Commodore USA

Nagy csodára készül (ismét) a Commodore USA nevezetű társaság, újra tiporni egyet kedvenc régi gépeink (hír)nevén.

Mert mi értelme lehet egy olyan C64-nek látszó pc-nek, aminek olyan "jó" ergonómiájú billentyűzete van, mint a maga korában is sokat szidott "kenyérdoboz" C64?

A másik "kedvencem", az Amiga 1-2-3000. Megnézheted a products listában, "gyönyörű" tervek, specikifáció sehol... Akkor minek feltüntetni a listában?

És végül: Workbench 5. A commodore-amiga.org fórumában kiderül, hogy egy újabb linux mutációhoz lesz szerencsénk. Van ennek értelme? Pusztán csak azért, hogy elmondhassam, hogy nekem Commodore Amigám van, fogják ezt venni?

( Hiena v | 2010. 12. 14., k – 15:05 )

Egy ideje már várható volt. Az, hogy az Amiga Inc. és a Commodore USA ismét rúg egyet a brandbe az teljesen normális. Egyedül abban reménykedem, hogy ezzel mindketten végleg a lehúzzák a rolót és 20$-ért megvehető lesz a név.
Értelme nem sok van, mert epéniszként nincs akkora jelentősége mint az Applenek. 15 évvel ezelőtt talán lett volna. A legnagyobb probléma, ott van, hogy ezen brand mögött a hardver és a szoftver együttese állt. Ezt egy szimpla casemoddal nem lehet megoldani. Ehhez innováció kellene, ami nincs emögött a két garázscég mögött. Ráadásul az Amiga Inc. összerúgta a patkót az AOS4 fejlesztőivel.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Na ezaz. Már a Vic20-c64-nél is egy oprendszert, BASIC-interpretert + hardvert vásároltunk. A számítástechnika egyet jelentett a C64 (vagy Spectrum...) BASIC hekkelésével. Mi a fenéért vennék most egy atomprocis Windowsos gépet egy ismeretlen cégtől és mondjuk nem a Delltől, Lenovótól? Ami a C64et vagy az Amigát naggyá tette, azt azóta legfeljebb az Apple tudta utánacsinálni a Macintoshsal és az iPhone-nal. Na meg az MS-IBM-Intel szentháromság a DOS/Windows PC-vel. Meg talán a Google+telefongyártók az Android telefonnal. De szoftver nélkül tucathardverrel?

--
"Never trust a computer you can't lift."

szerintem ARM alapokon lassan ismet itt tarthatunk, de a nem-mobil szamitogepekbol ez a "szoftver es doboz egyutt" szokas kihalt a Windows korai sikerei miatt. A mobil OS-ek azert kozelebb allnak ehhez (kiveve ugye a WP7-et, mert ott nem fejlsztehtsz ra csak ugy magadnak akarmit) Nekem egyebkent pont ezert kedvencem mai napig a Maemo+N900.

( Chain-Q v | 2010. 12. 14., k – 16:20 )

Köpni ér?

Szerk: amúgy specifikáció azért nincs az "A1000" és egyebek mellett, mert gondolom még nem tudják milyen fospumpa alaplapot fognak beletolni. A ház meg már megvan, tehát lehet képet feltolni róla... Persze a ház is csak azért van meg, mert ezek a házak egy régóta piacon lévő Aumro média case-sorozat darabjai, és bárki vehet belőle magának.

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

( Zaneck | 2010. 12. 14., k – 17:56 )

Remélem aktív hűtést tettek bele, mert akkor még médiaszervernek is alkalmatlan, persze ahhoz, hogy alkalmas legyen előbb stílusos módon Windows 7-et kell telepíteni rá a Workbench 5 nevezetű Linux helyett.

De szórakozhatsz az emulátorral is a sok pénzért amit ezért a PC-ért kiadtál.

"fogják ezt venni?"

Szerintem nem sokan, azok akik oda vannak a retroszámítógépekért nem vesznek Intel Atom processzoros PC-t helyette retro kinézettel, azok meg akik - hozzám hasonlóan - nem sokra tartják a Commodore és Amiga elektronikai hulladékokat nem vesznek ilyen PC-t sok pénzért.

apakezdődik (popkornnal nem rendelkezem, de a csipszet előszedtem...)

Szóval a rendszerváltáskori Magyarországon milyen háztartások számára elérhető áron kapható, számodra nem elektronikai hulladéknak számító eszközzel tudtál háromszólamú többhangszeres zenét szerkeszteni a későbbi Macintoshra egy az egyben hajazó WIMP (Window, Icon, Menu, Pointing) interface-en? És többhasábos újságot szerkeszteni? Pascalban programozni? Táblázatkezelni? GEOS-t használni (ami ugye majdnem Macintosh)?

Merthogy a Macek nem sűrűn fordultak elő nálunk, a PC grafikában és hangban sehol se volt. C64 pedig előfordult itt-ott, és komolyabb intézményekben (aka. Iskola, egyetem) még a perifériák (nyomtató) is elérhetőek voltak.

Persze én kivételezett gyerek lehettem, mert 1541-es lemezmeghajtóm is volt hozzá, és apukám is segített a német kézikönyv lefordításában. Így készülhetett el az első program, amit sikerült bepöntyögni: kettős ciklussal 4 karakterből álló köröket rajzolt ki. Az az érzés, amikor egy programom a Commodore újságban jött ki: megfizethetetlen. Egyébként nyomtatóm nem lévén, írógéppel pötyögtem le, hogy beküldhessem...

Én is szentimentális vagyok és odavoltam a diskmagokért, a tracker musicért, CD mellékletekért, a betárcsázós internetkapcsolatért stb., de azért nem tudnám azt mondani, hogy a mai szélessávú internet, a tartalommegosztók, multimédiás tartalmak stb. nem érnek nagyságrendekkel többet.

Így utólag néha visszanézek emulátorokkal azokra a dolgokra amik korábban lefoglaltak, megfogtak (diskmagek stb.) és mostani szemmel színvonaltalannak tartom ezeket.

Bár igazából nekem is van egy retroval kapcsolatos elfoglaltságom, a 80-as és 90-es évekbeli japán animéket szeretem (egy részüket többre is tartom mint az utóbbi 4-5 évben megjelentek nagy részét), és előszeretettel nem veszem észre, nézem el nekik azt ami azoknak akik az ezredforduló utánni mainstream animéhez szoktak szokatlan, bár a 3D, az 1080p és a többcsatornás hang kifejezetten jót szokott tenni a régebbi animéknek, vagyis inkább a tartalomról van szó, mint a megjelenésről.

Másrészt meg belegondolva a retroszámítógépek programozása eléggé érdekes elfoglaltság lehet.

Aligha, hiszen nem vetted figyelembe, hogy a lányoknak nem is feltétlenül kell szeretnie a lányokat, mivel biztosan a lányok nagy része sem tartja sokra a retroszámítógépeket. Erre nem gondoltál - csak fiúkban gondolkoztál -, de persze a mai világban már toleránsak vagyunk a mássággal.