PHK kontra tudomany :)

A minap hivtak fel a figyelmemet arra, hogy nemreg az ACM Queue lekozolte a hires-hirhedt FreeBSD fejleszto, Poul-Henning Kamp irasat a szinten hires-hirhedt Varnish Cache teljesitmenye mogott allo apro de annal hatasosabb trukkrol.

Minden elismeresem, a Varnish valoban egy remek munka, azonban a hozzaszolasok szerint a cikkben PHK enyhen tulertekelte sajat tudasat. (Erdemes elolvasni!) Kemenyen kiosztja a szamitastudosokat es az egyetemi oktatast, azonban a masik oldal sem volt rest es felvilagositja a szerzot a tema ismeretevel kapcsolatos hianyossagairol. Szereny velemenyem szerint sem illeszkedik a cikk stilusa es tartalma az elvarasokhoz, es valoban mulatsagos, hogy a vegen csak ket hatvanasevekbeli hivatkozas szerepel.

Lassan itt az ideje elhinni, hogy az igazan igenyes munka mogott kutatasnak is kell allnia. Ehhez pedig nem art a megfelelo korokben (es megfelelo elokepzettseggel) megfordulni, mert a legfrissebb tudomanyos eredmenyekrol csak igy szerezhetunk tudomast. Vannak persze PHK-hoz hasonlo ostehetsegek, de en tovabbra is azt mondanam, hogy egy jo szoftverfejlesztonek jo kutatonak es egy jo kutatonak jo szoftverfejlesztonek kell lennie. Szerencsere a FreeBSD Projekt szamos ilyen fejlesztot felvonultat, peldaul tobbek kozt Robert Watson, Lawrence Stewart, Michael Tuexen, Diomidis Spinellis, Luigi Rizzo es meg sorolhatnam... :)

( bambano | 2010. 06. 20., v – 18:08 )

csak nem azt akarod mondani, hogy kell a diploma?:PPPP

Inkabb csupan azt mondanam, hogy nem art magunkat kepezni, tudomanyos publikaciokat es komolyabb elmeleti konyveket is elolvasni neha-neha. (Nem konnyu, de nem is lehetetlen!) Kutatokent nyilvan mindez szinte talcan erkezik, es neha meg szemelyesen is lehetoseg adodik egy-egy nagyobb emberrel konzultalni. Ellenben mindezt diploma es a megfelelo kapcsolatok nelkul is meg lehet csinalni (effektive penz kerdese az egesz), csak kicsit nehezebb...

( XMI | 2010. 06. 20., v – 18:26 )

Amúgy egy elég általános probléma az akadémia vs ipar (incl. open source) kérdése. Nagyon sok esetben az ipari eszközök fejlesztői tudomást sem vesznek arról, hogy az adott témakörben miket publikáltak már. Ennek következtében egyrészt a publikációk a könyvespolcnak készülnek, másrészt az ipar sokszor kifejezetten szar megoldásokat használ, mikor lehetne jobbat is. Kellemetlen ez pl akkor, amikor szabványokat dolgoznak ki, amik vagy hemzsegnek az önellentmodásoktól vagy egyszerűen használhatatlanok, mert hiányzik a formalizált háttér.
---
Internet Memetikai Tanszék

Ja igen, ez lemaradt a végéről, én is akartam írni csak kicsit hosszú lett volna, hogy CS vilgában sajnos elég rossz a jel/zaj viszony és gyakran nem könnyű kiszűrni a félig kamu publikációkat, még elég jónevű konferencia proceedingsből is. Egyik kollégám futott már bele olyanba, ahol egyszerűen lehetetlen volt reprodukálni egy cikkben a leírt algoritmushoz tartozó futási eredményeket. Nyilván a cikk bírálói közül senki sem vette a fáradtságot, hogy leellenőrizze. Más kérdés, hogy annyi konferencia van és annyi beadott cikk, hogy egyszerűen nincs elég (megfizetett) bíráló, aki ráérne minden cikkben leírt megoldást implementálni és ellenőrizni.

