Szoftvers RAID vs. Hardveres RAID

Merevlemezek, vezérlők

Üdv,

Felmerült egy kisebb gondom szerver beszerzés / konfig összeállítás alatt.

A leendő gép paraméterei nagyvonalakban:

- 4gb ram (természetesen később bővítjük)
- több magos proci (egyelőre 1 db proci is elég, de nyilván lehessen bővíteni - quados xenon felé huzok)
- szumma 500GB használható tár (csak adatoknak) ezen felül a rendszernek lehet kisebb is (4 vinyo)
- redundáns, erős táp ami bírja a fejlesztéseket

És olyan 500k van rá

Több gépet néztem, amit ki tudtam hozni 430nettoba, az korrekt, de csak szoftveres raid 10-el. (Hotswapes vinyokkal).

A kérdésem lényegében az, hogy mennyire lehet megbízhatóan üzemeltetni egy rendszert szoftveres raid-en? Nem egy nasa gép lenne, de kemény web- és ftp szerver lenne a gép, közepesen magas pozíciójú ügyfelekkel.

Vagy felejtsem el a szoftveres raid-et, és vegyek raid kártyát? (fogalmam sincs hogy mennyi lehet gondolom olyan 50-100k?). Az árkeret sajnos nem bővíthető :(

OS Debian lenne, esetleg Ubuntu

Bármilyen véleményt, tanácsot, oltást szívesen fogadok. Konfig ajánlat is jöhet :)

  • 6969 megtekintés

( unstar | 2008. 11. 27., cs – 09:44 )

hint:
mindig lebegjen a szemed előtt, hogy mi van ha elhasal a raid controller

Ahol komolyabb rendszer kell, ott HA megoldást, virtualizációt, SAN-t, stb. alkalmaznak. 400 ezerből ne akarjunk sok kilences rendelkezésre-állást kihozni.

Egyébként mi van, ha a softraid esetén beszarik az alaplapi (s)ata chip? Ugyanolyan single point of failure. Nem a RAID kártyára, hanem csere alaplapra kell várni. Esély annyi mint egy RAID vezérlő hibának.

--
trey @ gépház

Lejjebb már írták azt a tippet, ami nekem sokkal jobban tetszett: a hideg tartalék RAID vezérlő helyett inkább tele veszem a gépet RAM-mal. Nagy terhelés esetén jobban fog jönni, mint a HW RAID kártya.
Persze ha a költségeknek nincs plafonja, akkor jöhet a RAM is, meg a HW RAID is.

Ja, a pénzhiány az mindig nagy úr. Ha nem telik, akkor nem.

De ha az ember megteheti... Annak idején tehettem volna a HUP-ot is soft RAID-re, de nem tettem. Sokkal nyugodtabb vagyok, hogy hardveres RAID van alatta. Egyébként a HP RAID kontrollerei visszafele és csere kompatibilisek egymással (most a nagyon gagyikat hagyjuk ki). Azaz egy régebbi RAID vezérlővel hajtott tömbről az újabb probléma nélkül képes felnyalni a konfigot, így nem probléma ha nem kapsz ugyanolyat.

--
trey @ gépház

Ha az alaplapi SATA befosik, akkor azt át lehet hidalni egy PCI-os (vagy PCI-X-es) SATA kártyával. Nem a legjobb, de addig se áll a szolgáltatás. :-)

A másik tapasztalat: inkább szoftveres RAID, mint olcsó hardware-es RAID.
(Nettó 400-ba meg nem biztos, hogy belefér egy normális kártya.)

"Nem a legjobb, de addig se áll a szolgáltatás. :-)"

Miért? Minden háztartásban van egy PCI-os SATA kártya? Kicseréled a kábelt menet közben? Vagy félreértek valamit?

Ha beszarik a RAID vezérlő és nincs ugyanolyan a boltban akkor veszek másikat, a rendszert meg ráhúzom a backup-ból. Akkor is meg van még mindig a lehetősége, hogy csinálok egy softraid-et. Az ugye megvan mindenkinek, hogy sem a softraid, sem a RAID vezérlő nem helyettesíti a backup-ot?

A softraid-nek is meg lehet a helye (használom én is), de a RAID vezérlőket sem viccből találták ki.

--
trey @ gépház

"Ha beszarik a RAID vezérlő és nincs ugyanolyan a boltban akkor veszek másikat, a rendszert meg ráhúzom a backup-ból"

De ugye kicsit gyorsabb az a megoldas, hogy kihajitom a doglottet, berakom az ujat, es megnyomom a power gombot?

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

PCI-os SATA vezérlő már szinte a sarki fűszeresnél kapható, akár még aznap is. (Legalábbis itt Szegeden.) Míg azért egy márkás hw raid kártya beszerzése nem annyira triviális.

