60 ezer orosz tanár fog Linux-ot tanulni 2009 végére

Linux

Egyre többször hallani, hogy az orosz hatóságok figyelme a nyílt forrású szoftverek felé fordul. Oroszországban az élet minden területén jelen levő, kereskedelmi szoftverektől való függést egyfajta nemzeti sebezhetőségként kezelik, ahol egy idegen vállalat könnyen befolyásolhatja a nemzet jövőjét, hiszen mindenki - az iskolás gyerekektől kezdve a városok polgármestereiig - a Microsoft termékeit használja.

Ennélfogva különböző kezdeményezések jöttek létre szerte Oroszországban, amelyek célként tűzték ki az ország nemzeti érdekeivel sokkal jobban összeegyeztethető nyílt forrású szoftverek népszerűsítését. E kezdeményezések egyike iskoláknak segít átállni a Microsoft által gyártott (gyakran illegálisan használt) termékekről nyílt forrású - beleértve a Linux-ot és az OpenOffice.org-ot - megoldásokra.

A projekttől az orosz iskolák nyílt forrású szoftvereket tartalmazó CD-ket kaptak, így azokban az intézményekben is telepíteni tudják a szoftvereket, ahol nem rendelkeznek szélessávú internetkapcsolattal. Azonban egy ilyen nagyszabású telepítés nehezen végezhető el hozzáértő segítség nélkül.

Úgy fest azonban, hogy lesz segítség. Az orosz állam oktatási minisztériuma ugyanis egy tendert írt ki tanárok oktatására, így azok egyrészt segíthetik a nyílt forrású szoftverek telepítését, másrészt átadhatják tudásukat a tanulóknak.

Az állam körülbelül 4 millió dollárt allokált a tanárok képzésére és azoknak az oktatóknak a fizetésére, akik szükség esetén segíteni fogják a tanárokat a jövőben.

A tenderen győztes vállalatnak gondoskodnia kell a tanárok teljes idős képzéséről és meg kell szerveznie a távoli kisvárosok, falvak tanárai számára a távképzést is. Az összes tanárnak vizsgát kell majd tennie a programban összeszedett Linux és egyéb ismeretekből. A terv az, hogy 2009 végére 60 ezer orosz tanár tegyen vizsgát, s ez biztosítaná, hogy jövőre az összes orosz iskola nyílt forrású szoftverekre válthasson.

Erről Svetlana Gladkova számolt be itt. A hölgy azonban azt is megjegyzi, hogy a tervek ritkán találkoznak országában a valósággal, így számít arra, hogy sajátságos problémák, helyzetek fognak előállni akkor, amikor olyan középkorú tanárokat kell majd megtanítani a Linux telepítésére, akik azt is csak nemrég tanulták meg, hogy hogyan kell egy képet egy Word dokumentumba beszúrni. De mivel a projekt a nyílt forrás hivatalos felkarolásáról szól, mindenképpen érdemes megemlíteni.

( Troppauer | 2009. 09. 06., v – 18:19 )

Nagyon helyes.
A következő lépés, hogy a tendereken kírni _csak_ olyan összetevőjű gépeket lehessen, amelyeknek _mindegyik_ hardware eleméhez van linux kernel driver.

Szerintem.

( Gans | 2009. 09. 06., v – 18:23 )

Egyik szélsőségből a másikba? Mi tipikusan orosz ha nem ez? :)

Engem meg az lepne meg ha ennyi pénzt ölnének abba hogy egy infinitezimális ismertségű hazai disztrót szoftvercéggé fejlesszenek, de azt sem tartom elképzelhetőnek, hogy egy non-commercial disztrót válasszanak, elvégre ez már kormányzati szinten van, valamiféle support kell. De végülis arrafelé sosem lehet tudni.

Az, valamint mandriva.ru is nyomul(na).

Nincs az erre felkészített oktatási terv, tankönyvek. Iskola, tanár megkapja a "disztrót" + megint csak állam által támogatott wines szoftverek! lemezeit, és azt csinál vele, amit akar. Felfelé meg el kell számolni kötelező szinten, hogy az iskola felhasználja a nekik biztosított anyagokat (wines szoftver).

Amennyiben a nagyon szépen hangzó összegeket elosztjuk iskolák számával, akkor kb olyan párezerforintos! összegek per iskola jönnek ki a nagy linuxos ugrásra/integrációra.
--
http://opensolaris.org/os/project/indiana/
http://www.opera.com/browser/

Ez arrafelé úgy működik, hogyha fontos a cél, akkor kiadják parancsba és meglesz. Nem annyira demokratikusak és ez van, amikor előny.