De konferencia előadáson is volt már olyan, amikor egy előadó kb. fogalom nélkül benyögött egy eredményt, hogy az ő implementációja 6000 fordulóig futott tegnap este a notebookján (ugye ~4GB ram max). Mindenki másnál 32 GB ramos szervereken futtatott legjobb eredmény 3000 forduló körül volt, utána kifogyott memória. És persze a modelltér mérete minden optimalizálástól függetlenül is lineáris feletti arányban kellett volna, hogy nőjön. De hát ez ugye már a konferencia előadás volt, a cikkét ekkor már elfogadták és benne volt a kinyomtatott a proceedingsben.

Én valahol ott érzem a problémát, hogy nagyon sokan akarnak phd-t, ehhez pedig cikket kell írni, akkor is, ha nincs miből. Az iparnak nem is feltétlenül ez kell, vagy csak kevés olyan ember kell, aki teljesen új tudományos eredményt tud kidolgozni, sokkal több olyan, aki eligazodik a tudományos eredmények világában és mérnöki szinten tudja használni az ott leírtakat. A sima (MSc) diplomás képzés erre nem tanít meg, esély sincs rá. A Phd-nél viszont ennél jóval több az elvárás. A kettő közé kéne valami, ami tudatosan ezt célozza meg, erre szerintem lenne munkaerőpiaci kereslet is bőven.
---
Internet Memetikai Tanszék

Én valahol ott érzem a problémát, hogy nagyon sokan akarnak phd-t, ehhez pedig cikket kell írni, akkor is, ha nincs miből. Az iparnak nem is feltétlenül ez kell, vagy csak kevés olyan ember kell, aki teljesen új tudományos eredményt tud kidolgozni, sokkal több olyan, aki eligazodik a tudományos eredmények világában és mérnöki szinten tudja használni az ott leírtakat. A sima (MSc) diplomás képzés erre nem tanít meg, esély sincs rá. A Phd-nél viszont ennél jóval több az elvárás. A kettő közé kéne valami, ami tudatosan ezt célozza meg, erre szerintem lenne munkaerőpiaci kereslet is bőven.

A vilag tobb orszagaban letezik mar ilyen, es ugy hivjak licenc, hazankban regebben talan ez volt az egyetemi doktori cim.

Szerk.: Egyebkent igen, egyetertek, en is valami ilyesmit tudnek elkepzelni.

Arra, hogy ez jó megoldás lenne, de úgy látom, hogy Ny-Európában inkább a phd szintjét viszik lejjebb. Mo-on viszont az MSc szintje süllyed, a Phd szintjét meg följebb próbálják emelni (3 tézis, min. 2 folyóiratcikk, az elfogadható konferenciacikkek körének szűkítése stb.), így aztán elég gyatra a kihozatal.
---
Internet Memetikai Tanszék

Eddig ugy lattam, Svedorszagban gyonyoruen kovetik a licencrendszert es a doktori fokozatot megszerzo hallgatok pedig valoban jo eredmenyeket produkalnak. Magyaroszagon az MSc. meg csak most indul, en azert szavazok neki nemi bizalmat :)

A magyar doktori viszont valoban brutalis tud lenni, kulonosen, ha peldaul ezt meg romannal is kombinaljuk :)

Magyaroszagon az MSc. meg csak most indul, en azert szavazok neki nemi bizalmat :)
Hát... én azért látom ezt az oktatói oldalról a BME-n. Elkeserítő.

A BSc gyakorlatilag botrányos, olyan emberekkel kell tökölni, akik nem tudnak írni olvasni, érettségit nem lett volna szabad kapniuk.

MSc-re alig van jelentkező, éppen a beinduláshoz szükséges létszám határán vannak a szakirányok. Van egy formális felvételi, de nincs igazán hatásos szűrés.

