozzák, kiknek és milyen esetekben nem szavad Ivermectint adni. És ezt sem saját fantáziájukból, hanem kutatási eredményekből merítik.

„Az emberek pedig csodát várnak, az egész karanténos, kijárási tilalmas, maszkos világ végét. Láttuk már a lélektanát ennek a Celladámnál, amit rák elleni csodaszerként adtak el az embereknek, az érszűkület elleni védőoltásnál, mindenféle gyógygombáknál.”

Nagyon ügyes. Egy tollvonással összekötni a kétes értékű híreszteléseket és sarlatánságot az Ivermectin népszerűsítésével. Az Ivermectin „hívők” semmit nem akarnak eladni, nem árulnak jó pénzért reményt, nem tartanak fenn on-line Ivermectin áruházakat. „Csak” segíteni akarnak. Persze ebben a mai világban már lehet, hogy ez gyanús…

Mit is idéz a cikkíró Csepeli Györgytől?

„Csepeli György szociálpszichológus… szerint bizonytalan, szorongató világ vesz körül minket, amelyben nehéz élni, és a koronavírus csak egy a krízisjelek közül. Az emberek egy része vagy a tagadásba menekül, vagy a vak reményekbe és csodahitbe. Az elsőre példa a vírustagadók, oltásszkeptikusok köre, de ide sorolhatók azok is, akik mindenféle konteót gyanítanak a vírus megjelenése mögött. A másik csoportba a csodavárók tartoznak, akik elhiszik, hogy maró anyagok vagy az alkohol előbb öli ki a szervezetükből a vírust, mint marják szét a nyelőcsövüket. Idesorolhatjuk az ivermectin-hívők közül azokat, akik állatgyógyszert is képesek bevenni.”

És íme, az ivermectin máris egy kategóriába került a Hypo-val, az Ivermectint szakmai érvek alapján támogatók a konteósokkal. Csak nagyon halkan kérdezem (és hevesen tiltakozva az öngyógyítás, valamint az állati gyógyszerek kontrollálatlan használata ellen): MI VAN AZ ÁLLATI KÉSZÍTMÉNYEKBEN, amitől olyan veszedelmesek? Az egyik állati Ivermectin készítmény-csoportban a leírása alapján például propilénglikol (engedélyezett EMBERI élelmiszer-adalék) és glicerin (engedélyezett EMBERI élelmiszer-adalék) van. Szájon keresztül melyik veszélyes?

A cikk befejezése igazi mestermunka:

„. A hit és a gyógyítás sokáig összeforrott, számos vallásnál a pap egyben orvos is. A finnugor népeknél egykoron a sámán gyógyított, a görögöknél Aszklépiosz papjai. A bizonyítékokon, tényeken alapuló modern orvoslás megjelenéséig a gyógyítás elsősorban a hiedelmeken alapult.”

És aki elhiszi (a bizonyítékokon alapuló orvoslás XX. századi elve alapján), hogy az Ivermectin lehet hatékony a SARS-CoV-2 vírus ellen, az tulajdonképpen sámán. Világos, nem?

Végül a záró sorok:

„A modern tudomány viszont a tényeket és a bizonyítékokat helyezi előtérbe, és ezzel sok esetben elveszi a reményt az emberiségtől. Így akik nem tudományt, hanem reményt szeretnének, azoknak ezt illúzió formájában most az áltudomány adja meg. Vagy a tudomány eredményeinek félreértelmezése.”

És azt, hogy a tudomány eredményeit ki értelmezi félre, azt vajon ki dönti el?

Az Ivermectin hatékonyságát közlemények, orvosi tapasztalatok, halálozási statisztikák támasztják alá. Ezek is tudományos eredmények. Ki értelmez félre, és vajon mit?

Tisztelettel: Egy Ivermectin sámán.

D vitaminra pedig a SOTE tájékoztatója napi 5e NE D vitamint javasol, ami tizede annak az 50e NE-nek, amit írsz. A D vitamint túl is lehet adagolni, ráadásul zsírban oldódik, tehát a szervezet elraktározza, szóval na.

Így van, hónapokon keresztül adott több százezer NE D vitamin némely esetben túladagolást okozott. 50.000 NE rövid távon nem okozhat azt. Lásd pl. a magyar orvosok által 2012-ben készített Konszenzus tanulmány, ami ezt igazolja.

Noha mit értek én ehhez, de van egy olyan gyanúm, hogy ennek az 50e NE D vitaminnak is hasonlóan megalapozott forrása lehet, mint az ivarmectin-nek...

Így van, pontosan ugyanolyan megalapozott forrásai a rengeteg tanulmány, ami ezt bizonyítja, többek között a COVID-19 kezelésére is.

Ezt kerestem.

.