Tartalomhoz forma...

.... szokták mondani. Ezek olyan együtt járó fogalmak mint a yin és a yang, a fény és a sötétség, a nappal és az éjszaka. Egyik se nyer értelmet a másik nélkül.

Nézzünk egy egyszerű problémát két ember között... mint azt már annyiszor az életben tapasztaltam magamon, és erre nem vagyok büszke, nem mindig sikerült egy másik emberrel való kommunikáció közben a tartalmat megfelelő formába öntenem. Felborult az egyensúly... ilyenkor az önmagában helyes tartalom is értelmét vesztette a helytelen körítés miatt. És ez rengeteg további konfliktust szült. Amikor a beszélgetések nem a helyes mederbe terelték az életünket, hanem csak még inkább kitérítették abból.
8 éves párkapcsolatom végére rájöttem, de már túl későn, hogy ha egyikünk elveszti a fejét egy vitává fajult beszélgetés közben, és a másik is elragadtatja magát, akkor nincs megállás. Órákig húzódó ordibálások, sértődések, sárdobálások, adok - kapok lett a vége. Láttam, mert benne éltem, mégsem vettem észre. Egy idő után rájöttem, hogy ha már a párom nem mindig tud uralkodni magán, nekem kéne az "okosnak" lennem. Nem engedhetem meg magamnak, hogy elveszítsem a fejem. A terv jó volt, csak a kivitelezés nem jött össze. Egy régi barátom (akivel lassan 18 éve, szinte gyerekkorunk óta ismerjük egymást) barátnője mondta valahogy így: "... azt mondják az okosok, a jó házasság titka az, hogy egyszerre mindig csak az egyikőtök kattanjon meg...". Milyen igaza volt... Nem volt jó házasság.
Most sok - sok évvel a fentiek első megfogalmazása után, úgy alakult az este, hogy szükségessé vált a fentiek alkalmazása. Jelentem sikerült. Mindketten úgy mentünk a dolgunkra (ill. Ő ment aludni, én sajnos dolgozok), egy hosszúra nyúlt telefonbeszélgetés után, hogy talán nem maradt bennünk harag és düh. Ha holnap újra találkozunk, már nem viszi el az együtt töltött idő nagy részét, hogy megbeszéljük ezt az amúgy is kényes, és régóta fennálló kérdést. Nem fogunk haragudni egymásra, nem fogunk ujjal mutogatni a másikra, hogy te ba***tad el, te voltál a hülye...
A tartalom és a forma újra egymásra találtak. Helyreállt az egyensúly. Valami kis öröm a rosszban. Talán mégsem bennem volt a hiba, mert képes vagyok helyesen is viselkedni. Az életem újra a helyes (bár most egy másik) mederben zajlik.

Hozzászólások

A lényeget nem érintő megjegyzések:
A "Tartalomhoz a forma, ..." egy reklámból származik.
Már többektől olvastam itt, hogy ying és yang. Helyesen: yin és yang

-----
"Fontosabb egy jó szomszéd, mint egy távoli rokon." (Árvízkárosult, 2010)

Köszönöm a megjegyzéseket... javítom amit lehet.
Amúgy a címmel kapcsolatban: nekem volt anno általános iskolában egy képzőművészettel foglalkozó tankönyvem, amit megvettünk, de soha nem is használtunk. Annak volt valami hasonló címe, valamiért megmaradt. Másrészt a barátnőm mondogatja mindig, többféle értelemben is.

------------------------------------------
"Nincs ez el**szva, csak másra lesz jó!"

Most akkor kidobtad?

----------------
(Működésképtelen) processzorokat gyűjtök. Ha van, msg me!

A tartalom és a forma kapcsolatán már a régi görögök óta elmélkednek az esztétikusok :) Persze a szlogen a magyarban valóban az Amphora-reklám után gyökerezett meg.

Szerintem vannak olyan nézeteltérések, témák, helyzetek, akármik, amikor igenis az erőteljesebb kifejezési forma passzol a tartalomhoz. Van, amit nem lehet/nem érdemes finomítva mondani. De ez csak zárójelben volt :)

Akkor még örülj, hogy sikerült rendet csinálni. :)

3 éves kapcsolatnak lett amiatt vége, hogy hajnal 4kor félálomban azt mondtam unokatesómról, hogy szerintem még szűz.
Ő: Szűz?
Én: Tudod, ő nem olyan...
Ő: Tehát én igen.
Én: Nem ezt mondtam.
Ő: De.

Azóta felbasz, ha eszembejut. Fáradtan és befolyásoltság alatt azóta nem beszélek inkább, csak kernelt fordítok.