A szakirányok színvonala pedig nagyon vegyes, és a diákok többsége a csökkenő ellenállás irányába halad, azt választja, ahol gyengébb a követelmény. Végül ugyanolyan papírt kap, mint aki a keményebb szakirányon végzett, így viszont még a jobb képességű hallgatók is inkább kerülik a nehéz szakirányokat.

Igazából munkaerőpiacon csak ott van jeletőssége a szakiránynak, ahol a munkáltató is korábban valamelyik ismert elitebb szakirányon végzett és tudatosan keresi az onnan kikerülő embereket, mert tudja, hogy az jobb, mint a többi. Viszont ez a munkahelyek elenyésző hányada.
---
Internet Memetikai Tanszék

En is latom oktatoi oldalrol, igazad van. En viszont hiszem, hogy lehetne jobb is, es szeretnek lepeseket tenni ez ellen. Naivan bizok benne, hogy meg maradtak igenyes emberek hazankban.

A BSc gyakorlatilag botrányos, olyan emberekkel kell tökölni, akik nem tudnak írni olvasni, érettségit nem lett volna szabad kapniuk.

Igen, tapasztaltam :(

MSc-re alig van jelentkező, éppen a beinduláshoz szükséges létszám határán vannak a szakirányok. Van egy formális felvételi, de nincs igazán hatásos szűrés.

Szinten igaz :(

[..] a diákok többsége a csökkenő ellenállás irányába halad [..]

Ez szerintem mindig is igy lesz, ez a tomegkepzes szinte elkerulhetetlen hozadeka.

Ez szerintem mindig is igy lesz, ez a tomegkepzes szinte elkerulhetetlen hozadeka.
Ez nyilván így van, de azért az egyetmenek - ha fenn akar tartani valami színvonalat, hírnevet - az volna a feladata, hogy a lehető legkevésbé segítse elő ezt a viselkedést.
Másképp megfogalmazva a diákok el akarnak menni a kissebb ellenállás irányába, de a tanszékek ugyanezt nem tehetik meg.
A tömegképzésnek ugyanis kellemetlen, de szükséges velejárója az évfolyam használhatatlan részének kiszórása. Derüljön ki az első vagy második évben, hogy valaki nem való az egyetemre, ne a szakdolgozat-/diplomatervezéskor. Ehhez viszont szükséges, hogy ne legyen olyan "könnyebbik" opció, amivel megkerülhető ez a szűrés.

Ott van elcseszve az egész, hogy
1. Senki nem mérte fel, hogy mennyi többletterhelést jelentenek azok a változások, amit a BSc, MSc rendszer bevezetése után csináltak. Pl a BSc gyakorlatorinetált képzés -> minden tárgyból legyen gyakorlat. Engem ez kicsit a "Kádár elvtárs megmondta..." c. anekdotára emlékeztet. Hogyan tartsunk 600 főnek gyakorlatot, ugyanannyi stábbal amennyi idáig csak nagy előadóban előadást (+ZH, vizsga) tartott?!
2. Egyes tanszékek feladták és elkezdtek népszerű, mondhatni "populista" irányba elmenni. Nem tanítanak komolyan (mert erőforrásigényes), cserébe nem is követelnek (mert erőforrásigényes + ne ijesszük el őket, kell sok nép a fejkvóta miatt).

Innentől kezdve a tanszékek igénytelenségben, színvonalcsökkentéssel kezdenek versenyezni a hallgatókért, aki a legkevesebbet követeli, az nyer. Ez teljesen rossz irányú folyamat. Kicsit sarkított a fogalmazás, de sajnos tény, hogy ma nem lehet népszerűnek lenni "elit" képzéssel, míg az 5 éves képzésben ez működött.

Ez ellen fellépni csak valami egészen magas pozícióból lehetne, viszont túlságosan átszövi az egész rendszert a tanszékek hatalmi status quo védelme. Még talán a rektor is belebukna, ha megpróbálná nyíltan kikezdeni (eleve nincs szerintem objektív metrika amivel vitán felül bizonyítani lehetne, hogy valamelyik tanszék túl lazán kezeli a követelményeket), bár ügyes politizálással nyilván el tudná érni, hogy a jó irányba induljon el valami. Viszont tanszéken belülről elég esélytelen bármi változást eredményre vinni.
---
Internet Memetikai Tanszék

Most jut meg eszembe, hogy hazankban tulajdonkeppen a doktorit abba lehet hagyni az abszolutorium megszerzese (azaz a haromeves szervezett kepzes befejezese) utan. Adnak rola egy szep papirt, es lattam mar olyat, aki ezt az oneletrajzaba is beleirta. Arrol viszont fogalmam sincs, hogy ezt az ipar mikent ertekeli manapsag :)

Illetve adott a masik veglet is: lehet jelentkezni egyeni doktori kepzesre is, ahol a szervezett kepzes teljesen kimarad es csak a doktori szigorlatra kell jelentkezni a disszertacioval es a cikkekkel.

Érdekes én még nem hallottam az előbbiről. Pedig amúgy lehet, hogy jobb lenne nekem is, mert amúgy érintett vagyok a dologban.

Az utóbbira láttam példát, de ehhez óriási hátszél kell. Ha nincs valaki professzor, aki a kapcsolatait is erősen kihasználva tolja az illető doktoranduszt, akkor esélytelen.
---
Internet Memetikai Tanszék

Érdekes én még nem hallottam az előbbiről. Pedig amúgy lehet, hogy jobb lenne nekem is, mert amúgy érintett vagyok a dologban.

Nem tudom, hogy ez mennyire resze a rendszernek, en egy kicsit hekkelesnek erzem, de mukodhet... A licenc megszerzese altalaban ennel annyival tobb, hogy a hallgato ilyenkor formalisan bemutatja az eredmenyeit es tesz egy zarovizsgat, illetve keszit az addigi munkaibol egy dolgozatot. Nincsenek olyan penge elvarasok mint a PhD. eseteben, a vizsga is sokkal baratsagosabb (egy intezmenyen beluli es egy azon kivuli vizsgaztato). Igazabol egy doktori vedes kicsiben, bar kulfoldon az MSc. fokozat megszerzese is hasonlo korulmenyek kozott zajlik. A kulonbseg, hogy ott meg nem elvaras a sajat cikk es az opponens egy masik MSc. hallgato :)

Ezzel szemben a magyar abszolutorium megszerzese szinte automatikus, ha megvannak a krediteid...

Amikor még közöm volt az egyetemhez, nekem az volt a problémám, hogy kéz kezet mos alapon indítottak olyan újságokat, amik elvileg bírált cikkeket jelentettek meg, de teljesen belterjesen intézték. Az egyik egyetem indított matekból, a másik fizikából, kölcsönösen meghívták egymás magasabb beosztású oktatóit, és szépen áttologatták egymás cikkeit, majd megjelent a lap, megvették, ment a fiókba.

Így bizonyos folyóiratok eleve arra születtek, hogy legyen hol cikket írni.

Elvileg ezért nézik a folyóiratok impakt faktorát is, azaz arról is készítenek egy statisztikát, hogy az adott folyóiratban megjelent irományokra mások mennyire hivatkoznak.
(Az persze kérdéses, hogy mennyire jó mérce. Ráadásul különböző tudományterületek között nem igazán összevethető, mert attól nagyon függ, hogy az adott témával hányan foglalkoznak. De talán a semminél jobb. Azt legalább lehet tudni, hogy ha egy folyóiraté nulla, az vagy nagyon új, vagy a kutya sem olvassa.)

Hallottam olyan kutatorol, aki azert irt boduletes butasagot a cikkebe, mert igy mindenki meghivatkozta azzal az indokkal, hogy azt jobban tudja :) Nyilvan a cikkekre vonatkozo pontszamitasi modszerek messze nem tokeletesek es van mogotte azert nemi politika is. Ezert kellene mindenkinek maganak kialakitani egyfajta tudomanyos izlest es tudni, mit kell komolyan venni es mit nem. Spam itt is lesz mindig boven :P