Elhanyagolhato fizika a scifikben

Bizony, eleg sok minden utkozott a fizika torvenyeivel kedvenc scifijeinkben: http://img171.imageshack.us/img171/1381/scifi.png

( w4rp v | 2010. 12. 28., k – 23:00 )

khm "dodging faster-than-light weapons (eg. lasers)" :)
es peldaul a Sunshine-os pipak is kisse tulzoak, hang az urben nem nagyon volt , - nem tobb, mint a listan szinten szereplo Serenityben, amiben meg pont, hogy a sorozathoz (Firefly) kepest mar elokerultek azert durr-pfjuhh hangeffektek, merthogy mozifilm, szoval kell bele :) - a vakum hatasa pont, hogy meg az egyik legrealisztikusabb (igazabol lassabban fagysz meg, de a vegeredmeny ugyanaz), es tuz is csak az oxigenkertben volt :)

Mondjuk a Sunshine-nal nem lettem volna tudomanyos tanacsado. Mar maga a tortenet a csillagok mukodesenek teljes felreertesen/semmibevetelen alapszik. Abbol nehez valami fizikailag akkuratusat kihozni.

--------------------------------------------------------------------
It has been said that the only standard thing about all UNIX systems
is the message-of-the-day telling users to clean up their files.
-- System V.2 administrator's guide

( RaptoR | 2010. 12. 28., k – 23:44 )

Lehet már fáradt vagyok, de az "Easy interbreeding between humans & aliens" mondaton röhögtem egy percet. :D

Hiányolom a Star Treket, talán nem merték belerakni? :)

( uid_6846 | 2010. 12. 29., sze – 00:29 )

Bezzeg, ha Botond-Bolics György regényeiből forgattak volna!

Bár a Mikrobi rajzfilmsorozat meglehetősen fesztelen fantáziáról tett tanúbizonyságot.

( raron | 2010. 12. 29., sze – 01:53 )

Lehet, hogy én vagyok hülye, de nekem úgy rémlik, hogy nem tiltott a fénynél gyorsabban utazni.

A Star Trek valóban hiányzik nekem is, bár valószínűleg mindenhol lenne pipa.

reg foglalkoztam fizikaval, lehet, hogy most hulyeseget mondok, de ugy remlik, hogy egy test a sajat erejebol azert nem erheti el soha a fenysebesseget, mert ahhoz a letezo osszes energiajat fel kellene hasznalnia, az atom/vegyulet meg mar reg egy reszben "energiafelszabaditott" allapot. Ellenben mintha valami olyasmi is lett volna, hogy valami specialis esetben a gravitacios erovel 2 egymas fele kozelito test kozul az egyik akar tul is lepheti gond nelkul a fenysebesseget, bar ebben nem vagyok biztos.

A fénysebességre gyorsításhoz valóban végtelen energia kellene, viszont a fénysebességnél gyorsabban mozgó részecskék elméletben már régóta léteznek:

"Fontos azonban kiemelnünk, hogy a relativitáselmélet nem tiltja a fénysebességnél eleve gyorsabban mozgó részecskék létezését. Az egyenletek szerint (ha léteznek), ezek viszont soha nem lassulhatnak le fénysebességre, mivel a lassításukhoz kellene végtelen energia. Ezeket az elméleti részecskéket még a 70-es években elnevezték "tachyon"-oknak, létezésüket eddig direkt módon nem sikerült bizonyítani."

http://www.idokep.hu/hirek/a-fenynel-is-gyorsabban

( Zaneck | 2010. 12. 29., sze – 02:18 )

A fénynél gyorsabban utazás nem olyan dolog amiről tudhatjuk, hogy nem lehetséges a többivel szemben, vagy akkor már önmagában annak, hogy vannak földönkívüliek is szerepelnie kellene, elvégre jelenlegi ismereteink szerint ez nem áll fent.

A Star Trek miért nincs a listán?

Egyes japán animék, mint pl. a Planetes megfelelnek az összes felsorolt követelménynek.

Nem mintha csak ennyi irrealisztikus dolog fordulna elő a scifikben.

( sh4d0w808 | 2010. 12. 29., sze – 07:46 )

Ott is leírtam: egyrészt azért sci-fi, mert a valóságtól elrugaszkodott, másrészt a kvantumfizikában adott a lehetőség a fénynél gyorsabb utazásra.

-------------------------
Trust is a weakness...

igen, de a test sajat erejebol nem igazan tud annyi energiat osszegyujteni, egy epp most atomjaira osszeallo motornak onmagaban meg sikerulne, de emberek is vannak a hajon, meg vana hajonak vaza is :D Ellenben bizonyos dolgokkal (pl. gravitacio) ugy tudom ra lehet segiteni, bar ebben nem vagyok biztos. Mindenesetre tetszoleges helyen meg a fenysebesseg elerese is kerdeses, az biztos

( nanto | 2010. 12. 29., sze – 09:09 )

"Hallottad, hogy jon az uj Alien film?"
"Nem, mi lesz a cime?"
"Tudja a halal"

( uid_15483 | 2010. 12. 29., sze – 10:31 )

A stargate részben szerintem elég lazán pipáltak. Pl. gyorsabban utaznak, mint a fény, bár nem űrhajóval, de épp ez a csillagkapu lényege, hogy hip-hop ott vannak a galaxis másik oldalán. A filmben meg nem volt interbreeding, a kommunikáció pedig nehézkes volt. Gondolom csak a film számít, a sorozatok nem.
--
ahan nem

Hát.. én úgy értelmezem az utazást, hogy A pontból eljutnak B-be. A sebességük meg attól függ, hogy mennyi A-B távolsága és az utazás meddig tart. Ez alapján sokkal gyorsabban utaznak, mint a fény. Ha az utazást úgy érted, hogy beszállnak egy közlekedési eszközbe és mennek, akkor a filmben tényleg nem utaznak olyan gyorsan, csak a sorozatokban.

--
ahan nem

De ne így értelmezd az utazást. A féregjárat lényege, hogy A és B pont között egy rövidebb utat kínál, mint ahogy az űrben csak úgy szimplán el lehetne jutni. Így A és B távolsága sokkal kisebb, és nem kell a fénysebességnél gyorsabban menni, hogy rövid idő alatt eljuss oda.
Ha jól emlékszem a sorozatban is az űrhajók is a hipertérben mentek (ennek létezése már tudomásom szerint sokkal kevésbé nyugszik tudományos alapokon), ahol szintén nem kellett átlépniük az ottani fénysebességet.

------------------
My Open-Source Android "Projects"

( tomsolo | 2010. 12. 29., sze – 11:54 )

az Alieneknél nem értem miért nincs pipa a hang az űrbennél...
No rainbow, no sugar

( zdesigner | 2010. 12. 29., sze – 14:54 )

