Mivel oktatnál első eszközként 6-10 éves gyereket programozásra?

Programozás

Logo
23% (50 szavazat)
Scratch
17% (37 szavazat)
Lego Mindstorms
22% (49 szavazat)
Codie
7% (15 szavazat)
egyéb, leírom
32% (70 szavazat)
Összes szavazat: 221

Ilyen nickkel inkabb assembly-t kellett volna javasolnod. Ezt most el is kepzeltem:

"Pistike, vegyel ki szepen egy almat az ECX feliratu dobozbol" ... "Jol, van, nagyon ugyes vagy, jo etvagyat, gyerekek, ki tudja melyik dobozbol esszuk a kovetkezot? Vagy talan beleteszunk valamit?"

( duffy v | 2015. 04. 22., sze – 17:45 )

Tökmindegy. Azzal, amit a legjobban tudsz.
Nem az eszköz vagy nyelv a lényeg SZVSZ(szigorúan).
Az a lényeg, szerintem, hogy tudjon megközelíteni egy problémát, felszeletelni azt és a szeleteket összeilleszteni.
Ezt kirakóssal vagy fakockákkal is lehet. Ilyen korú gyerekeknek többet számít, hogy a lelkesedést átviszed és élvezetté teszed a programozós játékot. Ehhez az kell, hogy olyan eszközöd legyen, amiben magad is gyerekként vagy képes élvezni a megoldás folyamatát. Innentől maga az eszköz mindenkinek más és akár fakocka vagy gyúrma is lehet. (nyilván túlzok)

Szerintem nem tokmindegy es foleg nem fontos, hogy te azt a legjobban tudd. "Ilyen korú gyerekeknek többet számít, hogy a lelkesedést átviszed" na ez viszont mar egesz jo, es asszem ezen keresztul erdemes megkozeliteni a problemat. Attol, hogy te lelkesen irod az assembly kodot es ertesz is hozza meg eleg nehez lesz atvinni a lelkesedest.

Világos. Mondjuk az assembly nem pont fakocka. Ez ügyben az lett volna a lényeg, hogy bármelyik egyszerű eszköz alkalmas lehet.
Azért kell a legjobban tudnod, hogy véletlen se forduljon elő, hogy oktatóként/nebvelőként azt mond: nem tudom, utána nézek. Ez 8-10 évesek esetében bukta.
Nagyobbak (sokkal) már inkább értékelik, de a kicsiknek más számít...

nem azt mondtam, hogy levagod a gyerek ele a dronet meg az apit aztan varjuk az eredmenyt. Itt tanitasrol volt szo, 6 eves kor kornyeken kezdodik a suli ahol tanulgatnak irni/olvasni/felismerni a szimbolumokat, szoval nemsokara mar fogja tudni, hogy ha igy nez ki akkor ezt fogja csinalni. De mivel apu/anyu ul es nezi, hogy mit csinal a gyerek tudja mondani, hogy hogy szeretne megoldani a problemat, apu/anyu meg mondja, hogy melyik dolog mit csinal szoval nem kell hozza feltetlen olvasni tudni.

( phaul | 2015. 04. 22., sze – 17:58 )

nem oktatnek 6-10 eves gyereket programozasra.

Feleslegesnek erzem. logikai jatekok, RTS / strategia stb tobb elvezetet nyujtanak szerintem, es ebben a korban ugyanannyi haszna van. (Kiveve ha a gyerek magatol erdeklodik a programozas utan ( el nem tudom kepzelni egy 6 eves mert tenni ), akkor talan nem lomboznam le es elovennek valami teknocgrafika szeru dolgot pl logo.

En erdeklodtem 6 evesen a programozas utan. Tudtam mar irni olvasni, es basicben nagyon egyszeru programokat tudtam modositani, a commodore plus4esemen.(pedig rohadtul nem erzem magam zseninek) szimplan csak erdekelt, hogy hogy mukodik, es szuleim bar nem ertettek hozza szereztek konyveket es segitettek benne.

Attol fugg, mar en is inkabb valtoztatnek a kezdeti hsz-en. En 6 evesen nem tudtam irni/olvasni (alt. elsoben tanultam meg) programozni meg foleg nem. Valamikor alt. iskola masodik felere jutottam el a programozashoz, de az ugye mar 10 ev felett van ( ott is inkabb a 7.dik 8.dik osztalyra gondolok ).
Mindennek ellenere nem erzem, hogy tul keson kezdtem volna programozni - sot :)

Ha a gyerek magatol akarja hat legyen.

Fiam 4 éves kora óta olvas (saját érdeklődésére, kibetűzgetve, átlagos elsős szinten simán), de nem tudom/hiszem, lekötné-e egy nem vizuális, nem játékalapú "programozásoktatás" 6-8 évesen. Pedig általában érdekli, mi van a motorháztető alatt (szgépet ritkán nyúzhat). 5-6 évesen még bőven érdekes egy egyszerűbb lego tervrajzát követni, módosítani, funkcionalitást belelátni.

Nem mondtam, hogy feltetlen mentes kell legyen a jatekalapusagtol. A tipikus "talad meg a kijaratot" jellegu jatekok (boulderdash, supaplex, mario es tsai) fejlesztik a problemamegoldasi keszseget, a Tetris-tipusuak szamomra foleg a hibak es azok kezeleseben voltak fontosak (nem tortenik tragedia, ha valamit elrontok, mert kesobb van lehetosegem javitani - ha eleg ugyes vagyok, meg sikerul is). Es ezekhez a jatekokhoz nem kell tudni olvasni. De ezeken felul biztosan lehet meg tobbet is talalni.

Raadasul ezeknek a jatekoknak egy resze elerheto "szamitogepmentes" kivitelben is, pl. a kulonbozo labirintusos-forgatos jatekok, a Tetris-hez is lehet kapni kvarcjatek-alapu cuccot (vagy tetszoleges telefonra letoltheto), szoval a valasztek eleg bo.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Hat talan mert nem nekik valo. Teljesen jol fejlesztehetoek a logikai es abszrakcios kepessegeik programozas nelkul, es korulbelul annyira van ra szukseguk mint az Idegsebeszetre vagy az atomfizikara.

Egy 6-10 eves gyerek szellemi fejlodoset elsosorban a mozgasigenyenek kielegitese segiti, es ebben a szamitogep a leheto legkarosabb tud lenni.

Szélsőségesen hülye gondolkozás. Természetesen ki kell elégíteni a mozgásigényüket ÉS ki kell elégíteni a tanulásigényüket. A programozás fejleszti az algoritmikus gondolkozás képességét, ami igen hasznos lesz a későbbi tanulmányaik során.

Ave, Saabi.

FYI: Két, kilencéves fiú apja vagyok. A fiúk heti négy alkalommal járnak edzésre. És szeretném őket megtanítani programozni. Mert a test mellett a szellemet is fejleszteni kell!

Olvasva ezt a szalat az ember hajlamos arra a kovetkeztetesre jutni, hogy a programozas ugyan fejlesztheti az algoritmikus gondolkozas kepesseget, egy valamiben viszont valoszinuleg nem segit sokat: szocializalodas ;p
Egyebkent en sem gondolom, hogy egy 6-10 eves gyereknek feltetlenul szuksege lenne a szamitogepre, hogy fejlessze a kepessegeit. Szerinted Neumann Janos mar 6 evesen programozott? ;)

Igazad van, én kérek elnézést, hogy lesüllyedtem fdavid és btami szintjére. Röstellem magam emiatt.

Ave, Saabi.
ps: egész "biztos" forrásból tudom, hogy Neumann János gyerekkorában lelkes Minecraft játékos volt és Redstone programozással sajátította el a számítástechnika alapjait. :-D ;-)

"Egy 6-10 eves gyerek szellemi fejlodoset elsosorban a mozgasigenyenek kielegitese segiti, es ebben a szamitogep a leheto legkarosabb tud lenni."

A szellemi fejlodest a mozgasigeny kielegitese csak biologiai ertelemben fejleszti, de a logikai keszsegeket, az intuiciot, adott esetben a kezugyesseget bizony olyan dolgok fejlesztik, amik elott a gyerek orakat ucsorog. Hogy az most egy agyagszobor, egy logikai feladatkonyv, vagy szamitogepes logikai jatekok, az ebbol a szempontbol tokeletesen mindegy. Nagyon fontos a mozgasigeny kielegitese, de meg fontosabb az, hogy ne csak egyfele, egyoldalu ingerek erjek a gyereket, ugyanis a tisztan sport-alapu fejlesztes bizonyos ertelemben elegge egysiku, raadasul nem is feltetlen erdekel minden gyereket a foci vagy a jegkorong.

En azt mondom, a gyerek szellemi fejlodeset a legjobban mindket fajta fejlesztessel lehet a legjobban segiteni. Kell a szamitogep (hiszen ez az elete resze lesz, minel elobb megismerkedik vele, annal kevesbe lesz hatranyban a kortarsaihoz kepest), es kell a megfelelo mennyisegu es minosegu mozgas is. Es ez raadasul nem korfuggo, a felnotteknek is ugyanugy kell mind a ketto.

--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Teljesen egyetertunk. Nem irtam sehol, hogy csak testmozgas kell nekik, csak azt, hogy az rettenetes fontos a szellemi fejlodesuk szemptontjabol, es hogy "Teljesen jol fejlesztehetoek a logikai es abszrakcios kepessegeik programozas nelkul".
Termeszetesen kell a logikai es absztrakcios kepessegeiket fejleszteni (matek, sakk, logikai jatekok, epitojatekok, strategiai tarsasjatekok, ...), viszont a programozasra ebben a korosztalyban semmi szukseg, cserebe a szamitogephez kotest nagyban elo tudja segiteni, ami viszont kifejeztetten karos. Ennyit irtam.

Az attol fugg, mit ertesz programozas alatt. Egy LEGO Technics/Mindstrom vezerlese a hozza adott appbol nem az a klasszikus programozasi feladat, megis olyan skilleket fejleszt, amik a programozashoz szuksegesek.

