A munkahelyi szakmai problémáimat rendszerint

Egyéb

"hazaviszem" (otthon is rágódok rajtuk, idegeskedek miattuk).
61% (244 szavazat)
a munkaidő végénél "elengedem" (nem érdekelnek, ahogy kicsekkolok, megszűnnek számomra létezni).
31% (122 szavazat)
Egyéb, leírom.
8% (32 szavazat)
Összes szavazat: 398

( sz332 v | 2015. 10. 11., v – 09:09 )

Vegyes. Ha olyan izgalmas probléma, akkor otthon is gondolkodok rajta (de idegeskedni biztos nem, azt nem fizetik meg), viszont ha egy részfeladatig
jutok, és vége a munkaidőnek, akkor ott megáll, másnap folytat..

Ááááááá. Oké, hogy a tudományokban a feladatok == problémák, de az életben (értsd emberi életben) nem ugyanazok. Bár a pszichológia javasolja, hogy a problémákat fogjuk fel feladatként, de ez nem mindig sikerül.
pl.: lehet ki fognak rúgni -> félek -> ez probléma ... ha feladat lenne, akkor erre az lenne a megoldás, hogy:
a) tisztázom a vezetőség terveit velem kapcsolatban (megoldás 1)
b) kilépek és elmegyek magamtól (megoldás 2)

De mi van, akkor ha mind a kettőhöz gyáva vagyok? Akkor marad a probléma. Innentől kezdve nézhetünk a problémára úgy is, mint a gyávaság manifesztálódására a lélekben. :) ... persze ekkor az a probléma, hogy gyáva vagyok :P

Pl amikor kattog az agyad azon, hogy

"Vajon a fuggveny amit ma talaltam fut Android 4.0-n is? Esetleg 2.3-on? Elfelejtettem megnezni az API docot hogy melyik verziotol tamogatott, es ha a regi Android verziokon meg nem ment az akkori API levelen, akkor holnap irhatom meg magamnak ugyanazt a funkcionalitast"

vagy:

"Remelem jol gondoltam, es tenyleg attol a fuggvenytol omlott ossze a payment gateway, amit megpatch-eltem, mert mikor megjavult is lassabb volt, mint szokott. Meg mi volt delutan 5-kor az a gyanus uzenet a logban? Ha egesz ejszakara lehal es reggel veszem eszre vagy hivnak ejjel emiatt, akkor azon a ceg X penzt bukik ami ennyire meg annyira sok"

vagy:

"vajon amit holnap megcsinalok a ma talalt CSS tulajdonsagokkal, azt ha megcsinalom, egyutt fog-e mukodni a masik 3 CSS tulajdonsaggal? Es mindez menni fog IE-ben is? Es a Javascript fuggveny amit ma talaltam megy majd IE-ben, hogy mindezeket ki-be kapcsolgassa?"

vagy:

"Vajon X fejlesztonk hogy irta meg Y feature-t? Nem volt idom megnezni a code review-t, majd holnap reggel, de remelem nem kell megint lebasznom amiert tul sokat ir optimalizalatlanul az adatbazisba, mint legutobb, kinyirt vele mindent amint eles lett, vehettunk nagyobb csomagot az Amazontol. Ha azt ujra kell irnom helyette mert megint nem erti mi a baj vele, lehet egesz hetvegen itthon kell maradnom"

Eleg jo peldakat adtam? Ezekhez a gepet se kell bekapcsolni otthon, meg a munkahelyi VPN-re se kell felmenni, eleg ragondolni, es ha rossz napod van, egesz ejszaka ezek miatt nem alszol. ;)

( _ventura_ v | 2015. 10. 11., v – 09:25 )

Idegeskedni azért már nem szoktam, de rágódok rajta ha úgy van kedvem/időm.

Fedora 22, Thinkpad x220

( luisex v | 2015. 10. 11., v – 09:43 )

Sziasztok,
Fejlesztő vagyok, és ezáltal kicsit mindkettő válasz igaz rám - azért néha nehéz letenni a lantot :).
Mivel a munkaidő után nem nagyon tudok érdemben implementálni (és, ezt szerencsének is érzem részben), így csak egy "részét" tudnám hazavinni, de legtöbbször a lakás ajtón belépés után már csak a komolyabb, vagy érdekesebb problémák foglalkoztatnak.
Üdv,
LuiseX

( gdavid v | 2015. 10. 11., v – 10:06 )

idegeskedni nem idegeskedem. meg lesz oldva. de azt nem mondhatom, hogy nem viszem haza.

