Mit szeretnel tudni az AIX-rol?

UNIX kezdő

Hello,

Sokszor talalkozom azzal, hogy az AIX-szel ujonnan talalkozo embereknek alapveto fogalmi tevedesei es ismeretbeli hianyossagai vannak. Szerintem ez egy egesz jol osszerakott OS, amit en szeretek adminisztralni. Ezert szeretnek irni egy ismertetot az AIX-rol, amibe FAQ-szeruen osszegyujtenem a felmerulo kerdeseket, alapszinttol a haladoig. Varom a javaslatokat arra, hogy kit milyen temakorok erdekelnenek. Ertelemszeruen az olyan kerdesek nem ervenyesek, hogy '4-es gcc milyen configure opciokat kivan xsetroot forditasakor?', inkabb atfogobb problemakrol legyen szo. Ilyenek vannak mar pl:

- Milyen hardveren tudok AIX-et futtatni?
- Milyen formatumban lehet szoftvereket telepiteni AIX-re?
- Hogyan mukodik az AIX licencelese?
- Hogyan tortenik az AIX rendszer-daemonok vezerlese?
- Hogyan kell halozati parametereket valtoztatni?

stb.

Ha meglesz a kesz doksi, azt talan a HUP wikiben helyezem el, ahol mas (tapasztaltabb) emberek is atnezhetik es javithatjak. A mar megirt resz angolul van, gondolkoztam, egyaltalan minek leforditani... Celom, hogy a doksi mindig naprakesz legyen, mert az IBM sokat varial. Mindegyik kerdes/valasz alatt lesz nehany hivatkozas, hatha valaki tovabb akar olvasni.

A kimondott cel az, hogy mas OS adminok es erdeklodok szamara se legyen idegen terulet az AIX, meg ha kicsi is ra az esely, hogy ilyesmivel a gyakorlatban talalkoznak is. Lehet, hogy az AIX is ki fog halni, de azert az meg hosszu ido...

  • 14083 megtekintés

( uid_16401 | 2008. 07. 18., p – 20:26 )

Ha azt megtudom, honnan tudok letölteni egy Live CD-t akkor már érdemes volt ma is felkelnem.

Pedig az ötlet alapvetően nem hülyeség. Természetesen nem live-cd formájában. De egy megfelelő Power emulátorral, ha van ilyen, sokan kipróbálhatnák az AIX-ot az otthoni PC-jükön. IBM P series szerver, nincs minden HUP olvasó asztala mellett. Az egyetemi szervereken pedig nem nézik jó szemmel a kísérletező kedvű AIX fun-okat.
Van ilyen howto VAX emulátor + OpenVMS telepítéséről Linux-ra:
http://web.interware.hu/smorse/openvms/index.html

( bsh | 2008. 07. 18., p – 21:25 )

aixet én is szerettem adminisztrálni, mert nem nagyon kellett :)

( Kuvik | 2008. 07. 18., p – 23:06 )

Tetszik a dolog, de én kb. teljesen laikus vagyok AIX témában, úgyhogy elsősorban egy júzert érintő kérdésekre lennék kíváncsi, pl.:

- Milyen architektúrák voltak támogatva/vannak támogatva jelenleg. !IBM Power, esetleg PPC vasakon is előfordul? (szerk.: ez már volt)
- Perifériák támogatottsága, mennyire működik együtt 3rd party komponensekkel, driverek, stb.
- Töténete, fejlődése (röviden).
- Vannak-e különböző változatai alkalmazási területek szerint ill. ezek miben különböznek? Ha jól tudom van/volt desktopra is.
- Az előző kapcsán: AIX munkaállomásokon - jellemző alkalmazási területek, szoftverellátottság, stb.
- Milyen az UI, milyenek az alapvető eszközök, lehet-e/érdemes-e pl. a GNU toolchaint használni, egyfajta "getting started"...
- Nagy vonalakban, egy "átlagjúzernek" mit lehet/érdemes tudni pl. a támogatott fájlrendszerekről, a kernelről, stb.?
- Számításigényes alkalmazásokban (akár "workstation-szintű", akár HPC jellegű problémák) jobban ki tudja-e használni a Power, vagy más architektúra ilyenirányú képességeit (pl. AltiVec), mint más rendszerek?
- Szerintem az érdeklődők többnyire láttak már Linux és/vagy BSD rendszereket, úgyhogy lehetne ezekkel egy kisebb összehasonlítás, az azonos rendeltetésű dolgok megfeleltetése, lényegesebb különbségek bemutatása stb.

Ja, és szerintem jó lenne magyarul is. Nem mintha az angol olyan nagy probléma lenne, de lehet, hogy vannak akik nehezebben boldogulnak vele, a magam részéről pedig azért örülnék neki, mert az ilyen kvázi-szakirodalmakat előszeretettel fogyasztom könnyed lányregény gyanánt is pl. elalvás előtt és/vagy 2-3 sör után, amikor (szerintem) kényelmesebb magyarul olvasni :)

Egyébként örülök a kezdeményezésnek, sok sikert és kitartást kívánok hozzá.

> Szerintem az érdeklődők többnyire láttak már Linux és/vagy BSD rendszereket...

Ezt valamilyen szinten alapfeltetelnek is gondolom. Foleg itt...

> Ja, és szerintem jó lenne magyarul is.

Felreertettel. Ezt most termeszetesen magyarul gondoltam, az mas kerdes, hogy angolul is ki fogom tenni valahova.

Amugy nagyon jok a kerdesek, sot egy reszukre mar korabban irtam is valaszt a keszulo FAQ-ban.

Osszehasonlitasokra, "miben jobb" kinyilatkoztatasokra nem vallalkozom, mert nem tudom a helyes valaszt. Arra ott a spec.org meg a tobbi benchmark oldal.

---

Hogy lasd, milyen jellegu a dolog, itt van egy mar megirt Q&A angolul (meg kicsit elnagyolt):

Q: What hardware does AIX run on?
A: AIX runs on IBM system p hardware (former names see above) and Bull Escala models. Various versions support various hardware types; generally, 5.x supports most machines with a PowerPC 603e, RS64 or POWER processor. There are workstations, stand-alone, rack-mounted and Blade servers in the assortment. As an option, several Linux and BSD variants can be installed.
The AIX OS supports advanced hardware diagnostics. Most models are equipped with an integrated service processor for remote access and low-level hardware management. However, AIX supports mostly only genuine IBM system p hardware. If you manage to get other devices working, they will most likely not be supported with diagnostics. A tool called 'cfgmgr' (config manager) is responsible for detecting hardware.
# http://www.ibm.com/systems/p/ - IBM, System p
# http://www.bull.com/aix/ - Bull AIX servers

( uid_228 | 2008. 07. 18., p – 23:34 )

Mindent plz, full braindumpot kérek. :)

--
Ruby takes the elegance and simplicity of Perl, and mixes it with the library support of Lisp.

( arpi_esp v | 2008. 07. 19., szo – 00:55 )

Na az szuper lesz! Nekem jo angolul is a doksi, sot szerintem angolul nem tudok jobb ha neki se allnak az AIX-nak... (bar mintha a 4.1-bol meg lett volna magyar verzio, '98 korul lattam ilyet, neztem is nagyokat)

Ami pl. engem erdekelne bovebben, azok a verziok kozti fobb kulonbsegek, illetve a level-ek (TL? service pack? mindenfele neveken talalkoztam mar vele) es a frissites/upgrade ezekre.

A'rpi

ps: a syslog-rol is irj a faq-ba, hatha mas is sziv vele :)))

( turul16 v | 2008. 07. 19., szo – 01:23 )

off
Mik azok rendszer hivasok amik Linuxon nincsenek vagy maskep mukodnek?
ill. mikkel "helyetesitik" a linuxon levoket, de AIX -on nem levoket ?
/off

Mert az géenú, annak még a licensze is rosszul áll...
Linugz, tehát rossz, érted.

Csk aztnemondja valaki, hogy használjunk ICC-t, mert azzal nehez arm-ra meg ppc-re forditani...
De béesdé alatt biztos sokkal jobb cc van.

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

( n0b0dy | 2008. 07. 19., szo – 09:50 )

lehet, hogy jobb lenne továbbvinni a létező AIX FAQ-ot

Neeeem... Ha elolvasod, minden kerdesre tudomanyos jellegu, preciz, fel oldalas valaszokat adnak. En ezzel szemben 'ismeretterjeszto', emesztheto es rovid valaszokat akarok gyujteni valos kerdesekre.

Az aixfaq meg amugy is 10+ evvel ezelotti allapotokat tukroz, pl ma mar joszerivel a kutya se hasznal Power hardvert munkaallomasnak, nemhogy dtwm-mel (CDE).

( Dwokfur v | 2008. 07. 19., szo – 10:15 )

Javaslatok (Linux-os aggyal):

- AIX által használt védelmi technikék
fordítás idejű biztonság
futtatás idejű biztonság
csomagszűrés/tűzfal
jogosultsági szintek testreszabhatósága
chroot/jail

- AIX device struktúrája
AIX device kezelés

- AIX clustering képességek

- AIX virtualizáció

Üdv,
Dw.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Én azért még annyival kibővíteném, hogy a disk/partició/LVM kezelésről is lehetne egy írás ( linuxos fejjel a PP fogalma az elején kicsit furcsa ), illetve a linuxos LVM és az AIX-os LVM közti ( elég nagy ) különbségekről.

Mindemellett persze jöhet majd a smit/smitty mint kedvenc admin tool, bash-el szemben a ksh "előnyei", errpt, illetve ugyan az a számos beépülő progi, ami linux alatt vhogy nem is létezik, vagy kicsit másként.

Szintén jöhetne egy kis anyagi vonzat, hogy mennyiért lehet hozzájutni egy ilyen géphez ( információim szerint már 50-60ef t-ért lehet szerezni Németo.-ból egész tűrhetőeket ), mennyibe kerül hozzá az alkatrész, és esetleg, hogy mely további helyeken lehet információkat gyűjteni a felmerülő problémákkal kapcsolatban..
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

Én spec bocs, de pont ez miatt váltottam shell scriptekről perl scriptekre => Perl szintén mindenhol van ( AIX alatt is ), viszont ott az ilyen szabványokra nem kell figyelni, és legalább elfut akárhol a megírt script ( ergo tudom használni AIX és Linux környezetben is ), ráadásul szerintem jóval több funkcionalitással.
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

Egyik se.

Shell script nem hordozhato, soha nem volt az es nem is lesz.
Ha megis megy tobb gepen az a "veletlen muve".

Kb. nyolc interpreter melle, szerintem mindenutt elfer egy bash (+1-2Mb) is a bekesseg kedveert, es igy nem kell csak szubszetet hasznalni.
(Milyen meglepo tenyleg szokott nem Linux cuccokon is bash figyelni)

Túl felhasználóbarát nekem ez az site, nem bírok vele... olyasmit akartam írni, hogy a dash nevű termék még a ksh-nál is fapadosabb, tehát ha a kompatibilitás a cél, akkor azzal kell fejleszteni.

pl#1 beépített printf-ben ESC:
bash: printf '\e' vagy '\x1b' vagy '\033'
ksh: printf '\x1b' vagy '\033'
dash: printf '\033'

pl#2: trap parancsban signal neve:
bash, ksh: HUP vagy SIGHUP lehet
dash: csak HUP lehet

pl#3: function definiálása:
bash, ksh: többféle syntax használható
dash: csak a 'legszabványosabb' syntax használható:
fname () {
}

Hát ugye ez olyan, mint amikor valakinek nem ízlik a fehér csoki, merthogy barnaként eszi.
Az a lényeg, hogy akarunk-e kompatibilitást.
A \nnn oktális mód szabványos.
A signal elnevezéseket a kill -l írja ki.
Az AIX alatt működő scriptekhez linuxon "kompatibilitási cuccosokat" szoktam kikísérletezni.
Mottó: Ami kiírja, hogy kopirájt pítör norton - az dos. Ami meg nem, az UNIX.
Nos a GNU annyi zagyvaságot összehord, hogy a felesleges kiírások és eltérő opciók miatt sokszor ki kell szűrni a "felesleget".
Csúnya dolog néha nem foglalkozni a C side effectekkel. Linuxon, mivel PC alapú "fordított" a stack kezelése probémák adódnak, de big endian processzoron csak be kell írni a paraméter listát - aztán jól lefut.
Nem utolsó szempont, hogy egy rendszernek mi az alapértelmezett shell-je. Ez nem ízlés kérdése, hanem tudjuk, hogy a rendszer kezelése abban van megírva.
Linuxon néha nem tiszta a 32-64 bit. AIX esetén a kernel és a fordító (xlc) sokkal jobban átlépi ezt az apróságot.
Lényeg: az AIX tartalmazza a BSD és a systemV (és még néhány rendszerről átemelt) utility készletet. Aki más rendszerekről hordoz scripteket, csak meg kell mondania melyiket akarja használni. No, EZ felhasználóbarát.
Ehhez persze olvasni kell, nem pedig rögtön felrakni a bash-t meg a GNU time parancsot, mert az AIX szar...