A szamitogephez kotes megakadalyozhato celzatos nevelessel, gazdag, a gyereket erdeklo programokkal. En azt gondolom, hogy a legfontosabb a valtozatossag, ha tudsz olyan programot csinalni neki, ami ot erdekli, es nem gephez kotott, akkor nem fog ott ucsorogni a gep elott. Ne felejtsd el azonban, hogy az internet egy elegge ingergazdag kozeg, es mint ilyen mindig is vonzani fogja a gyereket - nem mint szamitogep hanem mint egy olyan hely, ahol pezseghet kedvere.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

( Oops | 2015. 04. 22., sze – 17:58 )

A hozzászólásokból azt veszem ki (persze lehet, tévesen), hogy többen csak fiúkra gondolnak. Mivel oktatnál kislányokat? Ugyanezzel? Tud valaki tapasztalatból beszélni?

( cstamas | 2015. 04. 22., sze – 18:36 )

Egy biztos logo-val biztosan nem.
Valamikor réges régen ezzel próbálkoztak nálam és csak rossz emlékeim vannak.

Ízlések, és pofonok.

Nekem a Pascal volt az első. Többször nekifutottam a C-nek, a C#-nak 14 éves korom előtt, de egyikben sem sikerült sikereket elérnem - ellenben a Pascal lekötött. Talán még középiskola alatt is neki-nekiültem egyszer-egyszer a C-nek, de egészen egyetemig nem sikerült túllendülnöm az első lépéseken.

Ellenben, ma, ha első nyelvet kéne mutatni, a Pythonra szavaznék - a Pascal felett eljárt az idő.
--
blogom

+0,5
Engem is rettenetesen irritált a logo, mikor előjött suliban anno.
De én lehettem olyan ~12 akkor, meg tudtam, hogy ezzel akarok foglalkozni, láttam már mást.
El tudom képzelni, hogy első találkozásnak, érdeklődés-felkeltésnek nem rossz - legalábbis látványosabb, mint a C, vagy a Pascal.
--
blogom

Nem rossz az, gyereknek. Egyszerű, látványos, és, ami fontos, egyes változatoknak interaktív parancssora van, így fokozatosan lesz a rajzolgatásból programozás.

Comenius Logoval kezdtem 10 évesen, aztán Pascal/Delphi. Ahelyett már, visszagondolva, nyugodtan jöhetett volna C++ is.

( aborg | 2015. 04. 22., sze – 19:09 )

Szerintem egy táblázatkezelővel kezdeném, mivel így rögtön kapna visszajelzéseket. A Prolog is valószínű érdekes lenne számukra. (A Processing elvileg szintén jó opció lenne, de valószínű inkább a geogebrát venném előre.)

( hokuszpk | 2015. 04. 22., sze – 19:25 )

termeszetesen Fortrannal, ha mar elkezdem oktatni, akkor igazi programozot nevelek belole :D)

( krobi | 2015. 04. 22., sze – 19:43 )

Számítógép helyett inkább sakkoznék vele. Ezt mint tanár mondom.

A gyerekeim Szegeden a Tiszaparti Általánosba jártak, ahol az első két évben órarend szerinti sakkoktatás van (később választható szakkör). Egy zseniális mat-fiz szakos pedagógus, Herpai József csinálja. A gyerekek kimondottan szerették, mert egy max 15 perces "tanulás" után játszhattak. Órán! És nem csak sakkot, hanem mindenféle más táblás játékokat is. A szellemi fejlődésüket szerintem legalább annyira segítette ez, mint a matek. És hogy megelőzzem a felvetődő kérdéseket, én (sakkozóként) nem tanítottam őket sakkozni, és (matematikusként) matekozni sem.

Hogy lehet a sakkot utálni? Nem szeretsz problémát megoldani? Vagy nem szeretsz veszíteni? Vagy mit nem szeretsz benne? Tényleg érdekel a válaszod.
--
♙♘♗♖♕♔

Az eddigi hozzászólásaid alapján nehezen hiszem, hogy a kérdésed mögött nem trollkodási szándék húzódik, de teszek egy próbát, hátha mégse:

Félreérthetően fogalmaztam. Nem utálom, hanem nem érdekel, ne köt le. Veszíteni vagy nyerni nekem nem érdekes, nem vagyok vetélkedő alkat. Problémák megoldása akkor érdekel, ha valós problémát lehet vele megoldani, egy négyzetrácsos alapon álló bábuk pillanatnyilag elfoglalt helyzete nem tartozik ezek közé. De ne érts félre, tisztelem azokat, akik értik és élvezik a sakkot. Csak én nem tartozom közéjük.

Ave, Saabi.
ps: én sem tanítom a srácaimat programozni, mert erre egyelőre csak én vágyom. És ugye nem erőltetek semmit. De igyekszem megmutatni nekik, hogy a számítógép használat több a World of Tanksnál vagy a Minecraftnél.

( meditor | 2015. 04. 22., sze – 20:07 )

6-10 éves gyerek ne programozást tanuljon. Olvassa a
Winnetou-t, menjen uszodába, legózzon, kiránduljon és NAGYON
sokat legyen a szüleivel-testvérivel.