Nem cserélek semmit menetközben, de azért ne keverjük össze a dolgokat. Ha SATA kártyát raksz be + kábelt cserélsz, akkor kevesebb az állásidő, mint ha alaplapot kell cserélned úgy, hogy még vársz is rá. (Az első verzióban legrosszabb esetben néhány óra az állásidő, az utóbbiban minimum 1-2 nap.)

Ha nem akarna állásidőt, akkor minimum két géppel tolná. (Legyen az akár meleg, akár hideg tartalék.)

A backup ellen pedig nem véd semmi. Kell és pont.

Az egyetemen nálunk az volt "folyamatos" szolgáltatás, amit a főnök nem vett észre. :-)

Egyébként alkalmazási területe válogatja, hogy mi tartozik az "addig se áll" kategóriába. (Nyilván más voip, intranet, web, stb. esetén.)

Egyébként szoftveres raid1 esetén van egy elméleti dolog, amit még nem próbáltam ki, pedig érdekes lenne: raid1 másik lábának egy USB-s vagy Firewire-s hdd-t betolni. És csak idle időben vagy tervezett karbantartáskor betolni a gépbe a hdd-t. ;-)
(A Firewire feleannyira eszi a gépet ugyanolyan adatmozgás esetén, lényegében scsi-szerű.)

Ennek már sok értelme nincs, mivel van esata. Lehet két belső lemezed, és egy harmadik kinti, mind tükörben.

Azért az offsite (vagy legalább másik emelet, az épület másik végében) backup 3 lemeznél is kell. Épp ma imádkoztam végig egy fsck.ext3-at ami éppen valami HTree és superblock miatt anyázott.

( trey | 2008. 11. 27., cs – 09:44 )

Működtetek Oracle-t softraid-en. Fejlesztői szerver, hajtják is, de annyira nem kritikus a sebesség. A tőle elvárható módon működik, probléma nincs vele. Azonban ha élesbe tenném, akkor nem a RAID vezérlőn spórolnék.

Az egyik FTP szerverbe (Ubuntu) vetettem egy ilyen RAID vezérlőt:

08:00.0 RAID bus controller: Adaptec AAC-RAID (Rocket) (rev 02)

Adaptec ASR-2420SA

Évek óta megy megbízhatóan. Mondjuk a bele nincs kigyúrva. Persze ez nem RAID10, csak RAID1, de sokba nem került. Ma már annyiért RAID10-et tudó kártyát is lehet kapni imho.

--
trey @ gépház

( siposa v | 2008. 11. 27., cs – 09:46 )

Szoftveres RAID tudtommal teljesen megbízható (használom pár helyen, semmi gond nem volt vele), a teljesítménye pedig kb. mint a gagyi RAID megoldásoké.

Ha hardvereset akarsz, akkor szerintem nézd át ezt, és ami nem fakeraid, az esélyes.

A meghalt 80G-s Samsung kb. 3-4 hónapig csak magában pörgött az elején. Az utolsó 1 giga swapként funkcionált. Szerinted a Raid1 elindítása után mi lett ennek az 1 gigának a sorsa? :-) Na így nem volt gond a méretbeli különbség. Egyébként a régi és az új eszköz között kb. 60 megányi különbség volt.

Akkor szembesültem a problémával, amikor rádöbbentem, hogy mekkora hibát követtem el azzal, hogy 120G-s Maxtor-okat vettem (nemröhög). A többi gyártó 120G-s modellje mind kisebb volt.
Hardware-es RAID vezérlők közül mondjuk az Areca tud olyat, hogy direkt kisebb területet használ.

Üdv,
Dw.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

( blackluck v | 2008. 11. 27., cs – 10:07 )

Ha komoly rendelkezesre allas es terhelesnek van kiteve a szerver akkor van ertelme a hw-esnek, de az nem ez az arkategoria sztem.
Egyebkent a hw-es kevesbe rugalmas megoldas, gondolok itt arra, h jobban erzekeny arra h egyforma vinyok legyenek benne, vagy ha modositani akarod a raid tipust pl. kesobb meggondoljatok es raid10 helyett tobb vinyo lesz raid5-ben akkor hw-esnel altalaban ujrainicializalas, adatok vesztese stb. a procedura.
Emellett a sw-est menet kozben is tudod felugyelni, modositani a hw-est kevesbe valoszinu.

--
Erezd a rigmust! Erezd a rigmust! S koncentralj a gorkocsira most!

Azon gondolkozom, hogy ezeket csak ugy beirtad ide, vagy honnan szeded?

A "ha komoly rendszer, akkor hw raid" mondat meg hagyjan, ez egy general purpose mondat, amit itt mindenki elmondott (kerdes hanyan tudnanak barmi tovabbit hozzatenni...).

Mitol lenne jobban erzekeny a nem egyforma diszkekre?
Miert ne lenne RAID level migration?
Miert lenne adatvesztes?
Miert ne lehetne menet kozben felugyelni? Nagysagrendekkel szofisztikaltabb szoftverek allnak rendelkezesre pl. egy diszk halal eseten a beazonositasra, cserere, vagy az array-ok felosztasara, migration, stb, mint az mdadm szarakodas.

