Jönnek a 64 bites kiterjesztéssel rendelkező Pentium 4-ek

Intel

Annak ellenére, hogy az Intel nem olyan rég még nem hitt abban, hogy eljött a 64 bites processzorok fénykora a low end gépeken, újabb Pentium 4 ajánlataiban már szerepelnek 64 bites kiterjesztéssel (Extended Memory 64 Technology / EM64T) tokozott processzorok is.A szerverekbe szánt Xeon vonalon már eddig is megtalálhatóak voltak a 64 bites beütéssel rendelkező CPU-k. Mostantól az Intel már a Pentium 4 alapú belépő szintű szerverekbe és munkaállomásokba is ajánlja ezeket a processzorokat.

( Rich | 2004. 11. 25., cs – 18:07 )

"Extended Memory 64 Technology / EM64T"




Akkor ez most egy full 64 bites CPU, vagy csak olyan mintha?

Miert ne lenne? Egy csomo igazi 64 bites processzor van. UltraSparc, Alpha, Intel Itanium I-II, IBM Power, HP fele PA-RISC...

A cikkben emlitett processzorok pedig 32 bites processzorok kiegeszitve 64 bites kepesseggel. Ez azt jelenti, hogy kepes futni 32 es 64 bites modban (32 bitben kicsit lassabban, kb. 1-2% lassulas). A legyeg: ezek nem teljesen 64 bites processzorok.

AMD64 is AMD’s 64-bit platform that extends the industry-standard x86 instruction set architecture and defines a new class of computing.

Bovebben itt.

Intel EM64T is an enhancement to Intel IA-32 architekture.

Bovebben itt.

Az AMD64 es az Intel EM64T eredendoen 32 bites architekturak kipofozva.

Utolsó emlékeim szerint az EMT64-es prociknál be lehet állítani, hogy csak 64 bit kompatibilis legyen. Legalábbis volt egy 600 oldalas doksim az új Intel cuccokról, de ahogy látom már nem confidental a dolog. Kicsit felemás a helyzet.

Szerintem ez egy butított alap 64bites cucc, csak nem akarnak konkurenciát csinálni az itanium II-nek az Intel háza táján, de olyan áron 6bites, hogy öszvér. Ennek megfelelően kell megítélni.

Pontosabban utánanézek most már, mielőtt megőrülnek az ügyfelek, hogy van 64bites proci olcsóé'. CSak nehogy koppanás legyen a vége. Ja, kompatibilis módban elég érdekes tud lenni és elveszít egy csomó funkciót, amit 64bit-tel tud, erre meg emlékszem. Nem baj, jövő tavasszal ICC megint, arról nem fogok lemaradni, mint az ősziről.

amd64, x86_64, x86-64, EM64T, IA-32e

Ez mind ugyanazt az architekturat jelenti.

A Linux kernelben pl. x86_64-nek hivjak. A Sun a Solarisban valoszinuleg amd64-nek fogja hivni. A FreeBSD-ben amd64, a OpenBSD-ben amd64, a NetBSD-ben amd64. A Debian listan oriasi flame volt belole mi legyen a neve. Volt errol szo itt a HUP-on itt.

Ja a flame abbol adodik, hogy sokak szerint amd64-nek kene nevezni, mert az AMD talalta ki, az Intel meg csak utanozta. Masok szerint nem, hanem x86_64 a nyero. Valaki szerint Intel32Amd64-nek kene hivni, mert ez nem mas, mint az Intel 32 bites architekturajanak kibovitese.

Lehet, hogy rosszul fogalmaztam. s/nem teljesen/mas megkozelitesbol/g;

Q: Why is AMD64 different from other approaches to 64-bit computing?

A: AMD64 is designed to directly follow the evolutionary path of the industry-standard x86 ISA, allowing the technology industry to build a unified 64-bit computing infrastructure fully compatible with the ubiquitous x86 architecture. AMD64 benefits customers by providing investment protection while removing barriers to the next level of computing. With AMD64, customers can preserve their investment in existing x86 solutions while gaining the ability to adopt 64-bit solutions.

Nem hiszem, hogy azt mondtam volna, h rosszabbak. Nem design-re gondoltam. Ahol _szerintem_ hatranyban van most ez a platform (legyen az amd vagy intel altal gyartott) mondjuk egy a Sun altal gyartott vagy mondjuk egy a HP altal gyartott geppel szemben:

- kiforratlan

- ``barki'' gyarthat hozza alkatreszt, alaplapot

- gyengen tesztelt firmware-ek

Ezek az en szemelyes tapasztalataim.

UltraSparc-ot, Itanium-ot nem, PA-RISC-et (R.I.P.) nem gyartanak minden dzsunkan. Ezeket fogjak.

IMHO.

aha, szoval nem a procival van gondod (mert ugye fentebb aszontad, hogy "Nem sok koze van az igazi 64 bites processzorokhoz"), hanem amit koreepitenek (alaplap, north/south bridge, BIOS, stb). na ja, azokon valszeg meglatszik a tomegcikk jelleg. viszont a procit magat nem gyartjak akarmilyen dzsunkan, pl. ha jol tudom, az AMD csak Drezdaban gyart Opteront (es nem hinnem, hogy a kozeljovoben felepitene hasonlo kaliberu gyarat a tavol-keleten).

Nem, en annyit akartam mondani, h senki ne essen abba a tevedesbe, hogy bemegy a PC kuckoba (elnezest, ha van ilyen) ker ketto darab Athlon64 processzort darabjat 70K-ert (vagy nemtom most milyen aron mennek) meg vesz melle gagyitronia alaplapot, RAM-ot es akkor azt hiszi, hogy megsporolt egy ``igazi'' (akkor igy irom) 64 bites, osszecsiszolt rendszert, aminek a fejlesztoje egy darab ceg, csak egyfelekeppen lehet osszerakni, es bizos h annyi elonye van a fejleszto cegnek, h a firmware-ket csak egyfajta vasra kell kifejleszteniuk. Nem beszelve azokrol a sok szaz mernoki orakrol, amelyet azzal toltenek el az ilyen cegek, hogy a rendszerek szuk keresztmetszeteit, stb. kiszurjek.

>AMD csak Drezdaban gyart Opteront

Oo, itt nem az Opteronrol beszeltem vegig, hanem az Athlon64-rol. A cikkben az nem az Opteron parjarol a Xeon 64 bites kiegeszitessel biro verziojarol van szo, hanem a kis szerver / workstation / es hamarosan desktop gepekbe szant olcso Pentium 4-ekrol. Az Opteron mas teszta, azt valoszinuleg nem fog minden jott-ment ceg arusitani. Azon a reszen megmaradnak a brand (HP, IBM, Dell, stb.) gyartok.

Az Athlon64-et pedig gyartjak / szerelik ossze tolunk keletre. Pl. az en Athlon64-em Assembled in Malaysia.

Egyebkent az en gepemen 64 bites Debian fut, es ``annyira'' nem vagyok elajulva tole. Hiaba gyors a processzor + a CPU memoria kommunikacio, allandoan az olyan egyeb bottleneck dolgokra var a rendszer, mint peldaul a merevlemez.

Micskó Gábor wrote:
> intel altal gyartott) mondjuk egy a Sun altal gyartott vagy mondjuk egy a
> HP altal gyartott geppel szemben:
> - kiforratlan
> - ``barki'' gyarthat hozza alkatreszt, alaplapot
> - gyengen tesztelt firmware-ek
Gyenge, nem teljesen kompatibilis ACPI támogatás :)

A FreeBSD listán olvastam, hogy egy ASUS AMD64-es alaplapban a chipset
egyik IC-jében elfelejtettek fizikailag összekötni valamit, amit aztán
szoftveresen kell megkerülni. Emlékeim szerint valami Nvidia chipset volt...

