Hello,
Sokszor talalkozom azzal, hogy az AIX-szel ujonnan talalkozo embereknek alapveto fogalmi tevedesei es ismeretbeli hianyossagai vannak. Szerintem ez egy egesz jol osszerakott OS, amit en szeretek adminisztralni. Ezert szeretnek irni egy ismertetot az AIX-rol, amibe FAQ-szeruen osszegyujtenem a felmerulo kerdeseket, alapszinttol a haladoig. Varom a javaslatokat arra, hogy kit milyen temakorok erdekelnenek. Ertelemszeruen az olyan kerdesek nem ervenyesek, hogy '4-es gcc milyen configure opciokat kivan xsetroot forditasakor?', inkabb atfogobb problemakrol legyen szo. Ilyenek vannak mar pl:
- Milyen hardveren tudok AIX-et futtatni?
- Milyen formatumban lehet szoftvereket telepiteni AIX-re?
- Hogyan mukodik az AIX licencelese?
- Hogyan tortenik az AIX rendszer-daemonok vezerlese?
- Hogyan kell halozati parametereket valtoztatni?
stb.
Ha meglesz a kesz doksi, azt talan a HUP wikiben helyezem el, ahol mas (tapasztaltabb) emberek is atnezhetik es javithatjak. A mar megirt resz angolul van, gondolkoztam, egyaltalan minek leforditani... Celom, hogy a doksi mindig naprakesz legyen, mert az IBM sokat varial. Mindegyik kerdes/valasz alatt lesz nehany hivatkozas, hatha valaki tovabb akar olvasni.
A kimondott cel az, hogy mas OS adminok es erdeklodok szamara se legyen idegen terulet az AIX, meg ha kicsi is ra az esely, hogy ilyesmivel a gyakorlatban talalkoznak is. Lehet, hogy az AIX is ki fog halni, de azert az meg hosszu ido...
Hozzászólások
Ha azt megtudom, honnan tudok letölteni egy Live CD-t akkor már érdemes volt ma is felkelnem.
Ha megtudod, szolj mar nekem is!
Ok megteszem :)
Mihez kezdenél vele?
Csinalna hozza live dominot, live sap-t es egy live ppc emulatort is es elinditana a Tiszavirag Services Bt-t.
++ mostly harmless
Pedig az ötlet alapvetően nem hülyeség. Természetesen nem live-cd formájában. De egy megfelelő Power emulátorral, ha van ilyen, sokan kipróbálhatnák az AIX-ot az otthoni PC-jükön. IBM P series szerver, nincs minden HUP olvasó asztala mellett. Az egyetemi szervereken pedig nem nézik jó szemmel a kísérletező kedvű AIX fun-okat.
Van ilyen howto VAX emulátor + OpenVMS telepítéséről Linux-ra:
http://web.interware.hu/smorse/openvms/index.html
Én voltam olyan ostoba egyszer, hogy felvettem a kapcsolatot az IBM-mel, hogy küldjenek nekem egy AIX példányt kipróbálásra, megtanulásra. Megígérték, és azóta sem küldték.
hat eleg nagy market share drop volt pedig ez a huzasuk
#toy like ppl make me boy like
aixet én is szerettem adminisztrálni, mert nem nagyon kellett :)
Tetszik a dolog, de én kb. teljesen laikus vagyok AIX témában, úgyhogy elsősorban egy júzert érintő kérdésekre lennék kíváncsi, pl.:
- Milyen architektúrák voltak támogatva/vannak támogatva jelenleg. !IBM Power, esetleg PPC vasakon is előfordul? (szerk.: ez már volt)
- Perifériák támogatottsága, mennyire működik együtt 3rd party komponensekkel, driverek, stb.
- Töténete, fejlődése (röviden).
- Vannak-e különböző változatai alkalmazási területek szerint ill. ezek miben különböznek? Ha jól tudom van/volt desktopra is.
- Az előző kapcsán: AIX munkaállomásokon - jellemző alkalmazási területek, szoftverellátottság, stb.
- Milyen az UI, milyenek az alapvető eszközök, lehet-e/érdemes-e pl. a GNU toolchaint használni, egyfajta "getting started"...
- Nagy vonalakban, egy "átlagjúzernek" mit lehet/érdemes tudni pl. a támogatott fájlrendszerekről, a kernelről, stb.?
- Számításigényes alkalmazásokban (akár "workstation-szintű", akár HPC jellegű problémák) jobban ki tudja-e használni a Power, vagy más architektúra ilyenirányú képességeit (pl. AltiVec), mint más rendszerek?
- Szerintem az érdeklődők többnyire láttak már Linux és/vagy BSD rendszereket, úgyhogy lehetne ezekkel egy kisebb összehasonlítás, az azonos rendeltetésű dolgok megfeleltetése, lényegesebb különbségek bemutatása stb.
Ja, és szerintem jó lenne magyarul is. Nem mintha az angol olyan nagy probléma lenne, de lehet, hogy vannak akik nehezebben boldogulnak vele, a magam részéről pedig azért örülnék neki, mert az ilyen kvázi-szakirodalmakat előszeretettel fogyasztom könnyed lányregény gyanánt is pl. elalvás előtt és/vagy 2-3 sör után, amikor (szerintem) kényelmesebb magyarul olvasni :)
Egyébként örülök a kezdeményezésnek, sok sikert és kitartást kívánok hozzá.