Ha azt mondja valaki, hogy szép és jó a szabad szoftver, azzal nem foglalkozik senki. Ha ellenben valamelyik főfontos embernek beesik az agyába, hogy a microsoft cuccok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, akkor ott lesz megfelelő disztribúció, könyvek, oktatás, stb. Még akkor is, ha ehhez a gulagra is be kell húzni egy vastag optikát:)

Igen. Jo pelda erre a legutobbi kozos Putyin/Gyurcsany sajtotajekoztato. Csak egy elejtett mondat volt Putyin reszerol, utana mindenki tudta hol a helye. "Nalunk nincsenek egyet nem ertok." :)

Naluk meg mindig el a nagybirodalom es az "ami egyszer a mienk volt, orokre mienk marad" elv. Ebbe beletartozik Magyarorszag is. :)

---
pontscho / fresh!mindworkz

hát nem arról lett híres 2001, hogy űrhajósokat juttattunk a Jupiterhez. és nem is arról, hogy már áll a Hold bázis, amelyre rendszeres civil űrjáratok indulnak;)
de valóban nagyon furcsa események történtek, csak merőben más természetűek.

Nem feltétlenül. Ha meg lehetne kapni a windows forrását (jó pénzért persze), hogy utána gyártsanak belőle egy orosz változatot (amiben lecserélnék az amerikai backdoorokat sajátra :), szerintem ezt tennék. Így sokkal egyszerűbb, a végfelhasználó csak annyit venne észre, hogy a start menü ikonból vörös csillag lett.

A Linuxra pedig simán rá lehet fogni hogy amerikai gyártók terméke... Ja hogy ott a forrás és így ez senkit sem érdekel? :)

Minek!?

Állami szinten az oroszok jobban függnek egy Siemens AG szoftver termékeitől, mint MS-től.

Így régebben klónoztak azokat, most vásárolgatják a "forrásokat", wines megoldásokra is. Csak erről nem divat tudni, beszélni.
--
http://opensolaris.org/os/project/indiana/
http://www.opera.com/browser/

( sandras74 | 2009. 09. 06., v – 19:26 )

Ha az oroszok ennyire átállnak, akkor az azt hozza magával, hogy még több fejlesztő és tőke áll a Linux mögé. Lehet, hogy készülődik a következő hidegháború?

( uid_952 | 2009. 09. 06., v – 19:40 )

Megtanulok oroszul! Nem tudtok valami kezdő nyelvleckét? (nem csak emiatt de angol mellé nem ártana megtanulni még egy nyelvet)

De. Ismételd utánam:

Minyá závut tothit. Já zsivú v gorogye <a város ahol laksz>, ná úlice <az utca neve> v dome nómer <házszám>. Já gávárjú pá russzki. Já v sztájú szem csaszov, pátom umüvájusz, ágyvájusz i závsztrékájú. Pátom, já idú v skole.

Ragozzuk az "igyot" (megy) igét:

já idú
tü igyos
on/áná igyot

mü igyom
vü igyos
ányi idút

I ták dálse.

(ha jól emlékszem. :))

--
trey @ gépház

Annyi különbséggel, hogy a többesszám második személy nem vü igyos, hanem vü igyótyi.

Azért adjuk meg a módját csak a rend kedvéért oroszul is:

Я иду
Ты идёшь
Он/она/оно идёт

Мы идём
Вы идёте
Они идут

--
trey @ gépház

Fölös átállni. Kiválasztja az ember a cirill transzliterált beviteli módot a beviteli mezők jobbklikkes menüjéből, эш аккор мариш элэг чак аз ангол фонэтикат коветни... Киш тулзашал... :) 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

( tombenko v | 2009. 09. 06., v – 21:01 )

Vigyázó szemetek
Moszkvára vessétek!

Kicsit kiforgatva az eredetit. :)
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

"Az ALT Linux saját fejlesztésű disztribúciókat kínál, s a PSZPO keretében öt nagyobb csomag közül lehet választani: „Könnyű Linux”, „Junior Linux”, „Mester Linux”, „Linux Terminál”, illetve „Tudományos Linux”. A támogatás biztosítása mellett az oktató- és segédanyagokat a tanárok és a diákok a netről is letölthetik."

http://itcafe.hu/hir/oroszorszag_linux.html

( furge | 2009. 09. 06., v – 21:41 )

ez talán orosz disztó: http://rtklinux.com/

bár nem találtam olyasmit, hogy ki fejleszti. csak a jelenlegi stabil változat a Forradalom nevet kapta :)

( szomi | 2009. 09. 06., v – 21:58 )

Látom trey, te sem vagy mai csirke... :-)

( emberk | 2009. 09. 06., v – 22:12 )

kicsit katonás, de sebaj. Oroszosan nad menjen.

( joachim | 2009. 09. 06., v – 23:12 )

Az orosz Tux: http://linux.ru/files/litejazz_logo.jpg

- - - - -
Tagadom a Microsoft Windowst. Szerintem ilyen operációs rendszer nincs és nem is volt soha. A létezése nem igaz, meg sem történt. Egyszerűen nem hiszem el, hogy van. Nem hiszek a létezésében és abban sem, hogy ilyen.

( uid_17626 | 2009. 09. 06., v – 23:25 )

Tökös ország, tökös vezetőkkel.

( dikki | 2009. 09. 07., h – 08:05 )

4 millió dollár = 761 millió forint
mi pár évente költünk 25 milliárdot ms-licencre.
oroszok = 141 millió lakos
mi = 10 millió lakos

hát, hm.

a volt szocialista országokban mint orosz ország és ukrajnában nem nagyon költenek ms licenszre. ott inkább leszedik torrentről vagy ftp-ről a tört verziót és csókolom. és csak a nagyon hivatalos helyeken használnak jog tisztán. vagy példáúl egy xp licenszt vesznek és azt felrakják 30 gépre. dolgoztam ott egy internet kávézóban. és mindegyik gépen (30 db) ugyan az a Windows XP Home volt felrakva.

Poén. Ukrajnában vagy Oroszországban már a boltokban volt a Half Life 2 (házilag kiírva és nyomtatott borítóval), amikor még meg sem jelent (hálózaton keresztül ellopták az anyagot). Ha jól emlékszem 1 vagy 2 évet késett a release, mert újraírták egy csomó részét, hogy elkerüljék a multiplayer csalásokat és hasonlókat.

********************
"...ha nem tévedek!" (Sam Hawkens)
http://holo-media.hu

Azt a verziót is szeretném megszerezni.

A stalker buildok is érdekesek -főleg javítva- kiváncsi lennék mit hackeltek rajta még az oroszok.

Érdekes, hogy arrafele az opera a legnépszerűbb böngésző, szerintem nyitottabbak az "alternatív" szoftverekre. Nem hiszem, hogy problema lenne egy KGBuntu ;) telepítése egy ott élő tanár/diáknak, ellentétben azzal amit itt sokan írtak.
--
AGA@

Mennyibe kerülhet Szergejnek és a barna macinak 1 MiBi infó künn a tajgában? Segítség gyanánt - félmilliós nagy városban akár korlátlan 2200 kbit/s is lehet kapni havi hatvanvalahány dollárért. Kilobit, nem elírás. El lehet képzelni az UL sebességeket! Persze lehet választani 10 megabitet/s is (1000 mega ingyen, minden további egy mega 10 forintos áron). Félmilliós városban, tömegeknek.

Műholdős kapcsolattal?

Segít Szergejnek bármit is az, hogy a "nyitott" szoftver überpupper vallásilag, virtuálisan nő tőle az egó és a harmadik láb, viszont növeli a számlát, és amugy egy díjnyertes terhescsiga módra hasit a maci régi gépén?

Naná, hogy szeretik az alternatív megoldásokat és a wint.
--
http://opensolaris.org/os/project/indiana/
http://www.opera.com/browser/

ilyen forgalmi korlátos internet szolgáltatóknál van belső ftp szerver ahonnan a legújabb filmeket/játékokat/zenéket/szoftvereket (persze nem jogtisztán) ingyen leszedhetik. nem kell torrentezni, fizetni valami ftp szerverért és hasonlók. ja és az ilyen letöltés nem is számít bele a havi forgalomba.

mire itt megjelenik egy új film a moziban, nem is dvd-n, ott már mindenki látta akit érdekel. akár moziról akár netről letöltve teljesen mindegy.

( prygme | 2009. 09. 07., h – 10:32 )

ez jó hír. bár a háttérben sokkal inkább a szokásos orosz paranoia van, mint nyílt forrás elkötelezettsége. de az biztos, sok új potenciális orosz gnu/linux programozó lesz. ott pedig sok jó programozó volt eddig is.