Altalaban a napi legfrissebb firmware nelkul nem sok eselyed van. Persze erre mondhatja azt barki, hogy azert van a firmware, hogy be kell flash-elni. Igaza is van, es a nagy es/vagy neves gyartoknal ez nem is problema, mert a support pack-ek elerhetok. Viszont van a kezeim kozott jelenleg is olyan AMD64 lap, aminek van egy gyari firmware-e, viszont annyira ``gagyi'' (itt a gagyi a nagyokhoz kepest ertendo, a maga teruleten nem olyan rossz) ceg csinalta, hogy azota sincs hozza frissites. A BIOS-a pedig beallitasi lehetosegek szempontjabol joggal palyazhatna a ``minden idok leggyengebben konfiguralhato BIOS-a'' cimre.

Ennek ellenere szerintem ez a platfom igeretes. En azt szeretnem inkabb latni, hogy a merevlemez gyartok / tervezok felnonek mar kicsit, es elerheto aron gyors merevlemezeket (vagy tolem kitalalhatnak barmilyen helyettesito technikat) adnak, mert hiaba gyorsulnak a processzorok, buszok, memoria alrendszerek, hiaba lesznek highly paralell system architecture-ek, ha a rendszerek allandoan adatra varnak a lemezektol.

( anr | 2004. 11. 26., p – 12:01 )

Ugy gondolom, hogy ha egy architeckturarol k ivannak tiltva a dzsunka gyartok, akkor csak hiperdragan (aranytalanul dragan) leszel kepes gepet venni.

A dzsunka gyartokra szukseg van. Ha osszeallit az ember egy gepet, akkor mindig vannak olyan alkaltreszek, ami a gep mukodese szempontjabol mind1. pl egy szerveren mind1 a grafikus kartya, egy visual woktsation-on, nem, de ott mindegy lehet a halokartya. Az ilyen alkatresz nyugodtan johet dzsunka gyartotol.

Optimalizalni konkret feladatra lehet. A nagy "neves" gepgyartok altalanos celu gepeket csinalnak **** dragan. sokkal optimalisabban tudnad osszerakni, a konkret kornyezet ismereteben.

Persze a sok dzsunka alkatresz miatt nem lehet talalomra/marketing anyagok alapjan alkatreszt valasztani. korrekt tesztek eredmenye alapjan konnyu kivalasztani a celnak legjobban megfelelo ar/teljesitmenyu alkatreszt.

Ilyen teszteket mindenre kiterjedoen nemelyik nemet szamtech ujsag csinal. Hamar behozza az arat, ha megrendeled;-)

En maximalisan ellene vagyok a "azert jo gep, mert IBM, az pedig nem dzsunka" stilusu hozzaallasnak. Nagyon katasztrofalis ar/teljesitmenyuen az ilyen gepek. Raadasul ezek a nagycegek ugy csinaljak, hogy van egy szervercsalad:

1. osszerakjak a legdragabbat a legjobb alkatreszekbol.

2. kicserelnek nehany alkatreszt olcsore-> megvan a a kisebb gep

3. kicserelnek meg nehany alkatreszt olcsora-> megvan a meg kisebb gep.

4. kidobnak minden draga dolgot, csak a logot hagyjak rajta;) -> megvan a szervercsalad legolcsobb gepe, ami mar a l*sz*r kategoria teljesitmeny szempontjabol, viszont meg mindig brutalisan draga a logo nelkuli azonos gepekhez kepest.

Szerintem csak olyan hardvert erdemes valasztani, ahol van dzsunka kategoria, es esszel a tesztek alapjan kell alkatreszt valasztani. A dzsunka laptop gyartok gyartjak jelenleg a ossze aptop 90%-at, kozte az osszes IBM,HP,... laptopot. csak a logo mas.

Az egesz i386 egy dzsunka, es hogy lelepte a spec UNIX procikat. jo ar/teljesitmeny csak ugy erheto el, ha rengeteg eladas van, akkor jut boven penz fejlesztesre. keves eladassal doglodes van. sokat akor lehet eladni, ha van _nagyon_ olcso kategoria is. az i386-nal jelenleg 60eFt-bol lehet csinalni egy sokmindenre jo szervert. diskless munkaallomas meg kevesebb.

