NetBSD: Ismét Internet2 Land Speed rekord

Címkék

Azután, hogy májusban a kutatók NetBSD operációs rendszereket használva megdöntötték (korábbi cikkünk) a korábbi Internet2 Land Speed rekordot, most ismét hasonlót alkottak. (Volt egy rekorddöntés (korábbi cikkünk) júniusban Windows gépekkel, és egy szintén júniusban Linuxszal -> Internet2 Land Speed Record History)

2004. szeptember 12-én a svédországi SUNET 1831 Gigabyte adatot pumpált (összehasonlításul: körülbelül 2800 CD-nyi anyag) át ~ 1 óra alatt egy TCP streamet felhasználva a svéd Luleå egyetem és a san jose-i (Kalifornia, Egyesült Államok) Sprintlink backbone internet szolgáltató egyik hostja között.A hálózati kapcsolat során a GigaSunet backbone-t használták, amelyen osztoztak a svédországi egyetemek felhasználóival, a másik oldalon pedig a SprintLink hálózatát, amelyet szintén használtak az ISP ügyfelei.

Az adatátvitel során a ttcp programot alkalmazták, amely számos platformra (Linux, *BSD, Windows) elérhető. Az operációs rendszer NetBSD 2.0 volt, mert a tesztelők szerint az OS TCP stackje megfelelően skálázható.

A hálózat felépítése itt látható, míg a hálózati út itt. A tesztek során a kutatók a Cisco high-end útválasztóit használták fel, többek közt két darab új CRS-1 routert.

A single stream rekordot jól mutatja ez a kép.

A végleges eredmény:

1966080000000 byte átvitele 3648.81 másodperc alatt = 4310.62 Mbit/sec

A rekordról további infók, részletes adatok, NetBSD kernel beállítások itt.

Hozzászólások

Ettol teljesn fuggetlenul, ha csak a www.NetBSD.org -ot nezzuk, akkor eszre lehet venni, hogy a FreeBSD es NetBSD ordogocskek _egymassal szemben allnak_, (es a NetBSD-s kicsit turcsiorrubb es alacsonyabb) - legalabbis pl. a favico.ico - szerint.

(Most csinalok BSD-s temat a telefonomhoz, kozben vettem eszre :-)

Ugyhogy valoban kellene egy uj NetBSD-s logo a HUP-ra.

Nem rossz ;) Igazán akkor lenne szép, ha a Cisco routerek helyett a BSD alapú Juniper útválasztóit használták volna. :P

En ugy tudom, hogy a Juniper kemenyen hardveres router, es csak az osszetevok monitorozasat, osszehangolasat vegzi a FreeBSD. A route-olast nem szoftveresen csinaljak.

A Juniper azt allitja, hogy a JunOS FreeBSD alapu, de jelentosen atirtak. Arrol nem beszelnek, hogy mennyi kodot adtak vissza a fejlesztoknek. Ami a szomoru, hogy egy arva sor nincs a juniper.net-en arrol, hogy valaha FreeBSD-bol indultak. Persze melyen egy PDF-ben azert megemlitik...

"FreeBSD provides the foundation for the development of a next-generation routing

architecture that has the ability to scale and support the tremendous growth projections for the

Internet. FreeBSD is specifically designed to run on ubiquitous Intel processors. It is very

stable, has a mature networking heritage by virtue of its ancestor running on the Internet since

the early 1970s, and contains a significant code base that can be leveraged in terms of a kernel,

file systems, user accounts, and security.

However, Juniper Networks enhanced and rewrote significant portions of FreeBSD because it

was initially designed to run on host systems supporting a very limited number of network

interfaces. Routers, on the other hand, have significantly more physical interfaces as well as

numerous subinterfaces and a much larger routing table. In addition, the majority of the

networking code was discarded and replaced with industrial-strength implementations that

were capable of withstanding the tremendous stresses imposed by the operational Internet
.

The Juniper Networks engineering staff was given the rare opportunity to take their years of

practical Internet routing experience and design a routing architecture from the ground up

without being constrained by the conditions imposed by a legacy routing architecture. This

meant that they could optimize their data structures, plan for a large number of virtual circuits,

and design for efficient storage and searching of huge routing tables. They were free to

implement the latest technology developments supporting traffic engineering and

differentiated service levels and were allowed to place particular emphasis on the design of a

serviceable user interface and a powerful policy definition language."

Nyomj egy show system boot-messages parancsot akármelyik Juniper routeren es szepen latni fogod a FreeBSD Copyrightot.

Az meg hogy "mennyi kodot adtak vissza" konnyen lathatod, ha rakeresel a cvs-ben arra, hogy "juniper".

Sandeep Kumar

Hannes Gredler

Mark Baushke

David Wang

Pasvorn Boonmark

Paul Traina

stb.

Beleolvastam a kernel tuning részbe:

net.inet.tcp.sendspace=250000000 # Size of transmit window, 250MB

net.inet.tcp.recvspace=250000000 # Size of receive window, 250MB

Azért ez egy kicsit durva :-) nálam az alapbeállítás:

$ sysctl net.inet.tcp.sendspace

net.inet.tcp.sendspace: 32768

$ sysctl net.inet.tcp.recvspace

net.inet.tcp.recvspace: 65536

Hát van különbség. (Persze ez egy itthoni gép, meg FreeBSD, de akkor is)

ne onmagaban nezd a window meretet, hanem az atviteli sebesseghez merten. a gepekben 10G ethernet van, legyen mondjuk 1GB/s, a 250MB negyed masodperc alatt atmegy. szerintem ez kb. lefedi az egy idoben eppen atmeno adatmennyiseget (a traceroute alapjan 2xEU-USA 'tavolsag' legyen mondjuk 200ms + egy kis rahagyas).