Kézenfekvő megoldás a fejlesztői munkaerőhiányra (x)

Címkék

Több mint 300 junior fejlesztő végzett és helyezkedett el eredményesen a Training360 Karrier Start Programjában.

Már évek óta munkaerőhiány tapasztalható az IT piacon, ami legfőképpen a fejlesztőkkel kapcsolatban jelentkezik, mivel a betanításuk hosszadalmas folyamat és így magas költségekkel is jár. A probléma egyik gyökere, hogy míg más területeken a komplex gondolkodásmód több éves gyakorlat után alakul ki, addig a fejlesztőtől a munkáltatók ezt azonnal elvárják. Többek közt ezért a cégek leginkább olyan jelölteket keresnek, akik már több éves tapasztalattal rendelkeznek fejlesztői területen, ezért a tanításukat nem kellene az alapoktól kezdeni, csak az éppen szükséges technológiától. A senior szakértők sokszor önmagukat fejlesztik tovább, de ez munka mellett jellemzően nem olyan gyorsan történik, mint amire a cégnek szüksége lenne. Ráadásul az alaptudással rendelkezők számát már meghaladja a szükséglet, ezért kell más olyan szereplőket is képezni, akik nem az IT világából érkeztek.

Mindkét alaphelyzetre megoldást nyújt a Tranining360 és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös Informatikai Fejlesztői Karrier Start Programja (IFKSP), amely több szinten akarja megoldani a problémát. Ha egy cég olyan tapasztalt fejlesztőt kíván alkalmazni, akinek bizonyos területen még fejlődnie kellene, akkor a tudásfelmérést követően megkapja a kiegészítő képzéseket. "Ez emeli a tudásszintet, és így azokat is fel tudja venni a cég, akiknek korábban nem felelt meg a tudása" - magyarázza Nyisztor József, a Training360 ügyvezető igazgatója. A munkába álláshoz kapcsolódó képzéshez az állam támogatást nyújt, így a fejlesztőt felvenni szándékozó cég jelentős kedvezménnyel képezheti a belépőket.

Másik lehetőség a juniorok képzése, amelyhez azonban több időre és energia-befektetésre van szükség minden fél részéről, mivel a képzés 4-8 hónapig is eltarthat. A Karrier Start Program azonban nem kér pénzt a jelöltektől, hanem csak időt, tehetséget és motivációt, amiért cserébe piacképes tudást kapnak - teszi hozzá a Training360 ügyvezetője. Emiatt nem is juthat be mindenki a képzésre, hanem nagyjából húsz az egyhez az arány, vagyis 800 jelentkezőből csak 40 főnek van esélye fejlesztőként képezni magát. Méghozzá azoknak, akik egy komoly felvételi teszten bizonyították, hogy tudnak csapatban dolgozni, néhány hónap alatt nagy mennyiségű tudást elsajátítani, és persze logikus, analitikus gondolkodással rendelkeznek, a szükséges nyelvtudás mellett. Mivel a nyelvek elsajátítása hosszabb folyamat, mint a junior fejlesztőképzés, ezért sokszor bölcsészekből és szociológusokból válnak jó junior fejlesztők, de asztalos, logisztikus vagy pék is került már be a Training360 programjába.

Azaz sokkal inkább a megfelelő attitűdre van szükség a képzéshez és később a munkába álláshoz is, mivel utána a cégnek még invesztálnia kell félévet vagy egy évet a juniorok képzésébe. A Training360 ezt az egy éves elköteleződést el is várja a képzés elvégzőitől, de mivel nincs tandíj, ezért a résztvevők motiváltak. A szűrőn átjutó jelöltek a befektetett energiát lojalitással hálálják meg, ezért a programmal elhelyezkedők megtartási aránya több mint 90 százalékos, fluktuáció tulajdonképpen nincs, és a cégek eddig nagyon jó visszajelzéseket adtak a programon keresztül foglalkoztatott juniorokról - ha mégsem válna be a jelölt, akkor a cég a Training360-garancia keretében kérheti a foglalkoztatott cseréjét.