( uid_17720 | 2015. 10. 11., v – 11:13 )

Van, hogy nem direkt viszem haza, csak teljesen random eszembe jut egy megoldás az adott problémára. Főleg este, zuhanyzás közben vagy lefekvés után szokott ilyen történni.
Aztán van, hogy haza _kell_ vinnem, de általában "elengedem", majd másnap befejezem.

( bri | 2015. 10. 11., v – 11:35 )

Az elsőt jelöltem, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a munkaidőn belül is foglalkozom magánfeladatokkal és munkához nem kötődő dolgokkal.

alias killall='echo "Wenn ist das Nunstück git und Slotermeyer? Ja. Beiherhund das Oder die Flipperwaldt gersput." | espeak -vde' #That's not funny.

( aga_et v | 2015. 10. 11., v – 11:37 )

☼Mikor hogy. Bár bent is hangoztatom, ahogy kilépek az ajtón, onnantól kezdve nem a cég alkalmazottja vagyok, hanem egy magánember.
☆♫♪♫♪☆☼
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

( asch v | 2015. 10. 11., v – 11:52 )

Többnyire le tudom tenni, de ha van valami ami különösen aggaszt, vagy érdekel, akkor néha nem sikerül. Tehát néha pozitív, néha negatív értelemben maradok benne. Ha lendületben vagyok, akkor szeretek éjszaka flow-ban dolgozni. Az egyik legjobb dolog a világon.

Nettóban így is eleget vagyok otthon a családommal lélekben is.

( Lacyc3 v | 2015. 10. 11., v – 21:23 )

Ez is, az is, de idegeskedés (még és remélhetőleg sose lesz) nincs: mikor megyek be, eszembe jut, hogy mi(ke)t csináltam előző munkanap és átgondolom, hogy jó volt-e az az út. Hazafele pedig továbbgondolom azt, amit munkaidő végén abbahagytam, de mire hazaérek, már nem foglalkoztat.

Ha pedig munkán kívül jön szembe egy lehetséges megoldás valamire, akkor elküldöm a céges mail címre, saját életemet megkönnyítendő. De alapvetően nem szeretek hazavinni semmit, mert rám van szólva, hogy pihenjek. :)

( azbest | 2015. 10. 11., v – 15:43 )

Van, hogy hazaviszem, ha úgy érzem rajtam múlott, hogy nem haladtam elég jól vagy éppen számomra érdekes dologról van szó. De alapvetően a szabadidőm többet ér, mint amennyire megfizetik a munkámat (nincs túlóra). Másrészt alkalomadtán szabadidőben másnak dolgozom, olyankor természetes, hogy nem az "ingyen" munka élvez prioritást.

Persze van aki azt hiszi, ha kérés nélkül 16 órát dolgozik 8 helyett a pénzéért, akkor majd hosszú távon ettől jobban megbecsülik, ezért kap majd jobb fizetést vagy jobb helyet. Szerintem ez így legfeljebb egy start-up esetén vezetne jóra. Normál munkaviszonynál nem tűnik jó ötletnek, hogy azért akarjanak engem, mert ingyen dolgozom. Másrészt tudom, hogy ha esetleg lecsúsztathatom a túlórát, azzal nem nekem tesznek szívességet, hisz hivatalosan nem ugyanaz lenne a tarifa.

Aztán olyan is van, aki alváson kívül szinte csak a munkával foglalkozik és még a kollégáknak is írogat éjjel-nappal ezzel kapcsolatban. Na nem mintha ezért fizetnék, hanem szabadidejében refaktorálási kényszere van. Kéretlenül, munkaidőn kívül is folyton azon ötletel, mit lehetne megváltoztatni. Na ilyennel kifejezetten nem szeretek dolgozni, mert éjjelente annyit mókol, hogy fél munkaidőmet elviszi mire rebaseelem a saját haladásomat. Get a life, wazze.

