Amerika ráerőltetné a másolásvédelmet a világra.

"Négy éve dolgoznak az EU, az USA és még nyolc ország, Ausztrália, Kanada, Japán, Mexikó, Új-Zéland, Dél-Korea, Szingapúr és Svájc jogászai az Anti-Counterfeiting Trade Agreement, röviden ACTA nevű nemzetközi egyezményen. Kiszivárgott az internetre a véglegesítés és aláírás előtt álló szerződés tervezete aggasztó dolgok vannak benne másolásvédelmekről, és a fájlcserélők elleni egységes nemzetközi fellépésről. Az amerikaiak bekeményítenének, az EU ellenáll."

Részletek magyarul itt:

http://index.hu/tech/jog/2010/09/09/amerika_raerolteti_a_masolasvedelme…

A dokumentum pdf formátumban: http://keionline.org/sites/default/files/acta_aug25_dc.pdf

Szép új világ elé nézünk.

Hozzászólások

Már a címből tudtam, hogy index.hu lesz.

Ha ez egy nemzetközi egyezmény, és megannyi ország jogászai részt vesznek a megalkotásában akkor miért "Amerika ráerőltetné"?

> Ha ez egy nemzetközi egyezmény, és megannyi ország jogászai részt vesznek a megalkotásában akkor miért "Amerika ráerőltetné"?

Olvasd el a "Drákói DRM" alcím alatti részt.

--------------------------

Csak a viták elkerülése végett. Ha nem használok ékezetet, mobiltelefonról írok.

Ha ez sikerülne, akkor az Artisjus sokkal szomorúbb lenne, mint a torrentezők. Ugrana az automatikusan járó reprográfiai díj, és csak perek segítségével tudnák pótolni a kieső bevételt.

-----
"Fontosabb egy jó szomszéd, mint egy távoli rokon." (Árvízkárosult, 2010)

addig, amíg a lejátszónak meg kell jelenítenie a dekódolt képet (amit akár vissza is digitalizálhatnak) - meg amíg titkosított csatornákon mehet a fájl megosztás - nem nagyon tudok elképzelni drasztikus eredményeket a hatóságok részéről a szabad világban, amíg nincs minden szobában nagy testvér.

ez is egészen addig rabló pandúr felvonás lesz a szoftveres részről, amíg el nem billen a törvény mérlege mindenki kárára, és azt hiszem inkább ez miatt félő a dolog kicsit.

amit személy szerint nem értek, hogy miért jelentetnek meg dvd meg br kiadásokat ilyen hamar a mozi premier után (legalábbis a nem naprakész infóim alapján ezt érzékelem), úgy nagyobb lehetne a mozi bevétel - szerintem moziban felvett szar minőségű kamerás verziókra nem sokan kíváncsiak, aki meg igen, az úgysem mozdulna el a moziig sem.

talán a lakásonként vagy előfizetésenként rendelhető mozifilmek lehet a kiút az ipar számára (pl. digitális tv-hez)?

én csak azt remélem, hogy a kő gazdag filmipar mágnásai hajóján majd nem lobog egy olyan zászló, amely mentén szépen elkezdik a törvényeket apránként megváltoztatni, melyek más területen is nagyban csorbítják a szabadságunkat.

tényleg ennyire le kell verni bottal a népet? nincs pénz és ennyire nincs lehetőség a kalózkodás technikai oldalról való megfékezésének?

"talán a lakásonként vagy előfizetésenként rendelhető mozifilmek lehet a kiút az ipar számára"

Mint ahogyan az USÁ-ban az ilyen már működik is: netflix, hulu, iTunes. Ahol dollárokért-centekért lehet a sorozatepizódokat letölteni-streamelni, ott kevesebb ember szarozik torrentekkel. De az még nagyon sok idő, hogy csak multicégektől és nemzetközi hálózatoktól függjön a tévészolgáltatás, ne pedig a magyar T-home-tól vagy rosszabb esetben a Bivalybasznád Kábel Kft-től. Meg kell egy egységes platform is, mondjuk Google TV.

A problema hollywoodbol ered. Gyakorlatilag amiota a kreativ producereket felvaltottak a tokeeros filmmogulok, es az azonnali haszon elorebb valo, mint az ertekteremtes, szepen lassan el kezdtek maguk alatt vagni a fat, mivel szarabnal szarabb produkciokat akarnak eladni, amik tulajdon keppen csak a CGI minosegebe kulonboznek egymastol. Raadasul hatalmas piacokat veszitettek a tavol-keleten, mivel a tokeeros kina, megspekelve a hong-kongi filmes tapasztalatokkal, gyakorlatilag feltamasztotta a nemzeti filmgyartast. Ezzel magaval huzta a del-koreai es mas orszagok filmgyartasat is. Arrol van tehat szo, hogy a tavol-keleti orszagok a sajat produkcioikkal le tudjak fedni a mozilatogatok igenyeit, es innen az amcsi filmek egyre inkabb kiszorulnak. Es ez kerem egy tobb milliard lakosu piac. Tehat ra vannak kenyszeritve, hogy a filmek minnel hamarabb megjelenjenek lemezen, mert lassan mar csak igy tudnak nyeresegesen jelen lenni azsiaba. Magyaran pokoli penzeket keresnek a tengeren tulon, de tisztaba vannak vele, hogy ez lehetne sokkal tobb is, ezert ott probaljak megfogni a penzt, ahol mehg szamit az USA latszolagos filmes egyeduralma. A masik dolog az, hogy egy-egy sikerfilm hiaba sikeres a mozipenztaraknal a jozan szamitasok mellett is, evrol evre a nagy amcsi studiok kreativ konyvelessel nullszaldosnak, esetenkent minuszosnak hoznak ki nyereseg szempontjabol egy csomo produkciot. Magyaran adot csalnak. Na mar most, hogy ne logjon ki annyira a lolab, a papiron keletkezett vesztesegeikhez filozofiat es ellenseget kellett csinalniuk, ezek pedig a csunya rossz letoltok lettek. Egyebkent latszik is a listan, hogy elsosorba azokat az orszagokat probaljak maguk melle allitani, ahova tokevel, poziccioval stb. ezer szalon bedrotoztak magukat az adott orszag nemzeti filmgyartasaba.

--------------------------

Csak a viták elkerülése végett. Ha nem használok ékezetet, mobiltelefonról írok.