A képzés ezt követően sem ér véget, hanem a Training360 a cégekkel közösen fejleszti tovább az embereket. A nagyvállalatoknál sokszor erre már megvannak a folyamatok, a kialakult belső képzések, de a magyar KKV-k számára ez még kihívást jelent. "Ha a szervezetbe nem tudnak beilleszteni egy juniort, akkor a cég nem tud tovább fejlődni, és utána újabb juniorokat felvenni." - magyarázta Nyisztor József. A Training360 egy másik program keretében egyébként a KKV-knak is segítséget tud nyújtani, hogy hogyan lehet integrálni, mentorálni és továbbképezni a munkaerőt.

Miért ne lehetne valakit rögtön seniorrá képezni? - merülhet fel a kérdés. A sok éves képzési tapasztalattal rendelkező Training360 szerint viszont a junior képzés után muszáj a jelölteknek dolgozni, mivel egy idő után csak akkor tud ismereteket elsajátítani, ha a régit már sokszor gyakorolta. Az viszont tévhit, hogy az intenzív képzésen végzett juniorokból ne válhatna később senior, hanem csak a megfelelő képzés szükséges hozzá. Ha valaki folyamatosan csak junior szintű, monoton feladatokat kap, akkor lassan fog fejlődni, de a Training360 továbbképzési programjával a belépéstől számítva már 1-2 éven belül senior is válhat egy korábbi hallgatóból.

A cégek a regisztrációkor jelezhetik, hogy milyen fejlesztőkre és mikor lenne szükségük, majd a Training360 képzései ennek megfelelően indulnak. Folyamatosan képeznek például Java és .NET fejlesztőt, webfejlesztőt vagy tesztelőket. Már eddig is több mint 10 ezren jelentkeztek a képzésre, több mint 300 fő már végzett is azokon - a cégek közül pedig már több mint 150-en érdeklődtek a program iránt, de a Training360 még várja a további jelentkezőket. A program többek közt azért is lehet vonzó a cégek számára, mert nincs tovább foglalkoztatási kötelezettség, ellenben komoly garanciát kapnak arra, hogy több évig nem veszítik el a felvett munkaerőt. Ahogy az ügyvezető hozzátette, a cégek most még nem egyformán értékelik az álláspiaci helyzetet, de azokért, akik pont a keresett tudással rendelkeznek, már ötször akkora a verseny, mint korábban. Egy ideig még ki lehet fizetni a magas béreket, de hosszú távon ez már nem lesz fenntartható, mivel a mostani kihívást már nem lehet a régi módszerrel megoldani, hanem új módon kell, amilyen a képzés, az invesztálás és a munkaerő megtartása. A vállalatoknak merni kell változtatni a stratégián, hogy előrébb jussanak, mert hosszú távon csak így fognak tudni új embereket felvenni.

További információk: https://karrierprogram.training360.com/

(A Training360 megbízásából készített anyag.)

Hozzászólások

ez azért nagyon jó, mert amit ezek a remekül kiképzett titánok lefejlesztenek most, az indokolni fogja, hogy cca. 2 év múlva beindítsák az IT security és etikus hacker képzéseket is... :)

Ez igaz az összes itthoni Bsc képzésre is.

Egyébként ez azért nagyon jó, mert ellátja a szegmenst olyan emberekkel, akikben van tenni akarás abban a subdomain-ben ami érdekli őket. Természetesen megfelelő senior emberek mellé lehet csak betenni dolgozni ezeket az embereket, de ez is szintén igaz a Bsc-t végzőkre.

Jelenleg minden fórumon és platformon ellenségesek a legtöbben a kezdőkkel szemben, ami elég szánalmas sajnos.

szerintem az nem ellenérzés, sokkal inkább szkepticizmus ami a képzés időtartamát és az ez alatt elsajátítandó tudásanyagot összevetve nem alaptalan. Nem mondom, hogy egyik-másik BSc képzés nem ugyan ezen a szinten van, de ha ezeket a képzéseket összeereszted a mai fiatalsággal akinek a 90%-a nem hajlandó 2 perc önálló munkára sem abból nem sok jó sül ki.

