Ennek kis Balázs is örülne - avagy: VNC, oda és vissza

Ismerős? Melyik oldaláról?
Kollégáim közt tartott nem hivatalos közvélemény kutatás szerint az évszázad legjobb találmánya a „távsegítség”. (Én pontosítok: VNC) A vezetőség hálakönnyekkel a szemében pillant a telefonszámlámra. Immár nem fog csődbe menni a cég.

„A távolságot, mint üveggolyót megkapod.” Igen, ez tényleg olyan, mint a padláson megtalált kedvenc gyermekkori játékom. A VNC-vel átvehetem egy másik gép képernyőjét, egerének, billentyűzetének irányítását. Mindezt egy ablakban. Zseniális! A túloldalt hallom a telefonban: „Julcsa, gyere mán ide! Nédd má', magátó' mozog az egér.” - „Jé, tényleg. Asszta! Ezt hogy csinálod?” - [áhítattal:] „Nem én csinálom, hanem a RENDSZERGAZDA!"

Ahogy egy jó szabad-szoftver misszionáriushoz illik, szentül megfogadtam, hogy előbb vagy utóbb lecserélem a Windowst. Még mielőtt rájönnek a vezetők, hogy a 7-es jó lett. (Majd letiltom nekik a HUP-ot, nehogy lebukjak. ;-) De ahhoz minden szolgáltatásnak mennie kell a másik rendszeren is. A távoli segítségnyújtásnak is. Fogjunk hozzá!

Eddig az UltraVNC-t használtuk. Ingyenes. A router beállításaiban meghatároztam, hogy a megfelelő port egyenest jöjjön az én gépem belső (fixen megadott) IP-címére. A viewer (azaz: betekintő) rész figyelte (angolul: listen) azt a portot az én gépemen. Csak egy ikonra kell rákattintanom és jöhet a képernyő. A munkatárs gépén van egy ikon (ez indítja a Server-t, vagyis a gépet ki-szolgáltató programot), szépen beállítva megnyílik egy ablak (céglogóval, a telcsi számommal, hogy hívjon fel, mielőtt átadná a gépét). Neki csak egy dolgot kell tennie: rákattintani duplán a "Kattints IDE duplán!" szövegre. Olyan szép, mint a mesében! A biztonság rendben van, hiszen a cég fix IP címe behegesztve a beállításokba, titkosítva megy minden (SSH), ő kattint, nem én, tehát nem tudok „kémkedni utána” láthatatlanul, és kívülről nem fogad el semmilyen próbálkozást. És ezt még lehetne fokozni!

Most ülök és olvasok. Keresek. VNC…VNC…VNC…WC…VNC…VNC. Valamit tudnak ezek a VNC-k. Valami közös nyelvet hablatyolnak, mint a törpök Moriah hegyei alatt. Nézzük csak a linuxot (SUSE, Ubuntu). Van nekije asszondja, TightVNC. (Ez biztos valami harcolóss dolog!) Ha közös nyelv, akkor tessék, csevegjetek. De a Windows-os UltraVNC biztosan valami más dialektust beszél, mint ez a vidéki TightVNC. Hát ez szép.

Egy hét múlva újramelegítettem a dolgot. TightVNC Linuxon, TightVNC Windowson.
- „Most már nincs félrebeszélés, tessék nekem működni! Punktum.” De hova lett az én kis kattintgatós módszerem? Most ez van helyette: jobb klikk a tálcán, a kis ikonon (na, itt kb. a kollégáim 95%-a elhasalt volna, ez kb. 20 perces telefonbeszélgetésnek felel meg), aztán a menüből kiválasztjuk az "Add client" opciót (+4 perc), beírjuk az IP címet (diktálással +8 perc), és rákattintunk a connect gombra (kb. 3 perc, mire megtalálják, és ez nem bántás). És ráadásul oda-vissza működik. Ez így még nem jó, de van remény.

Hopp! Mi történt? Nem is volt bekapcsolva a TightVNC a Linuxon, és mégis át tudtam venni a képernyőjét. Jááááj, hiszen én beállítottam a távoli asztalelérést rajta múltkor, amikor babráltam. Ez de jó dolog!

Következő lépés. Windowsról Linuxra, Linuxról Windowsra. Egy kattintással indítva, és a távoli gép IP címe ismeretlen. Csak a sajátom a fix. Mi a megoldás? Mér' nincs ennek a fránya UltraVNC-nek Linuxos változata? Teszt teszt után következett, próba, próba hátán. Java alapú kliensek, meg MittudomenmilyenVNC-k sora. Ugyanaz. Kismenü, kattintás, gépelés, connect. És még a fájlküldés szolgáltatás sem működik, csak a képernyő nagyítgatás.

És akkor, mint Newton almája, fejbe csap a legkézenfekvőbb gondolat: miért ne próbálnám meg Linuxon a Wine közreműködésével telepíteni a Windowsos telepítőjével az UltraVNC-t? És láss csodát! Működik! MÜKÖDIK! Oda és vissza. Mindenki mindent mindenhonnan. (Csak az automata tűzfal konfiguráció panaszkodik telepítéskor, de ki figyel rá!?) Egy kattintással, fájlátvitellel (jupííí - nesze neked FTP! Nem kellesz.) Titkosítva. Céges logóval. Egy lépéssel közelebb a cég Linuxra migrálása.

Azóta megkérdezik tőlem az utcán, miért sugárzik az arcom. Évek óta először dúdolgatok a zuhany alatt. Kipihenten ébredek és éneklek az esőben. A kis lurkóknak pedig csöndben mesélem esténként: „Aludj el szépen, kis Balázs!”