Játékkönyvhöz stílusfájl

distillerrol kerdezni egy Unix portalon kicsit necces :D

Hát ötletem az van:
A "fejezetek" formázására a \newenvironment-tel készítenék egy új környezetet. A "fejezetek" számozására készítenék egy számlálót (\newcounter). Az új környezetben helyezném el a szöveget. A \label nem kellene, mert lehetne hivatkozni az új számlálóra. Amit nem tudok: a magyar hivatkozások (\aref és társai) fognak-e rendesen működni.

Szörnyek: Meg fogsz lepődni! A tabulart használnám, átdefiniálás nélkül. Ha mindenképpen ragaszkodsz a külön szörny parancshoz, akkor azt javaslom, hogy készíts egy új környezetet, de előtte tanulmányozd a tabular környezet definicióját, majd azt másold le és módosítsd. Valahogy csak megoldották ott is. :-)

Eddig még soha nem kellett új környezetet csinálnom, így ez csak elvi segítség. Számlálót már csináltam régen, de akkor még nem volt \aref.

Ha érdekel megvan a sorozat majd' minden darabja.
Hétvégén felteszem az adás-vétel rovatba :D

--=={ Richee }==--

nekem sokkal rosszabb a helyzetem. meghasad a szivem amikor latom ezeket, mert nekem MEGVOLT tobbek kozott Az orszagut harcosa is, A sarkany haboruja nevu low-cost kiadvany, ezenkivul baromi regi livingstone kotetek mint peldaul A Kaosz Fellegvara.

mi tortent? eladtam oket, es a rossz dontes azota kisert.
SOHA ne adjatok el konyveket.

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

nagyon preciz vagy :)

A \newenvironment{fp}{első}{} első paramétere a \begin{fp} helyére kerül. A második paramétere az \end{fp} helyére. Ami a \begin{fp} és \end{fp} közzé kerül, az a két paraméter közzé fog kerülni. Ezért nem jó az \end{center} a második paraméternek, mert akkor az egészre vonatkozik a center környezet.
A szám és a szöveg közötti hely a center környezet miatt ilyen nagy. Ha kisebbet akarsz, akkor át kell definiálni a center környezetet (szerintem). Erre nem vállalkozom.
Ha meg akarod növelni a fejezet előtti távolságot, akkor valami ilyesmi kell:
{\refstepcounter{fp}\begin{center}\setlength{\parskip}{24pt plus 5pt minus 5pt}\thefp.\end{center}\setlength{\parskip}{6pt plus 1pt minus 1pt}}
A második \setlength... azért kell, hogy a szöveg előtt ne legyen túl nagy hely.

A \newcommand* esetében biztos, hogy a parancs paramétere nem hosszabb egy bekezdésnél. A csillagot akkor illik elhagyni, ha ebben nem vagyunk biztosak.
A \told magyar találmány, toldalékolást csinál számok után. "Kitalálja", hogy melyik a helyes: -ra, re. (-tól, től, -ban, -ben, ...). A +ra{}: ezz jelzi, hogy vége toldaléknak (v.ö.: +ba{}, +ban{}). Ha a végére .-ot is akarsz, akkor inkább így +ra{}. Egyébként több olyan latex parancs van amit {}-al kell zárni.

Ha pontosan oda akarod beszúrni a képet, ahol a forrásban van, akkor ne tedd az \includegraphics...-ot figure környezetbe. Pont. A figure környezetnek pont az a lényege, hogy a latex tipográfiai okok miatt úsztatja a képet. Ha egy nyomdába mégy el az anyagoddal, a tördelő is ezt fogja tenni. A latex -- többek között -- arra törekszik, hogy az oldal jól nézzen ki. Ha valami miatt nem jól néz ki, akkor az úsztatással próbál ezen segíteni.
A [ht] azt jelenti, hogy elsősorban az adott helyre, másodsorban lap tetejére próbálja meg beszúrni. A [!ht]-ben a "!" jel hatására egy kicsit elnézőbb lesz a latex, hajlandó egy kicsit rosszabb oldalképet létrehozni, de ez sem jelent garanciát. Ha a "t" elhagyod, akkor ritkábban fogja az ábrát előrébb tolni a forrásban elfoglalt helyéhez képest.
Szakdolgozathoz:
Két dologra kell figyelni: soha ne írjunk olyat, hogy a következő/előző ábrán. Helyette mindig ábra számmal hivatkozzunk az ábrára. (Minden ábrára hivatkozni kell. Csak egy oka van annak, ha egy ábrára nincs hivatkozás: Megnövelni a szakdolgozat hosszát.) Pl.:
... \aref{kisvacak} ábrán látható a ...
\begin{figure}
\begin{center}
\includegraphics[..]{...}
\caption{Kisvacak dolgok}\label{kisvacak}
\end{center}
\end{figure}
A másik dolog: ha az ábrát a latex csak több oldallal hátrébb tudja elhelyzni, akkor az ábrák közötti szöveg mennyiségét kell megnövelni. (Hivatkozás után le kell írni szövegesen, hogy mi látható az ábrán. Nem biztos, hogy az olvasó egyből rájön az ábra céljára.) Az ok: tipográfiai szempontból fontosabb, hogy az oldal alján ne legyen üres hely, mint az hogy az ábra az adott oldalra kerüljön. Elméleti szempontból: ha túl sok ábra van kevés szöveggel, akkor meg kell fontolni, hogy bizonyos ábrákat függelékbe rakunk. A függelékbe rakott ábrára is lehet hivatkozni (de ekkor már nem kell mindegyikre egyesével hivatkozni). Viszont ábra aláírás ekkor is kell mindegyikhez.
Esetleg egy kicsit lehet csökkenteni az ábrák méretét, és akkor lehet, hogy elfér az adott oldalon.
Hogy szerinted (vagy szerintem) mi az égő az lényegtelen. A latex tipográfiai szempontokat vesz figyelembe. Ha kíváncsi vagy arra hogy egy tipográfus szerint hogy kell kinézni egy jó műszaki kiadványnak, akkor 1980 előtti könyveket vegyél a kezedbe.

A floatflt csomagot még nem használtam.