Szerintem... De erről már volt sok-sok vita itt.

> Sol omnibus lucet.

Van két gyerekem, nagyobbacskák (28 és 19 év). Egyik sem tanult
programozni. A nagyobbik egy német cégnél dolgozik
Németországban, webprogramozásból él. Azért vették föl, mert
jól végezte el a programozói kurzusokat (18+nál kezdett bele),
és, mert tud rajzolni. Kézzel. Tudod, papír ceruza.

A kisebbik fizikusnak készül. Egy programsort nem írt még le,
labdarúg 13 éve, mert itt ez van, ez falu. A kötelező közmunkát
az iskola könyvtárába tudja le. Megígértem neki, ha bekerül
az egyetemre (be fog), megtanítom programozni. Kap majd egy kis
kontrollert, egy assembly fordítót, gyújtson ki LED-et, húzzon
meg egy relét, azaz legózzon a kontroller alaputasításaival.
Mindez, ha volt, ahogy írva, jöhet a 'C'.

Nem hinném, hogy a gyerekeim hátrányos helyzetűek, azért,
mert nem 6 évesen tanultak/tanulnak meg programozni. Ha a
gyerek értelmes és szüksége van rá, megtanul, ha nem
értelmes, a gyerekkori tréningtől nem lesz sikeresebb.

Persze ahány szülő, annyi megközelítés.

> Sol omnibus lucet.

Az utolsó mondatodban van a kulcs. Teljesen felesleges a saját prekoncepcióink alapján megítélni a másikat. Én például zokogva borulnék az ágyamra, ha a fiaim bejelentenék, focizni akarnak. Ettől függetlenül támogatnám őket, de belül zokognék.
Problémám ( itt és fent ) azzal van, hogy minden számítógép+gyerek témában megjelenik néhány okostojás és kinyilatkoztatja, hogy ez teljesen felesleges. Mint a TV-s témáknál azok, akik ellenállhatatlan belső kényszert éreznek ama felsőrendű kinyilatkoztatásra, hogy ők már a honfoglalás óta nem néznek TV-t. Mondjuk mindez a lőtéri kutyát nem érdekli - nem a faszt nem, pattognék itt, ha leszarnám? - de azért be kell böfögni mindenhova.
Egy fokkal elfogadhatóbb, amikor gyakorló szülő teszi ezt, de a legrosszabbak a gyerekvállalás előtt álló idealisták.

Ave, Saabi.
ps: én például tizennégy évesen kezdtem programozni és nagyon rosszul jártam volna, ha tizennyolc éves koromig várok ezzel, mert akkor le se tudtam volna érettségizni. És máig azt gondolom, ha korábban kezdem, sokminden jobban alakulhatott volna...

Senki nem beszélt arról, hogy élsportolót kell nevelni.
Eljár a gyerek edzésre, társaságban van, jó levegőn mozog.
Megtanul csapatban gondolkodni. Fejlődik a mozgáskoordinációja.
Megtanulja kezelni a sikert és a kudarcot, tisztelni a másikat.

VAN hobbija, és ez a fontos. (Ugyanígy nagyon jó jellemformáló
a zene.)

> Sol omnibus lucet.

Saabi! Nem akarlak bántani, mert távol áll tőlem az ilyesmi.
Ha gonosz akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy a
gyerekneveléssel kapcsolatos nézeted a lőtéri kutyát sem
érdekli. Vedd észre, hogy bármely vélemény egy okostojás
kinyilatkoztatása, akár a tied, akár az enyém.

Inkább pro és kontra keressünk érveket. Az én érvem az, hogy
a gyermek- és kamaszkor egy ember érzelmi-fizikai
megalapozására való, és, ha ez rendben van, akkor egy jól
terhelhető anyag kerül a présgépbe. A gép előtti berhelés
érzelmileg beszűkit, fizikailag katasztrófa, ráadásul addiktív.

Szerintem...

> Sol omnibus lucet.

Teljesen egyetértek. Annyit tennék hozzá, hogy szerintem soha se jó dolog, ha a szülő meg akarja tanítani a gyerekének a saját szakmáját. Különösen nem 6-10 éves korban! Ha a gyerek magától jön oda, hogy szeretne programozni valamit, mert mondjuk az iskolai paint már unalmas neki, akkor nyilván lehet, és kell is neki segíteni, de a hozzászólása alapján saabi kolléga ennél jóval többet és korábban akar "segíteni".
--
♙♘♗♖♕♔

Pontosan. Vagyis o belul csak vagyik arra, hogy megtanitsa a gyerekeit programozni - mint ahogy en is vagyom egy kenyelmes autora sajat soforrel, aki reggel beall az ajto ele, elvisz a melohelyre, este pedig hazavisz, csak eppen kicsi a realitasa ilyesminek.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Szerintem mind a testi, mind a szellemi nevelés fontos egy gyerek életében. Intellektuálisan sötétségben tartani éppolyan bűn, mint bezárni egy szobába vagy lekötözni egy székbe.
Hogy a saját példámat hozzam elő, a fiaim heti négy alkalommal járnak tanítás után karate edzésre. Mert ők akartak oda járni. Korábban heti két alkalommal vittem őket úszni, de két és fél év után elegük lett belőle. Erőltetni meg semmit sem szabad.
Nem igazán látom, hogy emellett milyen problémát jelent, ha számítógép elé ülnek. Nem muszáj, de ha érdekli őket, mire hivatkozva kellene megtiltanom? Ha meg már ott vannak, akkor vajon mi a jobb eltöltése ennek az időnek? Mortal Kombat, vagy Scratch? (egyik se pálya, a Scratch nem érdekli őket, a Mortal Kombatot meg nem kapják meg. Oké, tényleg van, amiben kérlelhetetlen vagyok)
Az utolsó mondatod inkább érzem igaznak a heti harminckét óra padban ülésre, mint a számítógép használatra.

Ave, Saabi.

Saabi! A padban ülni kötelező, nem fakultatív. Akkor erre ne
pakoljuk rá még a programozást. 6-10 évesekről szól a topik!

Sokan abba a tévedésbe esnek, hogy a fizikai aktivitás nem
segíti a gyerek szellemi fejlődését. Óriási melléfogás!
Először is a mozgás átventillálja a szervezetet, az AGYAT is.
Másodszor a szocializációs pályák kiépülnek, az érzelmi
intelligencia fejlődik, siker-kudarc kezelés,
mozgáskoordináció, stb, stb.

A feleségem fejlesztő pedagógiával foglalkozik. Fölrajzol a
földre egy egyenes vonalat. Az értelmes gyerekek végig tudnak
menni rajta a bambák nem. És minden egyébbe lejön ez: labda,
bukfenc, sorjáték, bármi. A rajzokon is. Vagyis mindenen!
Ne gondoljuk azt, hogy a fizikai fejlesztés, ide értve
a manuális aktivitást is nem hat ki az összes többi
területre!

Most arról ne is essék szó, hogy a fizikai aktivitásra
szoktatás gyerekkorban életmóddá teszi a sportot, és ez
a későbbi terhelhetőségre, életkilátásokra, egészségi
állapotra milyen hatással van. Ez egészség: TŐKE, ezt
jó lenne észbe vésni.

> Sol omnibus lucet.

Attól még káros. De látom, tényleg nem fogalmazok elég érthetően. Maximálisan támogatom a testmozgást. Ahogy leírtam, a saját fiaimnál is ez a helyzet. Ugyanakkor még mindig nem értem, ezen felül miért kellene tiltani a számítógép használatát? Mert csak? Ha a gyerek odajön, hogy: "Apa, játszhatok a laptopodon?", mondjam neki: "nem, fuss inkább még két kört a ház körül!" ? o.O Esőben, hóban is akár?

Ave, Saabi.

Nem tiltani kell hanem a korhoz adaptálni a használatát és az időtartamot is.

Fejlődési rendellenessége attól nem lesz, hogy nem gépezett 6-10 évesen, viszont attól igen, ha nem szocializálódott megfelelően. Tehát valahol a sokadik prioritás lenne ebben a korban. A nyelvi készségek, a matematika, formák, színek, hangok mind fontosabbak.

S akkor ott van a Logo, Scratch, Sonic Pi, Legó, amik mind jók arra hogy megtámogassák ezeket a tevékenységeket.

Úszni harmadiktól járni fognak - mondjuk szerintem is későn, ezért jártak eddig önerőből -. A mozgás tényleg kevés. A tánc felesleges, szerintem. Interdiszciplinaritás? Magyar iskolában? Bár ennek szerintem éppenséggel kulcspontja a számítógép használat. Bár megoldható több tíz kilónyi könyv mozgatásával is... :(

Ave, Saabi.

A tánc nagyon nem felesleges.

A számítógépet interdiszciplinaritásnak kikiáltani nagyon egyszerű, de azért ez mégsem valósul meg úgy ahogy kellene, illetve nem azt oktatják amit kellene. Csak azt tudom ami nálunk megy, de nem hiszem hogy sokban különbözik mert azt majmoljuk/tuk elvileg ami nálatok ment a kilencvenes-kétezres években.

Konkrétan Paint, Logo (jobb esetben Scratch), aztán Office. Egyesek köri tevékenységen tanulnak valamilyen procedurális nyelvet.

Nálunk? Nálatok? Mi? BTW, én speciel a hetvenes években kezdtem az általános iskolát, akkor még nagyon nem volt jellemző az otthoni számítógép. Az iskolai se. Nekünk se volt. Hogy most mit tanítanak számítástechnika címén, azt nem tudom, az én fiaimnak még semmit. :-(

Ave, Saabi.

ez így van maximálosan. annyi fajta sport van hogy van miből választani.
de azt is figyelembe kell venni hogy nem meglepő hogy tabletet kér egy gyerek 10 éves kora előtt ajándékba, azért mert a világ változik mégha fura módon is. szóval lehet tényleg fontos infó ez valakinek ha már gép van kezében akkor hátha lehet okosítani vele.

annak örülök hogy a TV most már legalább mindenhonnan kiszorul.(legalábbis környezetem felméréséből egyre kevesebb embernek van)

( Takaya | 2015. 04. 22., sze – 20:54 )

Malbolge?