Bocs, ha valaki magára ismert :)
Ha valaki arra gondolna, hogy túlságosan pénz centrikus vagyok, az téved. Csak kinőttem már a fiatalos naivságból, nekem is minden pénzbe kerül és ha _munka_ keretében ingyen dolgozom, akkor ezzel csak másnak növelem a profitját, de én nem vagyok előrébb.

( b | 2015. 10. 11., v – 16:02 )

És mi van azokkal akik otthonról melóznak lol...

--
GPLv3-as hozzászólás.

Mások, gondolom, normálisabban kezelik ezt, de én személy szerint általában akkor is a munkámmal töltök ugyanannyi időt, amennyit a cég telephelyén kell. :) De a "mára elég" bit átbillenése ugyanezt jelenti: lecsukom a céges gépet, és EOF. Elvileg. Gyakorlatilag utána "hazaviszem", mert agyalok adott esetben akár még órákon át. Pedig ritkán akarok...
------------------------
Program terminated
{0} ok boto
boto ?

( carlcolt | 2015. 10. 11., v – 16:31 )

Hazaviszem es az elso jointig otthon van velem, aztan elfelejtem masnap reggelig. ;)

Na jo, csak vicceltem, kb havonta egyszer jon olyan problema, ami otthon is nyomaszt, akar kutatasra is bir par napig, amugy altalaban el tudom engedni es otthon eszembe se jut, foleg ha olyan a feladat, amirol tudom, hogy "ugy is meg tudjuk csinalni". Igy a masodikat ikszeltem, mert az a jellemzobb.

( uid_720 | 2015. 10. 11., v – 17:20 )

Sosem viszem haza.
A munkaadómmal üzleti kapcsolatban állok, a cég azért fizet, hogy reggel 9 és este 6 óra között fejleszzek nekik, kivéve az ebédszünetet.
Mivel az a munkám, hogy gazdag embereket tegyek még gazdagabbá, így a munkahelyi feladatomra nem fogom a szabadidőmet feláldozni.

Fuszenecker Róbert

( szilard_ v | 2015. 10. 11., v – 18:24 )

Úgy 15 évvel ezelőtt dolgoztam együtt egy multi cég oxfordi emailrendszer felelősével. Pár napra eljött Mo-ra és kiderült, hogy nagyon jó fej és remekül lehet vele dumálni. Szóba került, hogy ki és mivel tölti a szabadidejét/hétvégéjét.
Mi mondtuk, hogy majdnem ugyanazt, mint hétköznap. Megütközve nézett, és kérdezte miért. De a lényeg, hogy ő meg elmondta, hogy régebben vett egy falusi házat London környezetében és péntek du-tól vasárnap estig az újítja fel, de úgy, hogy csak természetes kötéseket (csapolás, faékelés stb) használ. Hétvégén be sem kapcsolja az otthoni gépét munkát nem vitt egyáltalán haza. Azt mondta, hogy őt akkor nem fizetik, a munkaideje meg van határozva.
Valahol ezt érzem most már normálisnak. :)
Nekem az jön be, hogy a problémát elrakom az agyamba, aztán dolgozik rajta a háttérben. Futás közben rendszeresen jöttek a megoldások. :)

Külföldre ment ex-kollégáktól is hallottam olyat, hogy furcsán néztek rá, amikor ő még maradni akart munkaidő után, mondván még új a városban és nem tud magával mit kezdeni. Aztán persze hamar beilleszkedtek. Valahol benne lehet, hogy ott megfizetik annyira, hogy a szabadidejében legyen mit költenie :) Jó-jó lehet pénz nélkül is csinálni valamit, de azért szűkebbek a lehetőségek.

Jó lenne ezt a mondást követni:
Azért dolgozom, hogy éljek, nem pedig azért élek, hogy dolgozzam.

Nincs olyan, hogy rendszerint.

Van olyan probléma, ami érdekel, és gondolkozom rajta szabadidőmben is.

Van olyan projekt, amiben vannak ilyen problémák, és akkor sokszor igen.
Van olyan, amiben nincsenek, és akkor nem.