Szó nincs róla, hogy 'szar', ez sértés, és ráadásul nem is igaz. Inkább olyan, mint egy vadkempingezés, a szokásos lakásodhoz képest. Mondjuk fordítasz egy 32-bites PHP-t largefile-supporttal, és azon kapod magad, hogy nincs a PHP-ben 'fopen' nevű függvény, csak 'fopen64' és emiatt már a PHP 'make install'-ja sem megy le... Mire ezt kidebuggolod, csomót köthetsz a szakálladra... Hát hol vannak ilyen kalandok linuxon?!

Hát erről beszélek. Ugyan, csak C-ben szoktam írni, de van fopen64 ott is. A kernel 64 bites, a kódom 32, és ennek ellenére soha nem kellett konkrétan leírnom. A fordító install közben az összes instance konfigját létrehozza. Aztán mondom hogy cc - és lefordul.
A 32 bites kód fontos, mert pont olyat kellett írni ami így 5%-kal gyorsabban fut. A processzor más utasításokat használ a 64 bites load-ra. 64 bitnél egy utasítás és egy órajel, 32-nél két utasítás és 1 illetve 0 órajel. Szóval ez is mindegy, transzparens.
Ezzel szemben linuxon valami file offset méret miatt hányta a warningokat. Utána kellett járni, hogy hol mi hány bites. Poénként ugyanazt a rendszerváltozót másképp hívták az eltérő rendszereken. Tehát a linux néha önmagán belül is ifdef segítségével hordozható. Imádom ! :(

Ennél egy kicsit bonyolultabb a story:

gcc esetén így megy a fopen->fopen64 átirányítás: 

FILE *fopen (const char *, const char *) __asm__("fopen64");

egyéb fordítók esetén 

#define fopen fopen64
FILE *fopen (const char *, const char *);

Amikor azután a PHP forrásában felépül a beépített függvények táblázata, akkor a #define életbe lép (ez persze igazából a PHP-fejlesztők óvatlansága), és nem fopen, hanem fopen64 függvényünk lesz a PHP-ben.

Idézet: GeneralProgrammingConcepts: Writing and Debugging Programs (2004, 9. kiadás, AIX 5.2-ig)

Using_LARGE_FILES
In the default compilation environment, the off_t datatype is defined as asigned,32-bitlong. If the
application defines _LARGE_FILES before the inclusion of any header files, then the large-file
programming environmentis enabled and off_t is defined to be asigned, 64-bitlong long. In addition, all of the subroutines that deal with file sizes or file offsets are redefined to be their large-file enabled counterparts. Similarly, all of the datastructures with embedded file sizes or offsets are redefined.

The following table shows the redefinitions that occur in the _LARGE_FILES environment:
Entity Redefined As HeaderFile
...
fopen Subroutine fopen64()

Hát ezt nem tudja a linux, míg AIX alatt elég a _LARGE_FILES. Ezzel szemben linux környezetben az off_t (bár lehet hogy tévedek, és egy hasonló típus) 64 bites kernel esetén MÁS NÉVEN definiált!

$ pwd
/ize/mize/old/ecet/akarmi
$ cd old new
$ pwd
/ize/mize/new/ecet/akarmi

Nekem ez a kedvencem. (Azzal együtt is, hogy alig-alig használom.) De lehet folytatni olyan viccekkel, mint:
$ ls -a1
. .. .alma .korte dio mandula
$ echo .!(|.)
.alma .korte
$

Szóval vannak érdekes dolgai (Mint ugye az itt is szereplő .sig-em.)

A két paraméterrel hívott cd parancs nekem is a kedvencem - néha marha jól jön bash-ban is (forráskódból több verzió könyvtáraiban mászkálni, vagy akár hostnév/év/hó/nap/ struktúrában lépkedni) valami ilyesmi, úgyhogy szoktam csinálni egy ilyet: 


cdcd(){
cd ${PWD/$1/$2}
}

A szigorúan magáncélra fenntartott megközelítésem szerint a bash kényelmes, és még kényelmesebbé szabható interaktív shell, ami - az olykor deprecateddé váló elemei folytán - tartós használatra szánt szkriptek írása esetén nagyszerű eszköz lehet öngyilkosság elkövetésére is.

Ettől a felfogástól valószínűleg a linux disztribútorok sem állnak távol elnézve, hogy az /etc alatti rc-k is #!/bin/sh-val kezdődnek, vagy sehogy, ami ugyanaz.

Kb. ezért alakult ki az, hogy nagyjából a 3-as verzió óta ha el is olvasom, nem igyekszem megjegyezni, hogy mi új van a bash napja alatt. Csuda tudja, mikor tűnik el.

Úgy értettem Zahi megjegyzését, hogy ezt még az sh is tudja, nem csak a nála okosabb ksh, ezért írtam, amit írtam - mondjuk abban igaza van, hogy nagyon nem mindegy, hogy melyik. (Ontopic ügyben meg valami 3.x verziójú AIX volt az első, igaz, üzemeltetni 4.1 volt a legrégebbi, közben meg némi Solaris 2.3/2.4/2.5)

(Az egy nagy tortenet volt.) Ja bocs, en ksh88-on szocializalodta, igy fejbol azt tudom, a ksh93-rol tudom, hogy megjelentek a float valtozok, megjelentek a valtozohoz kapcsolodo setter-getter-fuggvenyek (azzal baromira meg lehet szopatni a nepet, hogy beallitod a getter-fv-t olyanra, hogy onnantol konstanskent viselkedik pl.), kicsit atvarialta a billentyukezelessel kapcsolatos dolgokat, de pl. errol nem hallottam.

Csak a lustáknak, bár a Wikipedia is hozza:

"Korn: This story is true. It was at a USENIX Windows NT conference and Microsoft was presenting their future directions for NT. One of their speakers said that they would release a UNIX integration package for NT that would contain the Korn Shell.

I knew that Microsoft had licensed a number of tools from MKS so I came to the microphone to tell the speaker that this was not the "real" Korn Shell and that MKS was not even compatible with ksh88. I had no intention of embarrassing him and thought that he would explain the compromises that Microsoft had to make in choosing MKS Korn Shell. Instead, he insisted that I was wrong and that Microsoft had indeed chosen a "real" Korn Shell. After a couple of exchanges, I shut up and let him dig himself in deeper. Finally someone in the audience stood up and told him what almost everyone in the audience knew, that I had written the 'real' Korn Shell. I think that this is symbolic about the way the company works."

http://news.slashdot.org/story/01/02/06/2030205/david-korn-tells-all

Milyen meglepo tenyleg szokott nem Linux cuccokon is bash figyelni

Ilyet már több HP-UX üzemeltetőnél tapasztaltam, de végül kiderült, hogy a nyilakkal történő kurzor mozgatás volt a fő ok a bash használatára. Meg a parancskiegészítés. Pedig az előbbit a POSIX shell is tudja, csak be kell állítani.

Évek óta van ilyen, a .sig -em.
(Bocs, de ez valójában egy db. bitang hosszú sor a - she-bang -et nem számítva, most direkt a kedvedért tördelem.) 


#!/bin/ksh
Z='21N16I25C25E30, 40M30E33E25T15U!';IFS=' ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ ';
set -- $Z;for i;{ [[ $i = ? ]]&&print $i&&break;[[ $i = ??? ]]&&j=$i&&i=${i%?};
typeset -i40 i=8#$i;print -n ${i#???};[[ "$j" = ??? ]]&&print -n "${j#??} "&&j=;
typeset +i i;};IFS=' 0123456789 ';set -- $Z;
for i;{ [[ $i = , ]]&&i=2;[[ $i = ?? ]]||typeset -l i;j="$j $i";typeset +l i;};print "$j"

És természetesen el is szoktam tanfolyamon magyarázni, hogy mit (és miért) csinál.

( tade v | 2008. 07. 19., szo – 14:29 )

- Masik szalban volt mar rola szo, de ide is beirom: erdekelne, hogy hogyan mukodik az pseries gepben mar fizikailag benn levo processzorok utolagos (szoftveres?) aktivalasa!
- Fentebb mar irtad, hogy hivatalosan mely gepeken fut az aix, de hatha van valakinek tudomasa arrol, aix fut-e ppc-s mac-en vagy a mac os x fut-e pl. intellistation power-en?

Kosz a valaszokat!

Csak egy aktivacios kodot kell beadni a firmware-nek a HMC-n keresztul (ezt az IBM a sorozatszambol generalja valami titkos algoritmussal), 'a kepesseg mar benne van'. A vas alapbol erkezhet akar full kiepitesben is (pl 64 CPU-val), amibol a kivant mennyiseg aktiv (mondjuk 40).

Reboot meg vegkepp nem kell - hogy is nezne ki az, hogy az egesz vasat azert ujra kelljen inditani, hogy pl az ujonnan aktivalt 4 CPU-t be lehessen tolni a DB ala?

( LGee | 2008. 07. 19., szo – 17:13 )

Szerk: Valami konkret eredmenyt valoszinuleg par heten belul tudok bemutatni. Azokban a temakorokben, amikhez nem ertek, ne varjatok nagy megvilagosodast - meg az is lehet, hogy odairom a kerdest valasz nelkul, aztan ha a HUP-on regisztralt tobb tucat profi aix-es kozul valakinek belefer az idejebe, majd megirja a valaszt.

( kila | 2008. 07. 19., szo – 17:24 )

Anno én sulinetben találkoztam vele. Egy kollégiumban Windows server helyett egy PowerPC rs/6000 604e 200MHz-es gép lett kérve, az AIX 4.1.4-el érkezett.
A gépen 3 évig ment az AIX utána újabb verzióra szerettek volna váltani, ami ha jól tudom anyagi okokból nem jött össze. A vége az lett hogy a gépre Debian került.
Némi rövid infó lehetne arról, hogy egy-egy főbb AIX verziónak mi az életciklusa, meddig van hozzá támogatás, biztonsági frissítés mik az upgrade feltételei, stb.
--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!

> Anno én sulinetben találkoztam vele. Egy kollégiumban Windows server helyett egy PowerPC rs/6000 604e 200MHz-es gép lett kérve, az AIX 4.1.4-el érkezett.

szerintem ezzel eleg sokan vagyunk igy... anno eleg sok helyre kerultek ezekbol a sulinetes szerver gepekbol.
nekem ugy szoltak, hogy itt egy 200mhz-s pc, rakjak mar ra egy windozt. nezegettem es vhogy nem akart stimmelni, kivulrol meg akar pc is lehetett volna (raadasul rairtak, hogy "Power PC" :))), de nem is ugy bootolt. aztan ahogy egyre jobban beleastam magam kezdett kiderulni hogy hat ez bizony nagyon nem pc :)
Igy vegul rakerult az aix (amit adtak hozza), es megszuletett a thot.banki.hu :)

A'rpi

( strangelove | 2008. 07. 20., v – 10:46 )

subscribe

Félig off:
ja igen, meg HP-UX 11*, illetve QNX témakör is érdekelne. Van hasonló kezdeményezés a hupon az imént említett operációs rendszerekről? Jól tudom, hogy a QNX részben vagy teljesen nyílt forrású lett nemrég?

ami át van húzva, azt teljesen fölösleges elolvasni. az olyan, mintha ott sem lenne

bocs, benéztem :) mint a nőgyógyász köszönés után másnap. Azaz nyerő, hogy nem törted magad fölöslegesen.