Szoval csak kerdezem, hogy honnan szeded ezeket? Lattal valami entry level szutyok 3ware kartyat, amirol azt hitted, hogy komoly cucc, mert volt rajta battery? (bruhaha)

"Azon gondolkozom, hogy ezeket csak ugy beirtad ide, vagy honnan szeded?"
Sajna inkabb tapasztalat.

"Mitol lenne jobban erzekeny a nem egyforma diszkekre?"
Jartam mar ugy h szerverbe kellett plusz lemez, vettunk is hozza gyari (meretre, tudasra) ugyanolyan lemezt (tipusszamra ugyanazt mar nem lehett kapni pedig csak 1-1,5 eves disk volt benne) aztan megis azon kaptuk magunkat h nem ette meg, mert meretileg par MB-val megis kissebb volt.

"Miert ne lenne RAID level migration?
Miert lenne adatvesztes?"
HP P400-as raid kartyaval volt olyan tapasztalatom (ami azert nem 10k-s arkategoria), h 1 vinyo kibovitese 2-re utan raid1-et akartam, migration nem volt benne, ehelyett ujrainicializalta a vinyot mikor raid0-t toroltem (mivel abba be kellett tenni kezdeskor), h betehessem raid1-be.

"Miert ne lehetne menet kozben felugyelni? Nagysagrendekkel szofisztikaltabb szoftverek allnak rendelkezesre pl. egy diszk halal eseten a beazonositasra, cserere, vagy az array-ok felosztasara, migration, stb, mint az mdadm szarakodas."
Debian/ubuntu rendszerre kerdezte, arra nem sok raid kartyanak van tamogatottsaga, legalabbis hp-rol tudom h van annyi csomag hozza h meg lehet nezni ugyan par infot rola, de modositani, belenyulni mar nem lehet.
Bar javitsatok ki ha van hozza vmi ;)

Nem mondom h legkomolyabb szerverkategoriakrol beszeltem, de o is csak 500k-s osszegben gondolkozik.

--
Erezd a rigmust! Erezd a rigmust! S koncentralj a gorkocsira most!

Sajnalom, hogy igy jartal.

Csodalkozom, hogy a vendor ilyen diszket szallitott, tehat jol ertem, hogy ez egy brand szerver volt, es a belevalo diszk amit 1 evvel kesobb vettel, kisebb volt mint eredetileg? Nehezen tudom elkepzelni, hogy ez eloforduljon, illetve ilyenkor add vissza a vendornak, hogy dugja fel a seggebe.

A szoftver raid amugy hogy oldja meg, hogy lenne N byte lemirrorozando adat, de csak N-X byte all rendelkezesre?

Csodalkoznek, ha nem tudna migrationt az a kartya (a ROM BIOS-ban elerheto lehetosegek nyilvanvaloan egy resze csak), plane ilyen egyszerubb esetben.

Olyat kell venni, ami egyuttmukodik a tobbi komponenssel. Ha nincs ilyen, el kell gondolkozni, vajon miert, ha kell a feature, lehet h nem debiant kene hasznalni. Ha nem eleg a penz, kompromisszumot kell kotni.

"a belevalo diszk amit 1 evvel kesobb vettel, kisebb volt mint eredetileg?"
Fujitsu S200 szerverben volt 72G-s scsi vinyo amihez vettunk ujat bovitesre es pont ugyanaz a tipus mar nem volt ami elvileg szinten ugyanaz volt az meg kissebb volt par megaval.

"A szoftver raid amugy hogy oldja meg, hogy lenne N byte lemirrorozando adat, de csak N-X byte all rendelkezesre?"
sw raid particiot tukroz, ezert pl indulaskor a 100Gb-s vinyobol uresen hagysz 10M-t vagy utolag lecsokkented a particio meretet.

"Csodalkoznek, ha nem tudna migrationt az a kartya (a ROM BIOS-ban elerheto lehetosegek nyilvanvaloan egy resze csak), plane ilyen egyszerubb esetben."
Adtak hozza cd-t amirol csili vili kisprogramot be tud tolteni de az se tudott tobbet. Migrationt meg csak a bbwc-vel szerelt verzio tud...

"Olyat kell venni, ami egyuttmukodik a tobbi komponenssel. Ha nincs ilyen, el kell gondolkozni, vajon miert, ha kell a feature, lehet h nem debiant kene hasznalni. Ha nem eleg a penz, kompromisszumot kell kotni."
Nem kulon vettuk, ezt adtak dl360 g5 szerverbe alapbol ahogy a tobbi komponense is gyari, egyebkent nincs problema debian-al, csak az 1-2 ilyen dolgot nem tud kulon lekezelni, legalabbis amennyire tudom...