> Szerintem az érdeklődők többnyire láttak már Linux és/vagy BSD rendszereket...
Ezt valamilyen szinten alapfeltetelnek is gondolom. Foleg itt...
> Ja, és szerintem jó lenne magyarul is.
Felreertettel. Ezt most termeszetesen magyarul gondoltam, az mas kerdes, hogy angolul is ki fogom tenni valahova.
Amugy nagyon jok a kerdesek, sot egy reszukre mar korabban irtam is valaszt a keszulo FAQ-ban.
Osszehasonlitasokra, "miben jobb" kinyilatkoztatasokra nem vallalkozom, mert nem tudom a helyes valaszt. Arra ott a spec.org meg a tobbi benchmark oldal.
---
Hogy lasd, milyen jellegu a dolog, itt van egy mar megirt Q&A angolul (meg kicsit elnagyolt):
Q: What hardware does AIX run on?
A: AIX runs on IBM system p hardware (former names see above) and Bull Escala models. Various versions support various hardware types; generally, 5.x supports most machines with a PowerPC 603e, RS64 or POWER processor. There are workstations, stand-alone, rack-mounted and Blade servers in the assortment. As an option, several Linux and BSD variants can be installed.
The AIX OS supports advanced hardware diagnostics. Most models are equipped with an integrated service processor for remote access and low-level hardware management. However, AIX supports mostly only genuine IBM system p hardware. If you manage to get other devices working, they will most likely not be supported with diagnostics. A tool called 'cfgmgr' (config manager) is responsible for detecting hardware.
# http://www.ibm.com/systems/p/ - IBM, System p
# http://www.bull.com/aix/ - Bull AIX servers
Mindent plz, full braindumpot kérek. :)
--
Ruby takes the elegance and simplicity of Perl, and mixes it with the library support of Lisp.
Na az szuper lesz! Nekem jo angolul is a doksi, sot szerintem angolul nem tudok jobb ha neki se allnak az AIX-nak... (bar mintha a 4.1-bol meg lett volna magyar verzio, '98 korul lattam ilyet, neztem is nagyokat)
Ami pl. engem erdekelne bovebben, azok a verziok kozti fobb kulonbsegek, illetve a level-ek (TL? service pack? mindenfele neveken talalkoztam mar vele) es a frissites/upgrade ezekre.
A'rpi
ps: a syslog-rol is irj a faq-ba, hatha mas is sziv vele :)))
Van full magyar locale szerintem mar eleg reg ota (ha jol tudom, ez kellett ahhoz is, hogy allami celokra el lehessen adni), az ujabb verziok mar vagy 30-40 nyelvet tamogatnak. Nemetet probaltunk anno, az is elegge vicces ;-)
Ha emlékeim nem csalnak 3.x -ben találkoztam először AIX-ben Hungarian locale-val, bár voltak benne furcsaságok, ha jól emlékszem:
- vagy valami hasonló volt benne. (A szintaxis fejből jött, lehet AIX-ben nem így van/volt.)
Jaja, le vagyon fordítva 4.3 óta biztosan. El is hasalt rajt' anno az Oracle installálásom - még a hetes, aminek nem ratyi jávás installere volt - azóta a LANG nálam szigorúan C! :-)
Ave, Saabi.
off
Mik azok rendszer hivasok amik Linuxon nincsenek vagy maskep mukodnek?
ill. mikkel "helyetesitik" a linuxon levoket, de AIX -on nem levoket ?
/off
off
mi a francnak kéne az össze szar rendszerhívás, ami Linuxon van? Valszeg jó pár *x elvan/volt/lesz nélkülük is.
/off
Mert pl hogy portolsz rá nélkülük?
--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.
Biztos el vagyok maradva, de melyik az a nagyon fontos progi, aminek nincs natív AIX-es portja, és nem (mondjuk) a libc-t használja, hanem közvetlen rendszerhívásokkal operál?
(De legalább értem a kérdést.)
Talán amit te/céged írtál/írtatok?
"melyik az a nagyon fontos progi, aminek nincs natív AIX-es portja"
Stílusodban:
kb az összes progi, amivel az életében találkozik az ember :)
--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.
Akkor elő kéne venni egy "programming in unix environment" vagy valami hasonló könyvet és megtanulni programozni unix környezetben.
Ave, Saabi.
Hiába keménykedsz, attól még portolni kell... Semmi sem tökéletes.
--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.
Ha normális az cucc, normálisan, hordozható módon van megírva (hint: POSIX, ifdef-es förtelmek), akkor elég sima ügy. Ha a PC-only dolgokra gondolsz, meg kernelmodulok hegesztésére akkor felejtsd el. Meg a gcc-t is.
PC-only mint szutyokpécé? hátazazért ne vesztegessük arra a szót.
--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.
a gcc-t miert? az apple is azt hasznalja/hasznalta powerpc-n.
- Use the Source Luke ! -
Mert az géenú, annak még a licensze is rosszul áll...
Linugz, tehát rossz, érted.
Csk aztnemondja valaki, hogy használjunk ICC-t, mert azzal nehez arm-ra meg ppc-re forditani...
De béesdé alatt biztos sokkal jobb cc van.
--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.