Kár, hogy a Battlestar Galactica nincs a listában. :)
Ott emlékeim szerint nem volt hang az űrben.
A 12 kolónia, Kobol, New Caprica, az algabolygó, a mérgező gázú bolygó (ahova Starbuck lezuhant, amikor egy cylon géppel harcolt) az eredeti és az új Föld gravitációja nagyjából egyező volt. Persze direkt csak lakható bolygókat kolonizáltak, kivéve Új Capricát és az algabolygót – meg aminek nem volt oxigén a légkörében, mert arra le sem akartak volna szállni. Annál a bolygónál, aminél Starbuck „meghalt”, nem volt nagyobb a gravitáció?
A klíma nem volt mindenhol ugyanolyan. Új Caprica az átlagnál hidegebb volt, az algabolygón kezdetleges volt a növényi élet, az oxigén nélkülin nem is volt.
Idegenek nem voltak, szóval nem volt velük kommunikáció. A cylonok értették az embereket, de ők másképp is tudtak kommunikálni, kivéve a skinjobokat. A Capricában beszéltek tauroniul, meg hallottunk tájszólást is más bolygóról a BSG sorozatban.
Az „easy interbreeding” nem volt olyan egyszerű ember és skinjob közt, meg gyakori sem, de Héránál működött.
Robbanás volt az űrben, de szerintem az átlagos sci-fi filmeknél élethűbb volt, mert ott volt valami láng, amiben oxigén is. Például a víztartály falának kirobbanánásál nem volt láng.
Aszteroidákra nem emlékszem.
Lézert nem használtak. Talán a legnagyobb technikai dolog a cylonok, az űrhajók fény feletti ugrása és a mesterséges gravitáció volt, egyébként rakétákat lőttek ki egymásra és direkt nem rugaszkodtak el annyira a mostani földi technológiáktól. Fura volt, hogy még a Capricában sem volt annyi kulturális eltérés, mint amennyit vártam. Viszont az emberi társadalmat, értékrendet jól kibeszélték, Lee Adama védőbeszéde volt ennél a csúcs.
Nulla gravitációnál leginkább Viperákat, Raptorokat és csatahajókat láttunk mozogni, de azok nem voltak lassúak.
Fény feletti sebesség volt, de nem magyarázták meg, hogy hogyan működik a technológiája. Igazából nem is feltétlenül a technológiáról szólt a sorozat. Meg egyébként is elméletileg a fénysebesség határsebesség és van, ami gyorsabb a fénynél, csak nem bizonyított. Hogy ezt hogy hozzák össze normál elemi részecskékkel, az már science fiction.

( Kuvik | 2010. 12. 29., sze – 19:03 )

Néhány észrevételt tennék a 2001 Űrodüsszeiához. Szerintem kicsit könnyelműen osztogatták neki a pipákat. A zero gravitys dolgot nem értem, nem tudom melyik jelenetre gondolhattak, nem tudok visszaemlékezni olyanra, ami ilyen szempontból problémás lenne. A vákuumos már egyértelműbb, de azzal nem értek egyet, a következők miatt:

http://en.wikipedia.org/wiki/Human_adaptation_to_space#Unprotected_effe…

Vannak megtörtént esetek is, pl. a Szojuz-11 baleseténél a fedélzeti adatrögzítő a dehermetizálódás után 40 s-ig még rögzített életjeleket (igaz, ott valószínűleg nem tized, hanem egész másodpercek teltek el a teljes vákuumig). De még jobb illuszrtáció ez (a filmben láthatóhoz talán legközelebb lévő megtörtént esemény):

"At NASA's Manned Spacecraft Center (now renamed Johnson Space Center) we had a test subject accidentally exposed to a near vacuum (less than 1 psi) [7 kPa] in an incident involving a leaking space suit in a vacuum chamber back in '65. He remained conscious for about 14 seconds, which is about the time it takes for O2 deprived blood to go from the lungs to the brain. The suit probably did not reach a hard vacuum, and we began repressurizing the chamber within 15 seconds. The subject regained consciousness at around 15,000 feet [4600 m] equivalent altitude. The subject later reported that he could feel and hear the air leaking out, and his last conscious memory was of the water on his tongue beginning to boil."

De érdekesek még ezek is:

http://en.wikipedia.org/wiki/Vacuum#Effects_on_humans_and_animals
http://en.wikipedia.org/wiki/Uncontrolled_decompression
http://en.wikipedia.org/wiki/Hypoxia_%28medical%29
http://en.wikipedia.org/wiki/Barotrauma

A kérdéses jelenet:

http://www.youtube.com/watch?v=bDvKVAgFNP4&feature=related

kb. 6:40-től 6:53-ig tart az expozíció. Ez 13 s, amit az előzőleg belinkelt ismeretek szerint nem lehetetlen túlélni, főleg egy jó kondícióban lévő embernél. Az is mellette szól, hogy ilyen esetben még a kabinban/ruhában lévő nyomás távozása esetleg biztosítana néhány tizedmásodperc tranzienst. Szóval nem teljesen elrugaszkodott jelenet volt ez, bár a kivitelezés annyiban tényleg gyengének tekinthető, hogy ilyen jólfésülten valószínűleg nem úszhatta volna meg, talán látszania kellene sérüléseknek (vérzés a testnyílásokból, szemsérülés, stb.).