Mindemellett az is igaz, hogy aki viszont képes önálló munkára, annak ez egy teljesen jó lehetőség belekerülni a "vérkeringésbe".

Az a megállapítás pedig igaz, hogy csak akkor lesz valakiből jó senior ha van lehetősége kitől tanulni és oda is engedik nagyobb projektekhez. Ezzel meg az a baj, hogy ezt minden cég mantrázza, viszont kevés helyen láttam a gyakorlatban, hiszen a jelenlegi seniorok részéről igényel energiabefektetést, azok pedig a legtöbb helyen elég terheltek így is...

Bár kicsit túlzó a mai fiatalság ekkora lenézése, azt állítom a használható 10%-ot pont ezekről a képzésekről tudod kihúzni, hiszen főként olyan emberek vannak itt akik vagy átképzik magukat más területről, vagy olyan háttérből jönnek hogy nem volt lehetőségük egyetemre menni.

A "szakmai hígulás" már akkor is érv volt amikor 13 évesen keresgettem a tutorialokat betárcsázós nettel, ezt akkor is baromságnak tartottam és szerintem most is az, bár érveket nem tudok most felhozni, nem hiszem hogy meg tudnék győzni bárkit az ellenkezőjéről.

> amit ezek a remekül kiképzett titánok lefejlesztenek

Azért jól képzett és/vagy nagy tapasztalattal rendelkező fejlesztők is el-elkövetnek "néha" Aranymálna-díjas dolgokat, márpedig nekik pont, hogy kevésbé elnézhető. (Lásd pl. a tavalyi[?] "how to crash systemd in one tweet" csodás esetét.)

(Persze mindez nyilván mindenféle területre igaz, nem csak a fejlesztésre meg az IT-re.)

teljesen őszintén érdekel a dolog, hogy egy halom gyorstalpalón kiképzett "fejlesztő", milyen szakmai szinvonalat képvisel a kiadott kód minőségének tekintetében? Nem vagyok fejlesztő, de józan ész alapján az tűnik logikusnak, hogy "OKJ"-s szoftverfejlesztőkkel erősen felhígul ez a szakmai is.

nyilván felhígul. viszont akkora a kereslet, h nem tudnak a cégek 5 éveket várni arra, h az eltéről meg a bmeről kijöjjenek a programozó tudósok. nem erős matek alapokkal rendelkező progmatos tudósokra van most szükség, hanem programozó "szakmunkásokra". ezek a fejlesztők alacsonyabb szintű munkát és alacsonyabb szintű kódot fognak reszelni. 1-2 év alatt felhúzzák őket egy szintre belső képzésekkel, aki tényleg jó feljebb lép, a többiek meg elreszelgetnek. még mindig jobb ez mint amikor nincs senki. beszélgettünk olyan cégekekl, akik tömegesen szívják fel őket a greenfoxtól, t360-tól, codecooltól, és elégedettek, azt mondják jó az előszűrés, célorientáltak a képzések, megfelelő juniorok jönnek innen. eleve a már a képzési anyagok úgy vannak felépítve, h a leendő munkáltató igényeire szabják. tehát a munkáltató már az elején ott bábáskodik a képzési központoknál.

Nyírjatok ki, de szerintem ez érdekes dolog. Valami minimum alapokat feltenni annyira, hogy arra lehessen építeni és kirakni cégekhez, ahol bénázni fog, de felszedi azt amit kell. Jó esetben. Ami kritikus az az, hogy a cégeknél mi történik, hogy van e elég erőforrás, hogy pl reviewzzák amit csinál. Hogy van e egy olyan workflow, pattern-nek amit tud másolni, követni. Szóval szerintem ami fontos lenne ahhoz, hogy ez sikeres legyen, hogy céges oldalon is hozzá idomulni ehhez.