> az i386-nal jelenleg 60eFt-bol lehet csinalni egy sokmindenre jo szervert.

LOL. :-)

Persze, csak azt nem nevezzuk szervernek a szakmaban. Jozsika annak nevezi aminek akarja, vegul is tehet ra szerver szoftvert, de az attol meg nem lesz az. A szerver tobb dologtol lesz szerver, es nem feltetlen attol, hogy hagy kilo. Kerdes hogy kinek a szempontjabol nezzuk.

Jah a magot valoszinuleg Drezdaban csinaljak, az osszeallitast meg Malajziaban.

A szallitasrol:

Annak idejen lattam nem egy olyan manovert, hogy valamit gyartottak Tajvanon, elvittek Becsbe, ott atdobozoltak Kina felsegjelure, majd behoztak Magyarorszagra. Megerte kifizetni a munkasokat, akik atdobozoltak a cuccot, mert akkor kedvezobb feltetelekkel lehetett Kinabol behozni, mint Tajvanbol. Persze lehet forditva volt es rosszul emlekszem, de a lenyeg ez volt. :-)

Micskó Gábor wrote:
>>AMD csak Drezdaban gyart Opteront
> Hat megneztem a nalam jart Opteront [0]. Hat bizony ez is Assembled in
> Malaysia.
Szerintem a szilícium mag készül Drezdában, amit beleraknak az
interkontinentális rakétába és átküldik a maláj biorobotoknak
összeszerelésre.

Micskó Gábor wrote:
> Persze, csak azt nem nevezzuk szervernek a szakmaban. Jozsika annak nevezi
> aminek akarja, vegul is tehet ra szerver szoftvert, de az attol meg nem
> lesz az. A szerver tobb dologtol lesz szerver, es nem feltetlen attol, hogy
> hagy kilo. Kerdes hogy kinek a szempontjabol nezzuk.
Nézd meg, hogy valamelyik magyar ISP-nél mekkora arányban vannak márkás
és noname gépek, szerverek és gagyik.
Én olyan 5-95%-ra tippelnék, nem számítva magának a szolgáltatónak az
infrastruktúráját.

Ezek után gondolatban dobd ki az összes ilyen gépet az ablakon és nézd
meg, hogy a magyar internet-tartalomnak hány százaléka maradt online. :)

En maximalisan ellene vagyok a "azert jo gep, mert IBM, az pedig nem dzsunka" stilusu hozzaallasnak. Nagyon katasztrofalis ar/teljesitmenyuen az ilyen gepek.

Lehet, de talan nem veletlenul. A peldam kicsit santit ebbol a szempontbol, mert nem PC/x86, de azt hiszem a lenyegre azert ratudok vele vilagitani...

Mult heten (pont a linux konferencia napjan) vettem egy regi IBM RS/6000 43P-140-es gepet es ket kicsi 220-asat. Nem mai darabok (az elobbi olyan 8 eves, utobbi pedig tobb mint 10). Ami biztos: a gepek a mai napig gond nelkul mukodnek, pedig valoszinuleg nem napi 1-2 orat uzemeltek ezidaig. Ez persze lehet barmilyen gepnel, nem kell, hogy draga IBM legyen... (bar megneznem, hogy kinek van olyan 10 eves PC-je, amiben minden eredeti meg, vinyotol a cdromig es mukodik is rendesen). Ami viszont tenyleg megkulonbozteti ezeket a gepeket az atlagos PC-ktol az az, hogy a 140-esnek a mai napig van supportja (2004. augusztusi firmware frissites is van az IBM techsupport oldalan [techsupport.services.ibm.com]), a 220-asnak pedig aprilisban hagytak abba a supportjat (azaz tobb mint 10 evig volt hozza support).

Na ezt nevezem en tamogatasnak!

Ettol meg a 65 ezer forintos "szerver" -csak azert mert tettek bele egy 600 forintos realtek halokartyat, es beteszik 10K/ho hostingra egy ISP-hez vagy a koterba az agy ala- nem lesz szerver hardveres ertelemben.