Igen, egyébként én is kb. úgy gondolom, hogy a 2001-el szemben kicsit igazságtalan az a két pipa, realizmusban klasszisokkal múlta felül a kortársait.

A slow motion in zero gravity szerintem a film első felére vonatkozik leginkább. Teszem hozzá, egy 1968-es filmről beszélünk, akkoriban nem fért bele, hogy zuhanórepülésben vegyék fel az összes súlytalanságos jelenetet, mint az Apollo 13-ban. Ráadásul akkoriban nem is volt olyan mozifilmes kamera, ami megbízhatóan működött volna ilyen körülmények között. Nekem úgy tűnik, hogy Kubrick leginkább workaroundnak próbálta használni a lassú mozgást, azokhoz a jelenetekhez, amit nem sikerült jobban megoldani. Ettől függetlenül ügyesen próbálta elkenni azzal, hogy jól illeszkedett a film általában lassú, megfontolt "kékduna keringős" ritmusához. Hogy a filmre nem általánosan jellemző a súlytalanságban lassú mozgás, arra pont a vákumos jelenet a példa.

A későbbi filmekben ennél sokkal átlátszóbb módon, mintegy sci-fi kliséként használták ezt a lassú mozgásos megoldást. Már ahol egyáltalán törődtek a súlytalansággal...
---
Internet Memetikai Tanszék

( Kuvik | 2010. 12. 29., sze – 19:23 )

A SW az NEM scifi, akárki is mondja. Szóval elég hülye egy válogatás ez. Meg ott van a Stargate is, ami kb. olyan kemény mint a Pirx kapitány...

Egyébként egy scifi szerintem áthághatja a fizika _általunk jelenleg ismert_ szabályait, ettől még scifi marad. Az a fontos, hogy indokolja meg, hogy miért tesz ilyet, és az új axiómarendszert utána használja következetesen. Persze ezt is lehet jól és rosszul is csinálni, pl. az olyan meglehetősen közvetlenül megtapasztalható jelenségeket mint pl. a hang (nem)terjedése vákuumban, elég ostobaság figyelmen kívül hagyni, de komolyabb absztrakciót igénylő dolgokkal (pl. fénysebesség) esetleg lehet játszani (szépirodalmi szempontból) pl. egy rövid felvezetés után, ami szerint a cselekmény idejére bővültek/változtak a kapcsolódó ismeretek. Azt is fontosnak tartom, hogy, ha van ilyen, akkor az ne öncélú legyen, hanem legyen jelentősége a történet szempontjából.

"elég ostobaság figyelmen kívül hagyni"

Talán egy Babylon 5-l kapcsolatos interjúban olvastam, de lehet, hogy másik filmről/sorozatról volt szó, ahol felvetődött ugyanez a kérdés, hogy legyen-e hang az űrben. Végül azért nem ragaszkodtak itt mégse a fizikához, mert mint *sorozat*, nem jött volna át úgy egy űrcsata, mintha hang nélkül ment volna az egész.

Fizikán kívül vannak más szempontok is egy sorozatnál/filmnél.

----------------
Lvl86 Troll

Igazából szerintem bizonyos körülmények között lehet hang a világűrben is. Ha sok gáz és szilárd törmelék repül szét nagy sebességgel egy robbanás során. akkor ez rezgésbe hozhatja a környező űrhajók falát, sőt akár komoly károkat is okozhat, ezt pedig az űrhajón belül biztosan hallani lehet.

Egyrészt kell hogy legyen késése a látható robbanáshoz képest, hasonlóan a légköri hangterjedéshez, másrészt viszont a hangja valószínűleg egészen másmilyen lenne, mint amiket a földön hallani lehet.
---
Internet Memetikai Tanszék

"Fizikán kívül vannak más szempontok is egy sorozatnál/filmnél."

