A Novell állásfoglalása az EU szoftverdirektíva javasolt megváltoztatásáról

Címkék

A Novell tudatában van az Európai Unióban tapasztalható társadalmi vitának, mely a szoftverek szabadalmaztathatóságával kapcsolatos szabályozások liberalizálását célzó törvényjavaslat és a szabályok változásának Linux rendszerekre és más nyílt forráskódú termékekre gyakorolt hatása kapcsán indult. E vitára válaszul, és annak érdekében, hogy a piac pontos képet kapjon a Novell álláspontjáról, a következő állásfoglalást tesszük közzé az Európai Unió szabadalmakkal kapcsolatos direktívájával és annak a nyílt forráskódú szoftverekre gyakorolt valószínűsíthető hatásával kapcsolatban:1) Különböző jogrendszerek léteznek a szellemi tulajdon védelmére a világon. Azokon a területeken, ahol létezik szabadalmi védelem a szoftverekre, a Novell felhasználta a szabadalmakat, és a jövőben is fel fogja használni azokat a Novell szoftverek jogi védelme érdekében. Hiszünk abban, hogy az Európai Unió jelenlegi rendszere jól védi az iparág, az egyes tagállamok és a Novell érdekeit, és általában segíti az innovációt és az iparági versenyt. Ennek megfelelően a Novell nem látja szükségét a jelenlegi rendszer módosításának.

2) Abban az esetben azonban, ha az Európai Unió lehetővé teszi a szoftverek szélesebb körű szabadalmaztathatóságát, a Novell ettől függetlenül szabadon tudja majd terjeszteni szoftvereit, legyenek akár nyílt vagy zárt forráskódúak, – mind Európában, mind más olyan működési területen, mely jelenleg támogatja a szoftverszabadalmakat.


A Novell szabadalmi irányelve támogatja a nyílt forráskódra épülő innovációt és versenyt

A Novell nyilvánosan elkötelezte magát amellett, hogy nyílt forráskódú szoftvereit meglévő szabadalomportfoliójával védi. Egy irányelv-állásfoglalásban a Novell kijelentette, hogy szabadalomportfoliójával megvédi nyílt forráskódú termékeit a szellemi tulajdonnal kapcsolatos, mások által indított támadásokkal szemben. Ez az állásfoglalás ismét biztosítja az ügyfeleket arról, hogy nyugodtan választhatnak nyílt forráskódú megoldásokat, annak tudatában, hogy a Novell erős támogatást nyújt az esetlegesen felmerülő szabadalmi problémák kezeléséhez.

„A nyílt forráskód egy „átütő” technológia. Csoportmunkás fejlesztési modellként a nyílt forráskód új gazdasági környezetet teremt, és olyan szoftverminőséget biztosít, melyet a hagyományos szoftverszállítók csak nehezen érnek el. Ez a modell nagyszerű az IT ügyfelek számára, mivel többet jelent egyszerű innovációnál és választási lehetőségnél,” - mondta Jack Messman, a Novell elnök-vezérigazgatója. „Átütő hatása miatt persze veszélyezteti a már kiépített érdekeltségeket. Az érdekeltek némelyike ezért a nyílt forráskódú technológiákban rejlő szellemi tulajdont érintő veszélyekkel kapcsolatos bizonytalan vádaskodással vág vissza. A Novell ma aktívan állást foglal az általa ajánlott szoftverek védelem mellett – függetlenül attól, hogy az a hagyományos vagy nyílt forráskód modellt követi –, amikor kinyilvánítja hajlandóságát, hogy ügyfeleit saját szabadalomportfoliójával segítse. Arra biztatjuk a többi szoftverszállítót is, hogy a kapcsolódó szabadalmak felhasználásával tegyék meg ezt a lépést.”

A nyílt forráskódú szoftverek utóbbi évek során tapasztalt gyors növekedése rendkívül hasznos versenyt indított el az informatikai piacon. A Linux, Apache, MySQL, JBOSS és más vezető technológiák új alternatívát kínálnak a nagyobb értékű és teljesítményű informatikai rendszereket kereső vállalatoknak. Az ügyfelek jelentős előnyökhöz jutnak a választás szabadságának és a technológiai döntések lehetőségének köszönhetően.

„A nyílt forráskódhoz társított szellemi tulajdonnal kapcsolatos veszélyek valójában nem különböznek a hagyományos modellt követő rendszerek esetén felmerülő veszélyektől,” - mondta ifj. Joseph A. LaSala, a Novell tanácsadója. „A Novell elkötelezte magát a szellemi tulajdon védelme mellett az egyre terjedő 'vegyes forráskódú' környezetekben is, ahol hagyományos és nyílt forráskódú rendszerek egyaránt jelen vannak. Miközben a szabadalmak fontos szerepet játszanak a szellemi tulajdon védelmében, bizonyos szállítók az ügyfelek választási lehetőségét példátlan módon befolyásolva használják ki ezt a lehetőséget. Hiszünk abban, hogy biztosítani kell az ügyfeleknek a beszerzési döntések szabad meghozását. A döntési folyamatnak olyan tényezőkre kell épülni, mint például az ár, érték, biztonság és szolgáltatás, nem pedig a szellemi tulajdonnal kapcsolatos perekre.”

„Megközelítésünk lényege, hogy védjük ügyfeleink választási lehetőségét és támogatjuk a nyílt forráskódú modellben rejlő innovációs lehetőségeket,” - tette hozzá Messman. „Ebben az irányelvben azt jelentjük ki, hogy szabadalmaink segítségével aktívan védjük a Novell nyílt forráskódú technológiáit a külső felek szabadalmi követelései ellen. A szabadalmakat arra használjuk, amire a szabadalmi rendszer annak idején létesült, az innováció bátorítására, nem pedig az ügyfelek választási lehetőségeinek beszűkítésére. Reméljük, hogy az e területen betöltött vezető szerepünk más szabadalomtulajdonosokat is hasonló álláspontot elfoglalására indít.”

Hozzászólások

Elég késő van már. Ez most nekünk jó vagy nem jó?

IMHO jó; tény, hogy egy fecske nem csinál nyarat (pláne íg, az ősz derekán), de egy "nagy" már letette a voksát, ami nem kis dolog.

Egyszerüen fogalmazva, ha valaki a Novell által terjesztett OS-fejlesztéseknek SWPAT-alapon nekiesik, akkor a Novell-nek a szabadalmi portfoliojával kell szembenéznie, ami azért nem piskóta... (Kezdve tán az Ethernet-től...)

... szóval az ügyfeleit védi, mást nem. Ez nekünk miért lenne jó? Akkor a szoftverszabadalmak legalizálásának az lenne a következménye, hogy az húzhat a nyílt forrású programokból hasznot, akinek van elég nagy szabadalmi portfóliója, hogy ne bánthassák az ügyfeleit? Ez így nem jó. A Novellről is megvan a véleményem... Az nem igazság, hogy én, vagy bárki megírhatja INGYEN a programokat, de csak az IBM, a NOVELL és a többi szedhet utána pénzt...

örülök, hogy megvan a véleményed, de egy kis félreértést érzek... az egészből ez a rész lényeges: "ügyfeleit saját szabadalomportfoliójával segítse"...

Akkor ki az ügyfél? Az, aki használja a Novell szabadalmakat valamilyen formában. Ezért nem szed a Novell pénzt és nem is fog a jövőben... nyílván a Novell més szabadalmakkal ezt nem teheti, mivel az nincs a tulajdonában van. Tehát nem képzelhető el az, hogy ahogy pl. az MS pénz kezdett követelni a digitális fényképező gyártóktól ,mert a kártyákon FAT32-n tárolják a képeket...

A Novell jelenleg is küzd olyan technológiák nyíltá tételével, amelyeket anno ő is licencelt más gyártóktól. Ez az akádálya pl. a Novell Cluster Services nyílt forrássá tételéhez... A Novellen belűl külön részleg foglalkozik azzal, hogy melyik technológiát hogyan tehetnének nyílt forrásuvá, annak ellenére, hogy tartalmaz máshonnan licecelt elemeket...