Ha abban megtanul kodolni akkor nem lesz elotte lehetetlen :D

--

"You can hide a semi truck in 300 lines of code"

( uid_3194 | 2015. 04. 22., sze – 21:00 )

Én blockly-t tolok nekik. Először labirintus, aztán teknőc és utána szabad kódszerkesztőben mindenféléket. (4. osztály)
Ciklus, Ha függvény, változók -kb ezek amiket használunk.

--
Rózsár Gábor (muszashi)

( BaT | 2015. 04. 22., sze – 22:32 )

Processing. Mondjuk ezt inkább 10 év felett. Utána meg tovább lehet lépni a shadertoy-ra. :)

6-10 év között csak úgy oktatnék "programozást", ha az nem számítógépeken történik, lásd pl. Anglia.

( nevergone v | 2015. 04. 22., sze – 22:46 )

Light-bot

-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…

( lgb | 2015. 04. 22., sze – 23:00 )

Commodore 64 assembly. Megtanulna eroforras takarekosan programozni. Nem, nincs tobb RAM, se CPU, tessek azon megoldani, nem az a valasz, hogy vegyel nagyobb gepet, aztan jo lesz :)

Bar ez poen (is) akart lenni, de azert valami igazsag is van benne, vannak olyan "profi" (szerintuk azok, en nem modok iteletet) programozo ismeroseim, akik buszkek is ra, hogy ok nem tudjak, mit csinal a gep (vagy hogy pontosan hogyan mukodik), es nem is kell, pont ez a lenyege, hogy ok barhogy megirhatjak, menni fog, igy masra fordithatjak az idejuket. Oke, ebben is van logika persze, de engem zavar. Lehet, mar tul oreg vagyok :)

Viszont emlekszem, gyerekkoromban beszelgettem egy akkor mar felnott rokonnal, aki emlitette, hogy gyerekei kertek tole jatekot a C64-ukre, mire kiadta feladatul, hogy irjanak maguknak egyet, aztan lesz. Meg is tettek :) Velemenyem szerint abban is van nemi igazsag, hogy manapsag nem sok minden csabitja el az embert a programozas fele, regebben ez kicsit talan emberkozelibb volt, hiaba voltak amugy elegge strukturalatlan megoldasok, mint (foleg a fapadosabb) BASIC nyelv pl az un home computereken. Szoval C64 bekapcs, 10 PRINT stb begepel, eredmeny latszik. PC-n mire valaki eljut odaig, hogy text editor, fordito, esetleg IDE, addig azert kell tanulni, ha tenyleg nem ertett a dolgokhoz annak elotte igazan ... Ismetlem onmagam: vagy en vagyok tul oreg, es mar a nosztalgia megy csak nekem :)

( Lacyc3 v | 2015. 04. 23., cs – 00:02 )

Nem programozási nyelvvel, sokkal inkább az ilyen irányú gondolkodást szórakoztató módon segítő játékkal kezdenék.

Kedvencem a The Incredible Machine 2 volt réges-rég. Hasonló jellegű játékokkal szerintem jókat szórakozhat a kicsi mellett a "nagy" is. A World Of Goo is kiváló, bár picit más irány. :)

( turul16 v | 2015. 04. 23., cs – 08:42 )

6-8 eves meg tul fiatal.
Alapozni lehet matekkal es elektronikai jatekal, ill. logikai/strategia jatekokkal, vagy fem/lego epitos jatekkal.

Utana C.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

( Gordi90 | 2015. 04. 23., cs – 09:10 )

Oktattam 8-10 éveseket Mindstorms-zal, és most a Codie-t választanám.
------------------------
Everyone is a winner*

Voltak köztük fiúk lányok vegyesen, és nagyjából egyformán jó képességeik voltak. Azért választanám a Codie-t, mert majdnem ugyanazt tudja (távolságmérő, fény-hang, mozog stb) viszont nem kell építeni. Az volt a baj, hogy a foglalkozások jó részét a LEGO építés vitte el, abba jobban belemerülnek. Amikor kész robotokat kaptak programozásra, akkor ugyanúgy élvezték az alkalmat, viszont nem vitte el az idő nagyrészét az apróságok alakítása-építése.

Összefoglalva két dolog hajtotta őket előre:
- a programozás eredménye, hogy láthatták, hogy az ő munkájuk az ami megy előre és kikerüli az elé rakott akadályt stb.
- kollaboratív LEGO építéssel villogás egymás előtt. Könnyebben lopnak egymástól vizuális ötleteket építés közben.

Hogy valami kódolt dolog megtetszen nekik, ahhoz egy másik gyereknek full végig kellett kódolni, kipróbálni stb. Ha Mindstorms-zal foglalkoznék, csak úgy tartanék ilyesmit, hogy készen van a robot és azt kell felprogramozni. A Codie tudja ezt, ráadásul intuitívabbnak találom a vizális programozós interfészét, mint a LEGO-nak, cserébe kevésbé vad robot, mint amit ki lehet hozni LEGO-ból.

