Játék Linuxon

Címkék

A Toms Hardware egy hosszabb cikket közölt, amelyben arra keresi a választ, hogy mennyire jó játékplatform a Linux. A cikkben különböző szempontok szerint keresik a választ arra, hogy érdemes-e Linuxon játszani, vagy jobban teszi a gamer, ha marad a Windowsnál. Az első kérdéskör a Direct3D vs. OpenGL probléma. Míg a Windows a D3D-t szereti, de elboldogul az OpenGL játékokkal is, addig Linuxon csak az OpenGL játékok jöhetnek szóba (natívan). Jó példa az új játékok közül az OpenGL-re a Doom III. Szépen futtatható Linuxon is. Az OpenGL előnye, hogy használható Windowson, Linuxon, Unixon és Mac OS-en is.

A második probléma a 3D kártya driver kérdés. Az ATI általában később kapcsol, míg az NVidia sokkal jobban Linux barát. A Doom III linuxos verziójának kiadása idején csak az NVidia kártya tulajdonosok tudtak játszani a játékkal, míg az ATI-sok reménykedhettek, hogy majd valamikor elkészül a driver, amellyel elindul a játék. A probléma állítólag az volt, hogy az ATI és az id Software között nem volt kommunikáció a Doom III-mal kapcsolatban.

További probléma lehet, hogy a driver gyártóknak nem csak a Linuxot kell támogatniuk, hanem a sok különböző disztribúciót is. Úgy kell a drivert megcsinálniuk, hogy az az n+1 számú Linux disztribúción is fusson. Természetesen a nagy disztribúciókat letesztelik...

A cikkíró megállapítja a nagy tényt... Az NVidia szereti a Linuxot (mi is az NVidia-t :-). Az NVidia nagy hangsúlyt fektet a Linux támogatásra, míg az ATI fejlesztői csapata kisebb, és másra fókuszálnak...

Végül szóba kerül a Cedega, mint utosó lehetőség, ha a játékok már végképp nem akarnak natívan futni.

A cikk végén az szerző véleménye az, hogy aki játszani szeretne, az maradjon a Windowsnál.

A cikk itt.

Hozzászólások



> További probléma lehet, hogy a driver gyártóknak nem csak a Linuxot kell
> támogatniuk, hanem a sok különböző disztribúciót is. Úgy kell a drivert
> megcsinálniuk, hogy az az n+1 számú Linux disztribúción is fusson.
> Természetesen a nagy disztribúciókat letesztelik...
????
Miért kellene minden disztribet külön támogatni?
Raktam már fel ugyanazt az nvidia csomagot többféle linuxra is.
A régebbieket is, amiknek nem volt ilyen "profi" telepítőjük.


--
--
Csuhai Imre
csuhi@mailbox.hu
http://csuhi.uw.hu

Micskó Gábor wrote:

>
> Termeszetesen aki ert hozza annak nem problema a SuSE csomagbol
> kibanyaszni a forrast, es leporgetni a kernel drivert.
>
> Itt ok a tamogatason azt ertik, hogy a Hulye Petike is fel tudja
> telepiteni egy ./install futtatasaval. Ehhez viszont mar ismerniuk kell a
> disztribuciokat...

Igaz, bár sztem egy kernel modul lefordításához nem kell najmanjánosnak
lenni. Ha tud az ember doksit olvasni (esetleg angolul is), akkor minden
programozási-kernelhekkelési szaktudás nélkül ki lehet adni azt a három
parancsot amit kell. Szerintem nem az architektúra miatt nehezebb linuxra
drivert fejleszteni, hanem jogi és versenypiaci témák miatt.

Konkrétan arra gondolok, h egyes gyártók paráznak nyilvánosságra hozni a
forrást, nehogy abból okosodjon a versenytárs. Ha a forrás nyilvános, akkor
ugyanis a disztribkészítők simán beépítik a disztribbe Hülye Pistikének a
fullos NVidia drivert, és lehet Quakezni ezerrel.
Ha nem, v nem teljesen akarják nyilvánosságra hozni a forrást, akkor viszont
kénytelenek binárist produkálni mindenféle különböző disztribekre, ha azt
akarják hogy az emberek tudják használni a hardvert.