--
Erezd a rigmust! Erezd a rigmust! S koncentralj a gorkocsira most!

( eax | 2008. 11. 27., cs – 10:19 )

Szerintem a web es ftp-szerver alapvetoen nem annyira io-intenziv dolog, hogy erdemes legyen hw raid-be beruhazni. Koltsd az arat RAM-ra, jobban jarsz. ;)

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

( Botond | 2008. 11. 27., cs – 10:32 )

Összegezném én is a véleményemet: a SW RAID-del rugalmasságot nyersz, és egy kis teljesítményt vesztesz. A biztonságot a SW RAID nem veszélyezteti.
Én simán beáldoznám azt a kis teljesítményt a SW RAID következő tulajdonságaiért cserébe:
- nem függsz SATA vezérlőtől. Ha nagyon parázol, vegyél rögtön 2-t, darabja 7e Ft körül van, és az egyiket tartsd a fiókban. (Igazából nem hiszem, hogy szükség lesz rá, mert az egyszerű SATA vezérlők nem melegszenek. Az alaplap valószínűleg hamarabb bekrepál, ha elmegy a hűtésed.)
- nem függsz a vinyóktól. Ha később nem sikerül pont ugyanakkora vinyót venni, rá se ránts! A SW RAID-et fölteheted partíciókra is, vagy akár tetszőleges méretű loop-back device-ra. Emiatt a tömböd könnyebben bővíthető is.
- nem függsz a gép többi elemétől sem. A SW RAID tömböt simán átteheted másik gépbe, amin esetleg másik Linux fut.

Hogy pontosan mennyi teljesítményt vesztesz, azt persze nem lehet tudni. Ugyanis gyors procival el lehet érni a HW-es megoldások sebességét, de ez a futó alkalmazások rovására mehet. Ha általában nem jár 100%-on a gép, akkor nem fogsz lassulást látni.

( seferbt v | 2008. 11. 27., cs – 10:43 )

(fogalmam sincs hogy mennyi lehet gondolom olyan 50-100k?)

Ez függ attól, hogy milyen kártya. Egy 2 portos 3ware BBU nélkül olyan 40-50 (bruttó) között van most valahol, de neked ez kevés, ha jól értem. Egy 4 portos meg 3ware-ből már túl van a 100-on. a BBU hozzá még kb. 30. A 3ware csak példa volt, ott a többi gyártó is, de nagyságrendileg ezek az árak vannak. Egy komolyabb kártya ára simán felemészti egy belépőszintű brand szerver árát simán.

Én használok sw és hw raid-et is. sw raiddel akadtak már problémáim. Elhasalt az egyik diszk egy raid1-ben és a rendszer használhatatlanul belassult. Az adatok ugyan megmaradtak, de a gépet nemigen lehetett használni. hw raidnél ilyen gondom még nem volt, bár az új diszk szinkronizálása kicsit belassította a gépet, de mást nem tapasztaltam.

kezdve ott, hogy a felhosszu pci kartyaik nem mennek be a felhosszu pci helyekre

folytatva ott, hogy 1 db brand se szallitja, tehat se support se semmi, tehat ugy veszel ilyet, hogy bemesz a nagykerbe es megveszed. tehat ezek azok a termekek, amikre fentebb elmondtak minden rosszat (1 ev utan nem lehet kapni, stb).

Jahogy ebből a szempontbul. A RAID formátumot viszont egy újabb/másik kártya is vígan felismeri utolsó tapasztalatom szerint. A félhosszú hely problémája még nem érintett a szép nagy Intel házakban, amikbe ezeket kellett használni. A T. vevő pedig vásárláskor el tudja dönteni, hogy szerverlegózik és vállalja a fentieket vagy abszolút szénné szupportált brand-et használ, mert kell neki. Van épp elég felhasználási terület és odavaló rendelkezésre állási, adatbiztonsági igény, hogy az ilyen kártyáknak is legyen piaca.

Példa volt. Egyébként én több 3ware-t is használtam/használok, mert az általam használt OS natívan támogatja. Van olyan 3ware-em, ami alól a gép már rég kipusztult, a kártya még mindig működik tökéletesen másik gépben. Nekem olyan gondom sosem volt, hogy a kártya nem ment bele a pci-x/pci/pci-e aljzatba.

Használtam Adaptec-et, HP gépben saját "HP" kártyát Ilyen brand cuccal is tudsz szívni nagyokat. Főleg, mikor mondjuk kiderül, hogy a XY gépben lévő kártya azt a diszkdobozt nem kezeli, csak az eggyel újabb generáció, amit súlyos pénzekért vehetsz meg opcióban. Vagy mondjuk bugos a kártya új firmware-e és miután frissítetted adatvesztés okoz és hasonlók...