Igen, pontosan erre gondoltam én is. Csak az nem mindegy, hogy mit minek rendelünk alá és erre írtam azt is, hogy a történet szempontjából legyen jelentősége. Az viszont szerintem scifi szempontból már nem elfogadható, hogy azért lépünk meg egy ilyet hogy vakuljon a paraszt átmenjen az űrcsata. Ez öncélú, scifi oldalról legalábbis.

Ja, de most látom, Babylon 5. Elnézést, azthittem scifikről van szó :P

Hát.. egy millió más megoldás lehetett volna, ők ezt választották. Az univerzális fordító tudományos szempontból jobb lett volna (mégha megvalósíthatatlan is egy idegen nyelvről automatikusan fordítani), de nem nagyon illik a történetbe, mert elég sok szerepet játszanak a fordítási problémák.
--
ahan nem

Hehe. Igazabol a sorozatban is sokszor kellett forditgatni Goa`uld szovegeket, kesobb pedig az Osok irasait/nyelvet, lasd amikor O`Neill (ketszer is) letoltotte az agyaba az Os adatbazist, utana nemsokkal mar csak latinul tudott karattyolni. Illetve amikor eloszor kerultek ket ottani testen keresztul az Ori-galaxisba, Daniel megemlitette, hogy nagyjabol Osul, vagyis az Alterranok es az Ori regi kozos nyelven beszelnek, amikor meg egy nep voltak (ami peeersze nem valtozott annyit az evmilliok alatt, hogy ne ertsek meg egymast) es csak a komm.kovek forditanak. Persze vicces, hogy amikor meg tenylegesen talalkozunk ottani emberekkel (eloszor Vala, amikor atkerul, majd amikor ok kezdik betamadni a Tejutat) mar mind perfekt beszel angolul :)
A Stargate nem egy hardcore scifi, hogy finoman fejezzem ki magam (pedig vannak benne baromijo otletek/motivumok, amikert kar, kicsit jobban kibontva sokkal melyebb tartalmat kapna az egesz), inkabb akcio-kalad, de ettol meg tetszik :)

Pontosan, egyáltalán nem hardcore scifi, elég erős a poénfaktor is, de szerintem pont ettól jó :)
Ezen kívül egy egész részen keresztül fordítgatják az ősök nyelvét, amikor időhurokba kerülnek. Az Unasokkal meg igazából csak Daniel tud pár alapdolgot beszélni, bár ők nem is túl fontosak a történet szempontjából.
--
ahan nem

Aha, a Window of Opportunity, az Os idogeppel, meg a kapun keresztul golfozassal. Egyik kedvenc reszem, de legalabbis a Top 10-ben benne van. Az gaz, ha google nelkul eszembejutott a cim? :)

Szerk.: ami a poenfaktort illeti, az onironiat kulon dijazom. Ez eppen passzol is a topichoz:
SGA-t most potlom be (meg pehelyszakallu gimnazistakent nagyon vartam, es kovettem ahogy jott az elso, majd masodik evad, de ott valahogy alabbhagyott a lelkesedes) a 3./4./5. evadot egyben, es nemreg volt egy parbeszed, miutan lebombaztak az Asuranok bolygolyat:
- Kar, hogy lemaradtam, megneztem volna.
- A valosagban nem olyan izgalmasak az urcsatak, mint a tv-ben.

( gabro.cornellan | 2010. 12. 29., sze – 20:36 )

A meséknek csak a saját szabályaikat kell betartaniuk, nem pedig a valóságét. Tehát ha van hang az űrben, akkor mindig legyen, ha fénykarddal átolvasztható egy félméter vastag acélajtó, attól még a műveletet végző jedi ruhája és bőre nem kell hogy kigyulladjon (de akkor a láva se gyújtsa fel) és így tovább.
A történetek ott szoktak átmenni gagyiba, amikor az írók simán megfeledkeznek a saját maguk alkotta szabályokról, csak mert lusták betartani őket. (lásd: Heroes)

( saxus | 2010. 12. 30., cs – 02:37 )

Igazából egyvalamit nem értek. Ha az Apollo 13 "clean bill of accuracy", akkor miért hallom a rakétát? :)

----------------
Lvl86 Troll