Vannak olyan "elmebtegek" (en) akik szeretik kihasznalni platform altal nyujtott elonyoket, meg ha az a szabvanyos reszen kivul esik is.
Értem én, csak akkor meg ne tessék sírni a portolás nehézségeiről.
Vagy szabványos vagy és hordozható, vagy überpöpecül platformra optimalizált és akkor azon a platformon kívül nincs világ.
Ave, Saabi.
Nem sírni kell, hanem megtanulni virtuóz módon használni az #ifdef -et :-P
igen, az a portolas, amikor telerakod #ifdef AIX-szel.
- Use the Source Luke ! -
Meg ifdef cygwin, win32 meg a jó ég tudja, hogy mivel -- hordozható a C... persze, a hello world (sem...), és az is maximum papíron...
valoszinuleg azert kerdezte, hogy mire figyeljen portolas kozben
ezek engem is erdekelnenek
--
The GNU GPL was not designed to be "open source".
lehet, hogy jobb lenne továbbvinni a létező AIX FAQ-ot
Neeeem... Ha elolvasod, minden kerdesre tudomanyos jellegu, preciz, fel oldalas valaszokat adnak. En ezzel szemben 'ismeretterjeszto', emesztheto es rovid valaszokat akarok gyujteni valos kerdesekre.
Az aixfaq meg amugy is 10+ evvel ezelotti allapotokat tukroz, pl ma mar joszerivel a kutya se hasznal Power hardvert munkaallomasnak, nemhogy dtwm-mel (CDE).
Javaslatok (Linux-os aggyal):
- AIX által használt védelmi technikék
fordítás idejű biztonság
futtatás idejű biztonság
csomagszűrés/tűzfal
jogosultsági szintek testreszabhatósága
chroot/jail
- AIX device struktúrája
AIX device kezelés
- AIX clustering képességek
- AIX virtualizáció
Üdv,
Dw.
"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."
Igyekszem majd megfelelni az igenyeknek ;-)
Én azért még annyival kibővíteném, hogy a disk/partició/LVM kezelésről is lehetne egy írás ( linuxos fejjel a PP fogalma az elején kicsit furcsa ), illetve a linuxos LVM és az AIX-os LVM közti ( elég nagy ) különbségekről.
Mindemellett persze jöhet majd a smit/smitty mint kedvenc admin tool, bash-el szemben a ksh "előnyei", errpt, illetve ugyan az a számos beépülő progi, ami linux alatt vhogy nem is létezik, vagy kicsit másként.
Szintén jöhetne egy kis anyagi vonzat, hogy mennyiért lehet hozzájutni egy ilyen géphez ( információim szerint már 50-60ef t-ért lehet szerezni Németo.-ból egész tűrhetőeket ), mennyibe kerül hozzá az alkatrész, és esetleg, hogy mely további helyeken lehet információkat gyűjteni a felmerülő problémákkal kapcsolatban..
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..
bash-el szemben a ksh "előnyei"
-posix
-non-linuxuserfriendly
ez igy kapasbol ket dolog amiert szeretjuk
#toy like ppl make me boy like
Hajra, mutass posix scriptet amit nem eszik a bash.
okos, simiz buksi
attol h megeszi a posix szkripteket meg van benn csillio nemposix ficsor ami viszont posix shellen nem megy
tehat akkor melyik megoldas hordozhato tibike?
igen a ksh mindenhol fog futni a bash meg lehet h nem
#toy like ppl make me boy like
Én spec bocs, de pont ez miatt váltottam shell scriptekről perl scriptekre => Perl szintén mindenhol van ( AIX alatt is ), viszont ott az ilyen szabványokra nem kell figyelni, és legalább elfut akárhol a megírt script ( ergo tudom használni AIX és Linux környezetben is ), ráadásul szerintem jóval több funkcionalitással.
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..
Egyik se.
Shell script nem hordozhato, soha nem volt az es nem is lesz.
Ha megis megy tobb gepen az a "veletlen muve".
Kb. nyolc interpreter melle, szerintem mindenutt elfer egy bash (+1-2Mb) is a bekesseg kedveert, es igy nem kell csak szubszetet hasznalni.
(Milyen meglepo tenyleg szokott nem Linux cuccokon is bash figyelni)
ez mind igaz, de attol meg ksh ezerszer jobb a bashnel (es ksh93 tobbet is tud)
--
The GNU GPL was not designed to be "open source".
http://hup.hu/node/58402
Nem fér el egy bash, mert elég sok helyen nem része a standard telepítésnek. Az, hogy ott figyel, az egy dolog, a legtöbb esetben nem része az alaprendszernek, a működéshez tehát nincs rá szükség.
+1
+1
Te duplan hullagyalazo, te.
Túl felhasználóbarát nekem ez az site, nem bírok vele... olyasmit akartam írni, hogy a dash nevű termék még a ksh-nál is fapadosabb, tehát ha a kompatibilitás a cél, akkor azzal kell fejleszteni.
pl#1 beépített printf-ben ESC:
bash: printf '\e' vagy '\x1b' vagy '\033'
ksh: printf '\x1b' vagy '\033'
dash: printf '\033'
pl#2: trap parancsban signal neve:
bash, ksh: HUP vagy SIGHUP lehet
dash: csak HUP lehet
pl#3: function definiálása:
bash, ksh: többféle syntax használható
dash: csak a 'legszabványosabb' syntax használható:
fname () {
}
Hát ugye ez olyan, mint amikor valakinek nem ízlik a fehér csoki, merthogy barnaként eszi.