Egy belépőszintű 3ware semmivel sem rosszabb tapasztalataim szerint, mint mondjuk egy HP Smart Array E200 vagy hasonló kártya. De láttam olyan sok-sok TB kapacitású I/O intenzíven használt "storage" szervert is, amiben 3ware hajtotta a diszkeket.Évekig ment, míg ki nem öregedett, pedig volt rángatva keményen a nap 24 órájában.

( MGy v | 2008. 11. 27., cs – 12:20 )

Mi jártunk úgy, hogy a hardware raid kártya egyik pillanatról a másikra meghalt. Próbáltunk venni ugyan olyan típust, de már nem volt kapható. Más típus persze nem kompatibilis a diszk formátumával. Adatok tehát balra el - új kártya, új raid, backupból visszatöltés. Software raid esetén amíg meg nem jön az új alaplap lehet a régibe PCI SATA kártyát tenni és megy tovább a bicikli.

Lehet itt hosszan ragozni, a softraid sok helyen egyszerűen nem opció. Ha valakinek megfelel, akkor lehet alkalmazni (magam is teszem), de nem használom csodaszerként és komoly helyen nem érvelek mellette, hogy azért szállítsunk le egy komolyabb rendszert softraid-del, mert hiba esetén egy SATA kártyát be lehet tenni helyette. Hobbi szervernél, SOHO-ban és talán még SMB-ben ez érv (utóbbiban ez csak nálunk, vagy nálunk rosszabbul álló országokban), komolyabb helyeken nem.

--
trey @ gépház

Nem hiszem, hogy itthon túl sok kis és középvállalkozás engedhetné meg magának, hogy egy márkás szerverből melegtartalékot is tartson (a közszférától tekinstünk el, lásd: kormanyszovivo.hu). Oda pedig a "jobbra nincs pénz" alapon megy a szoftveres raid és a szlogen: "Higgy Istenben és mentsél rendszeresen."

OFF

A HA cluster-t rendszerint csak azért nem használják, mert nem tudják, hogy van ilyen, illetve a rendszergazda soha nem hallott még róla. Pedig ha tudnák, hogy plussz egy gép áráért biztonságban lennének a táp- és hűtőelszállás minden következményétől, akkor biztosan nem sajnálnák rá a pénzt.

mar teljesen nem vagom, hogy jon ide a HA cluster.
tisztara ugy nyilatkozik mindenki, mint egy rakas debianos linuxos geek. (hopp, es de:-) Tap- es hutoelszallas. te jo eg! a megoldas pedig csakis a ha cluster, ha az nincs, akkor a tartalek full gep, ha arra se jut, akkor legyen csak SATA kartya, mert az konnyu cserelni. jol ertem? racionalis donteseket hoznatok, ha olyan helyre kerulnetek :)

Kíváncsi vagyok akkor a véleményedre, hogy szerinted mi a megoldás. De komolyan. Két esetre mindenképp kíváncsi vagyok, hogy hogyan oldanád meg?

Két elméletben megoldandó feladat: teljesen nulláról gépet beszerezni egy kisvállalkozásnak (max. bruttó 200k), illetve egy közepes vállalkozásnak (max. bruttó 500k). A gép az első esetben a cég telephelyén, a második esetben egy szerverteremben lenne (IP konzol, klíma, szünetmentes van), ahova a cég fő telephelyéről minimum 30-60 perc eljutni.

A rendelkezésre álló összegekből hogy hoznád ki azt, hogy egy esetleges hardverhiba esetén a lehető legkevesebbet álljon a cucc?

Nem csak Mico véleményére vagyok kíváncsi.

Kevés az adat.
Ha nem számít a teljesítmény és a Co-loc költség, akkor két occsó branded-et, HA clusterbe drótozva, node-onként is IP multipath-al.
Ha teljesítmény és Co-loc költség is számít, akkor egy vas, redundáns táppal, lehetőleg IP-multipath-al, és ízlés szerint softraid, vagy hardware raid.

Ebben az árkategóriában az esetek többségében szvsz. tökmindegy, hogy HW, vagy softraid.
Max a BBWC az, amit mindenképp a HW raid mellett áll. (De egy jó BBWC kártya jelentős részét képezi ennek az összegnek.)

Softraid-al adott esetben jobb teljesítményt is kaphatsz, mint HW raiddal. (Ugyanabból a pénzből jóval több diszket tudsz venni, amit RAID1+0-ba rakva jobb lesz az IO teljesítményed, mint kevésdiszkes HW raid.)

Bruttó 200K-s árban meg vegyél valami branded-et , ízlés és vallási meggyőződés szerint, bár nem túl sanszos, hogy ennyiért kapsz. Másik megoldás darabonként válogatott minőségi cuccot. Tökmindegy melyiket választod, mindkettő ugyanannyiba kerül, és kb. ugyanannyit várhatsz tőle.
(Ja, az alkatrészenként összeszerelt cuccba számítsd bele a nagykerbe/számtech boltba rohangálás, és az összeszerelést költségét is.)
Ha beüt a bammeg, akkor ebben a kategóriában akkor áll a legkevesebbet a vas, ha rendszeresen részt veszel a vasárnapi miséken.