Emellett van önképzés, vannak meetupok, ami szabadidőmben történik. Gyakran munkahelyi szakmai problémákra keresek ilyenkor megoldást. Úgy érzem, a kérdés nem erre vonatkozott.

( _Franko_ v | 2015. 10. 12., h – 09:06 )

Ha rendszeresen hazaviszed, akkor ideje munkahelyet váltanod...

( sj | 2015. 10. 12., h – 10:04 )

ha hazaviszed, akkor sajat magad ill. a csaladodat rabolod meg...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

ahogy egy klasszikus mondta: azt nem tudod megakadalyozni, hogy egy madar elrepuljon feletted, de azt igen, hogy feszket is rakjon a fejeden. (by Martin Luther)

De hogy konkretabb legyek: ha eppen elfoglalta magat a csalad, es nincs jobb dolgom, akkor vegul is miert ne gondolkozhatnek egy adott probleman? De ha nem errol van szo - pl. gyerekkel vagy feleseggel jatszom, edzek, etc - akkor megprobalom felretenni a problemat, es lelekben is ott lenni...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

Engem minden nap megkúr az ideg otthon. Túl sok már nekem ez a feszkó... Az évek sora óta igazán megutáltam ezt a szakmát és már nem találok benne szinte semmi örömöt. Dolgozom egy alternatíván amit igazán szeretnék csinálni, de elég sok pénz kell hozzá. Inkább csak álom marad...
--
Nem az erős, aki sosem esik el, hanem az, aki mindig fel tud állni!

kerted mar szakember segitseget? Mert nem rossz az az IT, bar neha en is elgondolkodom, nem-e lett volna jobb birkapasztornak ;-)

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

Ja! Még volt egy húzásom. Elkezdtem BKV-val járni hetente 2-3 alkalommal. Útközben nézegettem az embereket és ez ráébresztett arra, hogy kurva jó életem van, csak már megszoktam és untat. :) Be kell látni, hogy a kalandot elkövetni nem lehet luxusban/jómódban. A kaland szinte mindig nomád körülmények között történik (harci dísz, státuszszimbólumok nélkül). Ha az életben pedig nincs kaland, akkor bármilyen nívójú is egysíkúvá válik ami pedig borzalmas. Nemrégiben erről azt mondtam másoknak, hogy a kiváltságos jómód néha kevesebb örömmel jár, mint egy munkatábor, megtapasztalva az előbbit és sokat olvasva az utóbbiról (lájtosan eszembe jutva a nomád quados túrákkal, amikor erdőben alvás és patakban fürdés volt és full szopás vett körbe). Úgy tudom ezt már sok ember felfedezte, aki jómódjából szándékosan vagy szándéka ellenére leadva mégis boldogabbá vált. Nem lehet az ember boldog, kihívások és aktivitás nélkül. A rutin néha eléri az apátia szintjét és az ember már semminek sem tud örülni. Ilyenkor úgy közlekedsz, mintha teleportáltál volna, mert igazából sohasem tudod mit keresel ott, ahol éppen vagy. :)
Ez is megtörtént velem: Amikor a menedzsmentem azt mondja, hogy két számjegyű növekedés van a válság közepette, akkor kb olyan ezt hallanom, mintha azt mondta volna, hogy valahol Afrikában történt valami, amit igazából senki észre sem vett és ugyanakkor nem is számított. :) Szóval belül azt gondoltam: "ki a faszt érdekel?" Vicces. Hiszen az én cégem.

Egyik ismerosom fosulin ult eloszor metrora, o is elvezte, azota is P+R-esen jar melozni(mondjuk a belvarosba nem is csoda).
De egyebkent igen, mindenben meg lehet talani az orom forrast, es megcsomorleni is minden meloban lehet idovel. igy vagyunk bedrotozva, mindig kell az uj kihivas.

Ennek tenyleg csak egy ellenszere van: erosen el kell hatarozni, hogy a melohelyi gondokat az iroasztal mellett hagyod. Olyasmiken en is szoktam torpolni, hogy egyik v masik ugyfel mennyire ostoba volt, de konkret melohelyi (szakmai) problemakat mar egy jo ideje nem viszek haza, mert rajottem, hogy ez mindenkinek csak rossz.

Illetve, ha ennyire frusztralo a jelenlegi melohelyed, lehet, hogy erdemesebb lenne egy kicsit valtani, pl. kevesbe felelossegteljes v. kevesbe munkaigenyes pozi fele.

A csunya resz: nem az IT munkaval van baj, hanem veled. At kell ertekelned, hogy mi fontos szamodra, es aszerint lepni tovabb. Nalam ez ugy alakult, hogy a munka becsuszott a harmadik helyre, az elso a csaladom, a masodik a sajat egeszsegem.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

A csunya resz: nem az IT munkaval van baj, hanem veled

mondod ezt ugy, hogy sem ot, sem a munkajat nem ismered, magyarul fingod nincs, amibe megint beleartottad magad...

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

Szoktál ügyeletes vagy készenlétes lenni? Szoktak olyat csinálni, hogy ugyan van készenlétes vagy ügyeletes, de akkor is téged hívnak fel, mert a te számodat ismerik és szarnak arra, hogy kit kéne felhívni? Van olyan munkaköröd, hogy bármikor beránthatnak?

Na, ha ilyenben dolgozol, akkor hidd el, hogy van olyan, amit a kolléga feljebb vázolt.

--
trey @ gépház

Igen, dolgoztam amr ilyen munkakorben, es igen, dolgoztam mar olyan kornyezetben is, ahol mindenki leszarta, hogy se ugyeletes nem vagyok, se igazan kozom nincs ahhoz, amit csinalnak, se munkaido nincsen mar regen, de asszisztalnom kellett ejszakaba nyuloan ket bena fejleszto szenvedeseihez, ugy, hogy a vegen semmi valtozas nem tortent.

Nem mondom, hogy nem frusztralt a dolog, mert frusztralt, de menet kozben megtanultam ezeket a dolgokat elengedni, mert rajottem, ha csak puffogok rajta, az rossz nekem es rossz a kornyezetemnek is. De nekem is megvolt az a ciklus, hogy felboktem magamat minden ilyesmin, es ha valami nem sikerutlt, azt szemelyes kudarckent konyveltem el, es napokon at ragtam magamat miatta, hogy mit bokhetem el? Akkor sikerult ezeket elengednem, amikor rajottem, hogy ez igy nem segit abban, hogy jobb szakember legyek, viszont cserebe tonkrevagom az (amugy sem acelos) egeszsegem, es a frusztraciomat kiterjesztem a kornyezetemre is. De ehhez kellett az, hogy leuljek magammal, es atgondoljam a dolgokat.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Szia,
Normális melóhelyen azért visszatérül, ha szabadidődből adsz hozzá. Legalábbis, ahol eddig dolgoztam, a feladatok korai megoldása mindig adott valamit visszafelé is.
Korábban leléphettem a melóhelyről a következő napon (mivel végeztem a teendőimmel, nem kellett aggódnom mi marad el), vagy tudtam mással is foglalkozni, ami valljuk be, meglepően hasznos is lehet.
Szóval, nem érzem úgy, hogy bárkit is meglopnék azzal, hogy otthon jut eszembe, mit hogy lenne jobb megcsinálni - főleg, ha amúgy üresjárati időt áldozok rá.
Természetesen, szakmai problémákra értve, nem pedig arra, hogy személyi konfliktusom volt, vagy épp elégedetlen voltam. Mivel, ez szerintem már nem szakmai probléma,
Üdv,
LuiseX

Az élelmes főnök ezt jól ki is használja. Persze lehet úgy már nem normális a munkahely :)
A kedvencem eddig (ami persze mással történt), hogy mivel elég hatékonyan dolgozott a melós, így a 8 órás (nem-munkaerő-kölcsönzés, de mindig személy szerint téged kell hogy elérjenek) feladata mellé kapott még egyet. Szóval két helyen látszódj 8 órán át folyamatosan elérhetőnek és végezd a dolgodat. Ja és persze az egyik 8-16 a másik 10-18 közt. Azt, nem részletezve, hogy 16 óra munkát 10 órás intervallumban hogyan oldasz meg 8 óra munkaidődben :D Ha egyszerre keresnek, azt is találd ki hogy lesz belőled kettő :D Természetesen ugyanazért a fizetésért.

Szóval nem érdemes elkapatni a munkaadót, mert rákap. Bár itt jellemző, hogy overbooking van, azaz kevesebb ember, mint projekt. Kellett némi idő, mire tudatosult bennem, hogy ha akkor akarok szabira menni, ami számomra és a munkaadó számára is jó, akkor sosem mennék szabira.

Szia,
Elhiszem, hogy nem volt szerencsés eset :) Nekem azért vagy a munkahelyeim voltak eddig nagyon jók, vagy csak sikerült jól előadnom az ilyeneket, de szerencsére mindig emberi körülmények közt voltam.
És, az előredolgozásnak mindig volt valami visszakapott haszna is eddig :)
Ellenben nem tartom kizártnak, hogy én voltam ennyire mázlista. Eddig minden főnököm honorálta, ha többet adtam, mint amit kértek, és nem csak feladatokkal :D
Üdv,
LuiseX

( uid_20470 | 2015. 10. 12., h – 12:19 )

Van hogy eszembejutnak es akkor nekilatok akar otthon is a megoldasnak, mielott a brillians otletem elillan :)
Szandekosan csak nagyon ritkan ragodok rajta, pl ha masnap valami atallas lesz, es nem vegeztem az elokeszitessel, mivel ha ugy hagyom, akkor magamat szivatom meg.

( Oops | 2015. 10. 12., h – 12:20 )

Tanár vagyok, és az egyik végzős diákunk egy órája próbált ongyilkos lenni. Hazaviszem, kurvára. 26 magtartandó óra miatt már azt sem vesszük észre, hogy baj van vele, nemhogy azt, hogy ekkora. Csak rohanunk, mint egy mókus, de oldjak meg mindent, adjak jegyet, javítsak dolgozatot, képezzem magam, korrepetáljak, készítsek érettsgire és versenyre, közben pátyolgassam az ötödikest, vígasztaljam meg azt, akit az állástalan szülei otthon csak kidobtak ma is, hogy húzzon iskolába, írjak minősítést a tanártársaimról, próbáljam a betarthatatlan informatika kerettantervet megtanítani, ugyanez kémiából. Van esélyem nem hazavinni?!

egy regi menedzser konyvben olvastam, hogy ha valaki mindent a szivere vesz, az elobb-utobb szivbeteg lesz. Nem irigyellek, na.

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)

( pink v | 2015. 10. 12., h – 13:31 )

Nehéz mit mondani. A gondokat, idegeskedést elengedem, amint a kapun kijövök.
Az érdekes kérdéseken viszont töprengek vezetés közben, esetleg esténként még utánaolvasok, irodalmazok. De ezt csak akkor, ha egyébként is izgat a téma, a munkától függetlenül.

Szabadságra menetelkor e-mailre első nap még válaszolok, második nap még olvasom, de nem válaszolok, harmadik naptól bele se nézek.
Telefont nem venném fel szabadság alatt, ha csöngene. De nem csöng, mert már ismernek.

( dejo v | 2015. 10. 12., h – 16:13 )

Szerencsére nem sok nem munkával kapcsolatos munkahelyi szakmai problémám van.
A munkával kapcsolatos azaz feladattal összefüggő problémán meg úgyis tovább jár az agyam, azt nem lehet kikapcsolni. Legfeljebb nem olyan koncentráltan mint a munkaidőben, de lehet, hogy néha hatékonyabban. Gyakran egy kis pihenő után, vagy amikor teljesen mást csinálok otthon hamarabb beugrik a megoldás, vagy a megoldás iránya.
Persze ha olyan dolgom van munkaidő után ami jobban leköt akkor a munkán való agyalás felfüggesztve!
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

( RasTasi v | 2015. 10. 12., h – 17:14 )

az elsőt jelöltem, de aztán a hozzászólásokból láttam, mi itt az általános definíciója a problémának.. :)

Feladatot nem szoktam hazavinni, csak nagyritkán, ha nagyon rápörgök.

Problémát (tahó kolléga például) viszont rendszeresen... mármint nem a kollégát, hanem az érzést.

--
Syrakuza
http://www.syrakuza.hu