Ahhoz, hogy jöjjenek a munkahelyek továbbra is, az kell, hogy legyen mennyiségileg ember, akit fel lehet venni.

Azért is jó irány ez, mert egy csomó intelligens valaki megy olyan szakokra egyetemen, amikkel nehezebb elhelyezkedni, bölcsészet, társadalomtudomány stb. És arra már nem biztos, hogy van idő, hogy még egy egyetemet elvégezzen. De mindenkinek win-win lenne, ha munkába állna valami olyan területen, ahol tudja használni a szellemi kvalitásait. Ugyanez azokra is, akik okosak, de nem jó családból jönnek és egy egyetem elérhetetlen nekik. Vicc, de az egyik legokosabb srác akit húszon éves koromban ismertem pénztáros volt az osönben. És tuti nem csinálta volna meg, hogy újra érettségizzem, meg felvételi, amikor nem is érti mi értelme egy egyetemnek, mert soha senkinek nem volt diplomája a családjában.

Szóval az irány szerintem érdekes. A részleteken mehet el minden.

(és még jobban nyírjatok ki, de szerintem orvosban is ilyesmi kellene. mert ott is ahogy látom az van, hogy a feladatok egy jelentős része igazából favágó munka. senior orvosok alatt valami alacsonyabban képzett valakik nagy mennyiségben, akik előszűrnek, vagy információt gyűjtenek lehet megoldást jelentenének.)

Szerintem sacc így nézhetne ki:

- minden osztályhoz lehetne egy ember, aki nagyon jól olvas angolul. Miután az orvos diagnosztizált ő lenne az, aki infot gyűjt, hogy jelenleg mit írnak a tudományos cikkek, hogy az ilyen bizbaszgyulladást az ilyen krém 5% a másik 8% kiújjulási kockázattal gyógyítja. Ez a szerep azért lenne fontos, mert az a legrosszabb, ha nem optimálisan kezel az orvos és ezért újra megjelenik a beteg a rendelőben. (meg persze a betegnek is ez a jobb)
- lennének emberek akik pár dolgot tudnak. pl anyajegyekről eldönteni, hogy rákos e. Szemölcsöt eltávolítani stb. Ilyen betanulható mechanikus dolgokat. Vagy pl ott a benőtt köröm. A sebészek annyira kontárok ebben, hogy az észvesztő. Egy betanított ember, aki erre specializálódik szerintem hasznosabb lenne eleve.
- meg lehetne valami diagnosztizálásban segítő is, de ez nehezebb. Ez valószínűleg osztályonként függő, hogy lehet e ilyet.

és persze mindegyiküknek kéne út, hogy évek alatt orvossá képezhesse magát. De szerintem az nem jó, hogy minden belépő az gyógyítási irányba ennyire sok év tanulás után érhető csak el. Ez régen lehet jó volt, amikor önállóan dolgozott az orvos jobban, de most már simán lehetne sokkal jobban ezt megszervezni. Az nagy sebességgel növekvő internetes tudásbázis miatt is.

1-2 évtized múlva valószínűleg ha nem is betanított munkások, de ápolói szintű emberek lesznek az első lépcső, akiknek annyi lesz a dolguk, hogy begépelik a tüneteket a számítógépbe, mérnek vérnyomást, belenéznek a (fényképeznek?) a torokba, ezekre a gép kiköp új kérdéseket, majd ad egy diagnózist adott bizonyossággal. Ha a bizonyosság kicsi, akkor irány egy orvos, ha nagy, akkor a kórtörténet alapján ír receptet. Anyajegyvizsgálat akár otthon mobilról is megoldható lenne, amiről az AI nem tudja eldönteni, azt továbbküldi az országos bőrrákatyaúristennek, aki egy medence partján tabletről osztályozza a problémás eseteket.

Az orvoshiány egyik oka, hogy a folyamat nem hatékony. Azért el kell mennem egy 5 perces vizsgálatra (ami nekem persze sokkal több idő..), mert az influenzajárvány közepén is pecsétes papír kell arról, hogy beteg vagyok. Ezt ápolói végzettségel, vagy pár év adminisztrátori tapasztalattal ránézéssel megmondanák, és arra megy el az orvos ideje, hogy hát erre gyógyszer nincs, igyak teát, feküdjek és szedjek lázcsillapítót. Másik problémás kör, hogy ha begyullad egy szőrtüszőm, és múltkor is X antibiotikum hatott, akkor nem elég a gyógyszerész orra alá tolni a múltkori zárójelentést meg a gyulladt tüszőt, megint el kell ballagni a pecsétes papírért. De még indokolt esetekben is az öt percből kettő arra megy el, hogy triviális vizsgálatokat végez, egy perc a hozzáadott értéke, majd két percig várja, amíg az adminisztrátor összepötyögi a receptet, hogy a végén rányomjon egy pecsétet.

igen ezek is jók amiket írsz. lényegében teamben kellene dolgozniuk. amúgy ezt lehetne is kicsit fordítani valami scrum csapatra, csak eltolt szerepekkel kicsit. és lehet egy orvos több teamhez tartozna vagy lehet még rugalmasabb dolgok lennének. talán fizikai tér is úgy lenne jó, hogy egy nagy terem, ahol mellkasig leválasztott paravánok, vagy valahogy megoldani, hogy a betegek ne lássák egymást de a kezelők tudjanak kommunikálni és hallják, hogy a többi helyen mi történik éppen. és akkor egyszerre foglalkozni jó pár beteggel, más fázisokban és mindenki megy oda ahol épp kell, meg mondja amit hozzá tud tenni a többi helyen folyó dolgokhoz. és akkor pl az orvosnak nem kell várnia az adminisztrátorra.

meg ami még fontos lenne és botrány, hogy nincs az az elektronikus kapcsolat tartás. nyilván ez is valakinek a szerepe lenne a csapatból. már mielőtt oda ér a beteg meg lehetne tudni nagyon sok dolgot és leszűkíteni a lehetőségeket az orvos számára előkészíteni info-t. és miután elment is lehetne még kérni infot folyamatosan. beteg is kérdezhetne. az egész folyamat csak egy kis részében kellene jelen lennie. mert pl lehet a döntés a gyógymódról nem is a diagnózissal egy időben történne, mert azt kis kutatás után hozza meg más. és igen akkor elektronikusan kapna receptet amivel mehetne a patikába. stb.

és itt is érezni, hogy egy csomó szerephez nem kell 10 év tanulás (vagy nem tudom mennyi most egy orvos, mindennel együtt)

> nem elég a gyógyszerész orra alá tolni a múltkori zárójelentést meg a gyulladt tüszőt, megint el kell ballagni a pecsétes papírért.

Ha nem tévedek, ez leginkább amiatt van, mert antibiotikumot ()egy két kivétellel?) csak orvos írhat fel. A "fejlett" világ egészségügyében hatalmas probléma az egyre növekvő mértékű antibiotikum-rezisztencia, amin csak ront egyes országok gyakorlata (asszem pl. Hollandiában megy így), hogy csomó antibiotikum-készítményt orvosi vélemény és recept nélkül kiadnak -- aztán egyes súlyos beteg embereknél meg imádkoznak, hogy a fertőzéséért felelős kórokozó legyen már valamelyik készítményre érzékeny. (Oké, a bőrgyógyászati készítményeknél ez talán nem annyira probléma, de értjük a lényeget.)

> az öt percből kettő arra megy el, hogy triviális vizsgálatokat végez

És ez még lehetne rosszabb is. Így is sokszor lerövidítik a vizsgálódást ahhoz képest, hogy mennyi mindent lenne kötelező megvizsgálni, ill. megkérdezni. (Ami persze többnyire jogosnak bizonyul gyakorlatias szempontból, de szélsőséges esetben "nagyon szép" műhiba-per kerekedhet egy olyan esetből, amikor egy kötelező vizsgálati rész, vagy kötelező kérdés elmaradt...)

> infot gyűjt, hogy jelenleg mit írnak a tudományos cikkek

A kezelés a szakmai irányelvek és ajánlások alapján megy (jó esetben), de egy cikk (vagy öt, vagy akármennyi) mondjuk a New England Journal of Medicine-ben nem egyenlő azzal, hogy akkor most ez a szakmai ajánlás. Az "alap dolgokat" a képzés alatt (is) megtanulja az ember, az "újdonságokra" meg ott vannak a kötelező szakmai továbbképzések, meg a hazai orvosszakmai lapok, amik már a magyar valóságba átültetett ajánlásokat közölhetik. (Ez most nyilván nem tudományos cikkek ellen szól úgy általában, de lássuk be, _alapvetően_ nem "újságból" szokás gyógyítani. :) )

"senior orvosok alatt valami alacsonyabban képzett valakik nagy mennyiségben, akik előszűrnek, vagy információt gyűjtenek"

Azt háziorvosnak hívják a magyar EÜ-ben, és antibiotikumot ír fel minden bajodra. Ezt egy Z80-al +16k RAM-mal ki lehetne váltani. (a 16k RAM-ban a receptprintelés már included!)
--

Részben ezt csinálják a szakvizsga előtt álló orvosok, pl. beteget vesznek fel a Zosztályvezetőfőorvosúr helyett, ezzel is megkímélve őt ettől az (esetleg) "unalmas" feladattól. Ezért is szeretik a fiatal orvosokat, mert rájuk lehet hárítani a "favágó munka" egy (jelentős) részét. De az ápolói feladatok egy része is összemosódik az "orvosi" feladatokkal. (Láttam már olyat, amikor egy betegnek olyan "gyatra" vénái voltak, hogy az ápolók után még a "second level"-nek, azaz az osztályos orvosnak is nehezen sikerült vénát szúrni.)

Szerintem ez még jobban ok lehetne arra, hogy ez direktben eszerint megszervezni. Szóval, hogy csapat dolgozzon feladatokon különböző szerepekkel. Most pl nagyon nehézkes a kapcsolat orvosok osztályok között is. mert erre már tényleg nincs idő. De ha a csapatban lenne egy ember, akinek csak az a szerepe, hogy mozgassa előre az egészet és figyeljen, hogy mindenki más akkor lépjen be a folyamatba, amikor kell és, mindeni azt az infot kapja, amit kell, akkor ez is jobb lenne. Szerintem az nem szerencsés, hogy elég hierarchia van. Az orvos az asszisztens felettese kicsit. És ez rá tesz fölösleges súlyokat. Szerintem csapaton belül egy szinten lehetnének és más feladatokat végez mindenki. Az is gáz, hogy a beteg tájékoztatás nagyon gyér. Mert erre sincs ideje az orvosnak. Ezt is csinálhatná más, míg az orvos már mással foglalkozik. Eleve pl miért a sebészt kell hívogatni, hogy időpontot egyeztessen vele az ember? stb. Miért nincs valami elektronikus felülete egy ügynek, amihez mindenki hozzáfér az összes orvos is és a beteg is. Transzparens legyen a betegnek is, hogy pl miket mérlegel az orvos. A többi orvos is lássa ezt. stb stb.

A lényeg az, hogy lehet a feladatokat tényleg úgy csoportosítani, amilyen előképzettség kell a megoldásukhoz. Mert sok új embert kellene bevonni a folyamatba.

szerintem is pozitiv kezdemenyezes. A kb. 1 ev alatt el lehet jutni oda, hogy a kovetkezo munkahelyen mar tudjak fogni a kezet, es ha van hozza affinitasa + tenyleg odateszi magat + onszorgalombol edz egy kicsit codewars-on is egy valasztott nyelven, akkor (relative) hamar fel tudja venni a ritmust...

--
"dolgozni mar reg nem akarok" - HZ 'iddqd' zoli berserk mode-ba kapcsol