Az a lényeg, hogy akarunk-e kompatibilitást.
A \nnn oktális mód szabványos.
A signal elnevezéseket a kill -l írja ki.
Az AIX alatt működő scriptekhez linuxon "kompatibilitási cuccosokat" szoktam kikísérletezni.
Mottó: Ami kiírja, hogy kopirájt pítör norton - az dos. Ami meg nem, az UNIX.
Nos a GNU annyi zagyvaságot összehord, hogy a felesleges kiírások és eltérő opciók miatt sokszor ki kell szűrni a "felesleget".
Csúnya dolog néha nem foglalkozni a C side effectekkel. Linuxon, mivel PC alapú "fordított" a stack kezelése probémák adódnak, de big endian processzoron csak be kell írni a paraméter listát - aztán jól lefut.
Nem utolsó szempont, hogy egy rendszernek mi az alapértelmezett shell-je. Ez nem ízlés kérdése, hanem tudjuk, hogy a rendszer kezelése abban van megírva.
Linuxon néha nem tiszta a 32-64 bit. AIX esetén a kernel és a fordító (xlc) sokkal jobban átlépi ezt az apróságot.
Lényeg: az AIX tartalmazza a BSD és a systemV (és még néhány rendszerről átemelt) utility készletet. Aki más rendszerekről hordoz scripteket, csak meg kell mondania melyiket akarja használni. No, EZ felhasználóbarát.
Ehhez persze olvasni kell, nem pedig rögtön felrakni a bash-t meg a GNU time parancsot, mert az AIX szar...
Szó nincs róla, hogy 'szar', ez sértés, és ráadásul nem is igaz. Inkább olyan, mint egy vadkempingezés, a szokásos lakásodhoz képest. Mondjuk fordítasz egy 32-bites PHP-t largefile-supporttal, és azon kapod magad, hogy nincs a PHP-ben 'fopen' nevű függvény, csak 'fopen64' és emiatt már a PHP 'make install'-ja sem megy le... Mire ezt kidebuggolod, csomót köthetsz a szakálladra... Hát hol vannak ilyen kalandok linuxon?!
Hát erről beszélek. Ugyan, csak C-ben szoktam írni, de van fopen64 ott is. A kernel 64 bites, a kódom 32, és ennek ellenére soha nem kellett konkrétan leírnom. A fordító install közben az összes instance konfigját létrehozza. Aztán mondom hogy cc - és lefordul.
A 32 bites kód fontos, mert pont olyat kellett írni ami így 5%-kal gyorsabban fut. A processzor más utasításokat használ a 64 bites load-ra. 64 bitnél egy utasítás és egy órajel, 32-nél két utasítás és 1 illetve 0 órajel. Szóval ez is mindegy, transzparens.
Ezzel szemben linuxon valami file offset méret miatt hányta a warningokat. Utána kellett járni, hogy hol mi hány bites. Poénként ugyanazt a rendszerváltozót másképp hívták az eltérő rendszereken. Tehát a linux néha önmagán belül is ifdef segítségével hordozható. Imádom ! :(
Ennél egy kicsit bonyolultabb a story:
gcc esetén így megy a fopen->fopen64 átirányítás:
egyéb fordítók esetén
Amikor azután a PHP forrásában felépül a beépített függvények táblázata, akkor a #define életbe lép (ez persze igazából a PHP-fejlesztők óvatlansága), és nem fopen, hanem fopen64 függvényünk lesz a PHP-ben.
Idézet: GeneralProgrammingConcepts: Writing and Debugging Programs (2004, 9. kiadás, AIX 5.2-ig)
Using_LARGE_FILES
In the default compilation environment, the off_t datatype is defined as asigned,32-bitlong. If the
application defines _LARGE_FILES before the inclusion of any header files, then the large-file
programming environmentis enabled and off_t is defined to be asigned, 64-bitlong long. In addition, all of the subroutines that deal with file sizes or file offsets are redefined to be their large-file enabled counterparts. Similarly, all of the datastructures with embedded file sizes or offsets are redefined.
The following table shows the redefinitions that occur in the _LARGE_FILES environment:
Entity Redefined As HeaderFile
...
fopen Subroutine fopen64()
Hát ezt nem tudja a linux, míg AIX alatt elég a _LARGE_FILES. Ezzel szemben linux környezetben az off_t (bár lehet hogy tévedek, és egy hasonló típus) 64 bites kernel esetén MÁS NÉVEN definiált!
Természetesen linux alatt is egy #define szabályozza a largefile-supportot (pillanatnyilag nem emlékszem, hogy mi az, mivel egy globális CPPFLAGS változót használok, ami az összes platform beállításainak úniója).
"a ksh-nál is fapadosabb" - ez az év vicce. A ksh fapados... LOL. Max. nem ismered.
Hát, aki az AIX mentést is tgzben...
Ne bántsd a fiatalokat!
Mindig érvekkel, példákkal tessék operálni, különben súlytalan lesz a hozzászólásod.
$ pwd
/ize/mize/old/ecet/akarmi
$ cd old new
$ pwd
/ize/mize/new/ecet/akarmi
Nekem ez a kedvencem. (Azzal együtt is, hogy alig-alig használom.) De lehet folytatni olyan viccekkel, mint:
$ ls -a1
. .. .alma .korte dio mandula
$ echo .!(|.)
