Ökobunkók ismét lecsaptak

Párszor már írtam környezetkárosítókról és a szélsőséges környezetvédőkről.
Alapvetően, nem teszek különbséget a két kategória közt, mert a legtöbb, véresszájú környezetvédő oly mértékben dilettáns, hogy a tevékenysége egyenértékű a környezetkárosítással.
Legfrissebb példa a brandenburgi nyércszöktetés. Az ötlet szép és nemes, csak épp 4000 kisragadozó szabadon engedése, különösen most, kora tavasszal, egy ökológiai katasztrófával egyenértékű.
Remélem a helyi hatóságoknak sikerül elfogni a tetteseket és példás büntetést kapnak.

Hozzászólások

Ne keverd a szezont a fazonnal. Állatvédők voltak, nem környezetvédők, ezzel az ÖKO előtagot le is veheted. Ettől persze még úgy általában ellenzem azt, hogy valaki divatból (tehát nem szükségből, mint a természeti népek!) állatszőrbe öltözzön. Egy ilyen akció előtt tényleg konzultálni kéne azért egy ökológussal is, hogy van-e értelme, nem tesznek-e nagyobb kárt. Sokkal értelmesebb lett volna a fogyasztói oldalon küzdeni azért, hogy ciki legyen hordani ezeket a termékeket. Pl.: a glob felmelegedés ellen se úgy kell küzdeni, hogy felrobbantunk egy tankhajót, és kifolyatjuk az óceánba a naftát.

"Állatvédők voltak, nem környezetvédők"

Nehez lenne eldonteni, hogy a ketto kozul kik a nagyobb idiotak, mindketten nagyon kuzdenek a cimert.

"Egy ilyen akció előtt tényleg konzultálni kéne azért egy ökológussal is"

De megjobb lenne, ha egy pszichiaterrel konzultalnanak.

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

Én nem ellenzem az atomenergiát elvben, főleg, ha még az én életemben előjönnek egy működő és energiát termelő fúziós reaktorral. De óriás állami pénzeket ne öljenek bele egy Paks-bővítésbe. Ilyen megabefektetésekkel zöld energiákat is könnyen megtérülővé lehet tenni, akkor meg inkább ez utóbbiakat választanám.

Inkább egy gyűjtőoldalt érdemes linkelni, nem egy kiemelt balesetet. http://en.wikipedia.org/wiki/Category:Nuclear_accidents

Ráadásul a hulladéklerakással is folyamatos problémák vannak (röviden: ha olyannyira biztonságos a nukleáris fűtőelemek életciklusa, akkor miért exportálják a nyugati, demokratikus országok a hulladékjukat legálisan vagy illegálisan fejlődő országokba, vagy olyan féldemokratikus államokba, mint Oroszország?).

A zöldek pedig nemcsak azért tiltakoznak az atome. ellen, mert veszélyes (sztem nem is kirívóan veszélyes, robbant már fel vízerőmű is...), hanem mert a nagy teljesítményű base load erőművek erőltetett ütemben építése megakadályozza a megújuló energiaforrások hálózatba illesztését, illetve egy "smart grid" létrehozását.

1. A hulladéklerakással kapcsolatos folyamatos problémák nagy részét azért a zöldek okozzák. Másrészt a tenyészreaktorok erre elég jó megoldást adnak.
2. A reprocesszálás se rossz megoldás, csak egy reprocesszálómű elég drága. Ez megválaszolja azt is, hogy a hulladékot miért viszik olyan helyre, ahol már van reprocesszálómű, és nem állja a dolog útját valami/valaki. (A másik az, hogy ha helyben megakadályozzák a zöldek a tároló építését, akkor is tenni kell valahova. Olyan helyre könnyű, ahol akkor is megépül a tároló, ha van tiltakozó.)
3. Persze a fúzió még szebb lesz, ha amikor elkészül.

Egyébként valóban nem veszélyes az atomenergia, főleg az energiatermelés többi módjához képest, kW-ra vetítve. Csak ha baj van, az látványosabb, több embert érint egyszerre (a lakásukban is sokan égnek bent évente, csak nem hír, mert nem sokan egyszerre).

