Gondolkodó halak

Ezek a halak az ólom vízbeplaccsanásakor nem rebbennek szét, hisz megriadni, ösztönszerüen menekülni állatias dolog, nem méltó egy gondolkodó lényhez. Mégha meg is ijed valamelyik, nem fordít hátat, mert a végén kinevetik a többiek. Legfeljebb kicsit lassabban úszik az ólom felé.
Ahogy az ólom megkezdi az útját lefelé halaink megnézik, aztán beszélni kezdenek. Van amelyik az alakjáról fog ítéletet mondani, van aki a céljáról. Egyikőjük javasolja, hogy az ólmot meg kell állítani, a másikójuk szerint inkább gyorsítani kell az ólom szüllyedésén. A harmadik elkezdi vizsgálni, hogy vajon ki küldhette az ólmot, és összevitázik a negyedikkel aki állítja, hogy bizony az nem lehet más mint az égi hal. Mindeközben lesznek olyanok akik megpróbálják megkóstolni az ólmot, de nincs könnyű dolguk mert többen próbálják különféle indokokkal az útjukat állni. Azon kevesek akik harapni tudnak az ólomból hamarosan, marni kezdik egymást, hogy a dolog íze vajon a stégkőhöz vagy a leszúrókaróhoz hasonlít-e jobban.
Mire a félmélységbe ér az ólom csoportok alakulnak. Egyesek uszony-uszonymellé feszülve próbálják lassítani az ólom süllyedését, miközben a egy mások fej-fej mellett próbálja gyorsítani azt. Többen elindulnak a felszin közelébe, hogy megnézzék az égi halat, de azt soha nem érik el, mert a Nagy Égi Hal követői egy halként vetik magukat rájuk, hogy ezzel akadályozzák meg a világvégét. Közben kiválnak azok kik megízlelhették a fentről jött micsodát és kizárólagos jogot formálnak rá.
Odalenn, a fenéken a Megérkezés Utolsó Halai fékevesztett buliba kezdenek.

Aztán egyszercsak leér az ólom. Mire néma csönd lesz egy pillanatra. Mert mindannyiukat saját pillanatnyi vagy múltbéli koncepcióiknak az érvényrejuttatása foglalta le, mindeközben egyikőjüknem sem jutott eszébe előretekinteni.
Ahogy az ólom szép lassan elkezd sűlyednni az iszapban, egyes csoportokban krízishelyzet alakul ki. Hogyan tovább? Mit tegyenek azok akik eddig segítették az ólom merülést, és mit várjanak azok kik fel akarták emelni? Hogy fogják újabb halak megízlelni, ha egyszer teljesen elmerül? Nem kéne kiásni mégiscsak? Mi lesz akkor ha eljön a Nagy Égi Hal és visszakéri?
Újabb érvek, koncepciók, újabb tervek amik újabb és újabb feszültségeket, szembeállásokat és csoportokat szűlnek.
Idővel az ólom teljesen eltűnik az iszapban, oly mélyre, hogy nem lesz hal aki képes lenne kiásni. A halak megöregednek, kibújnak utódaik az ikráikból, eltelik egy-két generáció, de a tó soha többé nem lesz ugyanolyan, mert az ólom emléke továbbra is élni és kísérteni fog.
De vajon mindezért az ólom a hibás, vagy a halak?