Codie-t nemrég fogdostam/próbáltam, Mindstormsnak az előző verziójával foglalkoztam (NXT 2.0)
------------------------
Everyone is a winner*

( Szenti v | 2015. 04. 23., cs – 11:12 )

Ha tanítani kell, akkor http://codecombat.com
Ez egy HTML5-ös csoda, leakel, mint a sz*r, legalább 1 GB RAM-ot felzabál, tehát csak olyan géppel érdemes megpróbálni, amiben legalább 4 GB RAM van. Én Chrome-ból szoktam futtatni, és néha bezárom, majd újra megnyitom az "elszabadult" tabot.

Többféle scriptnyelvet tanít(JavaScript, Python; a többiek fejlesztés alatt), és a kezdeti feladatok (játékost kijuttatni néhány labirintusból kóddal) után van mód PvP (játékos játékos ellen) küzdelemre, ahol magad írhatod meg a harcosod kódját. Szerintem jó cucc.

( Zs | 2015. 04. 23., cs – 11:25 )

colobot :-)
egy finom hétvégi ebéd után pedig az első művelet: "radar( 'süti' );" :-D

( twinsen | 2015. 04. 23., cs – 11:50 )

Scratch + mBot
Látványos, aranyos, kézzelfogható, Arduino is egyben, nem egy vagyon (mint a lego). A scratch miatt a szintaxis nem gond, de generál Arduino kódot is, ha igény van rá.

( asch v | 2015. 04. 23., cs – 11:58 )

Én azt gondolom, hogy a grafikus dolgok a gyerekeknek erős figyelemelterelők, ezért veszélyesek. Emiatt egy konzolosan bootoló Linuxot fogok majd adni a gyerekemnek, ha eljön az ideje. Persze beválthatja grafikus módba, de csak az ő általa írt program. Ablakkezelő nem lesz. Ha érdekli, akkor ezen is jól fog szórakozni, ha meg nem, akkor nem kötelező számítógéppel foglalkozni.

Amúgy én 7 évesen kezdtem, ami szerintem egyáltalán nem túl korai. Igazából a gép előtt ülés, és a képernyőbámulás az ami árt, ezért az eltöltött időt nem árt korlátozni. De ha a mai gyerekeket nézem, nem hiszem, hogy egy konzolosan programozható gép előtt többet ülne majd a gyerekem mint az átlag gyerekek a játékok meg a TV előtt. A TV-t és a PC játékokat pedig nagyon szigorúan limitálni fogom.

Azért is nagyon fontos korán megismertetni sokmindennek az alapjait, mert a belülről jövő érdeklődés ilyen korban alakul ki. Később már nehezen kezdenek el maguktól érdeklődni.

Sokat gondolkodtam ezen egyébként már, most úgy gondolom, hogy valami BASIC-et fogok portolni, hogy működjön konzol only módban. (Alt F1: program szerkesztés, Alt F2 program kimenete, Alt F3 program grafikus kimenete) Az egészet felrakom egy RPI-re (vagy ami akkor ezt a szegmenst betölti majd), és az az övé lesz, azt csinál vele amit akar. Mivel nem lesz rajta böngésző, nem kell tartalomszűrés sem. Például egy basic256 klónt fogok csinálni. Igazából el is kezdtem, de még nagyon félkész, mert nem hajt a határidő. (De még erősen gondolkodom a Python-on, sőt Java-n is. Nem is a nyelv a fontosabb, hanem hogy minimál környezet legyen, és kapjon inspiráló feladatokat.)

Hasonló okokból azon is gondolkodom, hogy az Arduino-t protolni kellene konzol-only módra.

A basic256-ot fejlesztő embernek van egy nagyon jó cikke erről, nagyjából egyetértek vele: http://www.salon.com/2006/09/14/basic_2/

Király ötlet. De az nem fog gondot okozni, hogy a társai csili-vili, trendi tabletekkel és színes-szagos, addiktív játékokkal menőznek, miközben te meg egy unalmas konzolos "szarságot" próbálsz letolni a torkán?

Majd mutatják neki a társai, hogy egy kis tapizással csodákat érnek el a tableteken, miközben neki egy hót uncsi számkitaláló játék létrehozásához keményen kell szopni.

Vhonnan meg kell kapnia a szikrát, hogy érdekelje egy látszólag tök unalmas és gagyi dolog.

Nagyon jó kérdés. Egyelőre nem tudom pontosan. Az biztos, hogy egy csomó egyéb szempontból is máshogy neveljük mint mások. Úgyhogy ezt a problémát már az oviban meg kell oldanunk. Mire iskolás lesz, addigra ez lesz neki az alap:

1. Ő mindent másképp csinál mint a többség, és ez így van jól.
2. Amit apa mutat az jó, úgyhogy megéri utánozni.

Amire még építeni lehet, az a gyerekek természetes kiváncsisága, hogy mindenről tudni akarják, hogy hogy működik. Ezt a kiváncsiságot nem fogja kielégíteni a többiek tabletje, kérdezni fog. Én meg mesélek, és a meséim után már egyáltalán nem lesz szürke a minimál-számítógép. Amögött ott lesznek az óriási lehetőségek (apa is így kezdte...), hogy uralhatja a gépeket, míg a másik megmarad gagyi játéknak.

( Exit | 2015. 04. 23., cs – 13:00 )

Nem tanitanek neki programozast. Akkor inkabb valami logikai jatekot (sakk) vagy matekot az iskolai szintnel jobban (verseny). A programozast/agloritmikus gondolkodast boven raer megtanulni kesobb. A logikus gondolkodas fontosabb.

( dyra | 2015. 04. 23., cs – 14:43 )

Nagyon remélem, hogy a gyermekeim valami értelmes dolgot fognak csinálni az életükben és nem 8 - 10 órákat fognak rohadni egy monitor előtt mint az apjuk. Akármennyi lovét is lehet vele keresni. Szóval én ezt a dolgot egyáltalán nem erőltetném.

--
honlapom http://dyra.eu/

( charisz | 2015. 04. 24., p – 10:08 )

Én scratch-csel és pythonnal próbálkoztam, az olvasni tudás mellett limitáló a matematikai ismeretek hiánya
pl. a Code with Anna and Elsa feladatai között gondot okozott,
hogy még nem ismerték a szög fogalmát.

Pythonban a kivonási feladatokra írtam egy scriptet és úgy magyaráztam el néhány dolgot, az is bejött,
mert sokat küzdött a kivonással (20-as számkör) az elsős kislányom, és nagyon tetszett neki,
hogy a számítógép is kiszámolja.
Az ismétlődő, matematikai gyakorló feladatok szinte kínálják magukat a "kódolásra".

Nem tudom, hogy milyen életkorban kell/nem kell elkezdeni a tanulást,
de az én lányaim (5, 7 éves) teljesen átszellemülnek, amikor arról van szó, hogy most "programozunk".

Ebben a fő limitáló tényező az én kreativitásom és türelmem.
Egyébként meg érdekes, hogy ezen keresztül is jobban megismerem,
hogy az adott életkorban hogyan gondolkodnak a gyerek(eim|ek).

( sigellef | 2015. 04. 24., p – 14:46 )

Olvasókönyv, számtankönyv... ha már elég folyékonyan olvas, és 100-as számkörben számol, akkor jöhet pascal, c, akármi...

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

( zephyrus | 2015. 04. 24., p – 23:31 )

php. ok: c-hez elég hasonló szintaxis pointerek, típusok nélkül. 0 tudással szerintem könnyebben feldolgozható mint egy C, viszont C onnan már csak egy lépés. illetve phpban könnyű látványosat alkotni hamar (értsd, nem console app), így azért az ember hozzáállása kevésbé siralmas a kezdeti kudarcok esetén sem

de a python nem egy köztes lépés a C felé, legalapabb függvények sem hasonlóak és teljesen más szintaxis. de nem is igazán az a lényeg, hogy webes a php-nál, hanem C-ben csinálsz valamit, lehet az 1500 sor kód és még mindig csak egy console app, én jobban élveztem, hogy amit csináltam ott lehetett kattingatni, inputokat váltogatni meg miegyéb

( gelei v | 2015. 04. 25., szo – 14:58 )

Azért elmorzsoltam egy könnycseppet, hogy 2015-ben valaki azért akar 6-10 éves gyerekeknek C-t/Pascalt oktatni, mert az ő fiatalkorában nem volt jobb, így azzal szopatták őket az iskolában (engem is, nem ez a lényeg), és most továbbadnák valakinek a szadizást.

Jussunk már el oda, hogy egy-két speciálisabb felhasználási területen kívül a C már nem olyan nagy jelentőségű, mint régen. Hacsak a kölyök nem kifejezetten kontrollerprogramozásban érdekelt, akkor a C maximum büntetésnek jó, mert nem vitte le a szemetet.

Sőt, mivel tucatszámra jelennek meg programozás-oktató eszközös kifejezetten kisgyerekek igényeire szabva, így nemcsak a C-t, de nagyjából bármilyen "valódi" programnyelvet elkerülnék az első körben.

Hát, jó kérdés. Újabban keveset játszom ilyesmivel, mert a nagy RTS-es haverok kikoptak, egyedül meg sosem volt az én műfajom. Mondjuk nem sokkal újabb, de az AoM editorja még tudott ilyesmit.

Meg ugye akinek ilyen hajlama van, annak nem kell egy komplett stratégiai játék a map editor mellé, lásd pl. a Project Spark. (De még ne kérdezz róla, a bakancslistán már rajta van, de még sosem próbáltam. :))

Ha jól rémlik, a Spark még ingyenes is, bár jóval töményebbnek tűnik, mint egy map editor. Nyilván ennek vannak előnyei és hátrányai, el tudom képzelni, hogy asikerélmény nagyobb, de lassabban is jön.