A megújuló energiaforrásokat pedig szerintem leginkább a saját rossz hatásfokuk, és magas költségük akadályozza meg az elterjedésben (nézz utána, hogy mibe kerül 1 kWh áram szélerőműből vagy atomerőműből).

Csernobilról egy szerencsétlenül működő reaktortpus, másrészt egy sor idióta* tehet. RBMK reaktorból szerencsére már kevés van, idiótából nem lesz kevesebb, de a biztonsági rendszerek szerencsére idiótabiztosabbak lettek. Egyébként a legsúlyosabb nukleáris baleset(sorozatot) nem Csernobil, hanem Majak okozta.

Na jó, lehet hogy túlzás leidiótázni őket, mindenesetre rossz döntések sora játszott közre.

Zöld energia, az alacsony hatásfoka miatt, igen hosszú megtérülésű idejű és távolról sem zöld. Egy napelemfarm vagy szélfarm telepítésének az ökológiai footprintje többszöröse egy atomerőműének.
További probléma, hogy a megújuló energiaforrások nem kiszámíthatóak az atomenergiával szemben. Emiatt, még egy ország szinten is, fizikai képtelenség stabilan, folyamatos energiaellátást biztosítani.
Egy atomerőmű hosszú ideig folyamatosan üzemel a nap 24 órájában, ugyanezt egy szélerőmű nem tudja.

Gondolatébresztőnek:
http://www.thenewamerican.com/tech-mainmenu-30/energy/788
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Valóban semmi sincs CO2-lábnyom nélkül. De azért ne túlozzunk:

„Egy napelemfarm vagy szélfarm telepítésévk az ökológiai footprintje többszöröse egy atomerőműének.”

Úgy emlékszem, hogy a szélenergiával közel azonos a carbon footprintje a nukleáris energiának. Most
ezt találtam rá (3. oldal grafikon), de máshol is kb ilyen adatot láttam. Fontos, hogy a teljes életciklusra kell vetíteni! Szélerőmű legyártása, működtetése, reciklálása, valamint atomerőmű építése (a beton, és az építkezés általában óriási co2-kibocsátással jár), működtetése, fűtőelemek végleges elhelyezése.

„További probléma, hogy a megújuló energiaforrások nem kiszámíthatóak az atomenergiával szemben.További probléma, hogy a megújuló energiaforrások nem kiszámíthatóak az atomenergiával szemben.”

Erre való a smart grid. Ami a fogyasztási és termelési oldalon egyaránt működő intelligens hálózat.

Nem akarlak kiábrándítani, de a smart gridnek akkor lenne értelme, ha gazdaságos lenne 1000 km feletti távolságokra szállítani az áramot.
A másik probléma az elmélettel, hogy a smart grid igen finom totális kontrolt biztosítana a szolgáltatóknak és a kormányzatoknak a kliensek felé. Egy fizetés elmaradás esetében simán leállíhatnák a teljes otthoni energia ellátásodat. Egy súlyosabb poitikai eseménynél korlátozhatnák a net hozzáfárásedet, szimplán a routerek lekapcsolásával.

A szélerőművek építése jelentős betonozási munkákat igényelnek. Egy MW nagyságrendű szélerőműnél 16 méter tmérőjű és 6-8 méter mély tömör betonalapra van szükség. Ez vetekszik egy reaktor alapozásával. Az árnyalatnyi különbség, hogy egy reaktorból 400MW-jön ki.
További gond, hogy nem összemérhető az energiasűrűsége a két technológiának. Jelen pillanatban a legnagyobb csúcsteljesítményű szélturbina (E-126) 7MW, egy paksi reaktorblokk 430MW. A jelenlegi, teljes, Paksi teljesítménynek (1400MW körül) az eléréséhez 200 ilyen monstrumra lenne szükség. Magyarország teljes jövőbeni igényének a lefedéséhez kb. 800-ra. Ha kb. 3 km.-enként tennénk le egyet (2 km. az EUS szabályozás a szélerőművek biztonsági zónájára) akkor körbekarózhatnánk velük a teljes országhatárt.
Kb. ez mutatja a realitását a megújuló energiaforrásoknak.
(Napelemből 23333333 db. 240W-os napelemtáblára lenne szükség, ami 37774076.1 négyzetméter felületet (durván 38 négyzetkilómétert) foglalna el. Ez durván megfelel a Velencei-tó és a körülötte lévő települések teljes lefedésével. Bruttó kisker árakat ismerve a project napelemköltsége 4410 milliárd forint körül lenne.)
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"Egy súlyosabb poitikai eseménynél korlátozhatnák a net hozzáfárásedet, szimplán a routerek lekapcsolásával."