Szóval hápuksz helyett digital unix érdekel, emulátor alatt (SIMH, ES40) játszadoznék vele, aztán mexabadulok a telepítőtől... De elég korrekt leírásokat találtam guglival.

ami át van húzva, azt teljesen fölösleges elolvasni. az olyan, mintha ott sem lenne

( LGee | 2008. 07. 21., h – 14:42 )

Hogyan is kezdjuk? ;-) 

IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM                             IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM     STARTING SOFTWARE       IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM        PLEASE WAIT...       IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM                             IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM IBM
|
Elapsed time since release of system processors: 244609 mins 40 secs

-------------------------------------------------------------------------------
                                Welcome to AIX.
                       boot image timestamp: 16:33 07/18
                 The current time and date: 12:37:19 07/21/2008
        processor count: 2;  memory size: 2176MB;  kernel size: 26145029
     boot device: /pci@800000020000220/pci@2/pci1014,02BD@1/sas/disk@200:2
-------------------------------------------------------------------------------

Annak a storage-nak az első képen, az eredeti IBM-ségével (Bull-ságával) kapcsolatban kételyeim támadtak. A HP is forgalmazott egy erősen hasonló kinézetű diskekkel szerelt RAID cuccot Nike néven. Igaz, abban húsz vagy harminc disk volt álló helyzetben két sorban. Ja, és nem HP termék volt, hanem valami third-party plusz matrica.

Ave, Saabi.

Nem fog ilyen szepen bootolni, az enyem (szinten DPX/20, a tied kistestvere, dual PPC604, 64megz RAM) kb. ezt adja elo: 


[...onteszt...]


                ********************
                *  PON TESTS END *
                ********************

        CPU FIRMWARE    - May 08, 1996
        Processor 2 on IPL INIT
{{ 216 }}
{{ 220 }}
{{ 288 }}
{{ 278 }}
{{ 278 }}
{{ 287 }}
{{ 292 }}


>>> WARNING <<<
OLD CONFIGURATION NOT VALID.
AUTOMATIC BUILD NEW CONFIGURATION.

        Processor 2 on IPL START
{{ 233 }}
<< 299 >>
Saving Base Customize Data to boot disk
Starting the sync daemon
Starting the error daemon
System initialization completed.
Starting Multi-user Initialization
 Performing auto-varyon of Volume Groups
 Activating all paging spaces
swapon: Paging device /dev/hd6 activated.
/dev/rhd1 (/home): ** Unmounted cleanly - Check suppressed
 Performing all automatic mounts
Multi-user initialization completed
Checking for srcmstr active...complete
Starting tcpip daemons:
0513-059 The syslogd Subsystem has been started. Subsystem PID is 3666.
0513-059 The sendmail Subsystem has been started. Subsystem PID is 4394.
0513-059 The portmap Subsystem has been started. Subsystem PID is 3406.
0513-059 The inetd Subsystem has been started. Subsystem PID is 4644.
0513-059 The snmpd Subsystem has been started. Subsystem PID is 4902.
0513-059 The dpid2 Subsystem has been started. Subsystem PID is 5160.
Starting NFS services:
0513-059 The biod Subsystem has been started. Subsystem PID is 6196.
0513-059 The rpc.statd Subsystem has been started. Subsystem PID is 6458.
0513-059 The rpc.lockd Subsystem has been started. Subsystem PID is 6970.

AIX Version 4
(C) Copyrights by IBM and by others 1982, 1996.
Console login:

( LGee | 2008. 07. 21., h – 19:12 )

$ wc -c temp/whatisaix_hu.txt
14099 temp/whatisaix_hu.txt

elkezdtem ;-)

Diszkcsere folyamatot ha lesz érkezésem, megírom -- tanulságos a pécén nevelkedettek számára (unmirrorvg, reducevg, rmdev (-d-vel), diszkcsere, cfgmgr, extendvg, mirrorvg).
Esetleg célszerű lenne a redbook-ok fellelhetőségét is megadni valahol, ezek bár angol nyelvűek, de gyakorlatilag kész recepteket adnak az egyes problémák megoldására.

Azért az sokban meg tudja könnyíteni a választást, ha a TSM-ünk is Lanfree backupot használ...
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

( strangelove | 2008. 08. 04., h – 00:10 )

AIX 5.x alatt tényleg csak iso dd-zés után lehet mountolni iso9* cd-lemezt?

Bár inkább átal vertek engem e válasz során, sejtésem szerint - túl furcsa nekem, hogy nincs direkt odd-elérés AIX alatt.

ami át van húzva, azt teljesen fölösleges elolvasni. az olyan, mintha ott sem lenne

( nala | 2008. 08. 07., cs – 11:49 )

Szia!

Találtam egy oldalt, ahol lehet szemezgetni nyílt forrású programokat is. pl. a http://www.perzl.org/aix egy IBM-es pasas oldala, a ganglia patch készletét ő írta.
Mellette aixtool-ról, apache-ról, mysql-ről, stb.

( Mik v | 2008. 09. 02., k – 09:16 )

Sziasztok, kicsit AIX kérdés, de inkább hardware.
Van egy 9112-265 RS/6000 gépünk 5.2-es AIX-el. Funkciója megváltozik mostantól backup szervernek szeretnénk használni, ehhez IDE disk-eket szeretnénk beletenni, 2db 500 GB-osat.
Kérdés 1: a vas támogatja e az ekkora IDE diszkeket?
Kérdés 2: az AIX támogatja e az ekkora IDE diszkeket?

Köszi,

Mik

Van SCSI diszk is benne, ill. külső SCSI dobozban is van egy, de van benne IDE vezérlő is, jelenleg egy CD használja. Az AIX jól elvan az SCSI vinyókon, de ahhoz kevés a kapacitásuk, hogy backupnak használjuk. Egyébként semmi életbevágóan fontos nem lenne rajta, ezért az IDE HDD-k is elegek. Ha esetleg nem jön össze, akkor nem nagyon fogunk tudni mit kezdeni vele...

( LGee | 2008. 09. 07., v – 23:33 )

Elkezdtem gyujteni az itt felmerult kerdeseket a wiki oldal aljan, hozzairva a feldolgozottsag allapotat. Ha azt mondom, a FAQ most jar az 50%-nal, akkor keveset mondok... meg rengeteg minden van.

Azt hiszem, jo lesz, ha konkret howto-kat is kapcsolok majd az oldalhoz.

---

Azt hiszem, ha elegendo tartalom lesz benne, ujra atgondolom a szerkezetet.

( Skuzzy | 2008. 09. 17., sze – 14:44 )

Kicsit off:
Most voltunk megnezni ket, megsemmisitesre itelt, 16 procis 670-es gepet..., csak a megsemmisito ceg nem vallalta a szallitast:-), ha sikerul oket evakualnunk, akkor lesz uj jatekszer a koliba:-)
Durva vasak..
Viszont a FAQ hasznos lesz hozzajuk, koszi.

Hűb... Bár ha arra gondolok, hogy tizenix éve az SP-től voltunk elájulva, aztán nhány évre rá (máshol) a szám.kp. vezetője rábökött, és annyit tett hozzá, hogy az ott a recycle.bin, miközben a regattát bámultuk...

Amekkora a fogyasztása a teljesítményéhez viszonyítva, hát... max. kiállítani érdemes valahol...

Doksi:

http://publib.boulder.ibm.com/infocenter/pseries/v5r3/index.jsp?topic=/…

( strangelove | 2008. 10. 30., cs – 17:26 )

Mi a projekt jelenlegi státusza?

Riszpekt!

ami át van húzva, azt teljesen fölösleges elolvasni. az olyan, mintha ott sem lenne

( pepo v | 2019. 11. 30., szo – 22:26 )

Be lehet már szerezni tanulásra szánt példányt?

READY.
󠀠󠀠‎‏‏‎▓

Inkább feltételes módot: futhat.
Egy fél éve még több hirdetést is láttam AIX-tudást igénylő állásokról. Most csak adhoc keresésre a profession.hu-n kettőt látok. Ha ennyire haldoklik, akkor nem véletlenül konvergálódik az origó felé a szakember-igény is. Hmm...

READY.
󠀠󠀠‎‏‏‎▓

Ahova valamilyen IBM technológia kell vagy lesz pl. Tivoli TSM, HSM, DB2, TAPE stb. oda mindig is megpróbálta nyomni az AIX pseries párost.

Sajnos nem nyitottak keletkezett korán hw architektúrát és OS-t meg egyáltalán így a Sun / Solaris párosnál gyorsbban sorvadt el. 

Kivétel a zOS és mainframe világ, mert az másképp mozog és ott az ügyfelek a loszart is kifizetik a lovaspolo pályákra.