.alma .korte
$
Szóval vannak érdekes dolgai (Mint ugye az itt is szereplő .sig-em.)
A két paraméterrel hívott cd parancs nekem is a kedvencem - néha marha jól jön bash-ban is (forráskódból több verzió könyvtáraiban mászkálni, vagy akár hostnév/év/hó/nap/ struktúrában lépkedni) valami ilyesmi, úgyhogy szoktam csinálni egy ilyet:
Vagy akár a stringműveletek, a bsah tud ilyeneket, a többiről kizárt dolog mert nem tudom:
${name#pattern} ${name##pattern} ${name%pattern} ${name%%pattern} sok sed vagy cut megspórolható velük.
Ezeket már a nem iszonyatosan ősi sh is tudja. Amit nem tud (de a bash igen), az a zeller által előbb emlegetett ${v/mit/mire/} forma.
A szigorúan magáncélra fenntartott megközelítésem szerint a bash kényelmes, és még kényelmesebbé szabható interaktív shell, ami - az olykor deprecateddé váló elemei folytán - tartós használatra szánt szkriptek írása esetén nagyszerű eszköz lehet öngyilkosság elkövetésére is.
Ettől a felfogástól valószínűleg a linux disztribútorok sem állnak távol elnézve, hogy az /etc alatti rc-k is #!/bin/sh-val kezdődnek, vagy sehogy, ami ugyanaz.
Kb. ezért alakult ki az, hogy nagyjából a 3-as verzió óta ha el is olvasom, nem igyekszem megjegyezni, hogy mi új van a bash napja alatt. Csuda tudja, mikor tűnik el.
Egészen biztos...?
Kipróbáltam, mert nem akarok úgy járni mint Greg Sullivan 1988-ban :-)
ksh != sh
ill.
Úgy értettem Zahi megjegyzését, hogy ezt még az sh is tudja, nem csak a nála okosabb ksh, ezért írtam, amit írtam - mondjuk abban igaza van, hogy nagyon nem mindegy, hogy melyik. (Ontopic ügyben meg valami 3.x verziójú AIX volt az első, igaz, üzemeltetni 4.1 volt a legrégebbi, közben meg némi Solaris 2.3/2.4/2.5)
(Az egy nagy tortenet volt.) Ja bocs, en ksh88-on szocializalodta, igy fejbol azt tudom, a ksh93-rol tudom, hogy megjelentek a float valtozok, megjelentek a valtozohoz kapcsolodo setter-getter-fuggvenyek (azzal baromira meg lehet szopatni a nepet, hogy beallitod a getter-fv-t olyanra, hogy onnantol konstanskent viselkedik pl.), kicsit atvarialta a billentyukezelessel kapcsolatos dolgokat, de pl. errol nem hallottam.
Csak a lustáknak, bár a Wikipedia is hozza:
"Korn: This story is true. It was at a USENIX Windows NT conference and Microsoft was presenting their future directions for NT. One of their speakers said that they would release a UNIX integration package for NT that would contain the Korn Shell.
I knew that Microsoft had licensed a number of tools from MKS so I came to the microphone to tell the speaker that this was not the "real" Korn Shell and that MKS was not even compatible with ksh88. I had no intention of embarrassing him and thought that he would explain the compromises that Microsoft had to make in choosing MKS Korn Shell. Instead, he insisted that I was wrong and that Microsoft had indeed chosen a "real" Korn Shell. After a couple of exchanges, I shut up and let him dig himself in deeper. Finally someone in the audience stood up and told him what almost everyone in the audience knew, that I had written the 'real' Korn Shell. I think that this is symbolic about the way the company works."
http://news.slashdot.org/story/01/02/06/2030205/david-korn-tells-all
"Kb. nyolc interpreter melle, szerintem mindenutt elfer egy bash"
Kérdés, hogy melyik legyen az a verzió...
Ilyet már több HP-UX üzemeltetőnél tapasztaltam, de végül kiderült, hogy a nyilakkal történő kurzor mozgatás volt a fő ok a bash használatára. Meg a parancskiegészítés. Pedig az előbbit a POSIX shell is tudja, csak be kell állítani.
Jaja, nekem is úgy tűnik hogy a historykezelés miatt szokott felkerülni :D
Évek óta van ilyen, a .sig -em.
(Bocs, de ez valójában egy db. bitang hosszú sor a - she-bang -et nem számítva, most direkt a kedvedért tördelem.)
És természetesen el is szoktam tanfolyamon magyarázni, hogy mit (és miért) csinál.
- Masik szalban volt mar rola szo, de ide is beirom: erdekelne, hogy hogyan mukodik az pseries gepben mar fizikailag benn levo processzorok utolagos (szoftveres?) aktivalasa!
- Fentebb mar irtad, hogy hivatalosan mely gepeken fut az aix, de hatha van valakinek tudomasa arrol, aix fut-e ppc-s mac-en vagy a mac os x fut-e pl. intellistation power-en?
Kosz a valaszokat!
http://www-03.ibm.com/systems/intellistation/power/hardware/185/configs…
IBM AIX
for POWER V6.1 license. Additional $85.00
#toy like ppl make me boy like
Ezt mire irtad? Nem ertem...
kiemeles tolem
- Fentebb mar irtad, hogy hivatalosan mely gepeken fut az aix, de hatha van valakinek tudomasa arrol, aix fut-e ppc-s mac-en vagy a mac os x fut-e pl. intellistation power-en?
#toy like ppl make me boy like
Nem.
++ mostly harmless
mar csak az ibmet kell meggyoznod h nem fut es ok
#toy like ppl make me boy like
A gép tulajdonosa szól, hogy kéne, az IBM mond egy összeget, számlázás, egyebek -- a műszaki oldal annyi, hogy jön az adott sorozatszámú vasra/procimodulra a mikrokód, betöltik a mikrokódot, reboot (vagy sem) és kész.
Csak egy aktivacios kodot kell beadni a firmware-nek a HMC-n keresztul (ezt az IBM a sorozatszambol generalja valami titkos algoritmussal), 'a kepesseg mar benne van'. A vas alapbol erkezhet akar full kiepitesben is (pl 64 CPU-val), amibol a kivant mennyiseg aktiv (mondjuk 40).
Reboot meg vegkepp nem kell - hogy is nezne ki az, hogy az egesz vasat azert ujra kelljen inditani, hogy pl az ujonnan aktivalt 4 CPU-t be lehessen tolni a DB ala?
Szerk: Valami konkret eredmenyt valoszinuleg par heten belul tudok bemutatni. Azokban a temakorokben, amikhez nem ertek, ne varjatok nagy megvilagosodast - meg az is lehet, hogy odairom a kerdest valasz nelkul, aztan ha a HUP-on regisztralt tobb tucat profi aix-es kozul valakinek belefer az idejebe, majd megirja a valaszt.
Anno én sulinetben találkoztam vele. Egy kollégiumban Windows server helyett egy PowerPC rs/6000 604e 200MHz-es gép lett kérve, az AIX 4.1.4-el érkezett.
A gépen 3 évig ment az AIX utána újabb verzióra szerettek volna váltani, ami ha jól tudom anyagi okokból nem jött össze. A vége az lett hogy a gépre Debian került.
Némi rövid infó lehetne arról, hogy egy-egy főbb AIX verziónak mi az életciklusa, meddig van hozzá támogatás, biztonsági frissítés mik az upgrade feltételei, stb.
--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!
> Anno én sulinetben találkoztam vele. Egy kollégiumban Windows server helyett egy PowerPC rs/6000 604e 200MHz-es gép lett kérve, az AIX 4.1.4-el érkezett.
szerintem ezzel eleg sokan vagyunk igy... anno eleg sok helyre kerultek ezekbol a sulinetes szerver gepekbol.
nekem ugy szoltak, hogy itt egy 200mhz-s pc, rakjak mar ra egy windozt. nezegettem es vhogy nem akart stimmelni, kivulrol meg akar pc is lehetett volna (raadasul rairtak, hogy "Power PC" :))), de nem is ugy bootolt. aztan ahogy egyre jobban beleastam magam kezdett kiderulni hogy hat ez bizony nagyon nem pc :)
Igy vegul rakerult az aix (amit adtak hozza), es megszuletett a thot.banki.hu :)
A'rpi
subscribe
Félig off:
ja igen, meg HP-UX 11*, illetve QNX témakör is érdekelne. Van hasonló kezdeményezés a hupon az imént említett operációs rendszerekről? Jól tudom, hogy a QNX részben vagy teljesen nyílt forrású lett nemrég?
ami át van húzva, azt teljesen fölösleges elolvasni. az olyan, mintha ott sem lenneHa valami érdekel HP-UX-szal kapcsolatban, kérdezz, akár egy új fórum vagy bármi keretében. Mivel sok kérdést még nem kaptam, FAQ-t nem csinálok.
Ave, Saabi.
bocs, benéztem :) mint a nőgyógyász köszönés után másnap. Azaz nyerő, hogy nem törted magad fölöslegesen.
Szóval hápuksz helyett digital unix érdekel, emulátor alatt (SIMH, ES40) játszadoznék vele, aztán mexabadulok a telepítőtől... De elég korrekt leírásokat találtam guglival.
ami át van húzva, azt teljesen fölösleges elolvasni. az olyan, mintha ott sem lenneHogyan is kezdjuk? ;-)
De szééép... Ha sikerül valamikor időt szakítani rá, én is betolok egy hasonlót arról, hogy ez a vas hogyan bootol.
Annak a storage-nak az első képen, az eredeti IBM-ségével (Bull-ságával) kapcsolatban kételyeim támadtak. A HP is forgalmazott egy erősen hasonló kinézetű diskekkel szerelt RAID cuccot Nike néven. Igaz, abban húsz vagy harminc disk volt álló helyzetben két sorban. Ja, és nem HP termék volt, hanem valami third-party plusz matrica.
Ave, Saabi.
Clariion a böcsületes neve, ha jól rémlik, dupla diff. scsi vezérlő, belső UPS, soros konzolról matatható.
De jó kis Sun van a tetején! ;>
"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."
Na ja, viszont billentyűzetem nincs hozzá, optikai meghajtó sincs benne (bár van két scsi CD meghajtó valamerre), bár az oprendszer szépen bootol.
Nem fog ilyen szepen bootolni, az enyem (szinten DPX/20, a tied kistestvere, dual PPC604, 64megz RAM) kb. ezt adja elo:
Bizony kistesója, az enyémben 4CPU, 1.5Gig RAM... :-P
Na bakker.
Errol jut eszembe: nincs ilyenekbe valo 5V buffered ECC EDO DIMM modulokhoz beszerzesi forrasod? 'Termeszetesen' a gepemben a legkisebb, 4slotos memoriakartya van, ugyhogy 4db egyforma, 16megasnal nagyobb modul kene:)
Érdeklődőknek nem ártana az alábbi oldalakon bolyongani felesleges kérdések feltevése helyett:
http://www.redbooks.ibm.com/redbooks.nsf/redbooks/
és
http://rootvg.net/
sokat lehet megtudni ha az ember olvas(RTFM cserélető RTFB-re B, mint book).
Sajnos egyik oldalon se talalni szamottevo magyar nyelvu dokumentaciot.
$ wc -c temp/whatisaix_hu.txt
14099 temp/whatisaix_hu.txt
elkezdtem ;-)
Én például sok mindent szerettem volna tudni az AIX-ról, a legtöbbre önállóan találtam meg a választ, de írtam róla blog-ot is:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9046421
Koszi, ezt mindenkeppen atolvasom, es ennek megfeleloen is probalom boviteni az anyagot.
Izelitokent egy kis elozetes (az eddig megirt, 'lektoralas' nelkuli resz, tehat meg finomitok rajta):
http://wiki.hup.hu/index.php/AIX_FAQ
Meg valami: Az itt felmerult kerdesekre termeszetesen megprobalok majd maradektalanul valaszolni.
Hajrá, és köszi a belerakott időt és energiát! :)
--
Ruby takes the elegance and simplicity of Perl, and mixes it with the library support of Lisp.
Diszkcsere folyamatot ha lesz érkezésem, megírom -- tanulságos a pécén nevelkedettek számára (unmirrorvg, reducevg, rmdev (-d-vel), diszkcsere, cfgmgr, extendvg, mirrorvg).
Esetleg célszerű lenne a redbook-ok fellelhetőségét is megadni valahol, ezek bár angol nyelvűek, de gyakorlatilag kész recepteket adnak az egyes problémák megoldására.
Na, ezert draft a cucc. A redbooks elokelo helyen fog szerepelni.
Lokalis diszkcserenel nem kell rmdev, se cfgmgr (!), azt a diag 'Hot Plug Task' megcsinalja, erre van kitalalva.
Ezek még a 4.3-as emlékképek, F50/F80 vasak, jó sok SSA diszkkel megáldva...
jokis leiras lesz!
tegnap ejszaka jot szivtunk, 2 produktiv lpart kellett mksysbs mentesbol visszahozni :-)
sne
Mi ez a tobbes szam, csak nem talaltal valakit azota? ;-)
aki hazavagta az is szivott :-)
sne
Ezért jó TSM -et és Sysback-et használni, mert csekély a szívás esélye.
Azért az sokban meg tudja könnyíteni a választást, ha a TSM-ünk is Lanfree backupot használ...
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..
Miért volt szívás?
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal
AIX 5.x alatt tényleg csak iso dd-zés után lehet mountolni iso9* cd-lemezt?
Bár inkább átal vertek engem e válasz során, sejtésem szerint - túl furcsa nekem, hogy nincs direkt odd-elérés AIX alatt.
ami át van húzva, azt teljesen fölösleges elolvasni. az olyan, mintha ott sem lenneNem CD-t, hanem iso file-t.
CD mount 'mount -o ro -v cdrfs /dev/cd0 /mnt' vagy hasonlo (szokvanyos) paranccsal megy, vagy 'startsrc -s cdromd', es rogton van amutomount is ;-)
Szia!
Találtam egy oldalt, ahol lehet szemezgetni nyílt forrású programokat is. pl. a http://www.perzl.org/aix egy IBM-es pasas oldala, a ganglia patch készletét ő írta.
Mellette aixtool-ról, apache-ról, mysql-ről, stb.
Koszi, mar benne van a listaban, csak pillanatnyilag keves idom jut ilyesmire.
Sziasztok, kicsit AIX kérdés, de inkább hardware.
Van egy 9112-265 RS/6000 gépünk 5.2-es AIX-el. Funkciója megváltozik mostantól backup szervernek szeretnénk használni, ehhez IDE disk-eket szeretnénk beletenni, 2db 500 GB-osat.
Kérdés 1: a vas támogatja e az ekkora IDE diszkeket?
Kérdés 2: az AIX támogatja e az ekkora IDE diszkeket?
Köszi,
Mik
IMHO nem, hotsap ultraSCSI diszkek mennek bele alapban. Az IDE egyébként sem szerverbe való. Workaroundként küldő scsi-dobozt javaslok, inkább több, kisebb scsi diszkkel.
Van SCSI diszk is benne, ill. külső SCSI dobozban is van egy, de van benne IDE vezérlő is, jelenleg egy CD használja. Az AIX jól elvan az SCSI vinyókon, de ahhoz kevés a kapacitásuk, hogy backupnak használjuk. Egyébként semmi életbevágóan fontos nem lenne rajta, ezért az IDE HDD-k is elegek. Ha esetleg nem jön össze, akkor nem nagyon fogunk tudni mit kezdeni vele...