Mondjuk ez most sem okozna kulonosebb gondot. :)

"A jelenlegi, teljes, Paksi teljesítménynek (1400MW körül) az eléréséhez 200 ilyen monstrumra lenne szükség."

... ha folyamatosan le tudna adni a csucsteljesitmenyet, amit egy szeleromu sehol sem tud, inkabb csak a harmadat.

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

Paks teljes teljesítménye 1400MW körül van. Ez 240W-al osztva, 5833333.3. Ez beszorozva 1,657x0.977 méteres panelmérettel, 9443519 négyzetméter, ami 9.44 négyzetkilométer, ami nagyjából a Velencei-tó náddal borított felületének felel meg.
Az lemaradt az elöző posztból, hogy a teljes magyar átlagfogyasztás 5-600MW körül van, ebből lett számolva a 800 szélerőmű (5,6GW) és ez lett napenergiára átszámolva.
Az adatokat nem kell vérkomolyan venni, csak a nagyságrendet akartam érzékeltetni.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Az EUs szabályozás lakott teltepülésektől 2km-es minimális biztonsági zónát ír elő szélturbinákra. Hogy ez pontosan mekkora teljesítménytől él, azt nem tudom, nem vagyok energetikai szakember.
A turbinák telepítésénél a turbina által keltett turbulencia és a mechanikai biztonsági távolságok a mérvadóak. A mindkettőnél a turbina magassága a mérvadó. Amúgy az egyik mellékhatása a turbináknak a jégvedlés, amikor a lapárokra ráfagyott jég, kisebb-nagyobb darabokban vélik le.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"a beton, és az építkezés általában óriási co2-kibocsátással jár"

Yep, de kb. ez az egyetlen.

"Erre való a smart grid."

Ez lett a mindent-megoldo buzzword? Mit csinal a smart grid a tel kozepen rendszeresen kiepulo anticiklonnal, amikor ~1 honapig van erosen felhos/borult, szelcsendes ido, -10 Cfokkal?

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

Aranyosak azok a német környezetvédők, eddigi legnagyobb sikerük, hogy németeknél hiány lett reaktormérnökből, mert a letiltás miatt senki se akar annak tanulni, ennek egyik folyománya a paksi baleset is (amely amúgy jelentősen el van túlozva), a tisztítótartályt a franciák német leánycége tervezte, pontosabban annak vegyészei - reaktormérnököt nem találtak.

Érdekes amúgy: "Az elszabadult állatok vasárnap óta becslések szerint mintegy 1 tonna táplálékot ettek meg: többek között környékbeli szárnyasokat és más háziállatokat ragadtak el."

Kis fejszámolás: 4000 nyérc szabadult el (kb. a felét már befogták, de ettől az apróságtól most eltekintünk). Ha feltételezzük, hogy a cikk eredetije is ma jelent meg (esetleg ma írták), akkor ez egy 5 napos intervallum. Ez azt jelenti tehát, hogy fejenként negyed kiló húst (húst!) ettek meg 5 nap alatt. A kifejlett példányok átlagos testtömege kb. 1 kiló. Ez a fogyasztás nekem nem tűnik reálisnak (mondjuk ki, hogy túlzás). Nem is beszélve arról, hogy "Tápláléka főleg kisebb halakból áll, de elfogyasztja a békákat is és a folyami rákot, valamint a kisebb vízimadarakat."

legalább veszélyeztetett faj.

Az adat reális, ugyanis ezek az állatos 1-3 naponta esznek akár 10-12 dkg táplálékot. A kisebb vízimadarak mellett megfog mindent ami mozog és ehető a nyúlig bezárólag, írtja a táplálékkonkurenseit (menyét, nyest, hermelin). A másik, hogy a károkozás súlyában nincs az benne amit nem eszik meg.
Továbbá, az európai nyérc egy kihalás közelében lévő faj, míg a telepeken nagy valószínűséggel amerikai nyércet tenyésztettek, ami Európában fajtaidegen.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "