Magyarország vonja vissza a szavazatát!

Ezt igen nehéz úgy leírni, hogy mindenki által érthető legyen. Michel Rocard, Franciaország volt elnöke és az Európai Parlament Kulturális Bizottságának elnöke kísérletet tesz megmagyarázására egy újságriportban:
,,Nem állapítható meg egyértelműen, hogy fejlődött-e az emberiség esztétikai érzéke a Lascaux-i barlang óta. Az etikai és morális értékek okán azóta is állandóan öljük egymást. Ezzel szemben a technikai tudás és a természet megismerésének területén mellbevágó a fejlődés. A tudás szédítő növekedése itt kulcsszerepet játszik. A tudás a másolás útján terjedt, mindenki a másikat utánozta, és ez így van rendjén. A szoftver szabadalmaztatásával az emberi tudás helyzetét változtatjuk meg. Minden szellemi tulajdonnal kapcsolatos kereskedelem egyre inkább a szoftverben fog megtestesülni. Amennyiben bevezetjük a szabadalmaztathatóságot, azaz egy árat szabunk és tiltunk, akkor egyúttal egy íratlan szabályt is bevezetünk. Ez aggasztó.

Két dolgot kell megkülönböztetni: a műveket, melyeket a szerzői jog szabályoz, és a találmányokat, melyek szabadalmaztathatók. A XIX. században elsősorban az előzőek voltak érdekesek. Természetesnek vettük az alkotók javadalmaztatását és művük integritásának megőrzését. Megalkottuk hát a szerzői jogokat. Később bevezettük a találmányok szabadalmaztatását, azaz hogy egy találmányt mindenki más csak illetmény megfizetése után használhasson. A XX. században nem okozott problémát a kettő szétválasztása. A szerzői jog által védett művekkel ellentétben a találmányok fő ismertetőjegye a természeti erők és anyagok felhasználása. Az emberi tudás állandó keringésébe vetett meggyőződésből következik, hogy szellemi termékek nem szabadalmaztathatók. Egy számtani egyenlet nem szabadalmaztatható. 1972-ben az európai szabadalmi egyezmény egy egyszerű, jóízű mondatot tartalmazott: ,,a szoftver nem szabadalmaztatható''.
Nem ellenzek kategorikusan minden szoftverszabadalmat, de van egy határ, amit tiszteletben kell tartani. A szabad szoftver pártolói, akik közé hosszas töprengés és olvasás után magam is beálltam, azon a véleményen vannak, hogy a találmányok (tehát szabadalmaztatható dolgok) természeti erők használatáról vagy anyagon végzett hatásokról ismerszenek meg. Például az autókban található blokkolásgátlóval ellátott fékrendszert (ABS) ugyan számítógép vezérli, ám a természeti erők használatán alapszik és anyagon hat. Ezzel ellentétben egyetlen, pusztán szellemi termékeket leíró vagy ezek terjesztését megkönnyítő szoftver (ilyen például egy szövegszerkesztő) sem lehet szabadalmaztatható. Az Európai Szabadalmi Hivatal azonban máris túllépte az eredeti elképzeléseket és vagy harmincezer vitatható szabadalmat már be is jegyzett. Van tehát egyrészt egy nyomás, hogy a jelenlegi jogbizonytalanság megszűnjön. Másrészt pedig az amerikaiak nagyon széleskörűen értelmezik a szoftverek szabadalmaztathatóságát. Náluk ide tartoznak a pedagógiai módszerek vagy a (szoftverek és számítógépek támogatta) sebészi beavatkozások is. Ezek azonban nem mások, mint az emberi tudás receptjei, és semmilyen ok nincsen ezek szabadalmaztathatóságára.
A szoftveres újítás és az egyéb találmányok újítási folyamatai közt alapvető különbség feszül. Az előbbi területen az egymásra építés lényegileg sorozatos: harminc szoftver alapján és segítségével hozzuk létre a harmincegyediket. A szoftverek szabadalmaztathatósága a szoftver létrehozói számára anyagi és jogi veszélyforrást jelent. Egy ilyen fejlemény lelassítaná az emberi tudás növekedő szerteágazóságát és a gazdasági tevékenységet. Többé nem lehetne egy sarokban, mindenkitől elzárva szoftvert létrehozni anélkül, hogy állandóan ne tornyosulna fölénk hatalmas illetmények kifizetésének veszélye. Pedig több ezer kis- és középvállalkozás, gyakran baráti társaságok, ilyesfajta ötletek alapján indulnak el.''



Az Európai Szabadalmi Hivatalnál ma a törvény szelleme és betűje ellenére körülbelül harmincezer szoftver szabadalom van bejegyezve. A szoftverszabadalmi direktíva ezt a törvénytelen állapotot kívánja legalizálni. Lássunk néhány példát a bejegyzett szabadalmakra, és azok hatására



* Webshop: Gyakorlatilag az egész elektronikus kereskedelem. Önkényesen kiragadva a 10. példát: Ajándék: Ajándék megrendelése ismerősünknek az interneten keresztül - EP927945

* Folyamatsáv (EP 394169). Az egyes folyamatok előrehaladását jelző elem. Majdnem minden grafikus felülettel rendelkező szoftver használja ma. Nézd meg a böngésződ alját miközben betölt egy oldalt. Ha ezek után ilyet akarsz látni egy programban, azért majd fizetned kell.

* A weboldalak tömörítése letöltés közben. Ezt a webszerverek legtöbbje csinálja, a hálózat jobb kihasználása céljából. Gregory Aharoniant, a szoftverszabadalmak egy híres kritikusát ennek a szabadalomnak a megsértésével vádolták, mert volt neki weboldala. A következő te is lehetsz.

* A JPEG tömörítés (Több szabadalom). A jpeg és hasonló veszteséges tömörítések elméleti alapja szabadalmaztatva van (az ehhez szükséges elméleti munkát Joseph Fourier 1768-ban született francia matematikus végezte el, nem mostanában). Emiatt ma már a JPEG nem szabvány.

* Az LZW tömörítés (EP 129439). Ez a tömörítési mód noha nem az egyetlen, és nem is a legjobb, több szabványos fájlformátum alapja. Ha bevezetik a szoftverszabadalmakat, nem lesz szabad olyan szoftvert készíteni, ami GIF, ZIP, vagy PDF formátumot állít elő. A Gimp alapból emiatt nem csinál GIF képet. Következésképpen nem lehet majd szabadon hozzáférni az Magyar és az Európai Szabadalmi Hivatal által nyújtott PDF állományokhoz sem egy példa a HPO.hu-ról.

* TrueType betűkészletek (Több szabadalom). Biztosan gondolkoztál már azon, hogy miért csúnyák némelyik linuxon a betűk. Hát azért, mert azokra az algoritmusokra amitől szépek lennének, az USA-ban szabadalom vonatkozik, és ezért azokat sokan kikapcsolják. Ezért van a Debian "non-US" verziójában jobb truetype motor.

* CIFS A Microsoft fájlmegosztó protokollját hívják így új nevén, azt amelyet a samba is implementál. Ezt is szabadalom védi, tehát ha bevezetik a szoftverszabadalmakat, minden samba kiszolgáló után adót kell a Microsoftnak fizetni.

* Fül (EP 0689133). Az Adobe Systems Inc. bejegyezte a több lapból álló füles párbeszédablakot, mint 3D megjelenítés egy formáját a számítógép képernyőn. Ezt a módszert jelenleg több alkalmazás is használja (Mozilla, Opera, Netscape, Konqueror, Galeon, Phoenix, Safari stb. böngészők, OpenOffice.org). A Microsoft Internet Explorer böngészőt azonban a szabadalom meggátolta a fejlődésben, hiszen az Adobe már sikeresen beperelte a Macromedia-t.

A példákat hosszan lehetne sorolni, a leginkább felháborítóak azok, amikor olyan embereket fenyegetnek bírósággal, akik egy jól ismert algoritmust vagy módszert implementálnak. Ilyen példákat és a fennt bemutatottakat is itt található.