Dobj egy uzenetet, ha eladova valna. ;)
++ mostly harmless
Vártam a jelentkezőket :) Állami cégnél van, az eladása elég problémás, de szólni fogok :)
Akkor a szemét lerakó címét és a kidobás dátumát kérnénk :)
---
/* No comment */
Ketchup elementál megidézése a sajt síkra
E-hulladékként én is átveszem szívesen :-P
Az IBM gépekhez nem értek, de a unix serverekben, ha van is IDE vezérlő, az csak az optikai egység illesztésére szolgál. Esélyes, hogy az operációs rendszer nem is képes mit kezdeni egy IDE HDD-vel.
Ave, Saabi.
A legolcsobb megoldas az lenne, ha vennetek egy kulso diszktornyot, es abba raknatok scsi diszkeket. Az IDE kisse eselytelen, hacsak nem NFS/NAS-on adjatok a gepnek.
Elkezdtem gyujteni az itt felmerult kerdeseket a wiki oldal aljan, hozzairva a feldolgozottsag allapotat. Ha azt mondom, a FAQ most jar az 50%-nal, akkor keveset mondok... meg rengeteg minden van.
Azt hiszem, jo lesz, ha konkret howto-kat is kapcsolok majd az oldalhoz.
---
Azt hiszem, ha elegendo tartalom lesz benne, ujra atgondolom a szerkezetet.
Komoly atalakitason esett at az oldal, az egyes kerdesek wiki formatum szerinti fejezettagolast kaptak. Remelem, megkonnyiti az olvasast.
http://wiki.hup.hu/index.php/AIX_FAQ
Kicsit off:
Most voltunk megnezni ket, megsemmisitesre itelt, 16 procis 670-es gepet..., csak a megsemmisito ceg nem vallalta a szallitast:-), ha sikerul oket evakualnunk, akkor lesz uj jatekszer a koliba:-)
Durva vasak..
Viszont a FAQ hasznos lesz hozzajuk, koszi.
Ha barmiben tudok segiteni, keress meg maganban!
---
FYI:
Aramfogyasztas (16 CPU): 16 kVA, 17kW
Holeadas: 26.900 BTU/h
Kornyezeti homerseklettartomany: 10-32 'C
Tomeg: 1099 kg
forras (pdf)
Hűb... Bár ha arra gondolok, hogy tizenix éve az SP-től voltunk elájulva, aztán nhány évre rá (máshol) a szám.kp. vezetője rábökött, és annyit tett hozzá, hogy az ott a recycle.bin, miközben a regattát bámultuk...
Amekkora a fogyasztása a teljesítményéhez viszonyítva, hát... max. kiállítani érdemes valahol...
Doksi:
http://publib.boulder.ibm.com/infocenter/pseries/v5r3/index.jsp?topic=/…
Igen, sajnos vannak elonytelen tulajdonsagai is, ezert meg ketseges a dolog. thx.
Azt biztos tudjatok, hogy kellene hozza egy HMC is.
Ha barmit el lehet hozni, legyen az akar egy HDD vakfiok vagy SCSI terminator is, kerlek, szoljatok nekem is, mindenkeppen erdekel.
+1 :-)
Mi a projekt jelenlegi státusza?
Riszpekt!
ami át van húzva, azt teljesen fölösleges elolvasni. az olyan, mintha ott sem lenneSzervusztok, nem itt kellene lássam az AIX FAQ-ot:
https://wiki.hup.hu/index.php/AIX.html
Mármint valami van ott, de én ennél kb 100x több tartalomra vélek emlékezni...
Az utolsó sorban kattintasz a linkre és ide jutsz: https://wiki.hup.hu/index.php/AIX_FAQ.html
Bár ebből sem lehet még érintőleges információhoz sem jutni...
Köszi, most megkönnyebbültem... Például a dpkg/rpm/installp keresztreferencia nagyon hasznos tud lenni.
Be lehet már szerezni tanulásra szánt példányt?
Nincs értelme. Halott lett a rendszer és nagyon lemaradt a Linux mögött.
Drága a support, a vas és a fejlesztése is áll. Emiatt is vásárolhatta fel a Red Hat-et az IBM.
Sok AIX futkározik még. A fejvadászok rendre érdeklődnek a hozzáértéséről. Avagy pont az lehet a háttérben, hogy a cégek minél fájdalommentesebben akarják leépíteni; keresik a hozzáértő szakembereket?
Tennél mögé valami számot, kérlek?
trey @ gépház
Inkább feltételes módot: futhat.
Egy fél éve még több hirdetést is láttam AIX-tudást igénylő állásokról. Most csak adhoc keresésre a profession.hu-n kettőt látok. Ha ennyire haldoklik, akkor nem véletlenül konvergálódik az origó felé a szakember-igény is. Hmm...
Ahova valamilyen IBM technológia kell vagy lesz pl. Tivoli TSM, HSM, DB2, TAPE stb. oda mindig is megpróbálta nyomni az AIX pseries párost.
Sajnos nem nyitottak keletkezett korán hw architektúrát és OS-t meg egyáltalán így a Sun / Solaris párosnál gyorsbban sorvadt el.
Kivétel a zOS és mainframe világ, mert az másképp mozog és ott az ügyfelek a loszart is kifizetik a lovaspolo pályákra.