--
--
Csuhai Imre
csuhi@mailbox.hu
http://csuhi.uw.hu

Nu. Vegre. Nem kell feltetlenul megvaltani Linuxszal a vilagot 3 nap alatt, mindenre megvan a "megfelelo" eszkoz, mint pl a jatekra jelenleg legalabbis azert megiscsak a win a legalkalmassabb (szerencse hogy en sosem jatszottam szamitogepen ... ize ... leszamitva az Elite-et C64-en meg anno es a Dune I-et PC-n). Ez persze nem azt jelenti hogy nem lehetne fejlesztgetni pl Linuxot is ebbe az iranyba, de most a jelenrol van szo es nem a jovorol, nyilvan.

On 2005-01-03, Micskó Gábor <trey@hup.hu> wrote:
>
> A Toms Hardware [0] egy hosszabb cikket közölt, amelyben arra keresi a
> választ, hogy mennyire jó játékplatform a Linux. A cikkben különböz?
> szempontok szerint keresik a választ arra, hogy érdemes-e Linuxon játszani,
> vagy jobban teszi a gamer, ha marad a Windowsnál.
>
> Az els? kérdéskör a Direct3D vs. OpenGL probléma. Míg a Windows a D3D-t
> szereti, de elboldogul az OpenGL játékokkal is, addig Linuxon csak az

Vilagositsatok fel lecci, ez azt jelenti, ami oda van irva, vagy csak azt,
h. a jatekfejlesztok szeretik jobban a D3D-t

En ugy emlekszem, hogy a kezdetekben az OpenGL volt a dominans. Emlekszem meg az elso Tseng ET6000+Diamond Monster 3Dfx kombomra. Aztan megjelentek az elso NVidia Riva 128, TNT kartyak, es fordult a vilag. Egyre jobban a D3D kerult eloterbe. Es ha jol emlekszem (nem ma volt) akkor nagyban a Microsoft hatasanak volt egy koszonheto. Ami nem is veletlen, hiszen a D3D API-t a Microsoft fejleszti...

Ha erdekel a tema, egy osszehasonlitas itt.

On 2005-01-03, Micskó Gábor <trey@hup.hu> wrote:

> Ha erdekel a tema, egy osszehasonlitas itt [0].

Huh. Elolvastam. Eleg jo cikknek tunt, koszi. Ez alapjan azt mondom, Isten
ovjon a D3D-tol (es nem csak amiatt, hogy ez Win-only, mig az OpenGL nyilt
sztenderd). Nem mintha az a veszely fenyegetne, hogy osszeakadok vele :)

Azert ez egy ket es fel eves cikk. I wonder, tortent-e valami erdekes azota

Azt erdemes megemliteni, hogy a D3D csak egy resze (bar ketsegtelenul a legnfontosabb resze) a DirectX-nek. Ezen kivul van DirectSound, DirectInput, DirectPlay is.

Abbol a szempontbol a DirectX kicsit elorebb van, hogy COM interfeszekkel valositottak meg, igy valamennyire objektum-orientalt szemleletet tukroz. Ezt szoktak szeretni a fejleszto nepek. Mondjuk en konkretan annyira nem szeretem.

Egyebkent van egy OOP keretrendszer az OpenGL-hez is SceneGraphnak hivjak. Talan a Silicon talalta ki, de pl az NVidia is kemenyen tamogatja. Van egy tok pompas, ingyenes NVSG (NVidia SceneGraph) SDK is, ami letoltheto az nvidia.com-rol. Arra nem emlekszem, hogy linux ala van-e NVSG.

Ez elegge hatekony es szamomra sokkal hasznalhatobbnak tunik, mint a DirectX. A C++ objektumszemleletre alapoz, es kemenyen profital a tervezesi mintak hasznalatabol is, emiatt erdekesebb mint a COM-ra epulo DX. Egy apro hatranya, hogy emiatt mas nyelvekbol nehezebb hasznalni.