Alapvetően a megközelítés rossz. Ha szükség van valamire, azt meg kell venni, ha nincs szükség rá, akkor pénzkidobás. Lehet a dolgokat lízingelni, bérelni is. Fel kell ismerni a saját korlátainkat is, illetve meg kell nézni az összköltséget, és hogy ezt hogy lehet a legkedvezőbben kihozni. A hardver (ami egy cégnél eleve sokadlagos dolog általában) ára csak egy dolog.

Rengeteg esetben előkerül pl. a HW support válaszideje a vásárlóinknál, meg szoktam kérdezni, biztos 2 órás válaszidőre van szükségetek? Nem is dolgoznak nálatok éjszaka, monitoring rendszer sincs, a saját "válaszidőtök" legjobb esetben 8-10 óra...

Hogy hoznám ki? Hát.. mi a megoldandó feladat? Rendes gépet kell venni ami nem esik szét, így nem kell számolni a RAID kártya meg a táp meg a hűtés kiesésével (ezen nagyot röhögtem.. van, aki tényleg csak azt várja, hogy mikor történik ilyen?). Ha a kockázat nem elfogadható - a reality_check() függvény meghívása mellett - lehet support szerződést vásárolni, amivel a javításig eltelt idő javítható. Ha ez sem elég, akkor leírjuk százszor, hogy "amire szükség van, kifizetem, amire nincs szükség, nem veszem meg", ha nem gazdálkodható ki a 99.999% rendelkezésre állás (hasonló igényeket látok nap mint nap leírva, ROTFL) a rendelkezésre álló pénzből, akkor átgondoljuk, hogy kell-e, vagy folytatjuk-e a projektet, mert megkerülhetetlen akadályba ütköztünk. :)

Rendes gépet kell venni ami nem esik szét, így nem kell számolni a RAID kártya meg a táp meg a hűtés kiesésével (ezen nagyot röhögtem.. van, aki tényleg csak azt várja, hogy mikor történik ilyen?)

Ezen az alapon minek a RAID, ha rendes gépet veszünk? Rendes gépben a vinyó sem esik szét!

Erre a "rendes gép" dologra a következő kis történet a válaszom: Dell gépek általában jól vannak összerakva, és nagyon megbízhatóak. Az egyik ilyen pl. 8 éves körül van, és kifogástalan benne az összes ventillátor (pl. no-name ventillátorok rendszerint 1 év után elkezdenek behangosodni, még ha nem is mennek tönkre). Na de! Az ilyen jó minőségű gépekben is összegyűlik a por a hoszú évek alatt. És szerencsétlen esetben ez a por a tápban valamilyen zárlatot okoz, amelyik az egyik kondi elszállásához vezet, ami miatt elmegy az egyik tápfesz. Persze ez nem történik meg magától, csak ha megmozdítják a gépet, pl. átviszik egyik szobából a másikba. Mint ahogy az volt cégemnél megtörtént 2-3 esetben. Persze a Dell szó nélkül cseréli a tápokat, de ilyenre akkor is készülni kell. Nyilván készülhetünk úgy is, hogy tudomásul vesszük, hogy HW hiba esetén egy ideig áll a gép. Meg készülhetünk tartalék alkatrészekkel és egész tartalék géppel is. Meg készülhetünk cluster-rel is.

Én nem üzemeltetek szervereket másoknak, csak magamnak, illetve látom, hogy a rendszergazda ismerőseim milyen gondokkal találkoznak. De az én tapasztalatom szerint a leggyakoribb eset a tápelszállás, ami még márkás gépeknél is előfordul. A vinyó elszállás csak a második leggyakoribb esemény. Mondjuk a tápelszállás (azaz ha kizárólag a táp megy tönkre) nem okoz adatvesztést, de valamilyen szinten készülni kell erre is.

Sziasztok.

Had kérdezzem meg hogy az alaplapokon levő RAID vezérlők milyen megbízhatóak?
Most az olcsóbb SOHO alaplapokon levőkre gondolok.

Mert arról, (ha jól olvastam)nem irt senki. A softveres RAID nekem bevállt eddig egy kisebb gépen.

Mellesleg én is egy HA cluster-t szeretnék, most olvasgatok utána, csak tapasztalati infót nem találok róla. Ha esetleg valakinek van tapasztalata vele, akkor megoszthatná velem.

(A gép egy kisvállalkozásnak kellene, kb 20 fő, nagy adatforgalom nincs, csak fontos lenne a nagy rendelkezésre állás.) két kommersz gépből raknám össze. + off. backup persze.)

köszi

"Had kérdezzem meg hogy az alaplapokon levő RAID vezérlők milyen megbízhatóak?"

