- kereskedelmi szoftver
A kereskedelmi program üzleti haszonszerzés céljából készült. Ez nem zárja ki, hogy az szabad szoftver legyen, pl. kettős licenceléssel vagy hozzáadott terméktámogatással. Vagy ellenkezőleg, a proprietary nem feltétlenül kereskedelmi, ilyen a freeware.
- szerzői jog által védett szoftver
Félrevezető elnevezés, mivel a szabad szoftvereket is védi a szerzői jog.
- szabadalmazott szoftver
Szintén félrevezető, a proprietary szoftvert általában licencszerződés védi. Ha van szabadalom, az a szoftverben alkalmazott eljárásra, ötletre vonatkozik, nem magára a szoftverre, illetve Európában csak korlátozottan nyújtható be
ilyen szabadalom. - tulajdonosi szoftver
A tulajdonosi tulajdonképpen a proprietary tükörfordítása (a latin proprietarius jelentése 'tulajdonlással kapcsolatos'). Abból a szempontból nem lenne rossz, hogy nem akarja megmagyarázni a fogalmat, így nem vezet félre. Kár, hogy más jelentése (vagy inkább csak áthallása) is van:
új tulajdonosi program. Egy kicsit amúgy döcögősen hangzik. - tulajdonolt szoftver
Az előbbinek a változata, csak áthallás nélküli.
- szellemi tulajdont képező szoftver
Egy kicsit hosszú, de gyönyörűen hangzik :) Viszont abba a hibába esik, hogy pontosan akar fogalmazni, de ez nem sikerül, mivel a szabad szoftver is az alkotók szellemi tulajdona.
- nem szabad szoftver
Tulajdonképpen erről van szó. A proprietary a szabad szoftverrel áll szemben. Ugyan a GNU kategorizáció szerint a félig szabad programok se nem szabadok, se nem proprietaryk (pl. a PGP, amely non-profit célra úgy használható, mintha szabad lenne), szerintem a non-profit célú kikötés lényegében kielégíti a proprietary definícióját, így én egyenlőségjelet tennék a nem szabad és a proprietary közé.
- zárt szoftver
A zárt forráskódú szoftverek a proprietary szoftverek részhalmazát képezik. A forráskód nyíltsága és zártsága független a proprietaryságtól.
- védett szoftver
A proprietary name - védett név analógiájára. Nem tér ki arra, hogy a védelem milyen jellegű. Ha megegyezünk abban, hogy úgy értjük, hogy a szokásos szerzői jogi védelmen túli védettségre utal (szabadalom, licenc által szabott korlátok), akkor megfelelőnek vélem a fordítást.
A legtöbb nyelvben használatban van a proprietary szó kölcsönzött, az adott nyelv alaktanába illesztett változata (cseh: proprietární, francia: propriétaire, olasz: proprietario). A magyarban vagy a változatlan angol alak vagy a visszalatinosított forma (proprietárius) használata adódik.
Véleményem szerint az a terminus lenne a legszerencsésebb, amely nem vállalja fel, hogy már a nevében meghatározza az érintett kört, hanem csak címkeként működik, a nevét a fogalom definíciója motiválja, de a pontos jelentéshez elő kell hívni a definíciót - ezt teszi az eredeti proprietary fogalom is. Ennek a kritériumnak a védett, tulajdonosi, tulajdonolt vagy a proprietárius fordítások felelnek meg. A védett és a nem szabad fordítások már az eredeti angol terminust is elvetik.
- ch blogja
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 1891 megtekintés
Hozzászólások
Jó párszor le kellet írnod, hogy "korlátoz". Ezek szerint "korlátozott szoftver" is lehetne.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen, lehetne, bár az Ubuntu komponenselnevezésen kívül nem látok más példát a használatára.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"egyedi szoftver"?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
nevezzük egyszerűen gpl-nek a módosítás/terjesztés-re vonatkozó megkötések miatt
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
nevezzuk egyszeruen korlatolt szoftvernek.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"szellemi tulajdont képező szoftver
Egy kicsit hosszú, de gyönyörűen hangzik :) Viszont abba a hibába esik, hogy pontosan akar fogalmazni, de ez nem sikerül, mivel a szabad szoftver is az alkotók szellemi tulajdona. "
Itt a vagyoni értékű szellemi tulajdonra kellene gondolni, olyan nincs a szabad szoftvernél. Szerintem pontosan akar fogalmazni, és sikerül is, csak nem szabad félreérteni. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> Itt a vagyoni értékű szellemi tulajdonra kellene gondolni
Akkor "vagyoni szoftver" :-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Egy freeware szoftver is lehet proprietary ugyanakkor semmilyen vagyoni elony nem szarmazik a terjesztesebol. En a beleertett ertelmu nem-szabad kifejezes mellett tennem le a voksomat.
--
()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> semmilyen vagyoni elony nem szarmazik a terjesztesebol
A bináris terjesztéséből. Mert a forrást nem terjesztik. Ezzel felvetődik a kérdés, hogy a "szoftver" az a bináris és a forráskód együttese, vagy csak a bináris, csak a forráskód, stb.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem a terjesztés módja lényeges, hanem a licenc. Ha a licenc úgy szól, hogy "minden jog fenntartva, tilos módosítani stb." akkor akár adhatják mellé a forrást is (vagy a futtatható kód maga a forrás egy script nyelvnél), az akkor is proprietary, és a tulajdonjoga adható/vehető/cégbe apportként bevihető.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> az akkor is proprietary, és a tulajdonjoga adható/vehető/cégbe apportként bevihető.
Akkor a magántulajdon mintájára lehetne "magán szoftver" is.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem, mert a "magan szoftver" kifejezes beleertett ertelme az is, hogy mas altal nem megszerezheto sem binaris, sem forras formajaban (tipikusan ilyenek a belso fejlesztesek termekei).
--
()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni