Kindle: "A könyvek nem haltak ki. Csak digitálissá válnak."

Hardver

A fenti szlogen olvasható az egyik ismert külföldi lap címlapján. Egyes hírek szerint a piacra dobás után 5 és fél órával már nem lehetett hozzájutni az Amazon által "Kindle" néven forgalomba hozott, Linux-alapú elektronikus könyv olvasóhoz. Az e-book olvasóban a jelentések szerint 2.6.10-es Linux-re épülő operációs rendszer dolgozik. A készülék az energiatakarékos E-ink EPD kijelzőnek és az "pfow" energiagazdálkodási infrastruktúrának köszönhetően 30 óra akkumulátoros üzemidővel büszkélkedhet.

Az Amazon Kindle egy pehelysúlyú elektronikus könyv olvasó szerkezet, amely a beépített EVDO kommunikációs eszközön keresztül kapcsolódik az Amazon elektronikus könyváruházához.

Amazon Kindle
Linux-alapú Amazon Kindle

Az idei évvégi ünnepi szezonra időzített játékszer 400 dollárba kerül. A hírek szerint kb. 88 000 könyvhöz lehet a segítségével hozzáférni (például a New York Times jelenlegi 112 bestseller-jéből 100-hoz). Az eszköz egyszerre kb. 400 könyvet tud tárolni. A szerkezet az Intel/Marvel PXA250 processzorára épül. Robert Love - ismert Linux kernelhacker - blogjában a készülék energiagazdálkodásáról ejt néhány jó szót.

(Love egyébként készített egy diff-et az eredeti Linux kernel és a Kindle-t hajtó OS forrása közt. A patch elérhető itt. Aki kíváncsi a forrásra, az letöltheti az Amazon-tól innen.)

A Kindle talán legemlítésreméltóbb összetevője az EPD kijelző, amely a MIT-tel szoros kapcsolatot ápoló, indulófélben levő E-Ink-től származik.

A cuccról bővebben itt.

( agolon | 2007. 11. 24., szo – 14:18 )

Lehet, hogy régimódi vagyok, de a könyv nekem papír. Bár szakkönyvekben néha örültem volna egy keresés funkciónak :).

"Lehet, hogy régimódi vagyok, de a könyv nekem papír."

Az ősember még a kőtáblában hitt. Vagy a barlangfalban. :D

"Bár szakkönyvekben néha örültem volna egy keresés funkciónak :)"

Számos más előnye is van amellett, hogy kereshető. Például nem kell elmenned megvásárolni a könyvet. Tömegiszonyosoknak cukor. :)) Vagy akár 400 könyvet is magaddal tudsz vinni pl. nyaralni. Nem rossz dolog ez.

--
trey @ gépház

akkor is kellemesebb a szemnek (az enyémnek legalábbis biztosan) a papír könyv

mindig használható, akár évszázadok múlva is, csak ki kell nyitni

nyaralásra meg minek 400 könyv? ha elmennél egy hétre, és két naponta olvasnál el egyet (ami már elég jó), akkor sem vészes. másrészt nyaralásra nem olvasni megy az ember, legalábbis biztos nem ipari mennyiségben

"akkor is kellemesebb a szemnek (az enyémnek legalábbis biztosan) a papír könyv"

Amíg még van.

"mindig használható, akár évszázadok múlva is, csak ki kell nyitni"

Érdekes, mert nekem vannak alig 10 éves könyveim, amik már most rongyokban lógnak. Kiszáradt belőlük az enyv (vagy a ragasztó, amivel összerakták). Pedig vigyázok rájuk.

"nyaralásra meg minek 400 könyv? ha elmennél egy hétre, és két naponta olvasnál el egyet (ami már elég jó), akkor sem vészes. másrészt nyaralásra nem olvasni megy az ember, legalábbis biztos nem ipari mennyiségben"

Majd azt én eldöntöm.

Elhiszem, hogy _neked_ ez nem tetszik, de azért nekem remélem még tetszhet. :)

--
trey @ gépház

Jah. Azok is szépen megférnek egymás mellett. Én nem hiszem, hogy végletekben kellene gondolkodni. Azaz, hogy vagy e-book, vagy papír könyv. Szerintem ezek szépen kiegészíthetik egymást. Gondolok arra, hogy az igazán jó könyveket - amiket szívesen látnál életed végéig a polcodon - megvennéd papír alapon - de akkor a papír alapú könyveknek tényleg exkluzív minőségűnek kellene lenniük, nem a "sárga Albatrosz" (emlékszik még valaki?) jellegűnek -, a ponyvát amit lehet, hogy elolvasol, de után elférhet kiírva egy DVD-n, azt pedig e-book-ban (mondjuk meg sem jelenne papír alapon). Ezzel a papír alapú könyv igazi értékké válna. Sokaknak az is probléma, hogy a lakásában hova tegye a sok papír könyvet. Egy idő után:

- vagy nagyobb lakást vesz (nem mindig kivitelezhető)
- kidobja a régi könyveket (könyvbarát ilyet nem nagyon tesz)
- nem vesz több könyvet (ilyet sem)

Szóval, szerintem van ennek jövője. Nem feltétlenül az első generációs olvasókból kell levonni messzemenő következtetéseket, szerintem azok is fejlődni fognak a közeljövőben. Főleg, ha tényleg beválik és elterjed a dolog.

--
trey @ gépház

ez a lakás megtelt könyvekkel dolog tényleg előbb utóbb kicsit idegesítővé tud válni, a szobámban
lassan de biztosan nem tudok több polcfelületet csinálni (nem túl nagy szoba).
Én imádom a papír könyveket, tényleg más érzés kinyitni, megszagolni, belefeledkezni;) de
azért ne felejtsük el hogy elég rosszul állunk erdőügyileg szerény kis bolygónkon, ha ezzel
esetleg hozzá tudok járulni csak egy icipicit is a zöld területek zsugorodásának csökkenéséhez,
akkor egy jó tft monitoron elolvasom amit tudok, és még a szemem sem megy tönkre.
mostanában már elég jó ebook sw-k vannak sok kényelmi funkcióval sima gépen is.

szerk: a másik kedvenc az a vonaton autóban az audiobookok hallgatása, amikor az ember
nem tud/vagy csak lusta lenne a rázkódó járműben olvasni, és ezt csukott szemmel is lehet :)

"akkor is kellemesebb a szemnek (az enyémnek legalábbis biztosan) a papír könyv"

Pont ez az egyik újdonság! A kijelző spéci cucc, ami papírszerű felületen tintaszerű anyagot mozgat. Nem LCD, nem CRT, nem világít, hanem lényében teljesen ugyanolyan képet ad, mint a nyomtatott papír. A szemfáradás szempontjából ez igen fontos.

Ráadásul az egyszer megjelenített kép úgy marad plusz energiabefektetés nélkül. Ezért is oly energiatakarékos.

(Fél éve olvastam, hogy a laborokban már lézetik az ilyen kijelzőnek színes változata is.)

„Az ősember még a kőtáblában hitt. Vagy a barlangfalban.”

És láss csodát, az igazán fontos gondolatainkat máig mindenféle falakra véssük fel :)

Emellett örülök, hogy megérkezett az első „digitális könyv”, igen hasznos dolog lehet belőle, de azért nem kell temetni a papírt.

Igen, a konyv nekem is papir, ha arrol van szo, hogy kedvtelesbol olvasok, pl. regenyeket, termeszettudomanyos muveket. Es ugye hozza tartozik a dologhoz, hogy egy szepen elkeszitett konyvre jo ranezni, jo olvasni. Kivancsi vagyok, hogy a 167 dpi-s felbontasa mennyire terheli meg a szemet. Mert ez a legnagyobb bajom az e-konyvekkel. Nem jelennek meg szepen. Legalabb 300 dpi kellene, hogy a serif fontok szepen latsszanak.

Nekem ez nagyon bejon, mivel naponta 2x 3/4-ed orat utazok, es siman elolvastam volna rengeteg konyvet ennyi ido alatt. De nagy reszuk pdf-ben van meg, igy eselytelen. Itthon meg nincs idom olvasni. Plusz kinyomtatni tobb szaz oldalt szinten nem szerencses.

Mondjuk ez eselytelen, hogy eljusson Magyarorszagra :( Mobil halozaton csatlakozik az Amazon-hoz. Ami csak Amerikaban elerheto. Nem is szallitanak mas orszagba.

Ne nagyon éld bele magad, hogy PDF-et olvasol ilyen kis szerkentyűn, mert lehet, hogy nem elég nagy a felbontása a kijelzőnek. Eléggé megnyúlt az arcom, amikor megvettem az első PDA-mat, és kiderült, hogy a 320×240-es képernyő nem alkalmas ilyen célra: a legtöbb PDF A/5 vagy A/4-es méretűre van tördelve, ami ilyen felbontásnál vagy olvashatatlan, vagy tele lesz a hócipőd az állandó pásztázástól, lapozgatástól.

Nyilván előbb-utóbb kijön a megfelelő felbontás (meg az, hogy napfénynél is olvasható legyen), de nem hiszem, hogy érdemes tülekedni ezekért a prototípusokért.

A jövő mindenesetre valami ilyesmi, ugyanakkor nyilván továbbra is lesz igény a hagyományos, papír-alapú (vagy legalábbis annak kinéző) kiadványokra is, legföljebb majd le lehet tölteni mellé a digitális verzióját is. Aztán az ember fölrakja az eredetit a polcra, és csak az unokáinak mutogatja büszkén, a tartalmát meg a kézikütyüjén olvassa, vagy rögtön az agyába vetítik -- mittomén, mit hoz a jövő. :)

--------------
Eat healthy,
Exercise daily,
Die anyway.

A napfénnyes sok probléma az e-ink-nél nem lehet, mivel ez nem aktívháttérvilágítással működik. Ezt annál könnyebb olvasni, minél nagyobb a környezetben a fény. Mint a papírt.
A dokumentáció olvasásánál nem a kijelző mérete, hanem a felbontása számít. 320x240-es felbontásnál egyszerűen kevés pixel áll rendelkezésre a képalkotáshoz. Az mindegy, hogy egy 10x15cm vagy 100x150cm. Ha kellően apró méretű pixelekkel dolgozik - megfelelően magad a DPI -, akkor ez maroknyi méretben is lehet használható. Nekem van olyan méretű könyvem, ami alig nagyobb egy átlagos PDA-nál, mégis olvasható.

A papírkönyveknek inkább a szépirodalomban látom jövőjét, meg azoknál, akik szeretik ha otthon egy jól megtömött könyvespolc várja őket. Félreértés ne essék, én pl. szeretem látni a sci-fi gyűjteményem könyveit a polcomon. De praktikus célokra sokkal alkalmasabb egy ilyen eszköz. Szakmai könyveket felesleges - szerintem - arra az egy-két évre kinyomtatni, ami után elavulnak és kukaéretté válnak. Szakmai vagy általános folyóiratokat megintcsak pazarlás papírra nyomtatni, azok még a szakkönyveknél is gyorsabban avulnak el.
Viszont sokkal szívesebben olvasnék dokumentációt ilyen eszközön a notebook-om helyett, ami nagy és nehézkes ölben használni.

Ave, Saabi.

Na igen. De a beaver tényleg punci. Amcsiban tanult barátom, úgy a semmi közepén, Nebraskában. Ott egyik nap volt egy ismered meg hogyan éltek itt az őseid típusú nap. (nem, véletlenül sem az indiánok, azok ugye mintha ott sem lettek volna). Szóval jött egy csóka beöltözve prémvadásznak. Volt nála egy fasza kis kitömött hód. Mire megkérdezte az egyik srácot: Do you wanna pat a beaver? Eszméltelten röhögés, mire kapcsolat a csóka is. Na, aznap már nem sok előadásra mentek be, mert nem bírták ki röhögés nélkül a napot, inkább leültek az egyetemi kávézóba.

ja, a másik: ezek olyan szlengek, amiket ott értenek, de mi nem. Az eager beavernek is van valami olyan jelentése, hogy itt megdolgozik a csaj, azaz "odateszi" magát. Nem csak úgy, mint ahogyan egy barátom apja mondta barátomnak: "Ja, tudod kisfiam, az a csaj is olyan sótlan, hogy szerintem falat nézi akkor is, ha basszák." A "stréber" lány pedig, hm, megdolgoztat, de ő is dolgozik veled. De van ezeknek egy csomó szlengjük: high five az az adj egy ötöst, teacher's pet a tanár kiskedvence. stb.

Nem csak azért ölnek fát, ami közvetlenül abból készül. A műanyaggyártáshoz, a kijelző elkészítéséhez is kell energia és nyersanyag. Energia persze jöhet sokféle helyről, de végeredményben a radioaktív és geotermikus energiát leszámítva minden más napenergia. A napenergia leghatékonyabb konzerválói pedig a fák, tehát nem nagy hülyeség fában mérni az energiamennyiséget.

Nagy meglepetések érnének, ha ki tudnánk számolni, hogy melyik környezetbarát termékhez kell több fa, mint a környezetromboló megfelelőjéhez. Az egyik jó példa erre a napelem. De a fenti esetben azért az a megérzésem, hogy anr-nek van igaza, és a könyv több fát emészt fel, mint a műanyag-szilikon cuccos. Pláne mert a könyv közvetlenül magas energiatartalmú papírból készül, amivel gyakorlatilag egy csomó energiát konzerválunk felhasználatlanul.

"végeredményben a radioaktív és geotermikus energiát leszámítva minden más napenergia"

A kőolajból, földgázból, kőszénből származó energia csak áttételesen (a pár tíz, száz millió évvel ezelőtti napfény energiája). Persze ennek a használata is környezetszennyező, a szén-dioxid révén.

"Az egyik jó példa erre a napelem."

Ha pl. a ház tetején van, azt nem lehetne fák növesztésére fordítani. Helyet foglaló napelemes erőműnek pedig akkor van értelme, ha sokkal hatákonyíabban alakítja árammá a napsugárzást, mint a növények.

OFF

Helyet foglaló napelemes erőműnek pedig akkor van értelme, ha sokkal hatékonyabban alakítja árammá a napsugárzást, mint a növények.

És még akkor sem. A hatékonyság ugyanis nem minden. Előállítási költség a napelemnél magas, energiaigényes és még környezetszennyező is. A karbantartási költség szintén magas, tisztítani kell, cserélni a paneleket stb. A keletkező hulladék szintén szennyező, persze lehet újrafelhasználni, de ez megint csak energia. Növényeknél egyszerűen csak bedugod az anyafődbe, kikel, megnő, ha megsérül, akkor gyógyul, ha mégis elpusztulna, akkor lebontják a talajlakók. Csak azt kellene kitalálni, hogy egy baromi hatékonyan működő és hibatűrő életközösségből hogyan tudunk úgy energiát kivenni, hogy ne zavarjuk meg az alapvető felépítését. Nem egyszerű, de szvsz az egyetlen járható út. Kicsit elkanyarodtunk a témától persze :)
ON

>Helyet foglaló napelemes erőműnek pedig akkor van értelme, ha sokkal hatákonyíabban alakítja árammá a napsugárzást, mint a növények.

a novenyek 0.5%-os hatasfokkal alakitjak at a napfenyt, a legjobb napelemek 42.8%-al. az olcso napelemek 10-15%-al.
csak a napelem nem vonja ki a legkorbol a CO2-t (sem a vizbul a zoxigent)

Ez igaz, viszont az energianövények termesztéséhez felszántják a talajt (-> széndioxid kerül a levegőbe + energiafelhasználás), műtrágyákat és gyomirtókat használnak fel (energiafelhasználás, üvegházgáz kibocsátás), a szállítás további szennyezést jelent stb. Összességében a biomassza energatikai célú felhasználása az egyik legrosszabb megoldás.
Ajánlott olvasmány: Dr. Gyulai Iván: Biomassza-dilemma

felszántják a talajt -> széndioxid kerül a levegőbe

Ezt nem értem.

műtrágyákat és gyomirtókat használnak fel (energiafelhasználás, üvegházgáz kibocsátás)

A műtrágyákkal és a gyomirtókkal kapcsolatban pont nem az energiafelhasználás és az üvegházhatás a legnagyobb probléma. Sokkal inkább az ökölógiai egyensúly megzavarása.

Összességében a biomassza energatikai célú felhasználása az egyik legrosszabb megoldás.

A beírásod alapján ezt így elég vad kijelenteni. A linkelt pdf-re viszont nagyon kíváncsi vagyok, elolvasom majd.

A félreértés ott lehet, hogy a biomassza nemcsak monokultúrában termesztett energianövényt jelent, hanem természetes (erdő)társulást is. Ráadásul egy klimaxtársulásnak van a legnagyobb biomassza-termelése, csak az a problémánk, hogy nehezebb kiaknázni, mint egy kellemes kis olajtermelő növényt - mondjuk lent - learatni. Na mindegy, legjobb, ha előbb elolvasom a cuccost.

Okés. Majdnem a végére értem az irománynak, és mondhatom, hogy nagyon tetszik. Szinte mindennel egyetértek, ami le van benne írva. Az utolsó mondatodat viszont nem támasztja alá. Helyesen úgy hangzana, hogy: energianövény-ültetvények létrehozása az egyik legrosszabb megoldás. Hulladék és a természetközeli erdők fenntartható, energetikai célú felhasználása viszont nem tartozik ide.

Mondjuk a nyomdagépek és papírhengerek se önmaguktól működnek. Ahogy az olvasáshoz használt világítás - már amikor valaki nem a napfénynél olvas -, a környezetvédők feje feletti glóriából származik.
Másrészt az e-ink egyik lényeges vonása, hogy a megjelenítéshez nem, csak az állapotváltáshoz használ áramot. Igaz, háttérvilágítás hiányában ahhoz is kell a külső megvilágítás.

Ave, Saabi.

Melletted vagyok, meg nem is.

Megvan ezeknek az elonye, hatranya. Peldaul en az az ember vagyok, aki inkabb kinyomtatja a PDF-et is, mert jobban esik papirrol olvasni, mint monitorrol. Na most itt mar nem vilagit a monitor, szoval ezt most nem tudhatom.

Iden nyaron megrendeltem 2 konyvet az Amazontol, mert ugy gondoltam a megtamogatom a szerzoket, meg a konyvet barhova vihetem, barhol olvashatom oket, mig PDF-eket buszon ( LOL kocka :) ) mar nehezebben olvas az ember. Az egyik a Ruby konyv volt, amit akkor (es meg most is) rendszeresen hasznaltam munkam soran. Es ami furcsa volt, hogy sokkal jobban eligazodtam benne, mint egy PDF-ben.

Mivel a konyvnek van kiterjedese, ezert az ember jobban atlatja. Lenyegeben, a konyv eseten van egy bizonyos periferia, ami pdf-ben nincs jelen. Jo, mondhatjatok, hogy kereses. De van ugy, hogy azt sem tudom, pontosan mire keressek, es ha keresek is millio egy talalat. Konyvbe meg elhelyezek par konyvjelzot, es ott vagyok.

Furcsa, de nekem ilyen szempontbol jobban bejon a konyv.

Szoval, ha hasznalok egy konyvanyagot, akkor a konyvre szavazok. Ha szakmaval kapcsolat egyszer olvashato tanulmany, elemzes, leiras, akkor inkabb ez a kutyu. Ha pedig szepirodalom, haaat... Jo kerdes.

"Konyvbe meg elhelyezek par konyvjelzot, es ott vagyok."
Úgy tudom, hogy ezeknél a kütyüknél is tudsz könyvjelzőket berakni.

Ha szakirodalom, akkor számomra mindenképp a kütyü, hogy lehessen benne keresni. Szépirodalomnál már egy kicsit más a helyzet, de azt hiszem ott is több előnye van, mint hátránya. Pl. nagyon tudnám szeretni, hogy egy kézzel lehet tartani és nem kell vigyázva félig kinyitott könyvet olvasni, ahol még arra is vigyázni kell, hogy egyik oldal ne árnyékolja a másikat. Aki meg ezzel nem törődik és eltöri a gerincét, azt nem hiszem, hogy nagyon zavarná ez az új kütyü.
Én is nagyon szeretem a könyveket, van is egy pár száz, de itt már nálam is felmerül a tárolás kérdése.
Persze az Asimov v. Rejtő sorozatomat, akkor is megtartanám :-)

Azért az a "Felkelek, oszt lejön a New York Times legfrissebb száma gombnyomásra mire kitöltöm a teám." az azért nem olyan rossz feature. A lapok havi előfizetési díja néhány dollár / hó. A "wireless" kapcsolatért pedig nem kell fizetned, azt az Amazon fizeti. Magyar hálózattal, magyar lapokkal, magyar árakkal el tudnám viselni. Főleg nyaralás közben.

--
trey @ gépház

Hirtelen nem tudnék olyan (fekete-fehér) magyar napilapot mondani, amire megérné előfizetni. :)

Szerk.: no meg nálunk még megoldanák azt is, hogy amit erre letöltesz, azt is ellopja útközben a Posta. :)))

--
Sokan nincsenek tudatában annak, / hogy egyszer mindenki meghal. / Akik ráébrednek erre, / azonnal abbahagyják az ellenségeskedést.

( persicsb | 2007. 11. 24., szo – 15:31 )

Egy kerdes: a szolgaltato,ez esetben az Amazon, biztositja, hogy ha megvettem egy readert, es mondjuk hibazik a sw, vagy esetleg hw hiba tortenik, es a kifizetett es mar letoltott anyagaim eltunnek (filerendszer hiba, stb), akkor ujra es ujra, akarhanyszor hozzaferhetek az adathoz. Vagy peldaul: elofizetek a NYT-ra, de 2009-ben lemondom az elofizetest. 2010-ben hozzaferek a mar elofizetett szamokhoz, hw hiba eseten?

( tompos v | 2007. 11. 24., szo – 17:18 )

"bestseller-jéből"

Szerintem csak siman "bestselleréből":)

tompos

( zdesigner | 2007. 11. 24., szo – 18:06 )

Galaxis útikalauz stopposoknak. :)

( aludanyi | 2007. 11. 25., v – 10:03 )

Haha... Knuth-on kívül (ami a számítógép szakirodalmat illeti) nekem nincs egy papír könyvem sem, már évek óta kimondottam ebook az amit olvasok. De mondanom kell, hogy a cégnél nagyon sok asztalon állnak az 1000 oldalas könyvek és sok asztalon néhány ilyen könyv áll... viszont még soha sem láttam, hogy valaki olvasná vagy akár lapozná őket. Szóval értem, hogy az ebook-okat nem lehet az aszalra vagy a polcra tenni, hogy mindenki láthassa milyen okosak vagyunk és talán ez sok embernek nem tetszik.

Persze, hogy ne maradjon el a "vicc" az én asztalomon a cégnél egy fél miliméter vékony "Piroska és a farkas" található. Azért, hogy ne gondolják, hogy nagyon okos vagyok mert már igy sem tudok szabadulni a szuperkönyvekkel felszerelt kolegák sokszor amatőr kérdéseitől, hát mi lenne még ha az asztalra tennék egy vaskos C++ bibliát :)

Fura dolog ez a könyvekkel. Programozónak tanulok, és a c++-szal kapcsolatban van egy érdekes megfigyelésem: van 4 c++ könyvem (a 2 kötetes Stroustrup-könyv, és két hatékony c++-programozásról szóló jótanács-gyűjtemény /és persze a Kernighan-Ritchie C-könyv/), és már mindet milliószor olvastam. Ha valamiben nem vagyok biztos vagy nem jut eszembe, hátranézek a könyvespolcra, és mikor meglátom a könyveket, rögtön eszembe jut a szükséges információ. Két hete kölcsönadtam a 2 kötetes Stroustrup-könyvet valakinek. Azóta egy kínszenvedés a programozás, mert mióta nem látom a polcomon, egyszerűen semmi nem jut eszembe, és hosszú percekig kell minden apróságot keresgélnem a neten. Ugyanígy vagyok a géptermi zh-kkal: magammal cipelem az összeset, de még sosem néztem bele egyikbe sem. Egyszer fordult elő, hogy nem volt lehetőségem magammal vinni őket, és épphogy sikerült átcsúsznom a vizsgán, a tanár jóindulatából adódóan. Mi a francot fogok csinálni állásinterjún, ha lesz szakmai rostálás?!

( HalfDemon v | 2007. 11. 25., v – 14:40 )

Szep kis vacak, bar a kinezeten tenyleg lehetne javitani. Es nemutolsosorban, 400 dollar? Lehet, hogy csak en vagyok a csoro videki, de azt feltetelezve, hogy a konyveket nem ingyen lehet letolteni majd hozza, akkor aztmondom, draga. Ha ingyen lehet, akkor is draga, de megterulo befektetes...
(mivel olvasni (digikonyvet) egy pda-val (mobiltelefonnal) is lehet, es az olcsobb...)

"Szep kis vacak, bar a kinezeten tenyleg lehetne javitani."

Első generációs.

"Es nemutolsosorban, 400 dollar?"

Emlékszem, hogy tavaly ilyenkor még 500K volt az az LCD TV, amit most 200 alatt lehet kapni. Ezt teszi a termlés felfutása.

"Lehet, hogy csak en vagyok a csoro videki, de azt feltetelezve, hogy a konyveket nem ingyen lehet letolteni majd hozza, akkor aztmondom, draga."

"Ha ingyen lehet, akkor is draga, de megterulo befektetes... "

Lásd feljebb.

"(mivel olvasni (digikonyvet) egy pda-val (mobiltelefonnal) is lehet, es az olcsobb...)"

Hosszú távon kényelmetlen, de odáig már el sem jutsz, hogy az legyen, mert egy átlag PDA egy hosszabb vonat/repülő/akármi utat sem bír ki, nem hogy 30 órát.

--
trey @ gépház

Nagyreszt jogos, de akkor ez egy "ezt meg nem veszem meg, megvarom amig kijon a normalis verzioja, ne rajtam kiserletezzenek egy termekkel dragan" :)
A kezdemenyezes viszont teny, hogy kivallo. Majd veszek is egyet, ha elerheto aron lesz. <100$
Addig inkabb vennek egy(ketto?) 100(200?) dollaros laptopot, abban aszem meg wifi is van. ^_^

( Cseresznye | 2007. 11. 26., h – 09:13 )

Egyesek szerint több energiába kerül az előállításuk, mint amennyi nyerhető belőlük, ill. a mezőgazdasági termelés elől vesznek el területeket, ami nőveli az árakat.