A legtöbb hulladék kategória. Gondolj bele, egy normális RAID kártyák min. 10-szer annyiba kerülnek, mint ezek az alaplapok.

"Mellesleg én is egy HA cluster-t szeretnék, most olvasgatok utána, csak tapasztalati infót nem találok róla. Ha esetleg valakinek van tapasztalata vele, akkor megoszthatná velem."
(A gép egy kisvállalkozásnak kellene, kb 20 fő, nagy adatforgalom nincs, csak fontos lenne a nagy rendelkezésre állás.) két kommersz gépből raknám össze. + off. backup persze.)"

Hát, felejtsd el a HA-t. A HA Cluster csak akkor HA, ha az üzemeltető személyzetnek van pár év HA cluster tapasztalata.

Vegyél helyette normális gépet, duál táppal, és rakjál elé túláramvédelmet is.

Összerakni egy dolog. Azt manuálokból is lehet, max. egy kicsit tovább tart.

Viszont, ha menet közben bármilyen gond van vele, és nem megy a rendszer, na akkor kell az a fránya tapasztalat. Ha tapasztalat nélkül van összerakva, akkor esélyesebb az is, hogy menet közben probléma lesz vele.

Vegyetek két tökegyforma igényes homepc-t és egy szintén igényes, de minimális memóriával és kicsi procival szerelt harmadik gépet. A harmadik gépbe tegyek viszonylag sok és/vagy nagy vinyót (Western Digital greenpower 750GB vagy 1TB-osból mondjuk 4-et, raid1-es softraid-el indíts a boothoz és egy raid5-ös megaparticióval folytasd) és ezen legyen egy megfelelő backup (mondjuk minden hétvégén full és hétköznap meg inkrementális, rdiff backuppal szépen lehet scriptelni). A nagyonfontos nélkülözhetetlen cuccokról pedig DVD-re minden héten egy archiválás.

Az igényes homepc-ket járasd három napig úgy hogy mindenfélével tökig terheled őket, persze 0-dik kör a memtest vagy 3x mindkettőn. Nekünk szart be fél éves márkás memória is sajnos, szal azellen nem véd, de kimeríted az elvárható gondosságot. A hw hiba esetére felkészülve legyen egy üres partició a harmadik gépen, amivel bármikor betehető a HA clusterbe. A vinyóhiba esetére minden használt típusból legyen egy hidegtartalékod is. Egy egész normális önmagában is redundáns gépezet is kijöhet már a fentiek árából, bár a teljes backup gép nehezen úszható meg.

Így mondjuk nem túl olcsón, de elég jó adatbiztonságot kapsz és a rendelkezése állás sem lesz rossz. Ha Samba-t is kell szolgáltatni, akkor biztos, hogy nézni fognak a kliensek egy ideig, mert az elég speciális állat (egyedi szerver ID, ugyanazt a nevet nem szereti ezért, de persze erre lehet hogy van már ügyes megoldás). A mindenféle átállásokat és hibákat pedig többször szimuláld, hogy mégis mi történik a slave gépen és hogy reagálják le a kliensek. Ebből lehet írni szép doksit is a T. dolgozóknak, hogy ne essenek pánikba rögtön. :)

(Igen tudom occó és nemszerver, meg jajj, viszont egészen baráti áron egész jó eredményt ad, ha nincsenek sokmilliók abszolút brand megoldásra.)

Az átlagos alaplapi RAID "vezérlők" gyakorlatilag gyenge "szoftveres" RAID megoldások, ahol a driver csinál egy "trükköt" az op. rendszer előtt. Linux alatt ezek általában nem támofgatottak, és a legtöbben azt mondják, hogy ezeknél _mindeképp_ jobb a linux kernel szoftveres RAID megoldása.

Ahol pedig igazi "hardveres" RAID van az alaplapon (pl: komolyabb Intel Server alaplapok) ott ezt a ~+100e HUF költségnövekedésből láthatod :-)

Az átlagos alaplapi RAID "vezérlők" gyakorlatilag gyenge "szoftveres" RAID megoldások, ahol a driver csinál egy "trükköt" az op. rendszer előtt.
Sajnos nemcsak az átlagos alaplapi raid vezérlők, hanem pl. Adaptec SCSI raid vezérlők között is van olyan, amelyik fakeraid. Konkrétan éppen Intel server alaplapon találkoztam ilyennel.
---
Linux is bad juju.

( Arbiter | 2008. 11. 27., cs – 20:16 )

Szia!

Kérlek, ne haragudj meg, de ez a tipikus magyar "minőséget-óccsóé" mentalitás.
Ha az ügyfeleid valóban olyan komoly arcok, akik komolyan veszik magukat, nettó egy milla alatt nem állsz neki.

Én egy márkás low-end gépet (pl. IBM xSeries) vennék, 3 év garral, hardveres RAID vezérlővel. Először csak 2 vinyóval RAID-1, aztán ha lesz lóvé, jöhet még 2 és mehet a RAID 10.