Amikor azt mondom h szerver, akkor a kovetkezore gondolok:

megnezed barmelyik _jelentosebb_ hardver gyarto honlapjat, akkor valami ilyesmit latsz:

- Servers

- Storages

- Workstations

- Desktops

- Mobile

Na itt koncentraljunk a Servers szora.

Ha megnezed a IDC szerver eladasi statisztikait gondolod abba beleszamoljak a garazsban osszeallitott gepeket csak azert mert azon valaki Oracle-t futtat? Kizart.

Persze minden relativ.

``Feloled szerver, felolem ****''

:-)

Az egyik ugyfelunk szinte kizarolag HP szervereket hasznal. PA-RISC szervereket. Van olyan szerver ami mar talan 10 eves is van, ez alatt a 10 ev alatt csak karbantartasra lett leallitva ketszer (port kifujtak belole). Kerdem az ottani szakitol, hogy miota megy a gep, azt mondta, nem tudja, mert csak 5 eve van a cegnel, de azota o ugy emlekszik nem volt leallitva. A ceg most arra kenyszerult, hogy uj szervert vasaroljon. Valaszthattak, hogy zsir uj XY nem HP szervert vesznek X forintert, vagy vesznek egy hasonlo csak ujabb, de hasznalt HP szervert 2X forintert. A hasznalt HP-t valasztottak ketszer annyirert. Es hosszu tavon szerintem (es oszerintuk is) jobban jartak vele.

hunger wrote:
> persze lehet barmilyen gepnel, nem kell, hogy draga IBM legyen... (bar
> megneznem, hogy kinek van olyan 10 eves PC-je, amiben minden eredeti meg,
> vinyotol a cdromig es mukodik is rendesen). Ami viszont tenyleg
Van egy Siemens XT-m. 20 MB-os MFM diszk, 5,25"-ös floppy. Kb. 95-ben
került hozzám használtan, így arra tippelek, hogy olyan 10-15 éves lehet.
A mai napig tökéletesen működik.

Micskó Gábor wrote:
> Ettol meg a 65 ezer forintos "szerver" -csak azert mert tettek bele egy 600
> forintos realtek halokartyat, es beteszik 10K/ho hostingra egy ISP-hez vagy
> a koterba az agy ala- nem lesz szerver hardveres ertelemben.
Nem hát. Csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy a helyzet az, hogy
a cégek még mindig nagy többségben gagyit hostolnak. És ez is
hozzátartozik a szakmához :)

Ja, amúgy a storage az alfaszerverhez van. Na, akkor én is menő csávó vagyok, mert tok ilyet mondani, és nálunk van ilyen is? :-) Mer asse ócsóság.

Jó ez a kivagyiság és azzal hencegés, hogy fura (értsd: x86-tól eltérő) architektúrájú gépeket is láttam már, és ettől lenézhetem a többieket.

> Na, akkor én is menő csávó vagyok, mert tok ilyet mondani, és nálunk van ilyen is? :-)

Ja ettol mar meno lettel, ki is tuzheted magadra.

(BTW: Mi abban a henceges, hogy elmondtam, hogy lattam ilyet? Meg ha azt mondtam volna, hogy ezen a gepen megy itthon a NAT, vagy hogy van valami kozom hozza, akkor azt mondom ok. De hogy ne mondhassam el a velemenyem, mert neked az henceges, az nemkicsit troll nem?)

Nálunk is van Compaq SAN meg DLT meg amit akarsz és a DLT nálunk is tönkre ment meg diszkekből is 1-2. Itt nyilván a legnagyobb probléma az, hogy ezek mechanikus mozgó alkatrészeket tartalmaznak amelyek idővel elkopnak és a mostani diszkek 10k, 15k sebesseggel forognak, a régiek meg 5k-val mentek maximum. Ezért mondom én már nagyon régóta, hogy el kellene felejteni ezeket a mozgó alkatrészeket tartalmazó eszközöket. Vinyó helyett ott a Flash disk [www.m-systems.com], csak menjen már le az ára.