Előttem kérdezték, hogy mi van, ha elpukkan a RAID vezérlő?... Mi van, ha elpukkan az alaplap? Mi van, ha tönkremegy a táp és gallyra megy minden, ami rá volt kötve? Erről szól az entry-level cucc, ez a kockázat benne van. Azért van a 3 év garancia. 3 év után újra lehet gondolni, venni egy komolyabb storage-ot.

Esetleg körülnézel és keresel márkás!!! használt szervert, amin tán még garancia is van.

Remélem segítettem.

( pog | 2008. 11. 28., p – 10:08 )

Meglepő, hogy talán az egyik leglényegesebb különbségről eddig alig esett szó: a hardver RAID vezérlők NVRAM cache-éről. Idézet egy Software vs Hardware RAID cikkből:

"Hardware RAID-5 often significantly outperforms software RAID-5 (in fact it should always outperform software RAID-5) even though in almost every case the RAID processor has significantly less CPU power than the main CPU. The benefit for hardware RAID-5 is in caching. A standard feature in a hardware RAID controller is a write-back disk cache in non-volatile RAM (RAM that has a battery backup and can typically keep it’s data for more than 24 hours without power). All RAID levels benefit from this but RAID-5 and RAID-6 gain particular benefits. In RAID-5 a small write (less than the stripe size) requires either that all the blocks other than the ones to be written are read or that the original content of the block to be written and the parity block are read - in either case writing less than a full stripe to a RAID-5 requires some reads. If the write-back cache can store the data for long enough that a second write is performed to the same stripe (EG to files being created in the same Inode block) then performance may double."

"Komoly helyen és komoly gépen ( 100 milliós értékű ) is alkalmaznak soft raid-et. Igaz csak és kizárólag az os -hez, az adat rész FC SAN -on lévő storage szerveren van, illetve egy backup gép a backup site-on."

Nem értek veled egyet.

Komoly helyen (pl. Bank) a system diszkeknek RAID 1 a többinek RAID5-6 lokális diszken, az utóbbi időben FC storage-on, illetve virtualizálás megy ha pl. HP vonalról beszélünk, Blade szerverekkel.-> Szó sem lehet szoftveres raidről.

Komoly helyeken a DRP miatt 2 telephelyről mennek a szerverközpontok.

Én sem értek veled egyet.

Dolgoztam már komoly helyeken (pl. Bank) olyan megoldással, hogy 2 telephelyen 1-1 SAN storage és 1-1 szerver, és oprendszerből szoftveres tükrözés a kettő storage között.
Bármelyik telephelyen levő szerver az összes fájlrendszert képes felmountolni, ha legalább az egyik storage-ot eléri.

"a system diszkeknek RAID 1"

Több (mint) 100 olyan oprendszert láttam komoly helyen. (pl. Bank, biztosító, telco,stb.) ahol SW Raid 1 volt az oprendszer alatt (és ezek nagy része üzletileg kritikus alkalmazásokat futtat).

Oprendszer alatt tökéletesen megfelelő az SW raid. Semmilyen hátránya nincs, sőt adott esetben előnyösebb is.

Adatokat tartalmazó diszkekhez pedig a teljesítmény igényhez méretezett raid megoldást kell alkalmazni.

nekem borzalmasan teljesitettek a hw raid kartyak (u160as ibm, es 3ware/adaptec sata). Harmada, fele volt. A satak azok mai darabok, nyilvan a u160as igen regi, spec ezt ugy teszteltem, hogy minden megegyezett, csak egyszer az alaplapi adaptec sima vezerlot hasznaltam, egyszer meg raid kartyat.
hw raid alatt ubuntu/debian alatt a kezelo swk megbizhatatlanok. Folrakod, mennek, azt vagy kuldenek kritikus esetben levelet, vagy nem. Ezzel szemben sw raidnek jol mukodo programjai vannak ezekben a distribekben.

sw raiddel meg jartam ugy, hogy bar redundans volt, megis megallt az elet. Jottek az ide resetek.

En ahol tehetem sw raidet hasznalok, 4/8 magos gepeknel ugyis lesz szabad cpu checksumokat szamolgatni.

Nekem is van egy ilyenem:01:02.0 RAID bus controller: Adaptec AAC-RAID (rev 01) (adaptec 2410SA), 64mega ram van a kartyan,
4x500gigas raid5os tomben produkal olvasasi sebessegre 5mega/secet, raid-5 , 64k stript size, write cachek enabled (write-back), kernel sajat forditas 2.6.26.1, gep egy eserver xSeries 232 -[866822X]- dual 1.13 p3, 2.5giga rammal. A sata tombot mentesre hasznalom, test idejen nincsen rajta terheles.
603504+0 records out
308994048 bytes (309 MB) copied, 61.1538 seconds, 5.1 MB/s
Esetleg valakinek 5lete?